Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-06-25 / 51. szám
51. szám. XII. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Vasárnap, jumus 25, Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matlieovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: оВегиМеги- 91tái-k KÜNYVNYOM UÁJA hová a kirdedések és elő fizetési pénzek bérmentescn intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 Irt — kr. Fél évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 írt 50 kr. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. A „Háromszéki házíipar-egyesület" hivatalos közlönye. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 lep. © Előfizetési íelliivás a „N E M E R E“ tizenkettodik évfolyamának harmadik negyedére. Előfizetési félíételek: Egész évre..........................6 frt — kr. H áromnegyed évre , . 4 frt 50 kr. Fél évre................................3 frt — kr. Negyed évre ............................I frt 50 kr. E gy hóra..............................— frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . . 8 frt — kr. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megujitani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadó hivatala. A konferenczia. Sepsi Szentgyftrgy, 1882. jun. 24. Egész határozottsággal jelentették már, hogy a konferenczia e hó 22-ikén ült össze Konstantinápolyban, még pedig a porta részvétele nélkül. Ez a jelentés ma sincs megczáfolva, ámbár egy konstantinápolyi távirat azt mondja, hogy a portán még semmit sem tudnak arról, hogy a konferenczia junius 22-én csakugyan össze fog ülni. A porta maga, mint eddig, most is ragaszkodik negativ álláspontjához, melyet a konferencziával szem- bén elfoglalt. Erre vonatkozólag egy másik konstantinápolyi távirat a következőt jelenti : Miután a nagykövetek a konferenczia érdekében újra lépéseket tettek a portánál, a külügyminiszter azt válaszolta nekik, hogy a junius 3-ról kelt körirat értelmében és a Dervis pasa által elért sikerrel szemben a porta még mindig fölöslegesnek és czél- szerütleimek tartja a konferencziát. Л miniszter válaszát a konferenczia kategorikus visszautasításának tekintik, de mint már elhatározva volt, a konferencziát a porta részvétele nélkül is megtartják és pedig azért Konstantinápolyban, hogy az európai tanács, ha nem is hivatalosan, de bizalmas utón érintkezésben lehessen a portával, mely az e^yptomi ügyben a legkiválóbban érdekelt fél. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a porta vo~ , nakodását korántsem tekintik^ oly nyugtalanító szimptomának, melyből a porta és a hatalmak között fennálló merev ellentétre lehetne к ft vetkeztetni. Sőt ellenkezőleg —- jegyzi meg egy berlini jól értesült távirat „a porta, Németország, Ausztria Magyarország és Olaszország közt a viszonyok a lehető legjobbak s a nyugati hatalmak is valószínűleg arra a meggyőződésre fognak jutni, hogy a portat a Parisban és Eondonban elkövetett ügyetlenségekért felelőssé tenni sem nem igazságos, sem nem tanácsos dolog.“ A szultán, mint továbbá Berlinből jelentik (я ezzel ueni annyira a tényre, mint a Berlinben uralkodó felfogásra akarunk utalni) határozottan azt az óhajtását fejezte ki, hogy a hatalmak egyelőre tekintsenek el a portának a konferenczia tanácskozásaiban való részvételétől, s a konferen czia összeillése bizonyos tekintetben engedménynek tekintendő, melyet a hatalmak Törökországnak tesznek. Általában a konstantinápolyi helyzet megítélésénél abból az elvitázhatlan tényből kell kiindulni, hogy a porta és a keleti hatalmak, különösen Németország közti viszonyok talán soha sem voltak barátságosabbak, mint most. A porta e'len majorizálás czirnén szándékolt erőszakosságról szó sein Jeliet, sőt a porta minden valószínűség szerint számíthatna a keleti hatalmaknak a nyugatiak ellen való oltalmára, ha ezek Törökországot erőszakos rendszabályokkal fenyegetnék. A konferenczián, mint már egész biztossággal jelentik, Németországot báró Hirschfeld ügyvivő, Ausztria-Magyarországot báró Calice nagykövet, Oroszországot gróf Onou ügyvivő, Olaszországot gr. Corti nagy követ, Francziaországot Noailles marquis s Angliát lord Dufferin nagykövetek fogják képviselni. A programmot illetőleg meg van állapítva, hogy mindaz, a mi a szultánnak Egyptom fölött való jogait s Törökországnak Egyptomboz való viszonyát illeti, a konferenczia tanácskozásaiból ki van zárva. Követelik az an- gol-franczia ellenőrzésnek olyan módosítását, hogy ahoz más hatalmak is hozzájáruljanak, s meg fogják állapítani a török beavatkozás módozatát. Az ügy békés megoldásába vetett reményt első sorban arra fektetik, hogy Bismarck herczegnek, midőn a konferenczia létesítésében közreműködött, érdekében van, hogy fiaszkóval ne végződjék. A mi a török beavatkozás megállapítását illeti, ez volt a fő ok arra, hogy a konferencziát Konstantinápolyban irtsák, a mennyiben különösen az idevonatkoz<eei|os kérdések megbeszélése egyáltalában nem képzelhető a portával való egyidejű megegyezés nélkül, a mi csakis a közvetlen érintkezés által érhető el. Kívánják ugyanis, hogy a porta bizon^s garancziákat nyújtson, a melyek első sorban az okkupáczió időtartamára vonatkoznának, a mely okkupácziónak abban a pillanatban, a mint a rend teljesen helyre vau állítva — meg kell szűnnie. Belföld. Tisza Kálmán miniszterelnök junius 16 án este utazott geszti jószágára, előbb azonban Deb- reczenbe ment választói közé. A miniszterelnök kíséretében volt egy miniszterelnöki és egy bel ügyminiszteri hivatalnok is, minthogy az ügyeket azon idő alatt is, melyet geszti jószágán tölt, maga fogja vezetni. A delegácziók összehivatása a monarchia mindkét kormánya által október hó második felére terveztetik. A „N. fr. Pr.“ értesülése szerint a delegácziók ezen ülésszaka ez évben Budapesten fog megtartatni. Az országgyűlés a delegácziók Össze- ülése előtt fog megnyittatni. A kiiliigyminiszfertumba osztályfőnökké, illetőleg külügyi államtitkárrá kinevezett ifj. Szö- gyény-Marich Lászlóról a „P. N.“ a következőleg nyilatkozik. „Szögyény László jó és lelkiismeretes hazafi, eszes ember, szolid, szorgalmas és müveit, ki busz esztendő óta, azaz kora ifjúságától kezdve a közélet terén működött, vármegyében és országgyűlésen dolgozott, viszonyainkat, állapotainkat, szükségeinket ismeri, velünk érez s a nemzeti felfogást megérti, a delegáczionális dolgokban jártas s a minisztert itt is, egyebütt is képviselni tudja; e mellett férfias jellem, józan és nyugodt konzerva tiv, de alkotmányos, ki hazája ellen és meggyőződése ellen sem tenni nem fog semmit, sem tűrni, hogy ellenünk vétkezzenek. Ne képzeljük, hogy a külügyi politikát ő fogja csinálni, egyelőre legalá bb nem, de részt fog benne venni és ez most elég. Politikai ambicziója van annyi, mint kötelességérzete.“ A rendőrség, vagy csendőrség segédletének igénybe vétele alkalmával követendő eljárás tárgyában a pénzügyminiszter f, év junius hó 13-án 32,037. sz. rendeletében az összes pénzügyi hatóságokat és hátrálékokat szigorú miheztartás végett odautasitotta, hogy minden oly esetben a midőn valamely hivatalos eljárás keresztülvitele czél- jából a rendőrség, vagy csendőrség segédlete vétetik igénybe, a kirendelt közbiztonsági közegek mindazon felhívásnak, a melyek a segédlet igénybe vételével okozatos összefüggésben levő intézkedésekre vonatkoznak, feltétlenül eleget tegyenek. e ü 1 f s 1 a. A zsidók Törökországban letelepítésének kérdése lényegében el van döntve. A porta ugyanis rendeletileg intézkedett, hogy Adana, Aleppo és Mezopotámia kerületekben a zsidóknak földeket jelöljenek ki és elhatározta, hogy a menekülő zsidóság ott 200 családig terjedő falvakban telepíttessenek meg. Palaestina e szerint nem lesz a zsidóké. Az egyptom! ügyekre vonatkozó konferenczi- ára, mely, mint említettük, valószínűleg junius 22-én ült össze Konstántinápolyban, Angolország és Francziaország már szétküldötték a meghívásokat a hatalmaknak. Addig tehát a dolgok rendben maradhatnak. Nevezetesen indokolják a török legfőbb körök az Egyptomban kért haderő megtagadását. A szultán — igy szól az értesítés erre vonatkozólag — nem küldhet Arain pasa ellen csapatokat, mert tudvalevőleg Arabi a kalifát védelmezi, és mert Arabi az egész egyptomi nemzetet képviseli, a melyek érdekeit a szultán nem áldozhatja fel; mig Tewfik csak egy fiatal pasa, a ki eddig nem igen tanúsított kormányzási tehetséget. A szultán ugyan megkisérendi Tewfik és Arabi kibékitését, de ha ez nem sikerülend, úgy Tewfik letétele képezi a megoldás egyetlen módját. Miután továbbá Egyptomban az uralkodó ellen nincsen felkelés, a török minisztertanács megtagadja a török csapatoknak odaküldesét. Egyptom haderejéről a W. A. Ztg. a következő érdekes adatot közli. A rendes hadsereg jelenleg áll Ó23 tisztből és 11189 katonából, és pedig van ö erzed gyalogsága, 2 ezred lovassága, 1 ezred tüzérsége. Ezeken kívül a vidéken, a partokon és az arabs erdőkben van elhelyezve mindenféle fegyvernemhez tartozó 1082 tiszt és 8902 katona, de ezekhez vannak számítva azok is, kik a katona iskolában, rendőrségnél, börtönöknél, lőpormalmoknál, kaszárnyáknál, stb. vannak alkalmazva. Még ezeken kívül rendelkezési állapotban volna 1045 lisztjük, kik esetleg behivhatók, és 7 szabadcsapat, állítólag 28,000 lovas beduinnal, de ezeknek legfeljebb egy negyed, vagy egy ötöd részére lehet számítani. A megyei főjegyző-választáshoz, Vettük és adjuk a következő sorokat: Kézdi-szőb, 1882. jun. 22. Nem is szóltam volna ehez a kérdéshez, bár megvallom, égeti az ujjamat, — ha immár nyilvános korteskedések nem indulnak meg hirlapi té' ren is. Közelebbről egy ártatlan czikkecskét olvastam, a melyben valaki rettenetesen zakatol a Szentiványi Miklós pártjára azért, hogy ez Három- székmegye főispánjának tisztelt személyét is beleemlegeti a választások kapaczitacziói közé. A mi csakugyan nem is volt egészen ildomos a Szentiványi pártjától, lia megtette; mert a főispán nevét mindaddig mig ama hirlapi közlemény meg nem j lent, nem is volt oka felhasználni a pártnak. Most azonban már, hogy kezdünk tisztába jönni egymással, nem lasz felesleges egészen nyílt kártyával játszani. { Tehát a dolog igy áll. Báró Apor Gábor pártvezérei hetekkel ezelőtt kitalálták a kapaczitáczió legügyesebb mód ját, azt tudniillik, hogy a felvidéken és Sepsiben, Orbaiban úgy, mint Erdővidéken, mindenütt azzal a conclusioval ajánlották a báró urat s azzal igyekeztek votumokat szerezni számára, hogy megválasztását maga a főispán is akarja. — Nagyon természetes, hogy ezzel a tekintélyes csalétekkel bizony fogtak is halat maguknak egy néhányat. Erre a különös korteskedési modusra rá sem gondolt egyikünk sem, mig nem figyelmeztettek bennünket, hogy milyen hamis nótát fú az ellenpárt. Tiltakoztunk is ez eljárás ellen azonnal, a minek az lett az eredménye, hogy az Apor báró pártja küldöttséget menesztett fel a főispánhoz
