Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-06-11 / 47. szám
indokolásában első sorban nemzetiségi szempontból tartja szükségesnek a bevándorló idegen elemek határozott kitiltását az országból, eghangu- lag elfogadta s elhatározta, hogy a képviselőházhoz, esetleg a kormányhoz az oroszországi zsidók bevándorlása, a már bevándorlottvk kitiltása iránt indokolt felterjesztés intéztessé.k. Fiúm ében magyarellenes tüntetést insceniro- zott a horvát Starcsevics-párt, melynek viselt dolgai eléggé ismeretesek, semhogy a megérdemelt megvetés kifejezéseit ismételnünk kellene, és csak szápazan közäijük a tényről szóló távirati értesítést, mely következőleg szól : Ma éjjelt több susaki fiatal ember Fiume utczáin részeg fővel „Éljen Star- csevich! Éljen a horvát Fiume!“ felkiáltással provokálta a fiumeieket, miből verekedés lett. Ezután visszatértek Susakra, hol az ott lakó Malle Maz- ziale Fiume városi hazafias képviselő lakására „Üsd a magyart!“ „Éljen a horvát Fiume!“ és több efféle kiáltásokkal törtek, s a házat kőzáporral ostromolták, majd leverték az erkély virágcserepeit stb. Erre a tulajdonos nyolcz lövést tett a levegőbe, az inszultáczió azonban tovább tartott s a rendőrség csak jó sokára vetett végett a támadásnak. A helybeli Bilanzia lap erélyes hangon kéri a kormány védelmét.“ Külföld. Az orosz zsidók bevándorlásának meggátolására vonatkozó ama hirt, hogy a galiczai határon katonai zárvonalat állítottak fel, illetőleg felállítását elrendelni szándékoznak, megczáfolja egy lembergi távirat s azt mondja, hogy e hir alapjául hihetőleg az szolgált hogy a határszéli politikai hatóságok utasítást kaptak arra, miszerint a csendőröket, a kikre az Oroszországból útlevél és pénz nélkül beözönlő menekülők szigorú ellenőrzése bízatott, ott, hol a feladatnak megfelelni gyöngék volnának, erősítés czéljából nehány katona segédletével lássák el, de a kik csak a cserulőrség vezetése mellett kizárólag kisegítő szolgálatok teljesítésére alkalmazhatók. — Mi a katonai zárvonalat teljes szigorában tartanók kívánatosnak, különösen arra való tekintettel, hogy egy berlini orvosi szakközlemény az ottani kormány figyelmét felhívta az orosz zsidó-bevándorlással összekötött járvány- veszélyre s a német birodalmi egészségügyi hivatal főnökei ez ügyben szóbelileg is előterjesztéseket tettek. A járvány veszélye sokkal közvetlenebbül fenyeget azonban minket s a humanitás dicsőségéért vajmi rövidlátó dolog volna elmulasztani a szükséges óvatosságot! Oi oszorszfigböl u háborús készülődések hire bizonyos időközökben megújulva vonja magára a figyelmet. így most ismét egy berlini lapnak jelentik táviratilag Pétervárról, hogy a legfőbb katonai tanács a nyugoti határok gyors erődítését határozta el. Lublin és a német határhoz közel fekvő Kovno elsőrangú erőddé fognak emeltetni. Egy szersmind a Búgon át vezetett uj csatorna össze lógja Pulszk és Minszk városokat kötni egymáscsaknem mindig az egyenlítőben áll, minek folytán a hold lakói, hacsak helyzetüket annak felszí nén nem változtatják, a déli napot mindig szinte egyforma magasságban látják, még pedig az egyenlítő alattiak fejük felett, a sarklakók szüntelen lemenő-félben. — elannyira, hogy az előbbieknél ugyszólva örökös nyár, az utóbbiaknál örökös tét uralkodik, mig a közbeeső tájakon örökké tartó tavasz virit. Radányi József. —- Garibaldi haláláról. A nagy hős hirtelen halálának okairól és utolsó órái felől Rómából a következőket jelentik: Az utóbbi napok hősége elgyöngité a tábornokot. A szabad levegőre vágyott s tele tüdővel szívta a hüs és éles tengeri levegőt. Ennek következménye az volt, hogy bronchitisba esett vissza. Láza nem volt, s csak a legutolsó nap tudták meg, hogy nincs remény. Nehány perczczel halála előtt még azt kérdezte, vájjon látható-e már a gőzös, mely Albanese palermói tanárt volt a szigetre szál- liandó. Midőn tagadólag feleltek neki, felsóhajtott, a kis Manliot kérette magához s néhány perez múlva kiadta lelkét. Holttestét akaratához képest el fogják égetni. Kemenczét nem állítanak fel, hanem a holttestet máglyára helyezik, melyet az elhunyt kívánsága szerint saját erdejének fáiból emelik s azon végezik az elégetést. Hamvait porphyr-edényben kertjének egy szép akáczfája alatt, két leánya sirja mellé fogják temetni. Junius 6-iki kelettel távirják: Most Rómában azon fáradoznak, hogy Garibaldi holttestének erjedését meggátolják, hogy az elégést holnap- utanra halaszthassák. A milánói hullaégetési társulat titkára, dr. Pini, tegnap Caprera szigetére utazott, hogy a hamvasztást a Gorini-féle rendszer szerint előkészítse. A genuai herczeg, Carava tábornok, Morozzo ezredes, Tóimé szertartásmester és Deila Stufe fogjak a királyt a temetési ünnepélyek alkalmával képviselni. sál, mely utóbbiban Skobeleff parancsnokol. A katonai tanács nézete szerint e két korrespondeáló erőd elégséges lesz, hogy minden ellenséges invázió ellen kellő védelmet nyújtson és feltartóztassa azt addig, mig az egész orosz hadsereg mozgósítható lesz. Azon hir, hogy Varsó tizenöt váracscsal erő dittetik, egészen alaptalan. Biztos tudósítás szerint csak is hat erőd lesz, de oly elhelyezésben, hogy földvédekkel lehessen az erődöket szükség esetén egymással összekötni, mint ez az utolsó orosz-török háború idejében Plevnánál történt. A lapok újólag parancsot kaptak e tények szigorú elhallgatására. — 186 — Kállay közös pénzügyminiszterré к inevez tetősét a hivatalos lap következő legfelsőbb kéziratok szövegében közli : Kedves gróf Kálnoky ! Midőn Szlávy József közös pénzügyminiszteremet ezen állásától, tudomásvétel végett másolatban ide mellékelt kéziratom szerint, saját kérelmére kegyelemben felmenteni, egyúttal Kállay Benjámint, az Ön vezetésére hízott minisztérium osztályfőnökét, közös pénzügy- miniszteremmé kinevezem, s megbízom Önt, hogy nevezettnek eddigi állásában teljesített kitűnő szolgálataiért legteljesebb elismerésemet fejezze ki. Kelt Schönbrunnban, 1882. évi junius hó 4 én. Ferencz József, s. k. Kálnoky, s. k. Kedves Kállay! Kinevezem Önt közös pénzügyminiszteremmé. Kelt Schönbrunnban, 1882. évi junius hó 4 én. Ferencz József, s. k. Kálnoky, s. k. Szlávy fölmentetését pedig a király alábbi kitüntető kézirata tartalmazza : Kedves Szlávy ! Midőn Ont közös pénzügyminiszteri állásától, saját kérelmére kegyelemben felmentem, Önnek azon áldozatkész odaadásáért és fáradbatlan tevékenységéért, melyet az Önre bízott nehéz hatáskörben tanúsított, teljes elismerésemet fejezem ki, s bű és kitűnő szolgálatainak méltánylásául Önnek Szent István-rendem nagy- keresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1882. évi junius hó 4-én. Ferencz József, s. k. Kálnoky, s. k, Kállay Béni, kinek kinevezfetését az összes lapok Sympathikus czikkekkel fogadják, pénzügyminiszteri minőségben már letette az uralkodó kezébe az esküt. Programm járói bizonyosat nem közölnek, csak hírként beszélik, hogy Kállay teljesen polgári kormányzatot akar Boszniában s nem katonait vagy vegyest, mint volt eddig. Kállay maga lemegy a tartományokba, azokat "beutazza s ott a helyszínén fogja berendezni a közigazgatást ; segédekül néhány külügyminiszteri hivatalnokot s a keleten alkalmazott konzult visz le magával s a személyekre nézve, hogy kiket tart meg és kiket küld haza a mostani beamterek közül, teljesen szabad kezet köt ki magának. Kívül fogadja, hogy Bosznia admiuisztrácziója a monarchiának ne kerüljön pénzbe, hogy a tartomány közigazgatási költségeit maga fedezze. Kállay helyére a külügyminisztériumban — első osztályfőnökké — Iloyos gróf — jelenlegi másodosztályfőnök fog előléptethetni. Az ez által megüresedett másod-osztályfőnöki állomás betöltésénél azon tekintet lesz mérvadó, hogy az illető a külügyminisztériumot a magyar delegáezió előtt is képviselhesse. Az egyptomi kérdés. Az Egyptomi bonyodalmak rendezésére Fran- czia-Angolország által ajánlott nagyköveti konfe- renczia javaslatát a török kormány tényleg visszautasította s ezzel az egyptomi ügy megint más stádiumba lépett. A bécsi török nagykövet f. 6-án tudatta a monarchia külügyi kormányával, hogy a porta fenségi jogainál fogva hivatva érzi magát arra, hogy idegen segély nélkül Állítsa, helyre a status quot Egyptomban és ezért nem hajlandó elfogadni a konferenczia összehívására irányuló fran- czia javaslatot. Már most azzal állanak szemben a hatalmak, hogy a konferencziát Törökország részvétele nélkül tartsák meg esetleg, de ezt már eleve lehetetlennek tartják, a mi által a konferenczia maga igen kérdésessé vált. A török kormány reményű, hogy a zavarokat békés utón kiküldött bizottsága által megszüntetheti, és diplomácziaí körökben azt hiszik, hogy vagy Tewfik khedive letétele által, vagy Arabi pasa elbocsátása által a válság megoldható lesz. Hogy az biztosítást nyujt-a jövőre nézve, az is kétséges, és egészben véve e török beavatkozás nagyon homályos, mert hir szerint a szultán azt is kijelentette, hogy csak akkor fog csapatokat küldeni Egyptomba, ha a hatalmak hadi hajói Alexandria elől elvonulnak. Aradi b*ey is azt jelentette ki a „Standard“ levelezője előtt, hogy mit sem tart Anglia fenyegetésétől s mit sem ad Ígéreteire, ellenben szilárdul el van határozva, hogy az európai fegyveres intervencziót minden rendelkezésére álló eszközzel visszautasítsa s győzelmében nem kételkedik. A franczia és angol hadihajók komoly veszélynek is vannak kitéve, rr.ert Arabi a partot a partot a legnehezebb ágyukkal erősítette meg és a földvédelmi munkálatokat is keresztülvitette. Kilencz egyptomi pánczélhajó minden perezben készen áll, a parton felállított ágyuk is meg vannak töltve s a tüzérség résen áll. A hajórajt 300 röfnyi távolból fenyegetik a mozsarak s ágyuk s e komoly veszély az angol kormányt is arra indította, hogy a szultántót követelte a védelmi munkálatokat azonnal beszüntetni. Jellemző, hogy Arabi pasa azt válaszolta az alkirály azon parancsára, hogy szüntese meg az erődítési munkát, — hogy „csak kijavíttatja“ az erődöket és ezen intézkedésével meg akarja nyugtatni a benszülött lakosságot, mely a flotta tüntetése által nagyon fel van izgatva; mindazáltnl engedelmeskedni a szultán parancsainak és m< g- szünteteti a munkát. Különben azt hiszik, hogy a szultánnak az erődítési munka megszüntetetését elrendelő parancsa már későn érkezik, mert az erődítések felépítése és a kikötőnek ágyukkal való felszerelése már rrmjdnem egészen be van fejezve. Az egyptomi kérdés megoldására tervezett konferenczia eszméje — mint most már minden oldaláról megerősítik — hajótörést szenvedett. Az európai kormányok már tárgyalásokat folytatnak az iránt, hogy minő álláspontot foglaljanak el azzal a komoly helyzettel szemben, melyet a koní'e- rencziának a porta részéről való visszautasítása idézett elő s párisi politikai körökben maga a török missió sikerének érdekében kívánatosnak tartják, hagy a konferenczia összeüljön és ekként a hatalmak és Törökország közt uralkodó egyetértés hatásos kifejezést nyerjen. Granville lord el) ben az értelemben válaszolt a porta azon jegyzékére, melyben a konferencziát visszautasította. — Oroszországban is az a vélemény, hogy a konferenczia szükséges; hogy ha a török biztosok helyre állították a rendet Egsptomnak, azon rendszabályok lelett tanácskozzék, melyek alkalmasok arra, hogy ilyen események ismétlését meggátolják. —- Egyptomban nemzetközi állása világosabban állapítandó meg; maga e megállapitás az európai kon- czert feladatát képezi. Ellenzéki taktika. Kózdi szók, 1882. junius 8. Még tanuló koromban hallottam, hogy Deák Ferencz — midőn egyik barátja — egy ^csoinó rósz regényt látván nála meg, azért interpellálta őt : hogy képes — az ország bölcse — ily г о s z munkákat olvasni? mondom Deák azt felelte, miszerint ő a legtöbbet az ilyen rósz munkákból tanult: megtanulta ezekből azt, hogy mit nem kell tenni. — Nem tudom, ezen reminiscentia e ? vagy azon elv figyelemmel tartása-e, hogy: audilur et altera pars — hallgassuk meg ellenfelünket is —■ mindig arra ösztökélt engemet is, hogy a fontosabb ellenvéleményüket kellő figyelemre méltassam. És én ezt nem is bántam meg. Ellenfeleimtől is sokat tanultam. S a mi jót ők tettek, azt mindig a legnagyobb készséggel elismertem s el is fogom ismerni. Л. tudomány minden ágában csak hátrányos lehet az egyoldalú, az elfogult álláspont; a politi kában pedig épen veszélyes ez: a legnagyobb nemzeti katasztrófákat az ilyen elfogult egyoldalúságok hozták mindig létre. Mert ez terrorizmusra, a terrorizmus pedig demagógiára, a törvények korlátainak szétszakítására vezetett mindenha. A hol pedig a törvények korlátái szét vannak szakítva, ott csak a hitványok, a gazok lehetnek az urak: a tolvajok, a rablózsivá- nyok és ezek konsortessei élhetnek vigan, kényük- kedvük szerint. Szóval, a ki ellenfelét még csak meghallgatni sem akarja, az lehet különben nagyon becsületes ember, ,de oly egyén, a kinek nézete a politikában valami nyomatékkai bírhatna, absolute nem. S hát még, ha nemcsak meg nem hallgatja ellenfelét, de minden meghallgatás nélkül elitéli, mindig és mindenben csak gyanúsítja ! Pedig ellenzékünk épen igy jár el. Bárki legyen is az, a ki a divatozó ellenzéki nézetektől csak egy hajszálnyira is eltér (mert hát szerintük ezen nézetek képezik az egyedüli 13 próbás haza- fiságot!), jaj annak. Az már hazaáruló! Fájdalom, ez ma már annyira igy van, hogy még az ellenzéknek is az önállóan gondolkozni
