Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-23 / 59. szám

— 234 ­nek nemzeti, magyar nemzeti műveltséget nyújthas­sanak az úgynevezett és eléggé nem kárhoztat ható vilá gp о 1 g ár i műveltség félszeg irányával szemben. S a mennyiben ezen czélt Háromszék- megyére nézve egy nőnevelő intézettel érhetné el : elodázhatatlan szükséggé vált a se p s i sz en t gy ö r - gyi polgári leányiskolának benlakással és nevelőnői felügyeletei leendő összeköt­tetése. Czélja lesz ezen nevelőintézetnek a polgári leányiskola részére kiadott miniszteri tanterv alap­ján és annak szigorú megtartása mellett a felsőbb leányoktatásnak és nevelésnek általánosítása, ki- terjesztése egész Háromszékmegyére. Feladata lesz az iskolának a magasabb nőképzést egyéni és nemzeti alapon úgy nyújtani növendékeinek, hogy az teljesen feleslegessé tegye az előkelőbb osztály részére az idegen szellemű úgynevezett nönevelő intézeteket s a sok tekintetben minden egyéni fejlődésre károsan ható zárdái iskolákat. A benlakással összekötött polgári leányiskola tanerői a vall. és közoktatási miniszter által ezen intézethez már kinevezett tanítókból és tanítónők­ből állanak; ezeken kívül egy nevelönő, kinek fel ügyeleté alatt állanak a bennlakó növendékek s a ki általában az intézet belsejében való rendért, tisztaságért személyesen felelós. A nevelőnő ügyel fel a tanítványok magavi­seletére a tanórákon kívül ; gondosan őrködik, hogy a növendékek szabad idejökben az erkölcsi nevelés czéljának megfelelő foglalkozásokkal, idő­töltésekkel, az ezen idők alatt kiszabott német és íranczia nyelven leendő társalgással foglalják el magukat. A nevelőnő az intézetben külön tárgyat nem tarnt. Minthogy a polgári leányiskola ilyen beren­dezésével még inkább meg akar felelni azon hi vattásának, hogy tanítványát, a leendő családanyát női elhivattatásának öntudatára ébressze: a külön- 1 ben rendes és rendkívüli tantárgyak tanítása mel­lett kiváló figyelmet fordít a nők háztartási szük­ségleteire, hogy a leányok, kiket idővel a család tűzhelye mellett a gondviselés nemcsak az erköl­csi, hanem anyagi érdekek őréül is iendel, ne le­gyenek kénytelenek a háztartásban ismereteiket az Á-val kezdeni. Erre czéloznak az egyes gya­korlati tárgyak, minők pl. a háztartási vegytan és természettan; főzelék-kertészet és virágápolás; élelmezéstan, és pedig: okszerű főzés, sütés, ital­készítés elméletben és gyakorlatban: besózás, sa­vanyítás és tejkezelés stb. A háztartástan szolgá­latában kiváló helyet foglal el a ruhaszabászat az áruisme, a nöimunkák különféle fajainak művelése. Ide sorozható a könyvvezetés és számtan gyakor­lati alkalmazása és az egészségtan. Mindezen tárgyak az illető szaktanítók, kezé­ben egy közös czélra, a felsőbb leánynevelés gya­korlatiasságára törekednek s egy mással viszony­ban, teljes összhangot vannak hivatva létrehozni az elméleti oktatás terén. Annak idejében, ha a városi iskolaszék keblé­ben most folyó tárgyalások véget érnek, a kia­dandó értesítések után bő tájékozást szerezhet ma­gának a közönség. Ezúttal azükségesnek tartottuk a létesítendő nevelő intézet irányelveit a fentebbiekben elmon- d ani, hogy lássák meg az érdeklődők, miszerint a jövő iskolai évre oly intézet van készülőiéiben mely mellett idegen helyen többé minden bizony­nyal nem fogja neveltetni senki leánygyermekét. (*) Külföld. Kgyptoni helyzetében mindeddig nem állott be változás — diplomácziailag, a mennyiben a kon- ferenczia még nem tett egyebet, mint hogy Tö­A szamarak pásztora nagyon jó barátságban él állataival. Rendesen tizenkét-tizenégy éves gyer­meket használnak őrzésére. Játszik vele, czirogatja, hentereg vele együtt a löldün, megosztja vele kt-nye- rét s gyakran ráfekszik, ha a szamár lehasal s együtt alusznak. A szamár mellett a teve és dromedár Egyptom leghasználatosabb állatja. A teherhor dásra inkább a tevét és járásra szamár helyett a dromedárt használják. De a teve és a dromedár név alatt ugyanaz az állat rejlik. Ne gondoljuk h°gy az előbbi a kétpúpu, az utóbbi az egypúpu. Csakis az említettük használati mód tesz különb­séget az elnevezé-ben. A tevének és dromedárnak nevezett állat egypúpu teve, mert a kétpúpu az ázsiai lensikokon, Tibetben s az ázsiai sivataoro kon él. Türelmes, jámbor, kitartó állat a teve. Élelme majdnem kizárólag tüskéből, kóróból. száraz gályák­ból áll. Színe különböző, fehéres, barna-sárga, fe kete. Reggel, ha megrakják, fájdalmas hangot hal­lat, ha túlterhelik, nem mozdul; ha kínozza gaz­dája, megdühödik, megragadja fogaival, a földre teperi, nem egyszer meg is Öli. Alig van érdeke­sebb, furcsább látvány, mintha az ember egy se reg mindenféle sz.nü tevét lát menni. A város­ban öt-hat éves gyerkőczök vezetik a tizszerte na­gyobb állatot itatni, ütik, tépázzák s a teve enge­delmeskedik A teve nem szeret a vizre menni; azért bajosan is lehet a Nílus egyik partjáról a másikra szállítani a bárkán. Húszán is rávetik ma. rökorízágot felhívta arra, hogy Egyptomban ka­tonailag beavatkozzék, mind ennek sikerében pe­dig a nyugati hatalmak úgy bíznak — hogy fo­kozott erélylyel folytatják készületeiket. Valameny- nyi állam — Ausztria-Magyarország és Görögor­szág kivételével — csapatokat szállítottak az egyp- tomi partokra, a hol különben a nyugalom félig- med lig helyre állt. Az utczákon már őrizet nél­kül is járhat az ember. Alexandria kapuit tenge­rész katonák és matrózok őrzik, s a tűz terjedé­sét és a rablást megakadályozták. A hhedive ren­deletét bocsátott ki a hadsereg feloszlatására, s a rendszabály azonnal végrehajtatott, s azt is jelen­tik, hogy a khedivenek már 3000 katona esküdött urja hübéget, ellenben több arab seik Arabinak Ígért támogatást, a kit a khedive különben Alexan­driába rendelt és azzal fenyegette, hogy vonako­dás esetén lázadónak tekinti és úgy fog vele el­bánni. Hogy Arabi fog-e e felszólításnak eleget tenni, az ugyan nagyon kétséges, mert inig a szul­tánnak is azt jelenté a hozzá intézett felhívásra, hogy tekintettel a porta magatartására, mely sze­rint Alexandriát bombáztatni engedé, nem haji an dó Jvonstan ti nápolyba utazni. Arabiából kü­lönben azt jelentik, hogy négy ezred gyalog kato­nával, 1500 önkénytessel, egy ezred lovas katoná­val, 800 lóval, 36 Krupp-féle ágyúval és 12 mitrail- leuse-zel még Kafr-el Dewarban van; csapatai közt azonban fegyelmetlenség uralkodik. De ezzel ellenkezik az a távirati hir, hogy Arabi a múlt éj­jel támadást intézett Alexandria ellen; legvaldszi nübb az, hogy Arabi pasa hadseregének egyes csapatai az ország belsejébe nyomulnak, hol több városban kitörtek a zavargások. Egész Al.só-Egyp- tom felázadt, s Konstantinápolyban attól félnek, hogy a birodalom más részében is ki fog törni a fa­natizmus, és hogy Arábiában, Szíriában és más­hol rögtönzött vezérek szentháborut fugnak hir­detni. A török kormány intézkedéseket is tesz a veszedelem megelőzésére. A helyzet tehát általá­ban még komor. A Szkobelyev tábornok halálokáról egy i/ben felmerült hirt — mely szerint Szkobelyev nem ter­mészetes halállal múlt volna ki — újabban Varsó ból erősitik meg, azt mondva, hogy Szkobelyev megmérgeztetett, de nem a németek által, mint a hírlapok is hiresztelik, hanem mint legújabb hírek jelentik — egyenesen a c2ár és kamarilla paran­csára, mivel felfedezték, hogy Szkobelyev amaz összeesküvés élén állott, melynek czélja volt a ka­tonaság fellázitása, a czár meggyilkolása és a Ro­manow dinasztia megsemmisítése, továbbá Szkobe- lyevnek egész Oroszország katonai, Loris Melikov- nak pedig polgári kormányzójává nyilvánítása. — Tudvalevőleg, igy végzi a távirat, Szkobelyev az orosz nép és a katonaság előtt igen népszerű volt, s midőn az összeesküvést felfedezték, azonnal el­határozták, hogy ártalmatlanná kell őt tenni. Említettük, hogy az orosz dolgokról nyilat* kozni nem lehet, mert ott a lehetetlen is lehetsé­ges, de e hirt semmiképen nem lehet összeegyez­tetni éppen a czár magatartásával, a ki részvét nyilatkozatot küldött a tábornok nővéréhez és a halálhír tudomásul vétele alkalmával bánatot és fájdalmat mutatott. Főbb mozzanatok a sepsi-szentgyorgyi polgári fiúiskola belèletêbol. (Folytatásos v^ge ) a gondnokság jóváhagyása folytán, tantes­tületünk ez évben következő szak- s illetőleg szép- irodalmi lapokat járatta: „Polgári iskola“; „Ma­gyar tanügy“; „Család és iskola“; „Néptanítók lap­gukát, lefogják lábainál fogva, mig beerőszakol hatják a hajóba. Ha benn van, mindjárt lefekszik- s aztán föl sem kel, hanem bőg egyfolytában A kutya és a kánya, Kairóban a legnépszerűbb állat 1. szamár, 2. a kutya, 3. a kánya. A kutya sárgás szinü, egyenes fülü, farka le­konyult; élénken emlékeztet a farkasra, meg a sa­kálra. A kutya Egyptomban bitang jószág, nincs gazdája. Alszik, a hol lehet, belopózik, a hova le­het, s eszik, a mit kap. Néha az egész kutyaná- cziót elfogja a düh, ilyenkor az egyptomiak borzasztó vérengzést visznek végbe közöttük. De nehány hó­nap múlva már semmi jele a veszettségnek. A kánya nem csak a régi ékirásokon, a hie­roglifeken és szobormüvekben, hanem a mai egyp- tomi közéletben is mindenütt látható. Roppant szemtelen, de megbecsülhetetlen, áldásos állat. Ál­dásos az egyptomiakra nézve, mert a dögvésztől menti meg őket : a kánya ugyanis minden állathul­ladékot felfal s ugyszólva tisztítja a levegőt. De szemtelensége aztán nem ismer határt; nem egy­szer láthatni, hogy le-lecsapnak egy-egy dajka ölébe, a kis gyermekre s kezéből kiragadják az ételt. Különben is hihetetlen, mily familiaritásban élnek itt ember és madár. A mezőn ugyszólva kéz­zel foghatni a pacsirtákat, el se repülnek, legfölebb egy kicsit megreppennek, még a fegyvertől sem ijednek meg. Hanem a Nil partján, ott az euró­pai utasok már elriasztották a madarakat. ja“; „Koszorú“ és végül a növendékek könyvtára javára a „Hasznos mulattató“-t. A növendékek könyvtárát ez évben az úgy­nevezett beiratási dijakból 78 írt. értékű könyvvel gyarapítottuk, mely müvek a leltárban részleteseb­ben fel vannak sorolva. Tanítói könyvtárunk, tanszergyüjteményünk s természetrajzi szertárunk részint ajándékozás, ré­szint vásárlás utján, a leltárban látható gyarapo­dást nyert. Aldobolyi birtokos id. Nagy Lajos ur i drb, Hadnagy Vincze IL. osztályos növendék 2 drb madarat ajándékozott intézetünknek. Tisztele- tes Török József unitárius lelkész ur ajándékából kaptuk: „Értesítő a kolozsvári orvos-természettu­dományi társulatnak az 1876 ban tartott szakülé- seiről és term. t. estélyeiről“. Összeállította Hó­gyes E. titkár. Rajztermünk a nméltgu vallás- és közokt mi­nisztérium által bútorzattal annyira berendeztetett, hogy most már a kor követelményeinek teljesen meg­felel. E bútorzat következőkből áll: 12 drb rajz­asztal, 42 drb. háttám nélküli szék, egy kettős szárnyú nagy szekrény rajzminták és rajzeszkö­zök tartására; 35 drb üvegezett képráma a papír­minták befogadására. Itt megemlítem, hogy földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter ő nagyméltó­sága 20,608. --1882. sz. alatt Iiuszka József rajz­tanár részére a magyar ornamentika tanulmányo­zása czéljából 200 írt segélyt kegyeskedett enge­délyezni. Nevezett tanár e czélból a múlt nyáron beutazta Csikmegyét s Háromszékmegyének egy részét, érdekes adatgyüjteménynyel térve vissza, melyek nemsokára iskolai használatra alkalmas fü­zetekben fognak megjeleni „Stylisált magyar vi­rágok gyűjteménye“ czim alatt. A vasárnapi tisztaság-vizsgálatok, azon mó­don, mint múlt évi értesítőnkben közölve volt, e tanév folyamán is pontosan megtartattak. Vidéki növendékeink 4 családnál voltak el­helyezve, hol többnyire közösen étkeztek ; nehányan teljes ellátásban is részesültek havi io—13 forintért. A közös étkezés nagy előnye az, hogy kevésbe kerül. Az elszállásolásnál az igazgatóság különös tekintettel van arra, hogy csak kifogástalan életű, rendszerető s lehetőségig a gyermeknevelésben is némileg jártas családok kapjanak növendékeket, hogy aztán felügyelet dolgában hiány ne legyen, melyre egyébiránt úgy az iga/gató, mint a tantes­tület is kiterjeszti figyelmét, mert időnkint meglá­togatja az ilyen együttlakó növendékeket, megvizs­gálja azok ágyneműjét, szekrényeit, szóval felügyel arra, hogy ott is rendben legyenek mindenek. Jól esik konstatálnom, hogy az egész tanév folyamán a szállásadók avagy a tanulók részéről egyetlen egy panaszos hang sem emeltetett. Tudnivalók a jövő tanévre. A sepsi­szentgyörgyi polgári fiúiskolában a jövő tanév kez­detén a IV. osztály is meg fog nyittatni s azzal egyidejűleg beállittatik a mü lakatos- tamümely is. Az 1882—831k tanévi beiratások folyó évi szeptember 4-én kezdetnek meg s tartanak 7-éig, az igazgatósági irodában, délelőtt 8 órától 12 ig. A felvételi és javitó vizsgálatok ugyanazon napo­kon a délutáni órákban tartatnak meg. Szeptember 7-én lesz a tanév ünnepélyes megnyitása. 8imó Dénes, ,igazgató. A budapesti tőzsdén való üzérkedés előnyei. Egy olv ország, a hol nine en tőzsde, nincse­nek társuláson alapuló vállalatok és a hol megta­karítások nem ily módon tőkésittetnek, nem lehet gazdag ország, modern felfogás szerint. Es az az ország, a mely nem gazdag, nem is lehet hatalmas, mert a legtöbb esetben függ más államoktól, me­lyeknek játékszere marad. Mindazon országok, melyek ma hatalmasak, egyszersmind gazdagok is és tőzsdéiken bőséggel vannak az értékpapírok és a tőkepénz, melyből, mint egy kiapadhatlan ki­forrásból, merítik hatalmuk és jólétük eszközeit.. Napoleon azt mondá, hogy az Úristen mindig a legerősebb zászlóaljak részén harczol, Wellington ellenben azt álitá, hogy a győzelem azé lesz, a ki­nek több pénze van tárczájában. Es igaza volt. Nemcsak kötelessége tehát minden állampol­gárnak, hogy a honi tőzsdére és a honi értékpa­pírokra fordítsa figyelmét, hanem saját érdeke is megköveteli, hogy a nemzet megtakarított fillérei, a heverő tőkepénzek, szóval az ország összes pénz­ügyi tevékenysége honi tőzsdénkén konczentrálód- jék, hogy érkezzék nemsokára az az idő, a midőn iparunk, vasutaink, állami hitelünk, rendkívül gaz* dag bányáink, szóval minden segélyforrásaink, me­lyekkel a bőkezű természet hazánkat megáldotta, ne legyenek mindég idegenek kezén. Ha a szorosan vett magyar alkotásokat te­kintjük, jogosan büszkélkedhetünk azon, hogy ha­zánk mire volt eddig képes ezen a téren. Bank­jaink, takarékpénztáraink, biztositó társulataink, ipari*vállalataink valamennyien a virágzás oly fo­kán állanak, a melyet méltán megirigyelhetnek tőlünk a legjobban vezetett külföldi intézetek. Es ha az üzérkedésről, a jogosult, egészséges üzérke­désről szólunk, a mely mindig és az emberi tevé­kenység é3 működés minden ágában a gazdagság forrása és oka volt, úgy tanácsos, csak oly érték­papírokat választani üzérkedésre, melyeket isme­rünk, melyeket közelről szemlélhetünk, melyekről naponkint újságokban olvasunk, melyeknek jósá­

Next

/
Thumbnails
Contents