Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-06 / 54. szám

— 214 — ból szerveztessék az esetleg- Egyptomba küldendő expedicionáüs hadtest. Ebből következtetve Fran- cziaország is „készül“ s igy mind több valószínű­séget nyer az, hogy az első zavargásra a nyugati hatalmak akczióba lépnek. Oroszországból nagy zsidóiildözós hírét közük, mely a baltái kerületben volt. A hir szerint lerom­bolták s kirabolták az összes községbeli zsidók házait. A hatóság, természetesen, a fosztogatókkal tartott. Ha e hir való, úgy ugyancsak hamaios vá­lasznak tekinthető a kormánynak a zsidóüldözé- sek ellen tett erélyes intézkedéseire s ha a kor­mány teljes szigort nem alkalmaz, úgy koraiak voltak azok a kedvező kilátások, melyekre a kor­mány eddigi rendeletéi reményt adtak. Л legújabb nihilista elfogat,Ásókról érdekes részleteket közölnek, melyeket a nihilizmus óriási hatalmának újabb bizonyításául szolgálnak. Azt mondják ugyanis, hogy a moszKvai titkos rendő­rök közt — kiknek egyikét, mint nihilistát, most fogták el — több tengerész-tiszt és más katonai egyének közt, kiknek kilátásuk volt, hogy legkö­zelebb Peterhofba, a ez ár udvarába fognak szol­gálatra berendeltetni, megállapodások jöttek létre. Már két hét előtt merültek fel Peterhofban gya­nút keltő dolgok, de semminek nem jöttek nyo­mára. Kitűnt továbbá, hogy a nihilisták 40,000 rubel felett rendelkeznek, s hogy katonai közve­títés utján robbantó anyagokat kaptak s czéljok az volt, hogy a czárt a parkban sétálva, vagy a hajón öljék meg, midőn Peterhofból Pétervár- ra rándul. Bulgáriának királysággá proclamáltatását hí- resztelték a napokban, e hirt azonban Sofiából megczáfolják, mint olyat, mely teljesen alaptalan s a fejedelem ellenségeitől származó, a kik neki Európa előtt ezzel is ártani akarnak. A fejedelem minden czélja az, hogy a fejedelemségben állandó békét biztosítson, hogy igy a népnek szabad fej­lődést biztosíthasson. Királyság vagy fejedemség, itt kérdésbe sem jövő mellékes dolog. i ruganyos gőzök stb. működnek, mint a föld gyom­rában, úgy ott a vulkános munkásság, a jelenté­kenyen gyengébb vonzerővel szemben, sokkal na- gyobb hatást fejthetett ki, s ezen körülmény va­lószínűleg közvetlen tényező volt ama magas he­gyek keletkezésénél. Ebből egyszersmind önkényt következik, hogy a holdban minden testnek könyl- nyebbnek kell lennie, mint a földön. Ha valamely testet a holdban oly erővel hajtanak fel,mint a földön, ott 6-szor oly magasra hág, mint a földön; ott egy m.- mázsa felemelésre csak annyi erő kell, mennyi a földön 17 kilogrammot bir el. Ott a mi lovaink nagyobb kimerülés nélkül sokkal nagyobb terhet volnának képesek huzni, s e mellett sokkal sebe­sebben szaladhatnának. A hegyekre mászás ott hatszor könnyebb, mint a földön, és a ballet-tán- ezosnők, ha ilyenek ott is léteznek s ugyanazon izomerővel birnak, mint nálunk, hason erőfeszítés mellett hatszor magasabb ugrást tehetnek, mert hatszor gyengébb erő vonja őket vissza föld­jük felé. RíKlányi József. — A fekete grófné. Az elegáns Párisnak egyik legeredetibb alakja Peyer grófné, vagy mint közönségesen nevezik, a „fekete grófné“, ki néger nő, és a domingói franczia gyarmatban szü­letett. Néger szülei meglehetős módosak voltak, és^ a kis Zizit csak oly jó nevelésben részesítették, mint akármely franczia főur leányát. Szellemi és művészi kiképeztetése mellett személyes bájai oly rendkívüli varázszsal bírtak, hogy dúsgazdag gyar­matbirtokos Peyer, gróf nőül vette. Ö az első és egyetlen fekete grófnő. — Ezelőtt 3 évvel Peyer gról meghalt és nejére hagyta minden vagyonát. A fekete grófné a gyász végével Párisban telepe­dett le, hol az elegáns világnak csakhamar egyik ünnepeltje lett. Alig- van fehér grófné és herczeg- né, ki annyi tisztelővel dicsekedhetik s olyan ke­vés irigye volna. A nő világ is szereti és épenség- gel nem féltékeny reá, a mit kedvessége és feke­tesége okoz. Az előbb oly vig grófné eg‘y idő óta kezdett buskomor lenni, a mit senki sem volt képes megmagyarázni, hisz annyira körülrajong­jak, oly jólétben van, hogy semmi kívánni valója sem lehet az emberek szemeben. Eg'yik bizalma­sának nem rég azt mondta: „Odaadnám mindene­met, ha rabszolgája lehetnék annak, a kit szere- tek ! Az, a kit a fiatal grófné szeretett, egy fiatal marquis s ez a napokban vezette oltárhoz menyasszonyát. A fekete grófné a feletti bánatá­ban megmérgezte magát: Heymann Laura barát­nője ép akkor lépett be hozzá, mikor a mérget bevette. A szomszédban lakó orvos azonnal ellen­szert adott és megmenté Peyer grófnét, ki a na­pokban már ismét nyitott hintóbán járt a boulog- nei erdőben. Láthatólag megkönnyült, mert ismét vidáman csevegett ismerőseivel. ! Lázár Dénes. Sepsi-Sztgyörgy, 1882. július 3. (r.) Lázár Dénes, csikmegyei főispán julius i-éri szivszélhüdésben meghalt. E leverő hirt a fájdalomteljes részvét hangján adjuk át olvasóink­nak. Sok remény fűződött a jellemes, magas ini- veltségü főispán munkásságához s alig nehány hó­napig végezhette hivatalát. A halál elszólná őt az élet színteréről, mielőtt jóformán megkezdte volna munkáját. Lázár Dénesben a közigazgatás egy tapasz­talt bölcs férfiút, a megye egy közszeretetben és tiszteletben állott főispánt sirat. A főispáni székben a boldog emlékű Mikó Mihály utódja volt. Hosszabb ideig mint alispán vezette a megye ügyeit. Múlt évi ápril elején bíz­ta meg a belügyminiszter Lázár Dénes alispánt a főispáni teendők ideiglenes teljesitésével ; végleges kineveztetése deczember hóban történt meg. Csik- megye 1881. decz. 23-án tartott közgyűlésén ment végbe az uj főispán beigtatása, impozáns ünnepé­lyességgel, mely fényesen tanusitá Lázár Dénes népszerűségét s az általános megelégedést, mely- lyel kineveztetését Csikmegyében fogadták. Nem sokáig, csak épen félévig, maradhatott díszes állásában. Chronicus szívbaja volt, melyről utóbbi Kolozsvárit léte alkalmával is panaszko­dott. A napokban, midőn a csik-szeredai polgári leányiskola vizsgáját ment látogatni, szívbaja any- nyira elérte, hogy az előszobában elveszté eszmé­letét. Azóta ágyát őrizte, mig julius i-én délután szivgörcs véget vetett életének. Lázár Dénes egyike volt a székelyföld leg­nemesebb, legszeretetre- s tiszteletreméltóbb férfiai- nak. Az önzés nélküli hazaszeretet, a közügyek­ben való lankadatlan munkásság, a mindenkivel való jóttevés, a családjáért való önfeláldozás mind oly kiváló tulajdonságai voltak az elhunytnak, hogy ezek a székelyföldön őt köztiszteletben ré- szesiték. Az 50-es években, mint fiatal ember nemcsak megyéjének volt nagy reménye, hanem a hazafias mozgalmaknak úgyszólván központja és éltető lelke. Nem volt az a kis társas kör, az a kisebb czélokat is kitűzött egyesület, mely benne ne ta­lált volna támogatóra, úgy hogy fiatal éveiben is ő volt a „Székely művelődési egyletétől kezdve le a legutolsó falusi „olvasó kör“-ig minden társu­latnak elnöke, alelnöke vagy titkára. Az 1863-iki szebeni országgyűlésre a megye őt is egyik képviselőjének választá, de többi ma­gyar és német képviselőtársaival együtt ő is ott hagyta Nagy-Szebent. Csikmegyében a csüggedet- lenek táborát Lázár Dénes vezette s az egész me­gye demonstráló választást telt; másodszor is az első ízben megválasztott képviselőket tiinteté ki bizalmával. Ugyanez ismétlődött a harmadik vá­lasztásnál is, mig végre a kormány a „nagyszebeni ] országgyűléshez“ kötött reményeiről lemondott. Lázár Dénes ezután úgyszólván állandó kép­viselője volt a kolozsvári és a pesti országgyűlése­ken szülő megyéjének és még a legnagyobb párt küzdelmek közt is bírta ellenfeleinek becsülését. Nyolcz évvel ezelőtt a képviselői állást nem tar­totta olyannak, melylyel megyéjének annyi köz­vetlen hasznot hozhatna, mintha otthon marad, s a megye azonnal alispánnak választá, mely állást megyéjének közmegelégedésére tölté be egészen a múlt év végéig, mikor is az elhunyt Mikó Mi­hály helyére főispánnak kinevezték. Az elhunyt tevékeny életének úgyszólván delén állt, körülvéve mindenkinek szeretete által s annyi szép reményt, annyi tetterőt és jólelküsé- get vitt a sírba, hogy koporsójánál nemcsak me­gyéje, de az egész székelyföld igaz fájdalommal könyezi meg a derék férfiút. Lázár Dénes haláláról a kiadott családi gyász- jelentés igy hangzik: Csik-taploczai özv. Lázár Dénesné br. Wildburg Riza a maga és gyermekei: Árny, Louise, csabrendeki Csaby Andorné; Juliska, Dénes, Kiza, Domokos és Ilonka; továbbá az el­hunyt testvérei: csilctaploczai Lázár Domokos és neje: Gyárfás Berta és családja; Antonia nagyvá­radi Horváth Mihály né és családja; édesanyja : wildburgi özv. br. Wildburg Lipótné nagyjeszeni Jeszenszky Ludovika; úgyszintén saját fivérei: wild­burgi br. Wildburg Ármin, Walter és ezek család­jai s a többi rokonod nevében fájdalomdult kebel­lel tudatja, hogy a íeledhetlen hü férj, drága jó apa, gondos vő, szerető testvér, sógor és rokon : Csiktap- loczai Lá2ár Dénes, Csikmegye főispánja f. évi julius hó i-ső napján, d. u. 6 órakor, három napi sú­lyos szenvedés után, tüdő- es szivhüdés következ­tében életének 53 ik és a legboldogabb házasság­nak 16-ik évében jobblétre szenderült. A megbol­dogultnak hült tetemei folyó hó 3-án, d. u. 4 óra­kor fognak a helybeli templomkeritésben, elhunyt szülői mellé, örök nyugalomra helyeztetni. Az en­gesztelő szent miseáldozat pedig ugyanezen hó 4-én d. e. 10 órakor fog a taploczai szentegyházban az egek urának bemutattatni. Béke lebegjen drága po­rai felett! — Csik-Taplocza, 1882, julius hó i-én. Minő irányt kövessen Háromszék 'közgaz­dasági szempontból a nevelés terén? in. így fogva fel már most az újabb alakulások és fejlődések szükségképeni és természetes irányát a háromszéki közgazdasági élet körében: bátran megkísérthetjük egyúttal rámutatni arra is, hogy vájjon a jelenlegi tényleges állapot és irányzat bir-e ennek megfelelő iránynyal? Ott van pl. a mezőgazdasági tanfolyammal megtoldott baróthi iskola, a mely hivatva lenne felfogásunk és óhajtásunk szerint, részint az ál­landó „földműves“, illetőleg „erdei munkás“ állo­mányt képezni a háromszéki u. n. „alvidék“ és az „erdövidék“ részére, részint pedig a középbir­tokosoknak saját gazdaságaik vezetéséhez szüksé­ges mező- és erdőgazdasági ismereteket is megadni itlővel, illetőleg ügyes altiszteket nevelni a na­gyobb föld- és erdőbirtokosok számára, ugyan azon vidéken. Es mit látunk mégis? Azt, hogy a helyett, hogy meg lenne rohanva népünk részéről ezen valóban üdvös czélu tanintézet és sürgettetnék an­nak tovább fejlesztése; vagyis jobban mondva gyakorlatias czélu kiterjesztése, pl. az előhegységi erdei munkások és erdőőrök képzésére is: eltörlé­séről foly a tanakodás és bukásig vezető módon kong az ürességtől !... Óit van továbbá pl. az ipartanosztálylyal megtoldott iskola Kézdi-Vásárhelyit, a mely hi­vatva lenne felfogásunk és óhajtásunk szerinti, ál­landóan értelmes iparos tanonczokkal látni el a helybeli és közel fekvő városok műhelyeit, üzleteit. Es mégis mit tapasztalunk ? A helyett, hogy felkaroltatnék, kellőképen felszereltetnék és növendékekkel elárasztatnék az a helybeli és vidéki lakosság részéről : egykedvű közöny, elhanyagolás, a tanítói kar pontatlan íi/.e- tése, az intézetnek kicsinylése stb. a napirenden lévő megszokott dolog épen ott, hol leginkább kellene mindennek az ellenkezőjét tapasztalni. Végül Sepsi-Szentgyörgy város pedig a he­lyett, hogy áldozatkészségének s Jobb irányban észlelt hathatós befolyásának összes tüzét és ál­dást hozó melegét a keblében 'elültetett Mikó-ta- nodának s felsőbb polgári leányiskolának végle ges megerősítésére, tovább fejlesztésére összponto- sitná, és az annyira üdvös első székely szövőgyár létalapját támogatná minden erejéből : évről-évre mindjobban szétforgácsolja erejét s bizonyos kap­kodást tanúsít, a kitartó rendszeres munkásság he­lyében. Egyszer mezőgazdát, máskor iparost stb. is képező fiúiskolákra vágyik, mintha csak versenyt akarna támasztani hol egyik, hol másik hasonló czélu vidéki tanintézetnek, jelesen pedig a kivá­lóan szép sikert mutató brassói kir. állami iparis­kolának is. Epen ezért kívánatos lenne végre véget vetni e tengődő állapotoknak, és alapos megvizsgálás s tervszerűen összhangzó kifejlesztés tárgyává tenni a közgazdaság és közjóllét alapját képező közok­tatás ügyét Háromszékmegyében. A kormány az ilyen részletes tervekbe nem bocsátkozhatik, magától érthetőleg, bele kezdemé- nyezőleg. Neki egyelőre csak az ország összes ér­dekét figyelembe vevő főbb irányelvének kell hogy legyen és van is bizonyára. A részletek ki­dolgozása azonban tagadhatlanul és igen helyesen az illető törvényhatóságoknak, helyi közegeknek és értelmiségnek va 1 fentartva. Ennélfogva helyén levőnek látjuk további megvitatás végett az alábbi főbb irányelveket fel­vetni ezennel és figyelmébe ajánlani mindazoknak, a kik a szóban forgó vidék közgondossági ügye iránt érdeklődnek. Mondassék ki ugyanis egyidőre h°&y : 1) Sepsi-Szentgyorgy legyen: a) a tudományos pályára előkészítő gyom a - sialis fiunevelésnek, b) a vidéki felsőbb nőnevelésnek, és c) a vidéki női- és házi-ipar nevelésnek (kö­tészet és szövészet stb.) állandó székhelye. 2) Kézdi-Vásárhely legyen: a) az iparos fiú- és leánynevelésnek, b) a vidéki férfi háziiparos képzésnek (faragá- szat, kosárfonás stb.) állandó székhelye. 3) Baróth legyen : Az alvidéki földmivesek és erdőmunkások nevelésének állandó székhelye. Mig a felvidéki földmivesek és hegységi, er­dei munkások s erdőőrök kiképzése czéljából : vagy valahol a háromszéki felvidéken, pl. Bereczk • ben állittassék fel egy újabb tanintézet, vagy pe­dig a esik szeredai hasonczélu tanintézet vétessék e tekintetben combinatióba, azaz alakittassék át ilyenné; végül: 5) A felsőbb (iparos) hu- és nőnevelés ügye bizassék véglegesen a brassói hasonló czélu m. kir. állami tanintézetre Háromszékmegyét ille­tőleg. Ezek legyenek tehát — óhajtásunk szerint — főczélunk ez idő szerint és ezeknek kérjük a támo­gatását úgy az államtól,, mint a felekezetektől, to­vábbá az egyesektől, a községektől és a törvény­hatóságtól. Ha ezt teendjük, jelét adjuk az által szerény nézetünk szerint annak, hogy megértettük korunk­nak rmmkafelosztásru intő szózatát s felfogtuk

Next

/
Thumbnails
Contents