Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-06-11 / 47. szám

— 187

szerető és tudó része méltán a legnagyobb mértékben megdöbben tőle.

így látjuk ezt például magánál az ellenzéki gróf Apponyi Albertnál is (a ki pedig saját maga is nem igen irtózik a gyanusitás fegyverét is használni.) A nemes gróf a piinkösti ünnepek alatt választás előtt egy „nagy“ beszédet tartott, a melyet nemcsak azért mondott el — a mint azt ő maga határozottan kijelentette, hogy választóit felvilágosítsa, de hogy abból mások is okuljanak.

lis ezen beszédnek egy passusa szóról-szóra igy hangzik: „De oda jutottunk, úgy látszik, ebben az országban, hogy bárkinél — még annál is, a kinek politikai jelleméhez igazolt'gyanu nem férhet, minden másban inkább keresik tetteinek rugóját, mint abban az egyben, a mi jogosult, a mi természetszerű: a meggyőződésben.“

Tökéletesen igaza van a nemes grófnak.

De ha ezt neki, mint az ellenzék egyik nem csak tehetséges, de valóban is a legtehetségesebb vezérének be kell vallania, mit gondol? maga a nemzet nagy többsébe nem szintén jogosan jajdul-e fel? S ha igen, nem találja-e a nemes gróf nagyon természetesnek, ha a nemzetnek szintén ezen nagy többsége az ellenzék ezen gyanúsításaira nem sokat, vagy épen semmit sem ad.

Mert a végén is, a hol a pártok tetteinek rugóját „minden másban inkább keresik, mint abban az egyben, a mi jogosult, a mi természet szerű: a meggyőződésben“, ott — engedjen meg nekem a nemes gróf, de más alkalmas kifejezést nem találok reá — azt kell föltételeznünk, hogy az illetőnél épen a meggyőződés becsületessége hiányzik, és igy lármája nem a közügy, hanem privátérdekek előmozdítása czéljából hozatik létre.

A hol pedig még az ilyent is, mint 13 pró- bás hazafiságot, tálalják fel a publikumnak, ott jól teszi a nemzet, ha nagyon óvakodik a saját sorsát ilyen privilegizált hazafiakra birni. Dixi.

RuHticus.

ÎTagy-Borosnyô.

— Második közlemény. —

Múltkori czikkemben Nagy-Borosnyó nagyobb jövedelmi forrásairól s azok keletkezési történetéről szóltam röviden; ezen kívül azonban egy jóra- való székely község tud „pénzt csinálni“ egyébből is. Még valami nagy tudomány se kell ahoz, hogy a község meggazdagodjék, csupán egy dolog szükséges arra: a szorgalom s no meg egy kis jóindulat is. Csak becsületes szándékkal és kitartó szorgalommal kezeljék valamelyik község vagyonát, gyarapszik az magától; csakúgy omlik az istenáldás az ember kezemunkája után s nehány esztendő múlva maga is elbámul, hogy lett belőle gazdag község, mikor pár év előtt még olyan földhözvert koldusmódra nyomorgott.

Nagy-Borosnyónak évről-évre szaporodott a kereseti forrása. Egyik esztendőben haszonbérbe adta a legelőjét, másikban a szeszárulást; egyszer a bolthelyiséget, máskor a korcsomát s az ezekből összerakott forintokat megbecsülte, a legszükségesebb kiadásokat fedezte, épített, szépített javítgatott, hogy a később jövő nemzedéknek minél kevesebb dolgot adjon.

Ezen jövedelmek kellő megtakarítása valóban, bámulatos eredményeket eszközölt. Elértük ma ez által, istennek hála, azt, hogy Nagy-В о ros ny ó n most közszükségekre senki a saját zse- béből nem fizet. Pedig mennyi kiadása van a községnek ! Es ezeket ő szívesen hordozza, csakhogy mástól ne kérjen segélyt. Saját erejéből kezdett lábrakapn^ meg akar állani és járni tovább is a maga erején. Kevés falu fizet ma a község szolgalatéban álló egyéneknek 2500 frtot; itt a tanítókat^ államsegély igénybevétele nélkül a község fizeti teljesen. Építtetett egy 9000 frtba került díszes iskolaépületet s nem kórt egy fillért sem a kormánytól, hogy valamivel járuljon az építkezés költségeinek fedezéséhez. Bizony, ha felszámítjuk, hogy a falu évenkint 1500 forint adót fizet s a mindennapi kisebb kiadásokon kivül a közelebbi községi építkezések, jószágvásárlások, kőutépités, viz vezetés, kamatra kiadott pénz és büntetéspénzek együttvéve mennyire igénybe vették a község pénztárán, jókora összegre rúg fel a kiadás. Nagy Borosnyó 1848 óta összesen nyolcz- vanezer forintnál többet adott ki.

Szerencséje Nagy-Borosnyónak, hogy volt egy derék pénztárnoka ifj. Kónya Andrásr a ki híven sáfárkodott a reá bízott vagyonnal s tudott olyan erélyes lenni, hogy ha valahol nem látta indokoltnak a kiadást, még a biró utalványara sem adta ki a pénzt. Meg is gyűlt a baja ^rt.e többször; vagy három ízben tettek ellene 1 öljelentést a megyei törvényhatósághoz, — de az igaz ember a Gondviselés oltalmában áll: számadásai rendben voltak mindig és soha sem lelt alkalmat az önérdek a boszuállásra.

fientebb büntetéspénzről is tettem emlitést. Hogy az olvasó ne gondolja, mintha ezek valami

szörnyű kötelességbeli mulasztások miatt érték a községet, elmondom egy párnak röviden a történetét.

Abban az időben, mikor „Kovács kapitány“ osztogatta Háromszéken az igazságot, tudvalevőleg semmi „ribilliós“ szerszámnak nem volt szabad existálnia. Ha valahol egy kovás pisztolyt megkaptak a padláson, a mit a tulajdonosnak az öreg nagyapja felejtett ott, nyomban perbe fogták s rásütötték, hogy az 48-ban használtatott valahol Szebennél s kész volt a büntetés. A falunak is volt egy rósz rozsdás mozsár-ágyúja, a minek senki hasznát nem vette, de minthogy „ribilliós szerszám“- nak kvalifikáltatott felsőbd helyen, tehát ropant tanúkihallgatások és ives jegyzőkönyvek felvétele után elitélte Kovács kapitány a községet 600 frt pénzbírságra azon gonosz indulatu forradalmi hajlamaiért, hogy egy mozsárágyut megtűrt a maga körében. Máskor pedig egy tüzeset alkalmával elsült fegyverért szintén 600 frt büntetés érte a falut.

Hja, ilyen világ volt akkor! Legkülönösebb a dologban a volt, hogy folyamodni sem volt szabad s a ki meg merte próbálni, előre elbúcsúzott a feleségétől 5—6 hónapra; biztos volt benne, hogy addig a börtönből nem kerül haza.

Beh boldogok vagyunk, hogy azon rémséges éjszaka sötétsége nem tartott s hogy kipirult felettünk az alkotmányosság hajnala.

Koncz György.

VEGYES ШЕЕК, ■

— A sepsi-szentgyörgyi kispapi állomásra pályázók közül múlt vasárnap mind a délelőtti, mind a délutáni istenitisztelet alkalmával Thamó Gyula kitünően képesített papjelölt mutatta be magát a gyülekezetnek. Rokonszenves, megnyerő hangon tartott prédikáczióit a nagyszámú gyülekezet megelégedéssel hallgatta. — Holnap (vasárnap) Balog Sándor nagy-enyedi segédlelkész, szintén kitűnő papjelölt fogja magát a gyülekezet előtt bemutatni.

— A brassói Magyar-Dalkör holnap délelőtt 11 órakor érkezik meg városunkba. Mint a rendező bizottsághoz intézett bejelentésekből kitűnik, 34 tag vesz tényleges részt az előadáson. A vendégek elszállásolásáról városunk polgársága és ifjúsága gondoskodott. A Dalkör fogadtatására nézve az előkészületek megtörténtek; e szerint a helybeli Műkedvelők Egyesülete, a tüzoltó-testület s a város polgársága megjelenik a szemerjai kapunál, honnan a Dalkör érkező tagjait a Blaskó- féle vendéglőig kisérik. Az előadás programmja a következő: I. szakasz. 1) Vadászdal, Huber Ká- rolytól. 2) Népdalfüzér, Huber K.-tól. 3) Suhog a szél, Zimay Lajostól. 4) Pusztai élet, Zimaytól. 5) fi'ülemile dal, Ábrányi Kornéltól. 6) Balaton keringő, fi'ahrbach Fülöptől. II. szakasz. A sepsi-szt- györgyi műkedvelők egyesületének 5-ik előadása : „A rablógyilkos“, vígjáték 1 felv; Jrta About E., ford. Kuliffay. A nyitányt a s. sztgyörgyi műkedvelők zenekara játsza. Előadás végén a Blaskó vendéglőjében közvacsora leend 1 frt 20 kros tej rit-ékekkel, melyre már eddig is számos előjegyzés történt. A belépti jegyek nagy része elkelt s igy kilátásunk van, hogy a Dalkör szives látogatása szép közönséget gyűjt össze.

— Magántanitás a nyári szünidő alatt. Özv. Mihály Elekné Révay Ilona asszony, városunk egyik jeles képzettségű tanítónője a nyári szünidő alatt magánórákat fog adni a Bazárban I—IV. elemi osztályú leánygyermekeknek. A tanítás julius í-én veszi kezdetét s 2 frt tandíjért 6 hétig fog tartani. Ajánljuk a szülők és gyámok szives figyelmébe.

— Ahelyb. elemi iskolák közvizsgálatai a ' következő rendben tartatnak meg: Junius hó 19-én

délutáni 3 órától 6 óráig a párhuzamos osztály vizsgázik. Junius 20-án délelőtt 8 órától 11-ig az I. leányosztály; délután 3-tól' 6 óráig az I. fiúosztály. Jun. 21-én d. e. 8 tói n-ig a II. fiúosztály ; d. u. 3—6-ig а П. leányosztály. Jun. 22-én d. e. 8 —и a III. leányosztály; d. u. 3—6 a III. fiuoszt. 23-án d. e. 8—и a IV. fiuoszt, d. u. 3 — 6 a IV. leányoszt. 24-én d. e. 8—11 az L, II. fiuoszt. Sze- merja városrészből; d. u. 3—6 a Szemerja városrészi I., II. leányoszt.

— Rezső trónörökösről a „B. II.“ szerint Baranyában valóságos népmonda kering, mely azt állítja, hogy a trónörökös álruhában vándorol az országban igazságot tenni, s mint vándorlegény, különösen a szegények kunyhóit vizsgálja meg, s az adókezelésénél felmerülő visszaéléseken segit. A monda több más érdekes vonásán kivül népünk loyalis érzelmét eléggé jellemzi.

— Az uj közös pénzügyminiszter. Kál- lay Béniről a következő érdekes adatokat említhetjük fel: Született 1639. deczember 2-án Nagy- Kállóban az ősrégi Kállay nemzetségből. Kállay édesanyja férje halála után minden idejét, gondját fia nevelésének szentelte, ki csakhamar feltűnt még tanuló korában Pesten. Már kora ifjúságában tisztában volt azzal, hogy az egyedüli pálya a sikamlós, de nagy hírnevet is adható diplomácziai, sőt ennek is egy speczialis, de azért ma egyik legfontosabb ösvénye: a kelpti politika. Ezért már 1865- ben hozzáfogott a török nyelv megtanulásához, s nemsokára megtanult oroszul, szerbül, görögül. Midőn 1669-ben konzullá lett Nándorfehérváron, már azon helyzetben volt, hogy közvetlen forrásból meríthetett tájékozást minden dologról, melyre

szüksége volt. Ugyanekkor már mint író is szerepelt. -Stuart Mill „On Liberty“ czimü munkáját lefordította s mély gondolkozást tanúsító előszóval látta el. Neje, Bethlen Vilma grófné is írónő. Belgrádban egész addig maradt, míg Sennyey pártjának alakulása uj térre vitte. Ekkor megválasztották képviselönex; ekkor alapította meg 1875. nyarán a „Kelet Népét“, mely a párt orgánuma lett és az uj választások után, mint szerkesztő és képviselő kettős és szívós tevékenységet fejtett ki Midőn a képviselőház tanácskozásaiban a boszniai ügyek mind jobban előtérbe nyomultak, Kállay mindig nagyobb ellentétbe jutott pártjával. Kállay volt az első, ki Bosznia elfoglalása mellett nyilatkozott, még pedig jó,val Bosznia elfoglalása, az occupatio előtt. Ezért meghasonlott pártjával és miután az 1878-ikt választásoknál kimaradt, egészen neki való tevékenységi kört nyert a kelet- ruméliai bizottságban, a hol monarchiánkat képviselte. 1879-ben a külügyminisztériumba hívták, hogy ott mint osztályfőnök képviselje a magyar elemet, most pedig a közös pénzügyminisztérium vzetésével bizta meg az uralkodó. — Kállay még meglehetős részt bir az ősi vagyonból. Bírja még azon Brankovics-uradalmakat is, melyeket Mátyás király a hitszegő szerb despotától elkobozott s annak a Kállaynak ajándékozott, ki lovagja volt az ősmagyar sárkány-rendnek is.

— A tiszaeszlári rejtély talán megoldáshoz közeleg, ha ugyan hiteles az „Egyetértés“ azon tudósítása, hogy az elfogott zsidók ellen több súlyos körülmény folytán vádhatározatot hoznak.

A vádlottakat a kóbor zsidókoldusnón kivül mind elfogták, s eddig már vagy 80 tanút hallgattak ki, nem számítva Scharf Móriczot, kinek vallomása nagyon terhelő. Újabban több helyütt fellépett Solymossy Eszter, de mivel még eddig mindig nem az igazi, az a nyíregyházai és szabolcsi zsidók tevékenységének számítandó be, kik. mindent megtesznek, fi.ogy a leányt felkeressék, vagy egy Solymossy Esztert előteremtsenek s a vizsgálóka rémitgessék. így előteremtettek egyet Kassán egyet Nagytarnán (Ugacsmegyében) és egyet Bog- láro 1 (Somogybán). A tárnái csak annyit vallott, hogy Nyíregyházára való, miért odaszállították, a bognári pedig határozottan állitotta, hogy ő Solymossy Eszter, de mivel anyjáról azt állitotta, hogy a perkáni papnál szolgáJ, az következtethető, hogy vagy tévútra akarja vezétni a törvény embereit, vagy eszelt. A lapok ez esetre vonatkozó hírei közül a következő érdekeseket emeljük ki: A szolgák iró — közegészségi szempontból —- a tiszaeszlári templom szomszédságában levő rituális fürdő használatát betiltotta. Tudvalevőleg e fürdő oly állapotban találtatott, hogy undor fogja el a czi- vilizált embert, ha megtekinti. Kcrnis törvénysz-éki elnök minduntalan kap furcsábbnál-furcsább tartalmú leveleket. Berlinből is kapott egyet, melyben több zsidó felszólítja, hogy e már teljesen képtelen vád ügyében még csak vizsgálatot se tartson. Elvárják tőle, hogy e felszólításnak engedve, mielőbb hirlapilag is ő maga fogja a vádat visszautasítani. Egy váczi zsidó tanító azt kívánja, hogy ő hadd ítélje halálra a Scharf fiút s aztán lássa meg, hogy vall akkor. Budapestről „Egy római katholikus“ aláirásu, de zsidóra valló németséggel irt levélben azt ajánlja valaki, hogy Istó- czynál, Onodynál vagy az eszlári keresztény leikészeknél keressék a lányt. Boros Ferencz vallomása szerint az ő legény-korában, körülbelül a

30-as években, Tisza-Eszláron hasonló eset tartotta izgalomban a kedélyeket. Az akkor eltűnt gyermek egy 9—11 éves fiú volt, ki — tanú szerint — hasonloképen zsidók által ugyancsak hus- vét táján öletett meg. A fiú máig sem került elő. gyilkosainak kiléte szintén nem volt megállapítható.

— Iskolai j el e n et. Bécsben történt. В. keresztény népiskolai tanuló a két Mayer zsidó gyerekhez lépett : „Nekünk meg van tiltva veletek játszani“. „Miért?“ — kérdé a két zsidó gyerek. „Mert ti felfeszitettétek Krisztust!“ „Mi?“, kiáltásnak azok egyszerre, mi bizony nem ; aztán némi gondolkozás után folytatják : „de talán odaát a Kohn-gyerekek !“

— Mire használja fel ügyességét az amerikai. A leleményes amerikaiak most egy uj találmányt mutattak be a világnak, melyet a hamis kártyások nagy sikerrel alkalmazhatnak. E találmányt ők „shiner“-nek nevezik. A shiner egy ezüst-dollár, melynek egyik oldalába apró, domború tükröcske van illesztve. A hamis kártyás a többi dollárok közé teszi e shinert s felette osztja ki a kártyákat, úgy, hogy mindég meglátja a többi játszók kártyáit is, melyek a shinerben visz- sza tükröződnek. Nemrég tetten kapták a bead- villei „shining-club“ egyik tagját, ki e csalási eszköz segítségével 2000 dollárt nyert egy este.

— Ifj. Nagel Ottó budapesti könyvkerest kedő (nemzeti színház épülete) kiadásában megjelent az „Önügyvéd“ harmadik kiadásának harmadik füzete. (Irta Knorr Alajos.) Ára 30 kr. fii füzetben a szerzó az okiratok kellékeit ismerteti. Közli az okiratokon felhasználandó bélyegilleték lerovásának szabályait, a bélyegilletéki táblázatokkal, a bélyeg- és jogilleték személyes mentesség eseteit, a közvetlenül lerovandó illetékek kiszabásának szabályait, ismerteti a közjegyzői intézményt, különösen annak hatáskörét és eljárásának módját, közli a közjegyzői díjszabályzatot, ezután áttér a nyilatkozatok egyes nemeire, melyek közül az elismervények és nyugtatványok szerkesztésének