Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-06-18 / 49. szám

— 194

ban lesznek előterjesztendők. A jövő évi költség- vetési előirányzatok az egyes minisztériumok részéről még e hó folyamában fognak a minisztériumnak átszolgáltatni, a költségvetés végleges megállapítása azonban csak julius végén, vagy augusztus elején fog megtörténhetni. — Tisza miniszter- elnök a nyár legnagyobb részét rövid megszakításokkal Budapesten fogja tölteni és csak augusztus végével, esetleg szeptemberben megy Oszten- (lébe. — A miniszterelnök folyó hó 19-én nehány napra Gesztre megy. Szapáry pénzügyminiszter szintén a fővárosban marad, augusztus elején azonban 3—4 hétre taksonyi jószágára vonul vissza. Szende honvédelmi miniszter, orvosai sürgetésére, már e hó végén nehány hétre Karlsbadba indul. Trefort közoktatásügyi miniszter a nyarat Budapesten tölti, időközben azonban Magyarország különböző vidékein, különösen Mármaros vidékén, tanintézeteket fog meglátogatni Br. Kemény kereskedelmi miniszter szintén szernleutat tesz, minisztériuma alatt álló több, eddig még meg nem látogatott intézetet megvizsgálandó. P.iuler és Ür- dódy miniszterek csak rövid időre fognak a fővárosból távozni.

A bukovinai csángó magyarok botelepitéso iránt Ternes, Torontál és Brassó-Szörényrnegyék- ben nagy érdeklődés mutatkozik. Pancsova város és vidéke — az „O. E.“ szerint — már kérelmezte a telepítést; most a többi helyeken indult meg a mozgalom, hogy a bukovinai csángó magyarok a délvidéki terjedelmes kincstári birtokokra telepíttessenek le. Nehogy azonban az uj telepek meg ne bírják az amortisationalis adóterhet, s igy idő előtt tönkre menjenek, illetékes helyen kérel- meztetni fog, hogy ez uj telepeken csak öt év mán kelljen megkezdeni a részlet- és az adófizetést, a midőn már consolidált községek léteznek, melyek meg tudnának felelni az állam iránti kötelezettségüknek.

mely az elégedetlenséget a nép között szítja s azt akarja, hogy az elálljon. Szóló szerint a biro- dami gyűlésben főleg a frakczió politika buktatá meg a monopóliumot; ha a birodalmi kanczellár mindazáltal megmaradt állásán, azt azért teszi, hogy hü maradjon azon fogadáshoz, melyet akkor tett, a midőn 1878-ban a császárt vérében látta, a kinek élete áldozatául esett volna egy merényletnek. A jövőbe fektetett reményét főleg a német dinasztiákba helyezi, melyek a külföldi veszélyek ellen állást foglalva, a monarchikus jogokat és a nemzeti eszmét mindenekfölött fenntartatni fogják. Németország szilárd Összeköttetésben áll külföldi nagy monarchiákkal, melyek vele együtt konzervatív és békés eszmék megvalósításán fáradoznak. Bismarck azt hiszi, hogy két birodalom összeköttetése, miként az 1848-ban tervezve volt és később létre is hozatott, mind élesebb és világosabb alakot fog ölteni és hogy Európa szivében egy szilárd hatalom fog létre jönni. Szóló kívánja, hogy a frakczió eszmék a nemzeti eszmék mögé vonuljanak vissza.

A bukott IgilJitioY utódja iránt az érdeklődés most nyilvánul, midőn már némi adat jutott köztudomásra Ignatieff: bukásának részleteiről is. Ezek szerint Katkov és az orosz udvari párt egyesült törekvése buktatta meg Ignatieff grófot épen az alkalomból, midőn ez a népképviselet iránt tett előterjesztéseket a czárnak, ki Tolstoi grófot kérdezte meg ez ügyben s ez alapon annyira megváltoztatta véleményét, hogy Ignatieffnek le kellett mondania. Tolstoi gróf kineveztetése belügyérré különben nem jelent rendszerváltoztatást, mert Tolstoi a nemzeii orosz párt hive s igy liberális szellemű változás nem várható az orosz ügyekben. Mindazáltal legalább is az az előnye ezen miniszterválságnak, hogy Tolstoi, ki elégséges türel- mességet mutatott már eddig is, a zsidóüldözéseket meg fogja szüntetni.

Brassómegye feloszlatásához.

и.

Vessünk egy pillatást dr. Cseh Károly ur javaslatára. Abban tekinteten kívül hagyatik a földrajzi fekvés, úgy egy egész vidék népe életérdeke.

Azon javaslat oda megy ki, hogy Brassóme- gye szakasztassék két felé; a keleti része csatol- tassék Háromszékhez, a nyugotinak hat szász és egy magyar faluja Bogarashoz.

Egy ily kikerekités nem felelhet meg a szükséges igényeknek. Akkor lehet csak Brassó-Há- romszékmegye normális egész, ha a földrajzi fekvés nem ignoráltátik; azaz ha végrehajtatik azon kikerekitési tervezet, melytől 1876-ban is a hon- gyülésen szó volt, melyet magam is előbb kijelöltem. Nem ujmódi dolog ez, hanem csak visszatérés azon időre, midőn a magyar ur volt a maga hazájában. Tudjuk, hogy egész a 16-ik századig Brassómegye a székelyek isp^nsága alatt állott.

A. két megye egyesítésénél, illetőleg rendes kike- ritésénél eíőlegesen is óhajtóm, hogy abból Brassó városa szakittassék külön törvényhatósággá. Ha ez megtörténik, akkor e megye megmaradna magyar jellegűnek.

Lássuk csak az alábbiakat.

Az 1870-ki összeírást véve alapul, a jelenlegi Iláromszékmegye összes lakossága, mely igen kevés kivétellel csaknem egészen magyar, 125,900 magyar.

A jelenlegi Brassómegyében, Brassó kivételével van 20,728 magyar, 20,813 szász és 23,035 román.

N.-Küküllőmegye idejövendő két falujában van 1140 magyar, 606 román.

Udvarhelymegye Bardoc.zszék része, mely hasonlókig magyar és Felső-Rákos 9,572 magyar.

Összesen 157,330 magyar,^20,8io szász 42,266 román. Az összes népszám lenne 220,406.

Ha párhuzamot vonunk e felmutatott létszámból, láthatjuk, hogy az összes nem magyar, azaz szász és román elem a lakosság 3/7-dét, a magyarság pedig «/7-dét tenné. Ez arány ma még kedvezőbb, mert az utó évtizedben Hétfalu és Törcsvár környékéről sok román vándorolt ki.

Az adóképességet véve számításba, Brassó különszakitása után a mérleg a magyar elemet ér- deklőleg még kedvezőbb lenne, mint a népességi arány. A román és szász falvakban kevés a nagy- birtokos. Hiszem, hogy a megye viriliseinek dát se tenné a szász és román.

Mint látható vala, az általam ajánlt kikerekitési tervezet által több szomszédmegye is van érdekelve.

Legtöbb szakadna ki Eogarasmegyéböl.

Mi történjék azzal, mi a többivel?

Brassó Iláromszékmegye czélszerü kikereki- tése maga után vonná azoknak is részint czélsze- rübb kikerekitését, részint egymással való egyesítését.

Már 1876-ban feltűnt a sok lényeges hiba.— Ugyanis a déli Kárpátok alatt az Olt folyó egy nem tág völgyéhez odakapcsolva hagyták a Baromság egy darabját s lett Belőle Fogarasmegye, melynek összefüggése is természetellenes, népességre, terjedelemre is kicsiny.

Fogarasmegye északi oldalába alakítottak egy egész megyét, a melynek területének 70-de az Ólt folyamkörére esik és daczára ennek elnevezték szépen Nagv-Küküllömegyének. Mai területe mintegy 56 nsz. mértföld.

E két megye is egyesíthető volna.

Kiszakítva Eogarasmegyéböl a Barczaság tartozéka, a többi fennmaradó oltkörnyéki rész N.- Ivükülíőmegye 4/u-dét tevő oltkörnyéki részével egyesitetve alkotna egy tisztességes megyét, kiejtve belőle a fekvésileg úgy sem oda tartozható Ürmöst és Agostonfalvát, hasonlólag a még Bar- doczszék helyett kárpótlásul Udvarhelymegyéhez csatolandó, alább megnevezendő nehány falut. — N.-Küküllőmegyének fenmarndó 8/10-e, azaz a valóságos Nagy К üküllő folyamtere egyesittetnék az alig 28 nsz. mértföld területű Kis-Küküllőme- gyével, és lenne belőle egy megfelelő nagyságú, de már, se nem Nagy, se nem Kis, hanem csak Küküllőmegye.

Udvarhelymegyéhez szakadna Nagyküküllő- megyéből 10 falu u. m. Hévíz, Alsó-Rákos, Bogát, Hath, Máté fal va, Hidegkút, Fejéregyház, Héj- jastalva, Kacza, Pálos, Kis- és Nagy-Bun, Sárd, Oláh-Zsákod, Pipe, mindezek 12,837 lakossal.

К beosztás által kevesb nem lehet megyével az igaz, de nyerne közigazgatási tekintetben az állam, megtakarittatnék legalább 120,000 frt kiadás. De segítve lenne nagyban rajtunk is, hétfalusiakon, kik 1876-ban Brassó városának újból martalékaiul dobatánk.

Brassómegye és Háromszék egyesítése által m. e. 62,000 ember vonatnék be szorosabban a magyar érdekkörökbe, a magyar délkeleti határszél közvetlenebb felügyelete, befogása alá esnék egy hazafiasabb székely beligazgatásnak.

Ha ugyancsak területrendezés történnék, legyen az gyökeres.

Még minden félig-meddig való művelet mindeddig megboszulta magát.

Ezek valának nézeteim.

Külföld.

Néinetorflzágbtin В s mardi herczegnek a do- hány-monopolium tárgyában a birodalmi gyűlés közelebbi ülésén tartott nagy beszéde képezi a közbeszéd tárgyát. Bismarck 2l/4 óra hosszat beszélt s beszéde a tárgyilagos rész nyugodt fejtegetése után magas politikai lendületet vett. Bismarck védelmezte a monopóliumot, mely bár terhes adó, az adóreformra nézve igen szükséges, és c/élja az, hogy az egyenes adók terhének könnyebbitésére módot nyújtson. Kifejti, hogy az egyenes adók közül a fejadó az, mely az olcsó elosztás lehetetlensége folytán sújtja a legterhesebben, a mit igazol a rendkívüli sok végrehajtás, melyek az országban oly nagy elégedetlenséget okoznak, és mégis az utosó 4 év alatt eszközölt 3.304,000 végrehajtásnak fele eredménynyel sem járt. Hivatkozik arra is, hogy az egyenes adókkal mindenütt felhagytak, s ezután élesen kel ki az ellenzék ellen,

olaj, bor, méz a léppel együtt. Igen érdekes egy pár szerencséden odaveszett egyén alakjának gypsz öntvénye, a melyet a láva-réteg által a test körül képződött meglehetős keményes állományú formá- nak gypsszel való telcöntése által sikerült megtartani. Mindenik alak mozdulatában az utolsó halál- vergődés görcsös kinyomata ül; a koponyák és ujjpereczek csontjai kilátszanak a gypszből. Az egyik egy fiatal leány meglehetős szép alakkal, a tőidre borulva, fejét kezei által görcsösen körül- szoritva ; inkább testét égetteti el még egy hüs lég vételéért, a mit a földben levő levegő adni képes. A másik alak egy tehetetlen agg, ki hanyatt fekve adta ki lelkét; a harmadik egy fiatal ember, görcsösen markolt kezekkel erőlködik ellenállni a forró légnek, stb. stb. halálküzdelmek megrendítő igazságban. Majdnem legérdekesebb, a mennyiben igen tisztán sikerült az öntvény, egy vergődő kutya alakja, hanyatt vergődött a láva közt, a mi- KÖzben rendkívüli szép alakban formázta a láva azt az utolsó kínos vergődő mozdulatot, a midőn kiadta páráját.

Pompeji — bár a valami mübecscsel bíró tárgyak és freskó-festmények a nápolyi múzeumba vitettek át — még mindig igen érdekes kirándulási hely és egyszersmind, különösen építésre vonatkozólag, igen tanulságos is. A lakosztályok beosztása, hálószobák, ebédlők, előcsarnok, fogadó termek, fürdők ugyanazon rendben majd minden házban előfordulnak; a kert egyik nélkülözhetetlen kelléke a szökőkutakkal és mindenféle mester- st/f.es vtzvezetőkkel minden római, illetőleg porn^házának. A kert körül oszlopcsarnokzat egy födött arkádszerü csarnokot tartanak s a fa- ak díszes freskó maradványokkal ékesítettek. A legerdekesebb látnivalót azonban a fürdők és nyilvános épületek romjai nyújtják, A fürdők egyike meg majdnem teljes épségben áll s plafondjának finom rehefes tagozata legszebb mintául szolgálhat a díszítés tekintetében s bizony az a hires re- naissance-kor csak ha alig megközelíti.

(Folytatása következik )

Az egyptomi kérdés.

Egyplomban и helyzet még mindig változatlan, s bár minden oldalról azt jelentik, hogy a I benszülöttek garázdálkodása az európaiak ellen j nem bir politikai jelleggel, a viszonyok mégis ko- I molyak s az összes lapok az európaiak védelme érdekében követelik az oly intézkedéseket, melyek ily zavargások ismétlődését megakadályozhatják. Az eddigi megállapítás szerint a legközelebbi zavargások alkalmával 49 európai és 5 arab meg-- öletett, 80 európai és 28 arab pedig megsebesült. Az angol konzul súlyos sebet kapott. Az osztrák- magyar főkonzul nejét az utczán támadták meg és bántalmazták. Három angol és három franczia hadihajó teljesen elkészülve várja az események további fejlődését, sőt egy párisi távirat szerint az együttes flótát Alexandria előtt két franczia pán- czélos hajóval fogják megerősíteni, a melyek 5000 embert szállítanak Egyptom partjához.

Ily viszonyok közt a konferenczia eszméje mindinkább előtérbe lép,, s Franczia- és Angolország jegyzéket is intéztek a hatalmakhoz, melyben a konferenczia haladéktalan ósszeülését kérik és kijelentik, hogy ha a porta visszautasítaná a kon- ferencziát, ez másutt fog összeülni.

Az egyptomi viszonyok alakulása mellett mindinkább komolyabban lép előtérbe az a nézet, hogy a nyugati hatalmak beavatkozására az idő elérkezett, mert »most már az is szükséges, hogy az európaiak élete meg védessék. A közbelépés szükségességét azzal is indokolják, hogy az egyptomi lakosság fanatizálva van s Törökország készül lábát megvetni Egyptornban. A nyugati hatalmak már ezelőtt 4—5 nappal kijelentették, hogy ha a konferenczia azonnal össze nem hivatik, ők az Egyptornban történendőkéit a felelősséget elhárítják magukról, s további eljárásukra nézve teljesen szabad kezet tartanak fenn maguknak. A porta tudvalevőleg visszautasította a konferericziát, s ennek folytán a párisi és londoni kormányok tanácskoztak a további magatartás felett, s e tanácskozások alapján bizonyosnak tartják, hogy sem Anglia, sem Francziaország nem fogják megengedni, hogy Törökország, mint szuverén hatalom interveniáljon Egyptornban, a minthogy erre mutat az is, hogy az angol és a franczia hajórajok parancsnokai utasítást kaptak kormányaiktól, hogy ha szükségesnek látják, szállítsák partra a csapatokat.

Angol- és Francziaországnak Egyptomhoz kötött érdekeit ez alkalommal néhány adattal is il- lustrálhatjuk. Francziaország lie vitele Egyptomba 29 millió frank, Egyptom bevitele pedig Francia- országba 28 millió frank értéket képvisel, inig Angolország bevitele a francziát háromszorosan is felülmúlja, az Egyptomból Angliába való bevitel pedig a francziaországit nyolczszorosan múlja felül. Angliának azonkívül még más, sokkal komolyabb érdekei is vannak Egyptornban, mindenekelőtt azonban Indiába való útja a legfontosabb érdek. Ez adatok némiképen érthetővé teszik a nyugati hatalmak sürgetését és a flottának a zavarok helyére való küldését.

Bariba Károly.