Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-06-08 / 46. szám

tartott ülésében folytatta és befejezte a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Ezután Hegedűs Sándor előadó bemutatja az állandó pénzügyi bizottságnak az egész törvényjavaslatra vonatkozó jelentését, melyet a bizottság elfogadott és hitelesített. A bizottság ezzel befejezte a jelen ülésszakra működését.

A mérsékelt ellenzék junius 3-án d. u. 6 órakor tartott értekezletében tárgyalás ala vette Szat- mármegye kérvényét az oroszországi zsidók Magyarországba való bevándorlása tárgyában. Beható tanácskozás után a párt azon nézetben van, hogy a kérvényi bizottság véleményének elfogadása a kormány nyilatkozatától teendő függővé.

Л bukovinai magyarok betelepítése. A régi vágy talán végre teljesedésbe megy át. Alkalmasb időpont arra, hogy érdekeink helyes felismerése által a csángók régen csengő szavát is megértsük, alig volt s alig lesz a mainál, midőn a kincstári birtokokon e telepitvényeseknek tisztességes módot lehet nyújtani a megélhetésre, s másrészt az orosz zsidók be- vagy be nem ereszthetóse feletti tépelődésből a nemzet figyelmét a bukovinai magyarok ügyének összes felkarolására lehet terelni. A napokban Pancsováról egy népes küldöttség fog érkezni Budapestre, hogy a kormánynak Nagy György kiküldetéséért bizalmat szavazzon. Ezen küldöttségnek tagjai, továbbá képviselők és irók értekezletet fognak tartani azon módok megbeszélésére, hogy a bukovinai magyarok betelepítésének már komolyan megérlelt eszméjét társadalmi utón miképen lehetne megvalósítani; s e végből mint lehetne eredményes társadalmi mozgalmat megindítani.

Külföld.

Az egyptoini kérdésben változás még nem állott be, a diplomácziai tárgyalások a konstantinápolyi nagyköveti konferencziára vonatkozólag folyamatban vannak. A konferenczia formális elfogadása még nem történt meg, de alaposan lehet az elfogadásra számítani, mivel a hatalmaknak Londonban székelő összes képviselői kedvező hangon nyilatkoztak a tervről. Franczia kormánykörök beleegyeznek Törökország intervencziójába, de csak úgy, ha ez egy európai mandátum s a tényleges szuverénitás alapján történnék. Minden e feltételektől nem korlátolt intervencziót leplezett okkápucziónak tartanának.

Jellemző, hogy a hatalmak az egyptomi ügyben való olasz beavatkozás eszméjével is fogialzette őket. Napoleon unszolására az olasz kormány nagy sereget küldött az önkénytesek ellen. — Augusztus 28-án Garibaldi és Pallavicino olasz ezredes közt véres harcz támadt, melyben maga Garibaldi is súlyos sebet kapott és elfogatott. Szept. 5-én kapott kegyelmet, de súlyos sebe folytán csak decz. 20 án térhetett vissza Caprerába. Ott élt 1864. tavaszáig, midőn Angliába ment, hol barátai rendkívüli fényes és lelkes ünnepélyekkel fogadták. Ez években állt népszerűsége tetőpontján. A népek mindenütt lelkesedtek nevéért s Magyarországban is dalokban dicsőítették az olaszok nemzeti hősét. Az elnyomottak mindenütt tőle várták a felszabadulást; a magyar megyék közül is számosán, hogy az idegen uralom ellen tüntessenek, már 1861-ben bizottsági tagúkká válacz- tották.

Angliából visszatérte után 1866 ig nyugalomban volt, midőn az olasz-osztrák háborúban újra felajánlotta Viktor Emanuelnek karját, de e háborúban semmi nevezetesebb csatához nem tudott jutni. A háború után Róma megtámadására forralt mindenféle tervet, úgy, hogy az olasz kormány kénytelen volt őt 1867. szept. 23-án elfogatni és Caprerába kisértetni. Fia Menotti és barátai azon- ban folytatták a dolgot, maga Garibaldi is megszökött Caprerából, betörtek a pápai államba, de november 3 án Mentánánál a francziák által teljesen megverettek. Garibaldi a francziák elől elmenekült ugyan, de az olasz csapatok kezébe jutott. 1870-ben a franczia köztársaság kikiáltása után h rancziaországba sietett, hogy a háborúban részt vegyen. De kis csapatával igen jelentéktelen szerepet játszott. A háború után őt is megválasztották a bordeauxi franczia nemzetgyűlésbe. De midőn itt először megjelent, annyiféle sértésnek volt kitéve, hogy rögtön letette mandátumát és hazatért Caprerába.

Azóta meglehetős nyugodtan viselte magát.

Vgyszer másszor megjelent a parlamentben, néha iulminans czikkeket és leveleket tett közzé s általában a legszélsőbb radikális és köztársasági irányok híve lett. 1868-70-ben két regényt is irt, me yek szintén szélső radikális eszméket hirdet- !le.k.: ™ult\ évl3en n^gy körutat tett Olaszország

ku‘°J1^°zö részeiben, izgatott az irredenta eszmék érdekében de hatás nélkül. Magán életében ez utóbbi évek alatt többféle családi kellemetlenség <>rte; ez és a talán ép az által előidézett folytonos betegeskedés végre folyó hó 3-ikán kioltotta tevékeny s nyugtalan életét.

M-ü.

I koztak, Je berlini avatott értesítések szerint úgy ! látszik, hogy ennek czélja csak az volt, hogy a porta követeléseit mérsékelje.

Egrptomban a forrongás nem engedett, sőt egy franczia lapnak távirják Kairóból, hogy Arabi arra is tényszerűéin fogja a khedivét, hogy még a török biztosnak is ellene szegüljön, a mi kétségtelenné teszi, hogy ezúttal nem közönséges in- triguáró: lehet szó, hanem hogy Egyptomban a panizlaniatikus elem került túlsúlyra s roppant mély jelentőségű mozgalom, jobban mondva forrongás került hatalomra.

— 182 —

Oroszországban a változatosság kedvéért újabban a németgyülölés jut felszínre. Német lapok azt a feltűnő értesítést közlik. hogy Oroszországban a németek nemcsak a pánszláv pártrészéröl, de az ó-orosz pártnak a legmagasabb arisztokrácziáig terjedő tagjai által olyan gyűlöletben részesülnek, mely még a czári házat sem kíméli, mint mely a németséggel számos rokonsági viszonyban áll s azt sok tekintetben előmozdítja. Ez a németellenes mozgalom és ellenségeskedés oly nagy mérvben ágazott el, hogy maga a czári udvar kétségben van az iránt, hogy lehetne azt megszüntetni, a nélkül, hogy a hivatalnoki kart a legfelsőbb állásokig teljesen átalakítani ne kelljen. De az is kétséges, hogy erre elég erélyessége volna-e s nem is jutott köztudomásra olyan jel, mely ily elhatározásra mutatna. Képzelhető, hogy a németek a német birodalomban, kik az első népnek tartják magukat a világon, milyen érzülettel vannak most az oroszok iránt, kik nyíltan vétetik észre ellenszenvüket minden iránt, a mi német.

Még egy más hir is érkezett Szentpétervárról. Kivveben ugyanis hétfőn a czár ellen forralt nagy összeesküvést fedeztek fel, s ennek következtében több földbirtokost, katonatisztet és hivatalnokot elfogtak. Az a többször jelentkezett hir, hogy Ignatieff bukása szóién áll, most ismét csak megczáfoltatik, és pedig azt mondják, hogy Ignatieff azért győzedelmeskedett Loris-Melikovon, a kit Vladimir nagyherczeg kieszközlésére hívtak haza, mivel Melikov radikális reforma követelésekkel állott elő, melyek a czárnak nem tetszettek. Vladimir nagyherczeg meghagyta Loris-Melikov- nak, hogy utazzék el a Kaukázusba s várja be ott a további intézkedéseket.

Háromszékmegye közigazgatási bizottságának junius 6-án tartott gyűléseFőispán ur ő méltósága a gyűlést megnyitván, Forró Ferencz kir. tan. alispán olvassa fel jelentését. — A jelentés szerint a múlt hónapban semmi rendkívüli esemény nem fordult elé. Útlevél és pedig 15 napra, kiadatott 743, egy évre 77 darab.

Séra Tamás árvaszéki elnök jelentése sze- szerint május hóban az árvaszék létszáma gyarapodott 47 el összes árvalétszám 8877. Gondnokság alatt van 215 személy. Május hóban volt az ügyszám 807. Ebből elintéztetett 639. A gyámpénztár összes bevétele volt 4780 frt 44 kr. Kiadás 1902 frt 41 kr. Az árvák és gondnokság alattiak épületeinek tűzkár elleni biztosítása tárgyában minden intézkedés megtétetett.

Gencsy István, kir. adófelügyelő jelenti, hogy május hóban egyenes adókban befolyt 46049 frt 50 kr. adóhátralék 108949 frt 17 kr. Hadmentességi díjban befolyt 1623 frt 29 kr. Összehasonlítva a múlt évi május havában bevett összegekkel, a viszony kedvezőnek mondható. Az adókivető bizottságok munkálataikat befejezték, a felszólam- lási bizottság pedig működését még a múlt hó végén megkezdette.

Nádori Nándor, kir. mérnök jelentése szerint az államidra a.múlt évben szállított kavics csak a jelen év tavaszán ágyaztatott be, de a száraz tavasz miatt későre verődött el, mi a közlekedést nagyon nehezítette. Azonban az utóbbi esőzések következtében ezen baj is el van háritva. Jelen évre a kavics szállítás kezdetét vette. Az utóbbi esőzézek a s.-szentgyörgy-baróthi útvonalon okoztak némi kárt.

Drágoss Elek, kir. ügyész jelentéséből szomorúan győződtünk meg, hogy a közbiztonság tekintetében május havában semmi javulás sem történt, sőt ellenkezőleg a gyujtogatók száma szaporodott az élet elleni merényletek is mind nagyobb dimensiókat öltenek, annyira, miszerint van eset, hogy hulla bonczolásra ugyanazon időben két helyre is kell bizottságnak kimennie. A fogházakban a létszám május 31-én volt 65. Ebből elitéit 23, vizsgálat alatt fogoly 42. Férfi 58, nő 7. Ezen számból esetti a kir. törvényszéki fogházra 47, a sep-si-szentgyörgyi járásbíróságéra 6, a kovász- naira 6, a nagyajtaira 6, Súlyosabb esetért le volt tartóztatva. 16. Halálozás szökés nem fordult elé a fogházakban.

Dr. Antal Mihály, megyei főorvos jelentése szerint, az egészségi állapotok a megye területén nem mondhatók kielégítőnek, főleg a nagymérvű himlőjárvány miatt. A roncsoló toroklob szórványosan előfordult Árapatak, Kovászna, Pe- slenek, és K.-Szentlélek községekben. Himlő volt K.-Polyán, Papolcz, Szörcse, Petőfalva. Gelencze, Páké, Barátos, Esztelnek, Zágon, Páva, Hi 1 ib, Kovászna, Iiidvég, K.-Ajta, Nyén, Bodola, Peselnek,

Árapatak, Erősd, K.-Vásárhely, Futásfalva és S.- Martonos községekben. — A megyei „Ferencz József“ kórházban ápoltatott 19 férfi, 15 nő; meggyógyult 6 férfi, 6 nő. Az állategészségi állapotok kielégítők.

A megye területén előforduló posta- és távírdái szolgálati viszonyok május havában kielégítők voltak.

Komáromy Andor kir. tanfelügyelő jelentése szerint a falusi iskolák zárvizsgái majd mind meglettek tartva. 11 iskolától azon jelentés érkezett, hogy vizsga nem tartatik és pedig Bodzafordulón a görög keleti Hidvégen a községi, a kö- zép-ajtai,s martonosi, zágoni gör. keleti iskolánál a himlőjárvány miatt; az aldobolyi iskolánál a tanító betegeskedése, a besenyőinél a tanító eltávozása, az almási, lemhényi, lügeti, iskoláknál a községi elöljárók rendetlensége folytán. Igen kitűnő iskoláknak jelzi tanfelügyelő ur azok közül, hol a vizsgálatokon jelen lehetett, az uzoni ev. ref. és az árkosi községi iskolákat.

A gyűlésen előforduló fontosabb ügyek közül kiemelendők a bizottságnak azon határozata, hogy mindazon községekbe, melyekben járványos betegségek fordulnak elé szigorú rendelet küldessék a torozások, éjszakai úgynevezett „virrasztások“ beszüntetése tárgyában, egy szóval, hogy szüntettessék be minden csoportulás oly házaknál, a hol az elhalálozás valamely járványos betegség folytán történt.

Incze József, orsz. képviselő folyamodása a rámért 100 frt büntetés elengedésére nézve felterjesztett a minisztériumhoz, a büntetési pénz felhajtására pedig Kolozsvár városi kapitánysága szólhatott fel.

A gelenczei és lemhényi felekezeti iskolák nyomorúságos állapota a tanfelügyelő jelentése következtében a közigazgatási bizottság figyelmét fölkeltvén, elhatároztatott, miszerint a két község iskoláira vonatkozólag az egyházi főhatóság megintése kéretik s egyszersmind Lemhényben az iskolának államivá alakítása iránt a tárgyalásokkal megbizatott a tanfelügyelő, Gelencze község pedig czélszerü és a törvényes kellékeknek megfelelő iskolaház építésére hivatik fel.

Nagy-Borosnyó.

— Három közlemény. —

— 1882. junius hó.

I.

A „Nemere“, mint a székelyföld egyetlen oly irányú lapja, mely a székely nemzet érdekeit öntudatosan és higgadt komolysággal párosult erély- lyel képviseli, — sok szolgálatot teti már nekünk, melyeket bizonynyal eléggé nem tudnánk meghálálni. Többek között -maradandó szolgálatot tett az által is, hogy egyes intézményeknek, nevezetesebb eseményeknek, jelentősebb községeknek mo- nographiájához érdekes adatokat hozott napvilágra, melyek a „Nemere“ nélkül a feledés mély sírjába lettek volna temetve.

Ezen szép irányát látván a „Nemerének“, teljes örömmel járulok magam is Nagy-Borosnyó község újabb történetéhez pár olyan adattal, melyek megézdemlik, hogy a későbbi idők számára följegyeztessenek.

A ki Nagy-Borosnyót, a mai nagyközséget, 1848 előtt és ma összehasonlitja, elcsudálko- zik azon bámulatos előhaladás felett, melyet a község vagyoni helyzetében a közelebbi pár évtized alatt tett. Ezen haladásnak történeti okai vannak.

Nagy-Borosnyónak 1848 előtt jövedelme nem volt azon okból, mivel a falu lakosainak egy része a közszántókat egymás között bizonyos időre felosztotta oly formán, hogy a nemes ember kapott egy részt, mig az úgynevezett katona- és úrbéres osztály egy-egy negyedrészt. Ennélfogva a községi nagy kaszáló a nemes- és katona-osztály használatában állott, csupán egy ingoványos rétet használhatott minden lakos közösen. — Á legelő használatának pedig nagyon sajátságos módja volt. Egy meghatározott napon ugyanis meghúzták a falu harangját s mikor megkondult az első harangszó, minden háztól egy-egy ember kaszájához kapott s lótva futva rohant a mezőre, hol nagy sietséggel hozzáfogott kaszálni. A mekkora darabot el tudott kerekíteni azon napon a földből, annak a fütermése aztán az övé lett. Annyi volt a puszta hely benn a faluban, hogy a nemes és katona házas emberek nyolcz forintért egy félholdas telket kaptak,

Ez a kellemes állapot tartott 1854-ig. Ebben az esztendőben a kovásznai „járásbiró“ elrendelte, hogy a közhelyek haszonbérbe adassanak és itt kezdődik a falu második jövedelme. Megnyerte volt még a falu a vásár-engedélyt 1846-ban; ez volt akkor még egyetlen jövedelmi forrása. A vásárengedélynek szintén históriája van. Az 1846-ik esztendőben, egyik kisborosnyói birtokosnak tetszett a Nagy- és Kis-Borosnyó közt lévő „czihe- res“ közös legelőből egy darabot a maga számára kihasítani s miután ezt a maga módja szerint kiirtotta, bevetette szépen árpával. A nagy-boros- nyói lakosságnak ez a brevimann-foglalás nem tetszett s összegázolta a bevetett földet; az ilyen elégtétel napi renden volt még akkor. Természetesen ebből per kerekedett s a vége az lett, hogy Nagy-Borosnyónak 2400 irtot kellett fizetni.