Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-06-22 / 50. szám
50. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök, junius 22. •----------------------------— ® S zerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyorgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cbeznúlei-n Ш&Ж KÖNYVNYOMDÁJA hová a hirdedések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. • ........................-........ -• P olitikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati J hivatalos koztartye. XII. évfolyam. •--------------------------------• M egjelenik ezen lap lieten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ér helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre 6 írt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. • ------------ ■ • B iztosítások a jégkár ellen Háromszéken. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. jun. 21. (V Ha a székelyföldön s főként Háromszékme- gyében a különben is mostoha gazdasági viszonyok között a birtokosok pár évtized alatt koldusbotra jutnának, alig lehetne csndálkoznunk azon. Nem teszi őket tönkre az adó, a mit kiki a maga módja szerint a legszűkebb termésű esztendőben is becsülettel megfizethet, hanem ellene szegül a gazda szorgalmának, előrelátó takarékosságának egy sokkal kérlelhetetlenebb ellenség, — maga a természet. Nem múlik el Háromszéken egyetlen esztendő a nélkül, hogy elemi csapások le ne sújtanák a gazdát, hogy el ne vennék tőle még csak a reményt is, hogy jövendőben ki fogja a csapást épülni. Mikor a gabonát őszszel elvetette s szépen zöldéi a határ, hogy örömében repes a szive, a ki látja : akkor rákövetkezik a sovány tél s a helyett, hogy hóval takarná be a földet, megindul a száraz, vékony szél s elfuja a legkisebb felhőt is a láthatárról ; kifagy, kiszárad még a gyökere is a gabonának. Ha pedig kedvezett az ősz is, meg a tél is, és a márcziusi verő fényes napok leolvasztják a hókérget a szántóföldekről, — akkor ismét előáll a szárazság, ismét megindulnak a szelek s kőkeményre fuj ák a földet, melyet az egér ezer meg ezer alagutakkal aknázott össze. Ilyenkor aztán nincs mit tennie a gazdának egyebet, minthogy szépen felszántja még egyszer a bevetett, de elasszott földet s hint bele takarmánynak való magot, hogy a mi veszett a réven, kerüljön visz- sza legalább a vámon. És ezzel még nincs vége az előre nem látott csapásoknak. Ha megkímélte a termést a fagy, ha nem ártott annak az eső, ha nem aszalta meg a szél és júniusban szépen kivirágzott s fejet hajtott a gabona, vagy a későbbi nyári hetekben sárga kalászokkal hullámzik a föld, úgy hogy a gazda akár kölcsönt is merne fölvenni gazdag termésére, — akkor egyszerre valami szürkés barna felhők verődnek össze az ég azúrján, átfut a levegőn a sivitó szél s távolról hallatszik az a vészt sejtető tompa moraj, melynek hangjától megfázik, összeborzad a gazda s imádkozni kezd: „légy irgalmas istenem!“ Pár perez múlva kitör a vihar egész erejével ; fákat tör ketté derékban s potyognak alá a szürke felhőkből a fehér golyók, a mik ösz- szezuzzák a gazda minden reménységét. Háromszékmegye éghajlati, széláramlati viszonyai a mennyire szerencsések egészségügyi tekintetben, épen annyira szerencsétlenek a gazdákra nézve. Jól tudják ezt nálunk a birtokosok, tudja a tapasztalt szántóvető s mégis megtörténik, hogy az egyik csupa hanyagságból, a másik istenben vetett bizodalmából semmi óvó intézkedést bem tesz családja és jövője biztosítására. - Г . Hányszor olvashatott a gazda népszerű fejtegetéseket a biztosításokról, mennyi füzetet összeírtak e tárgyban nemzetgazdászaink, csakhogy a népnek megmagyarázzák, hogy az elemek puszti- * tásai ellen nem véd meg bennünket az áhitat sóhajtása vagy a remegés1 imádsága, hanem segitni kell magunkon, ha azt akarjuk, hogy a természet csapásai tönkre ne tegyenek bennünket. Es mégis bizonyos babonás megátalkodottsággal találkozunk a biztosításokkal szemben népünk legnagyobb részénél. Mintha attól félne, hogy a gondviselés neheztelését vonja magára, ha az égi elemek pusztításai ellen magát földi intézmények segélyével biztosítja. Valóban elszomorodik az ember lelke, mikor a megsemmisült szerencsétlenek jajveszékeléseit hallja ; ha látnia kell, hogy napról napra pusztul, szegényedik egy nagyobb jégverés szomorú következményei után. Л napokban Iláromszékmegye határát borzasztó jégverés érte; sok helyütt, mint Angyaloson, Maksán, Gidófalván stb. teljesen tönkretette a határt. Л jobb módnak és felvilágosodottabb gazdák biztosítva voltak, de mennyi lehet azoknak a száma, a kik részint meggondolatlanságból, részint babonás megnyugvásból biztosítás nélkül hagyták vetéseiket. Azok, a kik elég gondos figyelemmel előrelátják a Háromszéken gyakori csapásokat, most kárpótolva vannak. Itt megfordítva áll a magyar példabeszéd: „más hasznán tanul a székely“. Ha jól vagyunk értesülve, az „Első Magyar Általános Biztositó Társaság “-hoz majdnem 50,000 frt kár jelentetett be. Ez a jó- hitelü társaság bizonyára lelkiismeretesen fog eljárni a szenvedett jégkárok megtérítésében ; de hányán vannak gazdáink közül olyanok, kik csupán a mostani jégverésnek is áldozataivá lettek a nélkül, hogy valaki csak egy árva szálat is megté- ritne összevert vetéséből. Ennek a gondatlanságnak ők magok az okai. Nem volna épen itt helyén a jégkár elleni biztosításról vezérczikkezni, mikor erről annyiszor és oly sok alakban írtak már; de úgy látszik nálunk szükséges. A közigazgatás, a községek elöljárói, a lelkészek sokat tehetnének a megyei va- gyonosodás, a közjóiét jól felfogott érdekében, hogy ilyen dolgokról nekünk ne kelljen hosszú czikkeket írnunk. Belföld. A hadsereg újjászervezése s iletőleg a gyaloghadosztályok szervezetének megváltoztatása a közös külügyminisztériumot s a tábor-törzskart élénken foglalkoztatja, a mennyiben e munkálat befejezése dologi és parlamenti okokból is igen sürgős. Az 1883. évi hadi költségvetés ugyanis már ez uj szervezet alapján lesz előirányzandó, s az újjászervezésre szükséges igen jelentékeny összegek a rendkívüli szükségletről szóló részbe lesznek felveendők. A legnagyobb költséget a területi rendszerek feltétlen behozatala fogja igényelni, mely a hadseregnek valóságos népvándorlását teszi szükségessé. Különben, a mint a „P. Ll.ü egy bécsi távirata jelenti, az újjászervezés tekintetében végleges határozat még nem hozatott, a mennyiben még sok részlet felől az illetékes közegek véleményei nyilatkozata be nem érkezett. Ke eskedeími szerződés megkötése ügyében a nyár folyamában tárgyalások fognak megindit- tatni külügyminisztériumunk részéről a franczia kormánynyal. Pia e szerződés létrejön, ez fogja előreláthatólag az országgyűlés jövő ülésszak tárgyalásainak egyedüli vámpolitikai tárgyát képezni; más, vámkérdésekkel összefüggő törvényjavaslatot nem tervez a kormány. Szerbiában kormányválság járja már jó ideje, mely minket ugyan édes keveset érdekelne, ha az ellenzék, mely a jelenlegi kormányt megbuktatni szeretné, nem iparkodna minden áron azon, hogy A „Nemere“ tárezája. Képek a délolaszorssági vidékről. (Folytatás és vége.) Igen érdekes látnivalót képeznek Pompe- jiben a mesteremberek, pékek, fonal- és selyem- szinesitők műhelyei, azoknak elosztása végett a hatalmas kőedények — vannak 60 vedresek is — s továbbá a korcsmák, csárdák, lebujok és szóval mindazon helyek, a melyek korunkban egy városban feltalálhatók. — Igen érdekes még a többek közt utczáinak kövezete és alkotása. Két felől magas járda emelkedik s hogy ne kelljen arról minduntalan leugrálni, nagy kövek vannak a szekérút telett aként elhelyezve, hogy a kövek hézagai közt azok a magas kétkerekű szekerek azért eljárhassanak és másrészt — mint hajdanában nagy sár idején ott a csiki utczán csak nagy köveken lehetett a piaczra kimenni — hát ily forma szolgálatot tesznek ezek itt a sáros talaj mélységének átlépdelése, kikerülése alkalmával. A múzeumon kívül, a melyben ugyan hetekig el lehetne tanulmányozni, többé kevésbé érdekesek a templomai. Ezek közül a Sant-Martin kolostorának temploma. Itten van az én kedves régi mesteremnek, Giuzeppa Ribera-nak egyik legszebb müve: egy „Pietája“. Ha tehát a templomok és a királyi palotával valaki készen van — azaz átnézte — no, és a katakombákat is megjárta, a melyek sok tekintetben érdekesebbek a rómaiaknál: Nápolyban a néznivalók tekintetében készen van. Van azonban Nápolynak egy nagyon sajátságos tulajdona, a mi aztán nagyon leköti az utazók legnagyobb részét s ez: páratlan szép környéke, a számtalan kirándulási hely és szóval az a dólolaszországi karakter, a mely mindenen elömlik, A kerítéseket aloe és azok a füge-kaktuszok ké pezik, a melyeknek olyan palacsinta formájú levelük van; sajátságos, a legpompásabb fügeszerü gyümölcsöt hoznak s pompás sárga virágjaikkal igen délies képet alkotnak. A legszebb ily kaktuszokat Capri szigetén láttam, a hova egy napra (fájdalom, hogy időm nem volt tovább maradni) kirándultam volt. Ez mintegy 3 órai tengeri utat képez Nápolytól; egy igen kedves sziget, úgy egy mértföldnyi hosszúságban, pompás sziklákkal. Egyik magaslatán még állanak Tiberius villájának romjai. Ide különben az utazókat a kitűnő levegő, a piktorokat a festői szép néptypus és táj csalja. — Ha valaha Olaszországba vetődöm, egyenesen Cap- riba utazom. Oly szép ott a természet, hogy ha azt látjuk, úgy járunk a régi mesterekkel, mint Csokonai Vitéz Mihály a pappal s a csappal. Ezen kívül ott van Sorrento, Pozzuoli, Eskia szigete stb., mind kitűnő kirándulási helyek. Hanem persze valamennyi közt legérdekesebb a Ve- zuvot megnézni. Hogy dübörög, rotyog ott lenn a lávafolyadék. Mint mikor a likas kása felületen, a mit benn a beszorult gőz fel-felemel, a mi.gnem egy helyt utat találva magának, pöfögés közt kiillan belőle az a beszorult szellő s aztán visszaesik, hogy ismét más emelkedjék, ilyes valami moraj, csakhogy no úgy valamivel nagyobb kiadásban az, a mi abból a hatalmas kráterből fel-felrottyan, a mire persze nem holmi finnyás női orrnak való kénes illat terül s kényszerit perezre menekülni. Különben hatalmas füstgomoly emelkedik s néha köveket is dobál, a mi aztán nagy robajjal visszazuhan abba a feneketlen mélységbe. Megragadó látvány az, a mely a Vezúv legmagasabb pontjáról szemeink előtt elterül. Az ezüst fényű tengerben úszni látszó szigetek, maga az alant elterülő Nápoly megszámlálhatlan villáival, a pompás кь kötő,Pompeji,a távolabb eső Sorrento, Castellamare, a dus völgyek leírhatatlan képet nyújtanak. Szóval azt a pár napot, a mit Nápolyra szántam, igen kellemesen és tanulságosan töltöttem. Csak azt sajnálom, hogy nem időzhettem tovább is azokon a gyönyörűséges szép tájakon. Maga Nápoly különben nem nyújt valami kellemes képet, s mint kikötő város, utczái roppant rondák. Különben a mellékutczákban igazán vigyázni kell, nehogy bizonyos sajátságos alakú dolgokban, —- a miknek terjesztése Nápolyban a kis gyermekeknek, s ha nem genirozzák magukat, a nagyoknak is megengedhető, kizárólagos privilégiumok van, — valahogy ki ne törje az emberfia a nyakát. Eme kövér talajt, a mi különben, úgy látszik, nem igen maczerálja a jó nápolyiakat, nagyban fejlesztik a minden száz lépésnyire vonuló kecske-csordák, a melyeket ott fejnek az utczákon s mérik duzzadó tőgyeikből a tejet. A mindenféle zöldségekkel, egy nádból font hatalmas általvetőben, megterhelt öszvérek, szamarak tömege, a miknek fris és kitűnő voltáról, minémüségéről, hatalmas tüdővel adnak szót a hajcsárok, a hal-, osztriga árusok, tengeri pókok és tintahalak árusai — gyufát áruló gyerkőezök hada és az isten tudja, mily nemű és való ipódja a pénzkeresésnek, a legélénkebb és tarkábtj változatban hullámzik az utczákon fel s alá, a létérti nehéz küzdelemnek minden árnyalata ott hullámzik szemeink előtt. Különben dicséretükre válik az a példás szorgalom, munkásság, a mely a késő éjféli órákig ott buzgólkodik picziny boltja előtt, a mely egyszersmind hálószóbául is szolgál az egész családnak. Egész iparos családok úgyszólván csak az éjét töltik szobájuk szűk falai közt, nappal, mivel a szűk utczák miatt sötétek is, kint az ajtó el itt a szabad ég alatt ütik fel műhelyeiket. Gy* J
