Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-07-20 / 58. szám
58. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök, július 20. XII. évfolyam.! •-------------------------—--------------------• S zerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cBzznslc i n ^ÍCcUü KONYVNïOMDAjTA, hová и hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. •----------------=rr-=Í. P olitikai, társadalmi, ismeretterjesztő, к П szépirodalmi és közgazdászati lap. it hiwataiCos feäzIBciijpe. Megjelenik ezeu lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap, Előfizetési ér helyben házhoz hordva, vagy' vidékre postán küldve : Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 60 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. » Előfizetési felhívás a „NEMERE“ tizenkettödik évfolyamának harmadik negyedére. Előfizetési feltételek: Egész évre ............................6 frt — kr H áromnegyed évre .... 4 frt 50 kr Félévre................................................ 3 frt — kr N egyed évre........................................ I frt 50 kr E gy hóra............................................— frt 50 kr K ülföldre egész évre . . . 8 frt — kr Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, valamint a? előfizetési pénz beküldését illető intézkedéket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. Az előfizetés legczélszeriibben postautalvány mellett eszközölhető. A* előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE" kiadóhivatala. Alexandria. Sepsi-Szentgyorgy, 1882. julius 19. (?) Minket legkevésbé érdekel, mint hatalmasságot, az egyptomi bombapattogás ; mert hát épen a mai jelentésekből olvassuk, bogy Európának valamennyi állama csapatokat szállít a tengerpartra Ausztria-Magyarország és Görögország kivételével. Részünkről tehát semmi érdekveszély nem forog fenn az afrikai háborúval; — de a történelem föl- jegyzi magának mégis a véres harezot s ki nem kerülhetjük mi sem, hogy a folytonosság szempontjából egyetmást föl ne jegyezgessünk ; főkép pár szóban a diplomatia magatartásáról közölt híreket kell összegeznünk. ügy lásszik, igen meleg napjai vannak a nyugati hatalma» ágoluiak. Mint Konstantinápolyból sürgőnyzik, a konfereuezia folyó hó 14 én ismét folytatta a múlt héten félbeszakított tárgyalásait s átküldte a portának a hatalmak jegyzékét, melyben a konferenczia a szultánt Egyptomban való fegyveres közbelépésre szólítja fel. Ha a szultán e közbelépést megtagadná, a hatalmak fognak beavatkozni. E tekintetben azonban közelebbi határozatot még nem hoztak. Hírlik, hogy az ide vágó indítványok Anglia v. Fran- cziaország által fognak megtétetni, különösen Anglia nyilatkozott késznek e lépésre azzal a megjegyzéssel, hogy esetleg a többi hatalmak közbelépését is szívesen látná. Németországról és Ausz- tria-Magyarországról azt hiszik, hogy e két állam azt az indítványt pártolná leginkább, a mely az összes nagyhal aimak at együttes fegyveres közbelépésre szólítaná fel. Hozzáteszik azonban, hogy e két hatalom egyébként szabad cselekvési jogot óhajt magának biztosítani s hogy esetleg kész bármely indítványt pártolása alá venni, ha csak sikerrel biztosit. A mi az angol képviselőházban Dilke által tett állítást illeti, mely szerint Német- és Ausztria- Magyarország jogosítottnak nyilvánították volna Alexandria bombázását, — azt jelentik Berlinből, hogy e hir a berlini külügyi hivatalt némileg meglepte, a mennyiben a „Post“ állítása szerint ezen tekintetben nem is intéztetett kérdés a német kormányhoz, utébbi tehát nem is lehetett abban a helyzetben, hogy erről nyilatkozhatott volna. Bécsi diplomácziai körökben is kétségbevonják Dilke állítását, minthogy Münster és Károlyi grófok annak idejében értésére hozták Granville lordnak, hogy kormányaik abban a reményben vannak, miszerint Anglia fellépése Alexandria előtt nem fog a hatalomnak a többiektől való elszakadására vezetni. De ez által sem Ausztria-Magyarország, sem pedig Németország nem helyeselte Alexandria bombázását. De legyen ez bármiként, Dilke e nyilatkozatokat úgy értette, mintha a szóban levő két nagyhatalom Alexandria bombázását jogosítottnak nyilvánította volna s nevezett angol államférfi most is ragaszkodik ez állításához. A „Fremdenblatt“ megbízható illetdtes infor- máczió nyomán állítja, hogy épen nem felel meg a valónak Dilke ama kijelentése, mely szerint Ausztria-Magyarország és Németország teljesen törvényszerűnek nyilvánították volna Anglia eljárását ; ez legalább Ausztria Magyarországra vonatkozólag nem áll. Alexandria érődéi bombázásának czélba vételéről szóló első bizalmas közlemény alkalmával igyekeztek ugyan keresni és találtak is mentő okot ezen nem lieiyeselhető önsegélyre, — azonban sohasem volt szó elismeréséről vagy világos helyesléséről a hajór.aj egész eljárásának, a mint hogy ez iránt kérdés nem is intéz letett. Ennélfogva az Alexandriában és körűié történt újabb eseményekért a felelősséget úgy mint elébb, ez- utánra is Angliának és az angol kormánynak kell viselnie és e felelősséget Dilkének nem fog sikerülni csak részben is másra hárítani. Párisból sürgönyzik, hogy a közhangulat Angliával szemben — a Gambettistákat kivéve — visszatartó s általánosan kárhoztatják Alexandriá- nak mintegy szándékosan előidézett pusztulását. A „National" meg van győződve, hogy Németország úgy, mint az orosz-török háborúban, most is a kellő időbeu meg fogja állítani a győző előmenetelét. A „Memorial Diplomatique“ határozottan jelenti, hogy Spanyolország és Hollandia szintén részt akartak venni a szuezi kérdés rendezésében, a mennyiben ez ügyben ők is érdekelve vannak. Belföld. * Br. Kemény Gábor kereskedelmi miniszter Bedő orsz. főerdészmester s Bernolák tanácsos kíséretében folyó hó 16-án Liptó-Ujvárra érkezett. A minisztert Ruttkán Szentiványi főispán, A. n- daházy alispán s P lathy orsz. képviselő fogadták és kisérték Újvárra. A pályaudvaron az ösz- s/.es erdészeti s földmivesiskolai személyzet élén Kossányi főerdőmester üdvözölte a minisztert, ki taraczklövések közt vonult be a szépen díszített földmivesiskolába. Vasárnapra a feketevági erdőségek megtekintése volt czélba véve. Pécliy Manó gróf kassai választói előtt julius 14-én tartotta beszámoló beszédét, mely kivá- lólag a boszniai kérdéssel, azután a zsidókérdéssel s csak igen alárendelt mérvben foglalkozott az országgyűlési első ülésszak egyéb tárgyaival. A boszniai kérdésre nézve Péchy gróf kívánatosnak jelzé, hogy a kormány a boszniai okkupáczióból való kibontakozást az előtte le inkább ismert utakon és módokon kieszközölni ’igyekezzék, mert ilyen súlyos terhek mellett pénzügyeink rendezése lehetetlen lesz, sőt meg van győződve, hogy ha a dolgok ezentúl úgy fognak menni, az ország az A „Nemere“ tárezája, A hold némely tulajdonságai. in. Utóbbi czikkünkban (54 szám) az volt mond va, hogy azon erő, melylyel a ho.d a felületén levő testeket magához huzza, a föld vonzerejének csak mintegy hatoda. Ez más szavakkal annyit tesz, hogy a hold felületén a testek hatszor (szorosabban 5‘93-szor) kisebb sebességgel esnek, mint a fold felületén. Mivel tehát a földön egy a magasból leejtett kő, közvetlen kísérletek szerint, az első másodperben 15 párisi lábat esik, világos, miszerint az est ér a hold felületén az első másodpereiben csak (15: 5*93=) 2-53 lábat tesz. . Ennek közvetlen kísérlet általi beigazolása végett a holdba utazni nem szükséges; megoldható ezen kérdés minden fáradság nélkül a földön is, <a következő módon: A holdtömege, a tenger dagálya és apályának elméletéből levezetett számítás szerint a föld tömegének csak 80 dik részét teszi. Ha tehát a föld tömegét i-пек vesszük, a hold tömege (15 : 8o=*) 0*1875 párisi lábat fog tenni. A hold félátmér.ője 234 földrajzi mértföld, a földé 859 5 =) 0-2723 mértföld a hold télátmérője gyanánt. Az egyetemes nehózkedés (gravitatio universalis) elmélete szerint: minden test vonzereje egyenlő annak tömegéhez, elosztva a távolság négyzetével. Ezen szabályt a fennebbiekre alkalmazva, a hold vonzerejét (vagyis a testek szabad esését annak, felületén) a következő osztási művödet által kapjuk meg 0-1875; 9* 2723*«= 2-53 párisi lábhoz, mely hányad a földünkön észlelhető 15 láb estérnek közel ‘yda. A. szabad esés törvényeinek alkalmazása mellett mesterséges holdakat is lehetne létrehozni, ha az, erre megkívántaié erő előállítása lehetséges volna. Szóljunk ezen tárgyról is valamit. Egy felfelé hajtőit kő vagy egy harántéko- san kilőtt ágyúgolyó, köztudomás szerint esése közben görbe vonalat ir le. Mennél nagyobb a lökő erő, mely a golyót az ágyú torkából kiröpiti, annál nagyobb az. iv is, melyet a föld felett leír; és ha mi a töltényeket nagyobbitani, illetőleg az ágyúknak az. ahoz szükséges erőt megadni tudnék, akkor a golyó a földre többé vissza sem esnék, hanem egy teljesen bezárt, az egész föld körül futó görbe vonalba menne át. Ez esetben a golyó azt tenné, a mit a hold már régóta tesz és mi ilykép tetszés szerinti mennyiségben ereszthetnék fel a másodrangu holdakat ép úgy, mint a léggömböket vagy a szappanbuborékokat, s akkor a mechanika helyett a ballistika fedezné fel a perpetuum mobile-t. Lássuk a szabályt, melyből megtudhatni, mekkora kezdetbeni gyorsaság kívántatik ezen czélra ? Ha a testek első másodperezbeni esterét a bolygó átmérőjével szorozzuk, az. igy nyert számnak négyzetes gyökere képezi a kérdéses golyó kezdetbeni gyorsaságát. A földön tesz az estér 15 párisi lábat. A föld átmérője tesz 39.265,398 párisi lábat. Tehát 39205398-szor 15 — 588.980,970 és ennek négyzetes gyökere 24269. Oly erős töltényt kellene tehát használnunk, mely az ágyúgolyót az első má- sodperezben 24269 párisi láb távolra vinné. — De ettől a mi ágyúgolyóink messze távol vannak, a mennyiben azon Krupp-féie órási lövegnél, melylyel 1879-ben Essenben nagy próbalövés tartatott az 1660 font nehéz golyó az első másodperezben csak 1640 lábat haladott, ez pedig a fenti sebességnél csaknem 15-szor kisebb. A hold lakói ezen czélt már sokkal könnyebben elérhetik, ha t. i. ágyukkal el vannak látva, mert az előadottak szerint (22842X468^-10690056, és 106900562 Х'5з = 27045842, s ennek négyzetes gyökere 5219) az ott kilökött golyó £219 lát) kezdetbeni sebességgel már a hold körül keringene. De még ezen sebesség is 31/G szőr nagyobb a Krupp féle ágyúgolyóénál, s igy a szóban forgó kísérlet még ott is lényeges nehézségre találhat, kivéve azon alig feltételezhető esetet, hogy ők a ballistikában nálunknál jóval magasabb fokra , jutottak . (Vége következik.) iiadányi József. Egyiptomi élet. A paloták. Egy pasa palotája sincs márványból, aranyos oszlopokkal, mint a mesékben. íme egy pasa pa lotája a maga egész valóságában. Keskeny, alig két méternyi sikátoron jutunk el egy nagy kapuhoz, mely előtt eunukhok (heréitek), szolgák ülnek pipálva s nagy kannákból a kávét szürcsölgetve. A nagy udvar közepén egy szikamór terjeszti árnyát egy márványkut fölé, mely mögött nagy trágyadomb emelkedik, rajta ótellmlladékok. Tyúkok, kacsák, ludak, pulykák járnak-kelnek аг udvarban ; a falhoz kötve arabs lovak friss füvet esznek; a szikamor-fához egy szamár dörgölődzik. Mindenütt piszok. Egy eunukh bevezet bennünket a szelamik-ba ,
