Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-06-08 / 46. szám
46. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882, Csütörtök, junius 8. XII. évfolyam. » Æ Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Maüieovics-féle ház, hová. a lap szellemi részét illető' közlemények küldendők. Kiadó hivatal: viJBe 111 >te i i 1 WLÁ'tA Щ ' ~4 KUN V V N YOMOÁJA Itorú a hirdodések és előfizetési pénzek bérmentes^n intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rel: dija elére fizttendu. Pofitikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. A „Hirarnszéfcí •--------------------------------— • M egjelenik ezen lap lieten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre G írt — kr. Fél évre 3 i'rt — kr. Negyedévre 1 írt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A székely fürdők. Sepsi-Szent.gjörgy, i882.jun. 7. (?) Pár nap alatt megnépesfilnek a székely fürdők s ha az időjárás kedvez, Élőpatak, Tusnád, Málnás, Kovászua megtelnek vendégekkel, pezsgő élet váltja fel a még most néptelen fürdőket, — élénkséget, mozgalmat hozván be Háromszékre. Л közigazgatásnak már régebben egyik főfeladata volt a fürdők felett való gondos ügyelet s tett is erre vonatkozólag erélyes intézkedéseket. Mert hogy fürdőink építkezési, fürdő-rendőri, egészségügyi, tűzbiztonsági szempontból még távolról sem felelnek meg nemcsak az úgynevezett magasabb i g é n у e к n e к , hanem a törvényes kellékeknek sem, az ugyan nagyon szomorít állapot, de tény. Mindenesetre egyik legfeltűnőbb jelenség a székely s főként a háromszéki fürdőknél azon körülmény, hogy főuraink bizonyos idegenkedéssel, meg nem magyarázható tartózkodással vonulnak vissza hazánk legegészségesebb, legkiesebb fekvésű fürdőinek nemcsak látogatásától, hanem egy két igen tiszteletreméltó kivétellel, annyira közömbösen viselik magukat, hogy még csak egy-egy telek megvásárlására vagy beépítésére sem akarnak vállalkozni. Ezen különös tartózkodásnak, hogy hazafias indokai nincsenek, azt talán felesleges magya- rázgatnunk; de hogy aztán mennyire jótékonyan folyna be tevékenységük és támogatásuk a fürdők felvirágoztatására, azt ők maguk sem gondolják meg. Arról csak azoknak lehet fogalmuk, a kik eme mellőzés érzetében vagyonukkal és tekintélyükkel nem képesek a fürdőt a középszerűség színvonalán is megtartani. Ennek tulajdoníthatjuk aztán, hogy úgy Élőpatakon, mint Tusnádon idegen elemekből áll a vendégek zöme s az idegen elemek kényelmére való specziális tekintetekből történnek az újítások, építkezések és átalakítások. Ezen két nagyobb fürdőnk ennek folytán minden egyéb — csak nem m a g y a г. Korántsem akarjuk mi azt mondani, bogy a birtokosság jövedelmét képező oláhországi vendégekre. kiváló gondot ne fordítsanak, mert hát — mi tűrés-tagadás — nálok nélkül a magyar birtokosság és főurak ilyen pártfogása mellett akár be is gyepesedhetnek a fürdők porondos sétányai. Kellő méltányosság nemcsak illő, de szükséges is. Hanem hogy a fürdőbirtokosságok Élőpatakon és Tusnádon semmit sem tesznek arra* nézve, hogy ezek valahára e 1 о к e 1 ő m agyar f ü r d о к к é váljanak, mikor a természetadta feltételek minden kellékeivel rendelkeznek, az már csakugyan felein - ütésre érdemes. Mindenekelőtt a faépületek, vagy az idő terhe alatt megroskadt bódék egész seregét megtűrik a nélkül, hogy saját érdekükből csak egyszer is eszökbe jutna ezen valamit változtatni. A fürdőnek hiába ad a természet gyógyhatású ásványos vizeket bőséggel, hasztalan látja el illatos fényü- erdőkkel, vadregényes bérezek kel, melyek alatt folyók hömpölyögnek; a természet bőkezűsége mind hiábavaló dolog, ha az ember a maga kényelmére való tekintetből hozzá nem járul a természet pazar adományaihoz munkával, folytonos gondozással, miket nálunk bizony csak immel-ámmal teljesít a birtokosság. Az, a ki otthon megszokta a kényelmet, fürdőn sem szívesen nézi azt a bántó szegénységet, mely messziről látszik a gyönge alko- tásu faviskók füstös oldalairól. Csuda-e aztán, ha ily körülmények között Élőpatak és Tusnád oláhországi vendégekkel telik meg, kik tudvalevőleg az ottani lakosság azon középosztályából kerülnek ki, a kik a tisztaságra és nagyobb kényelemre vagy magasabb Ízlésükre nem igen kényesek. Az oláhországi előkelők Szíriájába mennek nyaralni s mint hogy pár mértföldet megtennének hozzánk, inkább üvegekben vitetik ki maguknak a savanyu vizet Élőpatakról a gyönyörűen épített mulató paloták közé. Ilyen állapotok mellett a dolgok javulását nem várhatjuk és nem is várjuk. Nem csudái kozunk, ha főuraink a kezdetleges építkezésű fürdőkön birtokot nem hajlandók vásárolni s hogy csak kevesen szánják el magukat r.rra, hogy családos- r túl együtt a mi fürdőinken töltsék el a nyárt. Hanem, ha a fürdőbirtokosság a saját basznának némelykor elébe helyezné az általánosabb, magasabb czélokat s elengedne az évi osztalékból egy pár forintot, melyet szépitési és pedig szakem- berek által tervezett és gondosan keresztül vitt szépitési munkálatokra fordítana; ha a birtokosság szigorú rendszabályokat hozna úgy az építkezések, mint az épületek berendezéseit illetőleg ; szóval ha olyan birtokosság őrködnék a fürdők felett, mely nemzeti ambitioból hazafias kötelességének tekintené a fürdők emelését, — akkor lennének nekünk is előkelő fürdőink. E nélkül azonban sohasem. Belföld. Az 01szággyiilés még Hátralevő munkaprog- raimnjáiól a „P. N.“ úgy értesül, hogy még néhány, gondos birálatos javaslat lesz tárgyalva, ilyen a Maros és Duna közti árterületek részéröl szóló igen fontos javaslat, a melyet nem is lehet őszre halasztani. Ezenkívül van még két vasúti előterjesztés; azután a 120 tisztképző alapítvány is hosszasabb vitát fog előidézni. A kérvények tárgyalása az ülésszak végére hagyatott, és hogy ez mennyi időt fog igénybe venni, az ma épenség- gel előre nem látható, minthogy a szathmári kérvény az oroszországi zsidók tárgyában kisebb vagy nagyobb terjedelmű vitára fog alkalmat szolgáltatni ahhoz képest, a mire addig a tisza-eszlári rejtély fejlődni fog. A közös pénzügyminiszteri válság végleges megoldását ezélzó tanácskozások Bécsben tényleg már megindultak, s ma valószinüleg ő felsége a király elnöklete alatt folytattatnak. E tanácskozások tárgyát a közös miniszteri állás betöltése s a boszniai közigazgatásra vonatkozó ügyek képezték, s habár a „N. Fr. P.“ jun. 3-iki értesülése szerint a tanácskozások megkezdése előtt Kállay kineveztetése még nem volt bevégzett tény, mégis kétségtelennek mondható, hogy a tanácskozások a Kállay által beterjesztett programm elfogadásával fognak végződni. Ezek szerint Kállay kinevez- tetéséhez nem fér kétség, sőt félhivatalos lapok már azt is jelentik, hogy a közös pénzügyminisztérium vezetését Kállay tényleg már átvette s hogy kinevezését a király már alá is irta. A képriselőh&z pénzügyi bizottsága junius 3- dikán d. u. 6 órakor Szontagh Pál elnöklete alatt A „Nemere“ tárczája. Garibaldi József. A „Caprerai remete regénye“, mint Garibaldi életét helyesen jellemzik, — e hó 3-án ért véget; meghalt kősziklái között a rejtélyes szigeten, de maga után hagyta a tanúságot, hogy a ki az emberiség érdekeiért küzd, habár csak egyszer is, azt nem szokta elfeledni az emberiség. Garibaldiról az utolso evekben alig hallottunk valamit, s ime halála napján mindenki úgy érzi, mintha tegnap látta volna nagyszerű szerepében. Mint mindazok, kik valaha valami nagyot alkottak, úgy Garibaldi is egy bizonyos mértékben eltért a szokott közönséges emberi typustól, rajongó és kalandos természetű volt születésétől fogva haláláig. Ezt bizonyítja életiratának minden pontja. 1807. július i-én született Nizzában, mint tengerésztiszt lia, s igy eleinte maga is tengerészeti pályára lépett, azonban kalandos természete már 24 éves korában a Mazzini és társai által tervezett íelszabaditási mozgalmakba keverték, melyek folytán 1834-ben Genuában halálos ítéletet mondtak ki ra, de a mi elől korán Franoziaországba menekült. Jrinen először Afrikába ment át s a tuniszi beynek ajánlotta fel szolgálatát, majd egy délamerikai köztársaság szolgálatába állott s szárazon és tengeren sok apró harezokban vett részt. Amerikában egy Anita nevű spanyol hölgyet vett nőül, ki nemcsak szerelmével boldogította, hanem összes harczaiban és faradalmaiban is hő társa volt. Ekkor született fia, Menotti. 1846-ban, midőn IX. i’ius pápa megválasztásával egész Olaszországban a hazafias remények éledni kezdtek, Garibaldi a rio de janeiroi pápai nunczius utján felajánlotta szolgálatait a pápának, de Rómából nem kapott választ. Erre 1848. ápril havában Európába indult s 14 évi számkivetés után ismét megjelent hazájában, épen akkor, midőn Károly Albert szárd király elég szerencsével harczolt Eszak-Olaszország- ban. A király nem fogadta el szolgálatait s később a milánói védelmi bizottság önkénytes csapat alakításával bizta meg s 1500 önkénytesével élénk részt vett az osztrákok elleni harezokban, de végül svájezi területre volt kénytelen menekülni. Vakmerő bátorsága és kitartása már akkor nagy népszerűséget szerzett neki az olaszoknál, s a szicziliaiak felhívták, jöjjön hozzájuk s vegye át a sziget védelmének vezetését. Később deczember 21-én a római ideiglenes kormány szolgálatába állt. Vasszigorral tartotta fenn a fegyelmet csapatai közt; neje mint százados működött mellette s a Rómából való) visszavonuláskor bátorságának fényes jelét adta. A római parlamentbe választatva, 1849. február 3-én a köztársaság kikiáltását indítványozta, de csakhamar visszatért légiójához. Midőn a francziák Rómát végre elfoglalták, Garibaldi 1550 emberrel nápolyi területre menekült. Osztrák csapatok üldözték őt; San-Marinoban elbocsátotta legtöbb emberét, hogy Velenczébe meneküljön. De az osztrák hajóraj meggátolta a terv kivitelét, elfogta legtöbb bárkáját s Garibaldi nejevei csak nagy bajjal tudott elmenekülni. Halász öltözetben végre szárdinai területre ért, de neje útközben meghalt. A szárd kormány elfogatta ; fogság vagy kivándorlás közt kellett választania. Ez utóbbit választó; egy ideig Tangerben éldegélt, mig az amerikai konzul segélyével az Egyesült-Államokba nem juthatott. New-Yorkban egyideíg egy szappan és gyér tyagyárban dolgozott, azután mint hajóskapitány talált alkalmazást. 1854-ben visszatért Szardíniába s gyermekeivel Caprerába vonult, hol földművelésre adta magát. 1856. óta egyre élénkebb részt vett az olasz mozgalmakban. Az 1859-iki háborúban önkénytes csapatjával szintén részt vett, de nem sokra ment az osztrákokkal szemben. A háború után mint szardíniái tábornok rendelkezési állapotban ismét Caprerába vonult vissza. 1860-ban másodszor is megnősült. A szép Raimond grófnét vette el, kivel a véletlen ismertette meg. De e házasságot még az esküvő napján felbontotta. Garibaldi igazi tevékenysége csak 1860-ban kezdődött. Már az év elején -kezdte szervezni a hires szicziliai expedicziót. i860 május n-én kötött ki hires ezer emberével Marsalánál s már 3 nap múlva 4000-re nőtt serege. — Megverte a nápolyi csapatokat s junius 6-án több napi ostrom után elfoglalta Palermói, Sziczilia fővárosát. Azután az egész sziget hatalmába került s Garibaldi augusztus közepén nagyobb haderővel átment a szárazföldre s szeptember 7-én bevonult Nápolyba. Megdöntötte a Bourbonok trónját s Olaszország déli részét beolvasztotta az egységes Olaszországba. Viktor Emánuel király Garibaldi kíséretében nov. 7-én vonult be Nápolyba; a tábornok a király kezeibe tette le összes hatalmát, maga pedig visszatért Caprerába. Az uj olasz kormánynyal azonban csakhamar összeütközésbe jött, — mert annak a római szék, Ausztria és Francziaország irányában követett politikáját nem tudta helyeselni. 1862 ben hirtelen megjelent Palermóban s a lakosságot a pápaság elleni hadjáratra kezdte lelkesíteni. Noha az olasz kormány mindent megtett, hogy a tervet meghiúsítsa, csakhamar 3000 önkénytes gyűlt össze Garibaldi körül, ki augusztus 25-én Kulabriába ve-
