Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-06-08 / 46. szám

tartott ülésében folytatta és befejezte a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgya­lását. Ezután Hegedűs Sándor előadó bemutatja az állandó pénzügyi bizottságnak az egész tör­vényjavaslatra vonatkozó jelentését, melyet a bi­zottság elfogadott és hitelesített. A bizottság ez­zel befejezte a jelen ülésszakra működését. A mérsékelt ellenzék junius 3-án d. u. 6 óra­kor tartott értekezletében tárgyalás ala vette Szat- mármegye kérvényét az oroszországi zsidók Ma­gyarországba való bevándorlása tárgyában. Beható tanácskozás után a párt azon nézetben van, hogy a kérvényi bizottság véleményének elfogadása a kormány nyilatkozatától teendő függővé. Л bukovinai magyarok betelepítése. A régi vágy talán végre teljesedésbe megy át. Alkalmasb időpont arra, hogy érdekeink helyes felismerése által a csángók régen csengő szavát is megértsük, alig volt s alig lesz a mainál, midőn a kincstári birtokokon e telepitvényeseknek tisztességes mó­dot lehet nyújtani a megélhetésre, s másrészt az orosz zsidók be- vagy be nem ereszthetóse feletti tépelődésből a nemzet figyelmét a bukovinai ma­gyarok ügyének összes felkarolására lehet terelni. A napokban Pancsováról egy népes küldöttség fog érkezni Budapestre, hogy a kormánynak Nagy György kiküldetéséért bizalmat szavazzon. Ezen küldöttségnek tagjai, továbbá képviselők és irók értekezletet fognak tartani azon módok megbeszé­lésére, hogy a bukovinai magyarok betelepítésé­nek már komolyan megérlelt eszméjét társadalmi utón miképen lehetne megvalósítani; s e végből mint lehetne eredményes társadalmi mozgalmat megindítani. Külföld. Az egyptoini kérdésben változás még nem ál­lott be, a diplomácziai tárgyalások a konstantiná­polyi nagyköveti konferencziára vonatkozólag fo­lyamatban vannak. A konferenczia formális elfo­gadása még nem történt meg, de alaposan lehet az elfogadásra számítani, mivel a hatalmaknak Londonban székelő összes képviselői kedvező han­gon nyilatkoztak a tervről. Franczia kormánykö­rök beleegyeznek Törökország intervencziójába, de csak úgy, ha ez egy európai mandátum s a tényleges szuverénitás alapján történnék. Min­den e feltételektől nem korlátolt intervencziót lep­lezett okkápucziónak tartanának. Jellemző, hogy a hatalmak az egyptomi ügy­ben való olasz beavatkozás eszméjével is fogial­zette őket. Napoleon unszolására az olasz kormány nagy sereget küldött az önkénytesek ellen. — Augusztus 28-án Garibaldi és Pallavicino olasz ez­redes közt véres harcz támadt, melyben maga Ga­ribaldi is súlyos sebet kapott és elfogatott. Szept. 5-én kapott kegyelmet, de súlyos sebe folytán csak decz. 20 án térhetett vissza Caprerába. Ott élt 1864. tavaszáig, midőn Angliába ment, hol ba­rátai rendkívüli fényes és lelkes ünnepélyekkel fogadták. Ez években állt népszerűsége tetőpont­ján. A népek mindenütt lelkesedtek nevéért s Ma­gyarországban is dalokban dicsőítették az olaszok nemzeti hősét. Az elnyomottak mindenütt tőle várták a felszabadulást; a magyar megyék közül is számosán, hogy az idegen uralom ellen tüntes­senek, már 1861-ben bizottsági tagúkká válacz- tották. Angliából visszatérte után 1866 ig nyugalom­ban volt, midőn az olasz-osztrák háborúban újra felajánlotta Viktor Emanuelnek karját, de e hábo­rúban semmi nevezetesebb csatához nem tudott jutni. A háború után Róma megtámadására forralt mindenféle tervet, úgy, hogy az olasz kormány kénytelen volt őt 1867. szept. 23-án elfogatni és Caprerába kisértetni. Fia Menotti és barátai azon- ban folytatták a dolgot, maga Garibaldi is meg­szökött Caprerából, betörtek a pápai államba, de november 3 án Mentánánál a francziák által telje­sen megverettek. Garibaldi a francziák elől elme­nekült ugyan, de az olasz csapatok kezébe jutott. 1870-ben a franczia köztársaság kikiáltása után h rancziaországba sietett, hogy a háborúban részt vegyen. De kis csapatával igen jelentéktelen sze­repet játszott. A háború után őt is megválasztot­ták a bordeauxi franczia nemzetgyűlésbe. De mi­dőn itt először megjelent, annyiféle sértésnek volt kitéve, hogy rögtön letette mandátumát és haza­tért Caprerába. Azóta meglehetős nyugodtan viselte magát. Vgyszer másszor megjelent a parlamentben, néha iulminans czikkeket és leveleket tett közzé s ál­talában a legszélsőbb radikális és köztársasági irányok híve lett. 1868-70-ben két regényt is irt, me yek szintén szélső radikális eszméket hirdet- !le.k.: ™ult\ évl3en n^gy körutat tett Olaszország ku‘°J1^°zö részeiben, izgatott az irredenta eszmék érdekében de hatás nélkül. Magán életében ez utóbbi évek alatt többféle családi kellemetlenség <>rte; ez és a talán ép az által előidézett folytonos betegeskedés végre folyó hó 3-ikán kioltotta tevé­keny s nyugtalan életét. M-ü. I koztak, Je berlini avatott értesítések szerint úgy ! látszik, hogy ennek czélja csak az volt, hogy a porta követeléseit mérsékelje. Egrptomban a forrongás nem engedett, sőt egy franczia lapnak távirják Kairóból, hogy Arabi arra is tényszerűéin fogja a khedivét, hogy még a török biztosnak is ellene szegüljön, a mi két­ségtelenné teszi, hogy ezúttal nem közönséges in- triguáró: lehet szó, hanem hogy Egyptomban a panizlaniatikus elem került túlsúlyra s roppant mély jelentőségű mozgalom, jobban mondva for­rongás került hatalomra. — 182 — Oroszországban a változatosság kedvéért újab­ban a németgyülölés jut felszínre. Német lapok azt a feltűnő értesítést közlik. hogy Oroszországban a németek nemcsak a pánszláv pártrészéröl, de az ó-orosz pártnak a legmagasabb arisztokrácziáig terjedő tagjai által olyan gyűlöletben részesülnek, mely még a czári házat sem kíméli, mint mely a németséggel számos rokonsági viszonyban áll s azt sok tekintetben előmozdítja. Ez a németelle­nes mozgalom és ellenségeskedés oly nagy mérv­ben ágazott el, hogy maga a czári udvar kétség­ben van az iránt, hogy lehetne azt megszüntetni, a nélkül, hogy a hivatalnoki kart a legfelsőbb ál­lásokig teljesen átalakítani ne kelljen. De az is két­séges, hogy erre elég erélyessége volna-e s nem is jutott köztudomásra olyan jel, mely ily elhatá­rozásra mutatna. Képzelhető, hogy a németek a német birodalomban, kik az első népnek tartják magukat a világon, milyen érzülettel vannak most az oroszok iránt, kik nyíltan vétetik észre ellen­szenvüket minden iránt, a mi német. Még egy más hir is érkezett Szentpétervár­ról. Kivveben ugyanis hétfőn a czár ellen forralt nagy összeesküvést fedeztek fel, s ennek követ­keztében több földbirtokost, katonatisztet és hiva­talnokot elfogtak. Az a többször jelentkezett hir, hogy Ignatieff bukása szóién áll, most ismét csak megczáfoltatik, és pedig azt mondják, hogy Igna­tieff azért győzedelmeskedett Loris-Melikovon, a kit Vladimir nagyherczeg kieszközlésére hívtak haza, mivel Melikov radikális reforma követelé­sekkel állott elő, melyek a czárnak nem tetszettek. Vladimir nagyherczeg meghagyta Loris-Melikov- nak, hogy utazzék el a Kaukázusba s várja be ott a további intézkedéseket. Háromszékmegye közigazgatási bizottsá­gának junius 6-án tartott gyűlése­Főispán ur ő méltósága a gyűlést megnyit­ván, Forró Ferencz kir. tan. alispán olvassa fel jelentését. — A jelentés szerint a múlt hónapban semmi rendkívüli esemény nem fordult elé. Útle­vél és pedig 15 napra, kiadatott 743, egy évre 77 darab. Séra Tamás árvaszéki elnök jelentése sze- szerint május hóban az árvaszék létszáma gyara­podott 47 el összes árvalétszám 8877. Gondnokság alatt van 215 személy. Május hóban volt az ügy­szám 807. Ebből elintéztetett 639. A gyámpénztár összes bevétele volt 4780 frt 44 kr. Kiadás 1902 frt 41 kr. Az árvák és gondnokság alattiak épü­leteinek tűzkár elleni biztosítása tárgyában min­den intézkedés megtétetett. Gencsy István, kir. adófelügyelő jelenti, hogy május hóban egyenes adókban befolyt 46049 frt 50 kr. adóhátralék 108949 frt 17 kr. Hadmen­tességi díjban befolyt 1623 frt 29 kr. Összehason­lítva a múlt évi május havában bevett összegek­kel, a viszony kedvezőnek mondható. Az adókivető bizottságok munkálataikat befejezték, a felszólam- lási bizottság pedig működését még a múlt hó vé­gén megkezdette. Nádori Nándor, kir. mérnök jelentése szerint az államidra a.múlt évben szállított kavics csak a jelen év tavaszán ágyaztatott be, de a száraz tavasz miatt későre verődött el, mi a közlekedést nagyon nehezítette. Azonban az utóbbi esőzések következtében ezen baj is el van háritva. Jelen évre a kavics szállítás kezdetét vette. Az utóbbi esőzézek a s.-szentgyörgy-baróthi útvonalon okoz­tak némi kárt. Drágoss Elek, kir. ügyész jelentéséből szo­morúan győződtünk meg, hogy a közbiztonság te­kintetében május havában semmi javulás sem tör­tént, sőt ellenkezőleg a gyujtogatók száma szapo­rodott az élet elleni merényletek is mind nagyobb dimensiókat öltenek, annyira, miszerint van eset, hogy hulla bonczolásra ugyanazon időben két helyre is kell bizottságnak kimennie. A fogházak­ban a létszám május 31-én volt 65. Ebből elitéit 23, vizsgálat alatt fogoly 42. Férfi 58, nő 7. Ezen számból esetti a kir. törvényszéki fogházra 47, a sep-si-szentgyörgyi járásbíróságéra 6, a kovász- naira 6, a nagyajtaira 6, Súlyosabb esetért le volt tartóztatva. 16. Halálozás szökés nem fordult elé a fogházakban. Dr. Antal Mihály, megyei főorvos jelen­tése szerint, az egészségi állapotok a megye te­rületén nem mondhatók kielégítőnek, főleg a nagy­mérvű himlőjárvány miatt. A roncsoló toroklob szórványosan előfordult Árapatak, Kovászna, Pe- slenek, és K.-Szentlélek községekben. Himlő volt K.-Polyán, Papolcz, Szörcse, Petőfalva. Gelencze, Páké, Barátos, Esztelnek, Zágon, Páva, Hi 1 ib, Ko­vászna, Iiidvég, K.-Ajta, Nyén, Bodola, Peselnek, Árapatak, Erősd, K.-Vásárhely, Futásfalva és S.- Martonos községekben. — A megyei „Ferencz Jó­zsef“ kórházban ápoltatott 19 férfi, 15 nő; meg­gyógyult 6 férfi, 6 nő. Az állategészségi állapotok kielégítők. A megye területén előforduló posta- és távír­dái szolgálati viszonyok május havában kielégítők voltak. Komáromy Andor kir. tanfelügyelő jelen­tése szerint a falusi iskolák zárvizsgái majd mind meglettek tartva. 11 iskolától azon jelentés érke­zett, hogy vizsga nem tartatik és pedig Bodzafor­dulón a görög keleti Hidvégen a községi, a kö- zép-ajtai,s martonosi, zágoni gör. keleti iskolánál a himlőjárvány miatt; az aldobolyi iskolánál a tanító betegeskedése, a besenyőinél a tanító eltávozása, az almási, lemhényi, lügeti, iskoláknál a községi elöljárók rendetlensége folytán. Igen kitűnő isko­láknak jelzi tanfelügyelő ur azok közül, hol a vizs­gálatokon jelen lehetett, az uzoni ev. ref. és az ár­kosi községi iskolákat. A gyűlésen előforduló fontosabb ügyek kö­zül kiemelendők a bizottságnak azon határozata, hogy mindazon községekbe, melyekben járványos betegségek fordulnak elé szigorú rendelet küldes­sék a torozások, éjszakai úgynevezett „virrasztá­sok“ beszüntetése tárgyában, egy szóval, hogy szüntettessék be minden csoportulás oly házaknál, a hol az elhalálozás valamely járványos betegség folytán történt. Incze József, orsz. képviselő folyamodása a rámért 100 frt büntetés elengedésére nézve fel­terjesztett a minisztériumhoz, a büntetési pénz fel­hajtására pedig Kolozsvár városi kapitánysága szólhatott fel. A gelenczei és lemhényi felekezeti is­kolák nyomorúságos állapota a tanfelügyelő jelen­tése következtében a közigazgatási bizottság fi­gyelmét fölkeltvén, elhatároztatott, miszerint a két község iskoláira vonatkozólag az egyházi főható­ság megintése kéretik s egyszersmind Lemhényben az iskolának államivá alakítása iránt a tárgyalá­sokkal megbizatott a tanfelügyelő, Gelencze község pedig czélszerü és a törvényes kellékeknek meg­felelő iskolaház építésére hivatik fel. Nagy-Borosnyó. — Három közlemény. — — 1882. junius hó. I. A „Nemere“, mint a székelyföld egyetlen oly irányú lapja, mely a székely nemzet érdekeit ön­tudatosan és higgadt komolysággal párosult erély- lyel képviseli, — sok szolgálatot teti már nekünk, melyeket bizonynyal eléggé nem tudnánk meghá­lálni. Többek között -maradandó szolgálatot tett az által is, hogy egyes intézményeknek, nevezete­sebb eseményeknek, jelentősebb községeknek mo- nographiájához érdekes adatokat hozott napvilág­ra, melyek a „Nemere“ nélkül a feledés mély sír­jába lettek volna temetve. Ezen szép irányát látván a „Nemerének“, tel­jes örömmel járulok magam is Nagy-Borosnyó köz­ség újabb történetéhez pár olyan adattal, melyek megézdemlik, hogy a későbbi idők számára följe­gyeztessenek. A ki Nagy-Borosnyót, a mai nagyközsé­get, 1848 előtt és ma összehasonlitja, elcsudálko- zik azon bámulatos előhaladás felett, melyet a köz­ség vagyoni helyzetében a közelebbi pár évtized alatt tett. Ezen haladásnak történeti okai vannak. Nagy-Borosnyónak 1848 előtt jövedelme nem volt azon okból, mivel a falu lakosainak egy ré­sze a közszántókat egymás között bizonyos időre felosztotta oly formán, hogy a nemes ember ka­pott egy részt, mig az úgynevezett katona- és úr­béres osztály egy-egy negyedrészt. Ennélfogva a községi nagy kaszáló a nemes- és katona-osztály használatában állott, csupán egy ingoványos rétet használhatott minden lakos közösen. — Á legelő használatának pedig nagyon sajátságos módja volt. Egy meghatározott napon ugyanis meghúz­ták a falu harangját s mikor megkondult az első harangszó, minden háztól egy-egy ember kaszájá­hoz kapott s lótva futva rohant a mezőre, hol nagy sietséggel hozzáfogott kaszálni. A mekkora darabot el tudott kerekíteni azon napon a földből, annak a fütermése aztán az övé lett. Annyi volt a puszta hely benn a faluban, hogy a nemes és katona házas emberek nyolcz forintért egy félholdas telket kaptak, Ez a kellemes állapot tartott 1854-ig. Ebben az esztendőben a kovásznai „járásbiró“ elrendelte, hogy a közhelyek haszonbérbe adassanak és itt kezdődik a falu második jövedelme. Megnyerte volt még a falu a vásár-engedélyt 1846-ban; ez volt akkor még egyetlen jövedelmi forrása. A vá­sárengedélynek szintén históriája van. Az 1846-ik esztendőben, egyik kisborosnyói birtokosnak tet­szett a Nagy- és Kis-Borosnyó közt lévő „czihe- res“ közös legelőből egy darabot a maga számára kihasítani s miután ezt a maga módja szerint ki­irtotta, bevetette szépen árpával. A nagy-boros- nyói lakosságnak ez a brevimann-foglalás nem tetszett s összegázolta a bevetett földet; az ilyen elégtétel napi renden volt még akkor. Természe­tesen ebből per kerekedett s a vége az lett, hogy Nagy-Borosnyónak 2400 irtot kellett fizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents