Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-06-18 / 49. szám
49. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Vasárnap jimius 18. XII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyöh Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: ебеъи i lie in 01 Cá tíi KÖNYVNYGM OÁ JA hová a hirdedések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. lap. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. 3Z!l6íi!z:etési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : ligész évre G frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A hétről. S,-Szentgyörgy, 1882.jun. 17. Az Istóczy-Wahrmann affaire nagy izgalmat keltett politikai és társadalmi körökben. Istóczy sérve érezte magát Walmnann beszédének egy pas- susa, illetőleg gestusa által és kihivatta; Wahr- mann kijelentette, hogy Istóczyra nem czélzott beszédében, mindazáltal Istóczy tettlegességre vetemedett ; Walirmannt bántalmazta a képviselőház olvasószobájában és készen volt a skandalum. A párbaj ennélfogva elkerülhetetlenné vált s az el is végződött a nélkül, hogy valamelyiknek bántódása lett volna. Mi nem szóltunk a botrányos eseményről, mert az egész heczcz nem vált dicsőségére a magyar parlamentnek. Bevégződött szépen ; nagyobb hullámokat nem vert fel — hála a magyar nép józanságának. Fontosabb eseményeket regisí rá!unk a tengeren tull'Ól. Alexandriában — látszólag legalább — helyreállt a nyugalom, de a lefolyt zavargás és öldöklés részletei még mindig nem eléggé ismeretesek. A megölt európaiak számát nem lehet egész biztossággal meghatározni — 50-nél többen, de 100- nál kevesebben haltak s állítólag 300-an sebesültek meg. Az esemény az angol közvéleményt szerfölött nyugtalanítja. A „Daily News“ alexandriai levelezője azt Írja, hogy általános mészárlástól lohet tartani az esetre, ha angol tengerészkatonákat szállítanak partra, kik különben is csekély számban vannak ahhoz, hogy az egyptomi katonákat megverjék. A bajt a flottának minden haderő nélkül való ottléte idézte elő. Ugyancsak a „Daily News“ szerint Arabi pasa vasárnap délután egy nagy gyű1 ekezet előtt, kijelentette, hogy a khedive az összes főbb tisztviselőket el akarja bocsátani ; ő, Arabi, azonban erre a szent háború kihirdetésével fog felelni. Midőn néhány európai kétségbe vonta azt, hogy Arabi komolyan beszél, ez le is irta azt, a mit mondott. Л szentek sírjainál egész éjjel prédikáltak a fanatikus tömegeknek s fenyegették az európaiakat. Minden pillanatban általános támadástól lehet tartani, úgy hogy a legfőbb angol hivatalnokok is múlhatatlanul szükségesnek tartják, hogy török katonaság szál Íja meg az országot. Csak Francziaország ellenzi ezt állandóan. Alexandriában valamennyi európai nyelven prokta- mácziót függesztettek ki, melyet az összes konzulok aláírtak s mely azt tanácsolja az európaiaknak, hogy kerüljenek az arabokkal való minden czivódást, ne viseljenek fegyvert s a mennyire csak lehet, ne mozduljanak ki a házakból. — A „Times“ alexandriai levelezője is azt Írja, hogy ha vasárnapig túlnyomó török haderő nem száll partra, Alexandriában és Izmailában még sokkal roszabb dolgok fognak történni, mint most negyed napja. A junius 13-án tartott franczia minisztertanácsban Freycinet felolvasta az Egy p to inból érkezett sürgönyöket, melyekből kitűnik, hogy az európaiakat a mohamedánok ellenséges magatartása szerfölölt nyugtalanítja s kevés bizalmuk van ahhoz, hogy az egyptomi csapatok nekik hathatós oltalmat nyújtanak ; ennélfogva nagyobb részök a franczia és az angol hajókra menekült. A khedive Arabi pasa Ígéretei következtében a konzuloknak kezeskedni akart a rend és nyugalom fentartásáért. Eddigeié Alexandriában nem zavarták meg újból a nyugalmat. Freycinet közié ezután, hogy Francziaország és Anglia lépéseket tettek a konferen- czia rögtöni egybehivására. A nyugati hatalmak közt teljes egyetértés uralkodik a szükséges rendszabályokra nézve, ha Kairóban vagy Alexandriában újabb zavargás törne ki. A tengernagyok meghatalmazást kaptak az ez esetben való beavatkozásra. Freycinet, kijelenté továbbá, hogy ha a sárgakönyv közelebbi megjelenése előtt interpelláczió- kat intéznének hozzá az egyptomi kérdésre vonatkozólag, ő több okirat kivonatát fogja felolvasni annak bebizonyítására, hogy Gambettának a „République française “-ben kifejtett politikája okvetlenül előidézte volna a háborút, melyet pedig Francziaország nem akar. A mi az alexandriai helyzetet illeti, ennek veszélyes voltával szemben Freycinet hajlandónak mutatkozott a török beavatkozás elfogadására. Belföld. Uj főispánok. A hivatalos lap három királyt leiratot közöl, melyek szerint a király a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterek előterjesztése folytán Vasmegye főispánját Takács Lajost ezen állásától saját kérelmére, hü és buzgó szolgálatai elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjének díjmentes adományozása mellett felmenti és helyébe a nevezett megye főispánjává Radó |Kál- mánt nevezte ki ; — továbbá Brassó- és Fogaras- megyék főispánját, Szeritiványi Gyulát ezen állásától felmentve, helyébe Brassómegye főispánjává Bethlen András grófot nevezte ki. Л főrendiház reformjáról ismét egy közéletünkben kiváló tekintélylyel bíró férfiú, Tóth I.ő- rincz a tud. akadémia ülésében felolvasás alakjában adta elő nézeteit, melyeket röviden összevonva, következőkben ismertetünk. Tóth Lőrincz is osztja ama nézetet, hogy a felsőházat okvetlenül reformálni kell, de szerinte a követendő vezérelv itt az volna, hogy az uj felsőház elemei nem egészen ugyan, de mégis főalapon a megfelelő tagokból állíttassanak össze. Tóth Lőrincz javaslata szerint a főrendiház a következőképen alakulna: a ház tagjainak száma legfeljebb 300-ra rúgna, mert a nagyobb szám mellett, nézete szerint, komoly tanácskozás nem lehetséges. A ház tagjai volnának: I. Az ország zászlós urai, a két koronaőr, a 2Ó római katholikus megyés püspök, a 9 görögkeleti püspök, az 5 protestáns supèrintendens, az I unitárius püspök. A czimzetes püspökök közül csak azok jutnának be, kiket érdemeiknél lógva a korona bizalma részesítene e méltóságban. — Továbbá a két egyetemi rector, a magyar akadémia elnöke, a curia elnöke és alelnöke, a királyi tábla elnökei és mintegy 40, a korona által a társadalom különféle osztályaiból kinevezett tag. — 2. A főispánok kizáratnának; helyettük az egyes törvényhatóságok, megyék és városok magasabb qualifikácztóju és érdemes egyéneket küldenén'ek választás utján a főrendiházba. A — mandátum ö évig tartana, de 3—3 évenként a tagok feleszámban újra választatnának, hogy az elemek folyton felfrissüljenek, vagy pedig azok, kik erre alkalmasaknak nem bizonyultak, kihagyassanak. így 86 tag jutna a főrendiházba, — a hiányzó 14 tag a korona által volna kinevezendő. A minisztarium kebelében junius 16-án vette kezdetét azon tanácskozások sorozata, melyek számos fontos törvényjavaslat megállapítására vonat koznak, s melyek az országgyűlés őszi ülésszakéA „Nemere“ tárczája, Képek a délolaszországi vidékről. Róma, 1883. junius 4. Megjártam Nápolyt. — A természet, ez a folyton megújuló nagyszerű ős erő, a legbujább tenyészettel ^ halmozta el ama vidékeket, a melyeken utam Nápolyig vezetett. Mintha egy rengeteg gyümölcsös kertben lettem volna. Alant a fák lombjai alatt elterülő rétek, az élénk vörös vad mák milliárdjaitól ellepve a legpompásabb szőnyeghez hasonlított s a lengő buzavetések pirosodó kalászai már itt ott, de különösen Nápoly vidékén már kezdnek hullani a sarlók érintéseire s kaiongyák- ba felütve várják a közeli nyomtatást. Fent eme lengő vetések közt, kimért sorokban ültetett elő- karók (legtöbbnyire akácz és eperfák) ' lesutitott lombjai közt megfészkelődött sző ővenyigék, nem lévén elég helyök, egyik fáról a másikra hosszú füzérekben szaladnak át, megrakodtan a fürtök nagymennyiségétől. Gazdag kép! elragadó keretben, a melyet az appeniniek végágai nagy hullámokat vetve szolgáltatnak. — Л városok többnyire magaslatokon f-pitvék, többnyire egy-egy kiálló kőszirten közép- 3:ori képek. Igazán vétek volna eme dúsan termő földet nagy kőrakásokkal elfoglalni, mert utóvégre a legpompásabb város is nem egyéb annál és a mellett erőszakos eltékozlása a terrnészetnyujtotta gazdag adománynak. — Meg vagyok győződve, hogy a középkori viszor-чрк harczias szelleme mellett, ezen ok is nagyot ‘efolyt a városok helyének megválasztása körű mert elenyészvén azóta ama szellem, túlhaladott «-.láspont az már jelenlegi harczi műszereink mellett, ily hitvány falakra bizni a szerencsét. — Tehát ha mégis ott maradnak, ez nem egyéb szempontból történik, mint: semmi helyet, pontot, a mely valamit létrehozni képes, elfoglalva építményekkel, kiszalasztani a természet adományát a kezekből. Ily dus tenyészet környezi ama páratlan fekvésű rengeteg várost, a mely mellett emelkedik komoran földünk egyik hatalmas szelelő kürtője, bodor füstöket eregetve ki magából: a Vezúv. Ha a komoly Rómából, a hol még a bennszülött lakosok minden mozdulatából ki-kitör az az ős római vér, egy fényes reggel Nápolyba vetődik az ember fia, majdnem tűrhetetlen az a zsibongó utczai élet — a létért való küzdelemben eltompult érzéketlenség tolakodó nyilvánulásaival — a szemérmetlenség, a melylyel minduntalan találkozni. — Igazán jaj annak az idegennek, a ki ruházatával kitűnik a tömegből, annak vagy páratlan flegmájának kell lenni, vagy hazamenni és ha lehet, minél hasonlóbban az olasz szokásokkal öltözködni. Fn nekem egy cseh utitársam volt, a kinek csak a kalapjára kellett nézni, hogy a vak is lássa, hogy idegen s néha igazán aüg tudtuk valahogy elűzni a folyton ujjoló tolakodó népséget. — Legkiállha- tatlanabbak a fiakkeres kocsisok. Ha valahol valamely térre kibukkantunk, nosza io—20 kocsi nekünk iszonyú óbégatásokkal, a mit aztán még megfűszereztek avval, hogy igyekeztek egymást túlrittyegtetni ; és ha utóvégre is valamelyiket kedvünk kerekedett elfoglalni, no hiszen volt an_ nak a szegény kocsisnak mit hallania a többitől. Nápolynak egyik legnagyobb nevezetessége s talán mondhatni egész Itáliának is az ó kori műemlékeket illetőleg a nemzeti muzeum. Nevezetes, mert a pompejii és herkulanmni ásatások következtében kikerült ó kori tárgyak a rómaiak szokásai és miveltségéről a legtisztább fogalmat adják. — Ha az ember futólag három nap alatt végig szaladja a termeket és megnéz minden tárgyat, elkezdve az élet legszükségesebb eszközeitől a kényelmi tárgyakig, s végül a művészetet, a melyet azok mindenben produkáltak, át-meg-átnézi : kénytelen felkiáltani: nem tudunk mi semmivel sem többet ezen 2000 év előtt élt embereknél, sőt sok tekintetben hátrább állunk azoknál, mert hiányzik nálunk az a kitűnő Ízlés, a mely minden antik tárgynak annyira kinyomata. Elkezdve a fogpiszkálótói a mindenféle állat-alakokat formáló tortás pléhekig, mérlegek, edények és az isten tudja, mi mindenféle apróság, a mi egy háztartásban csak előfordulhat korunkban, ezen gyűjteményekben, a melyek eg y 2000 év előtt eltemetett kisebbrendü város romjai közül hozattak ki a napfényre, a legnevetségesebb hasonlóságban feltalálhatók. Nagy vasas ládák, — bizonyosan valamely takarékpénztár vagy dúsgazdag tőzsér tulajdona -- főző vaskályhák, palacsintasütők (?) stb. nagymeny- nyiségben majdnem kaczagásra kényszerítik az. embert, ha eszébe jut az a képzelgő állítás, hogy mennyire felül áll ez a mi korunk minden eddig létezett időket illetőleg. Igazán a legjobb leczke egy-egy ily egyén számára, ha Olaszországon átutazva, különös figyelmére méltatva az ókori emlékeket, végül ezen pompejii dolgokat megtekinti. Itt van többek közt azon 24 darab kenyér is, a melyeket egy kemenczében találtak, a melyek (t. i. a kemenczék) egy cseppet sem különböznek a miéinktől, a kenyereknek meg plane oly formájuk van, a milyen „tepsziákat“ gazdasszonyáink azokra a nagy ünnepekre sütnek, a melyet e.i a mi állítólag nagyban haladt korunk nagy alapítójának emlékére alapittatott meg stb. Különben szenesQdett állapotban találtattak gabonafélék ,
