Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-06-08 / 46. szám

— 183

Akkor К о ne z Lajos volt a kir. táblái ig- tató s ő utánna járt a dolognak és reportatio mellett a pénznek felét visszanyerte a falu. Bede Antal — ki ma is él — azt javasolta, hogy ezen összegen szerezzünk vásárjogot ; Deák Tamás ko- vásznai ügyvéd a kérelmet megirta, Horváth Albert akkori főtiszt ajánlóan fölterjesztette s Nagy- Borosnyó megnyerte a vásár-jogot. Azért szóltam körülményesebben erről, mivel néhai Ferencz István nyug. hadnagy érdeméül tüntetik fel mai is eme jog megszerzését többen, pedig — suum cui- que — Koncz Lajos nélkül talán még ma sem volna vásári-joga Nagy-Borosnyónak.

Volt még N. Borosnyónak egy jövedelmi forrása. Nagy-Borosnyó, Feldoboly, Zágon- Papolcz, Páké, Barátos és Czofalva közt egy nagyobb területű, hasznavehetetlen ingoványos hely feküdt; senki sem gondolt rá, száz meg száz esztendő óta évről évre csak a vizi madarak, iszalagos bürük tanyája volt a láp, elhagyta mindenki s engedte, hogy a békanyál szeszélyes figurái megvastagod- jának a káka és az éles levelű sás változatos fajai közt. Ezt a mérhetetlen lápos ingoványt táplálta a Zágon-Füzes és Sáras-patak, melyeknek nem volt kifolyások. Boldogemlékezetü Tompa Miklós (a kegyelet őrizze porait!) azon gondolatra jött, hogy ha Zágon patakát a „festékes-vizzel“ összekötnék, használhatóvá tehetnék a lápot. Tompa Miklós a herkulesi munkát el is végeztette, befejeztette egészen ; de mikor a lecsapolt helyen, a két sáncz között kaszáltatni akart, Zágon felöl egy kétszáz lőnyi csapat tűnt fe!, puskákkal, fus- télyokkal, kaszákkal fölfegyverkezve; rárontottak a munkásokra és szétverték őket onnan; a tulajdonosnak nagyon kevés hely maradt fáradtsággal szerzett földjéből.

Majd Nagy-Borosnyó község is belátta a viz- lecsapolás előnyeit a közgazdaság emelésére; — a „Sáros-patak“ és „Füzes“ vizét a „Festékes“-be levitte s ma a terméketlen mocsár helyén gyö- X yörü rét zöldéi s az idén is 2000 frton felül vett be róla jövedelmet. A nagy területen fekvő hely nem gazdátlan többé; megterem évenkint 8000 nsz.-öl széna, sarju a javából, a mi nemcsak előnyére szolgál a marhatenyésztésnek, hanem a gazdáknak is valóságos jövedelmi forrásuk: innen veszik a távol vidékiek is a szénát.

Csudával határosnak tűnik föl s ha két három emberöltő után beszélné el valaki, hogyan lett Nagy-Borosnyóból a mai szép község, mesének gondolnák. Szerencsére élő tanukra hivatkozhatom.

Koncz György.

A „Kronstadter Zeitung.“

Brassó, 1882. junius 5.

Volt idő, mikor a „Zeitung“ nagyratörő ma- sinistája a klastrom utczán végig vágtatva, beleizzadt az Ő mélységes gondolataiba s miután levette fejéről a kultur-czilindert, belenézett annak a fenekébe és magába szállott, ilyeténképen szólván : „mégis csak nagy ámitó vagyok én; ámitom az én „Volk“-omat, hogy neki javát akarom, — tényleg pedig lehúzom a szemfedelet is róla; ámitom a világot, hogy én okos ember vagyok, vol- taképen pedig az attikai sót nem kóstolta még a nagyapám sem.

Hjha, régi dolgok ezek!

*

Azóca sok viz lefolyt a Czenk alól s a „Zeitung“ véghetetlenül megbánta, hogy olyan töredelmes vallomást tett magának. Ismét a régi nótáját fújja, csakhogy egy egész oktavával magasabb tónusból. Azóta a gsäft még mindig megkivánja, hogy a „Zeitung“ jó hazafi legyen és okos individuum. — A kik ismerik az urfit, azok nagyon jól tudják, hogy mi van a czilinder alatt s honnan kerülnek ki azok az apró fekete betűk, a mik nyomdafestéket kapnak a „Zeitungéban.

*

Tehát nem tartózkódom kimondani, hogy a magyar korona területén megjelenő lapok között, ideértve a „Lánpás“ t is, szemenszedettebb zuglapot nem kaphatna az olvasó, mint а Kr. Zei- ting.“ ”

Nincs ennek » lapnak egyetlen eredeti ötlete sem. Kezdődik a „Zur lagesgeschichte-“ vei s végződik a „Journal“-okból kiszedett politikával. S ha úgy hébe-hóba egy-egy „Sitzung-“ról eredeti közleménye van, az is telve van revolver sütöge- tésekkel a közönség némely kiaknázhatóbb érdekei vagy személyei ellen. Nem tartozik a ritkaságok közé, hogy ez a lap valamely humánus intézet javára történt adakozásokat vagy egy-egy árvaházi közgyűlés meghívóját és tárgysorozatát a n у litt érbe veszi be a hol igen természetesen busásan megfizetik a Zeitung szívességét.

Hangja, előadási modora a szerint változik, a mint a gsäft kívánja. Szivesen nekimegy a legszentebb közügynek is, ha ama közügyre vonatkozó plakátot vagy értesítést például nem a ő nyomdájában nyomatták. így kívánja ezt a szász élelmesség.

*

„Koós bácsi“ és Nagy Gyula nem tetszenek neki, lévén ez a két magyar ember Brassóban talentummal megáldva, hogy a mi, schwindlerei,

az mindjárt megszurja a szemöket. Baj biz a, de arról már aztán ők nem tehetnek.

Nem is szalasztana el egyetlen alkalmat sem, mikor azt a két ördögfajzatját, a hazafiatlanság in- karnatus ellenségét megmosdathatják. Pedig, hogy ezt tehessék, bőséges alkalom nyílik utón-útfélen, közig, bizottsági ülésekről közölt referádákban és a „Kolozsvári Közlönynek“ odadobált nyelvöl- tögetésekben.

*

Különben, hogy a „Kr. Z.“ előtt valaki in- gata persona legyen, arre nézve két dolog szükséges : legyen az ipse magyar és legyen ő kelme alkotmányos érzésű hazafi. Ez a két kvalifi- kaczió bejuttat akárkit a Zeitungba s ha akad aztán magyar ember, ki a magyar érdekek mellett szót mer emelni, az menten kikapja a magáét a „Hund“ és „Bellerei“ feliratú czikkekben.

*

Szerencse, hogy a szász érdekeket Brassóban ilyen zug-lap képviseli, a melyhez ha valaki hozzányúl, mosdószappannal mossa meg utánna a kezét; mert ha tisztességes irodalmi közege volna a szász fajnak, ezóta rég eltemettek volna itt bennünket.

К-a.

A zágoni tüzoltó-egyiet majálisa.

Zágon, 1882. junius 3.

A legszebb hónap, melyről annyi szép verset Írtak, ez évben nem tette méltóvá magát a költők lantjára. Sokszor éreztette velünk szeszélyes könnyelműségét, különösen, midőn egész pompájával kellett volna legszeretetreméltóbb tüneményeiben, a majálisokban nyilatkoznia. E miatt lett a nagyborosnyói majális is hű kinyomata a defi- czites gyászos időnek.

No, de hát ha már egyszer különben is tova lengedezett, hagyjuk békével, ne szóljuk le háta megett.

Ez rám nézve úgyis csak csekélység, nálam fő a dologban az, hogy a zágoni tűzoltó-egylet meg merte reszkírozni az égboltozat borongó haragjával szemben a daczot és majálist rendezett múlt hó 30-án saját pénztára gyarapítására; természete- tesen itt a redout sima parquette jét az ur isten zöld pázsitos viránya képviselte.

Az idő a bátorságot megjutalmazandó, váratlanul a legkellemesebbre fordult s ezért a jó kedv határtalan lett, a tüzes párok oly buzgósággal aprózták a csárdást, mintha eszökbe sem jutna reggelig abbahagyni. — De természetesen Zágon- ban is csak „este van, este van, este szokott len ni“ és nem csak „az a barna kis leány akart haza menni“, hanem nagyobb része a megfáradt publikumnak.

De nem addig a! Hátra van még az utolsó négyes. Rajta fiatal nemzedék! Hisz „egy pár ugrás nem a világ“ s azután mily szép lesz az utolsó négyes tánczosnőjével haza sétálni jutalom fejében.

Nekem az utolsó négyesnél nagy „pech“-em volt; tánczosnőm, nem tudom, a négyes elől, vagy elől ein megszökött. Azonban némi részben kárpótolva vagyok, mert ezalatt sikerült a következő névsort összeállítva megmenteni az utókor számára: Bodola Károlyné, Izsák Józsefné úrasszonyok, Szabó E., Tóth A., Demeter G., Rácz V., S/őcs V., Izsák M., Molnár L., Kiss A., kisasszonyok. Pszt! vége a négyesnek-pardon ! többet nem irhatok, mert oszlik a társaság és én itt maradok a halastónál.

Ha.-Ab.próság'Ols.

Lord D., ki dadogva beszélt, kérdi egy matróztól, ki szarkát tartott kezében:

— He, ii-fi-fic.zkó ! Tud-e a sza-sza-szarka be-be-beszélni?

A matróz feleié :

— Jobban, mint ön; különben kitekerném a nyakát!

*

Vasúti kupéban azt mondja az egyik utazó:

— Ej, beh gyönyörűen esik! Ezen pompás eső után minden kijön a föld alól.

Mire egy másik utazó ijedve kiáltott fel :

— Isten mentsen! Három feleségem van alatta!

*

Egy földmíves elmegy az ügyvédhez s kéri, hogy indítson becsületsértési pert N. nevű falubelije ellen.

Ügyvéd : „Irtózom a becsületsértési perektől, mint a haláltól. Ha én mindazokat bepereltem volna, kik engem gazembernek neveztek!“ —

Földmives: „Önöknél az egészen más dolog, de közülünk senki sem tűrheti el.“

*

Egy társaságban, hol Iliimlmhl is jelen volt, valaki Grönland égalji viszonyairól beszélve, felhozd, hogy ott az emberek gyakran 100 évet, sőt még nagyobb kort is elérnek, — ámbár ott orvosok nincsenek.

— Nem csodálatosé ez? — kérdezé, a hires tudóshoz fordulva.

Humbohl igy felelt :

— Nálunk Berlinben több van 100 orvosnál, s némely ember mégis eléri a száz évet. Nem sokkal csodálatosabb-e ez?

*

— Mondja meg vendéglős ur, igazán Nebukadnezárnak hívják az ön pinezérét? — kérdezi valaki.

Vendéglős: „Dehogy! tulajdonképen Neb az ő neve, hanem az urak rövideden Nebukadnezárnak szólítják.“

*

Nagy Frigyes egy mulatság alkalmával kérdezé Zimmermann nevű udvari orvosától;

— Hány embert Ölt ön már meg?

Zimmermann feleié :

— Nem olyan sokat, mint Felséged, s nem is ugyanazon dicsőséggel.

*

Tallayrand és egy bíró sétáltak együtt, miközben az utóbbi saját verseit szavalta.

Bizonyos távolban tőlük valaki ásított, mire Tallayrand a bíróhoz- fordulva, monda :

— Ne olyan fennhangon, ez az ember hallja önt!

*

Midőn gróf Sándor nyilvános kihallgatás alkalmával megjelent, hogy a hadseregben történt előléptetését megköszönje, ő felsége a király igy szólította őt meg:

— Nagy örömömre szolgál, hogy önt őrnagyommá előléptethettem.

Mire a merész tetteiről ismeretes gróf igy felelt :

— Ezt az örömet ugyan korábban is megszerezhette volna magának Felséged 1

*

— Micsoda nagy csapás érte IV-ik Béla alatt hazánkat? — kérdi a tanár vizsga alkalmával a szekundás nebulót.

Társai súgják: „Bejöttek a tatárok.“

Mire ő zavarában elkiáltja magát:

— Bejöttek a tanárok!

R.adányi József gyűjteményeibe!

VEGYES HÍREK,

— A s ep s i-s zen tgy őr gy i iparos olvasókör pünköst másodnapjára majálist rendezett, mely majális a kedvezőtlen idő miatt a Benkő-féle népkertben 40 kr belépti dij mellett tartatott meg-. Ez alkalommal az iparos olvasó kör javára szives felülfizetések is történtek (a felülfizetők névsorát lapunk jövő számában közölni fogjuk), melyekkel az összes bevétel ni írt 20 kr volt; kiadatott 74 frt 30 kr ; maradt tiszta jövedelem 36 frt 90 kr. Fogadják a szives felülfizetők és a résztvevő közönség a kör iránt tanúsított jóságukért hálás kö- szönetnyilvánitásunkat. A rendező bizottság.

— Nyilvános köszönet. A sepsi-szentgyör- gyi műkedvelők egyesülete pünköst harmadnapján előadást rendezett, melynek tiszta jövedelmét az iparos olvasó-körrel megosztani szíveskedett és az elnökséghez átküldött 13 frt 83 krt. — Midőn ezen szívélyes jóságáért az iparos olvasó-kör nevében köszönetünket nyilvánítjuk, kívánjuk, hogy ezen derék társulatot s annak nemes érzelmű tagjait isten soká-soká tartsa meg, hogy szent czéljaik felé törekedve városunknak s hazánknak, mint eddig, úgy ezután is díszére váljanak. Az iparos olvasó-kör bizottmánya.

—- A sepsi szentgyörgyi polgári leányiskola tanévet záró közvizsgálatai junius 16-án és 17-én a következő rendben fognak megtartatni: Junius 16-ikán délelőtt 8-tól 9 óráig az I. osztály természetrajzból és magyarnyelvből, a II. osztály magyarnyelvb. 9 —10 óráig a III., IV. oszt. természettanból és vegytanból, az I. oszt. németnyelvből. 10—11-ig a II oszt. természetrajzból és földrajzból, ír —12-ig a III., IV. oszt. magyarnyelvből és irodalomból, a II. oszt. németnyelvből. Délután

3—4 óráig az I., II. oszt. számtanból. 4—5-ig a III., IV. oszt. németnyelvből és a IV. oszt. konyhakertészetből. 5—6-ig az I., III. oszt. földrajzból, a IV. oszt. könyvvitelből. Junius 17-én délelőtt 8-tól 9 óráig a ILL, ÍV. oszt. számtanból. 9 — 10 óráig a 1П., IV. oszt. egyetemes és hazai történelemből. 10 — 12-ig franczianyelv, zongora, ének, versszava- lá^, jutalmak kiosztása és a tanév bezárása. — A közvizsgálatok a városház nagytermében tartatnak. Jegyzet: A női munkák a közvizsgálatok ideje alatt a városház nagytermében lesznek elhelyezve. A hittanból az illető felekezetek templomában junius 18-án délután 3 órakor fognak megtartatni a vizsgálatok. Ezen közvizsgálatokra a t. szülők, gyámok és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. junius 5. Az iskolaszék.

— A háromszéki takarékpénztár kimutatása 1882. évi május havi üzletforgalmáról. Bevétel: Készpénzáthczat a múlt hóról 9438 frt 05 kr. 88 takaréki betétből 11460 frt 76 kr. Visz- szafizetett váltókból 81804 frt. Visszafizetett előlegekből 1855 frt. Visszleszámitolt váltókból 4690 Befizetett kamatokból 2326 frt 33 kr. Befizetett illetékekből 583 frt 73 kr. Összesen 112,157 frt 87 kr. Kiadás: 54 takaréki betétre 10959 frt 08 kr. Folyó kamatokra 103 frt 57 kr. Leszámítolt váltókra 90777 frt. Leszámítolt előlegekre 440 frt. Kezelési költségek és nyomtatványok 131 frt 22 kr. Tiszti és szolgafizetésekre 168 frt 34 kr. Jótékony czélokra 408 frt 90 kr. Postadijakra 3 frt 64 kr. Visszleszámitolt váltók °/° 35 frt 59 kr. Állami adóba 300 frt. Készpénz 8830 frt 52 kr. Ösz- szesen 112,157 frt 87 kr. — Sepsi-Szentgyörgyön, 1882. május hó 31. Bogdán Flórián, id. pénztárnok. Vásárhelyi Sámuel, könyvvezető.

— A hosszufalusi müfaragó ipartanmü- helylyel egybekapcsolt m. kir. állami felső népiskolánál az i88V2-dik tanévi közvizsgálatok junius 19. és 20-ik napjain reggel 8 órakor kezdve fognak megtartatni. A vizsgálatok folyama alatt a müfa- ragványok, rajzok és mintázások közszemlére ki lesznek téve. Az érdeklődőket tisztelettel meg- hivja az igazgatóság.

— Érdekes kísérletet tettek a telefonnal. Brüsszel és Páris között Rysselbergben a brüseli Observatorium meteorologja kísérleteket tett, hogy a telegráf-drótokat szavak továbbítására használja. Azt állította, hogy ugyanegy időben lehet ugyanegy sodron) t telefoni és közönséges tá-