Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-05-25 / 42. szám

— 167 ­Ezután áttért szénok az okkupáczióra s nagy ha­tással szólt külpolitikai helyzetünkről s a monar­chia által elvállalt kötelességekről, melyek szüksé­gessé tették az okkupácziót. Csiky Kálmánt be­széde végeztével zajosan megéljenezte a párt. Háromszékmegye 'bizottmány! közgyűlése. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. május 23. A mai rendkívüli közgyűlésen meglehetősen teljes számmal jelentek meg a bizottsági tagok. Tíz óra után Forró Ferencz megyei alispán fel­hívta a közgyűlést egy küldöttség megválasztá­sára, mely megyénk főispánját a közgyűlésbe meg­hívja. Tuzson János elnöklete alatt clr. Cseh Ká­roly és Gidófalvi Lajos kiküldetvén, pár perez múlva Potsa József főispán ur megjelent a tagok éljenzése között s a közgyűlést azon megjegyzés­sel nyitotta meg, hogy a rendkívüli gyűlés a hely­beli polg. fiú iskolánál szükségessé vált építkezé­sek feletti intézkedés végett hivatott össze. Majd a névsorolvasás után Forró Ferencz alispán ur tette meg jelentését. Ezen jelentésből kiemeljük a következőket. Az idei fősorozás kezdetét vette márczius i-ső napján s véget ért márcz. 24-én. A törvényhatóság egész területére ujoncz-jutalék ki volt róva 477, ebből besoroztatott 381, hátralék maradt 96. Pót- tartalék-jutaiék volt 117, kiállíttatott 72, hátralék maradt tehát 45; a honvédséghez korosztály sze­rint besoroztatott 108. Égési eset volt 14 ezek között Mikóujfaluban, hol két emberé 1 et is esett áldoztaul, nagyobb mérvű tűz volt ; hasonlóképen Oltszemen is szomorúbb mérvben dühöngött a tűz. Bejelentő továbbá az alispán, a már lapunkban is említett két segédszolgabirói változást. A kebli pénztárban kezelés alatt van úrbéri kötvényben 4650 frt; magán kötvényben 80055 frt; takarék- pénztárban 37825 írt, készpénzben 9090 frt. 68 kr. Gyárfás Imre az alispáni jelentéssel kap­csolatosan indítványozta, miszerint jegyzőköny vi- leg mondassák ki, hogy Háromszékmegyében az idén silányul mutatkozó termés miatt a gazdakö­zönség aggodalommal néz a jövő elé s miután az idei termésről az alispáni jelentésben nem volt szó, ezen észrevétel jegyzőkönyvileg pótoltatott a jelentés mellé. Székely Gergely kérdést intézett az alis­pánhoz a megyei közgyűlés két határozatának eredménye felől, hogy t. i. a háromszékmegyei építészeti hivatalnak a megyei közigazgatáshoz való viszonya állapíttassák meg s a hivatali sze­mélyzet megfelelően szaporittassék, hogy továbbá a hadászati utak államilag kezeltessenek. Az alis­pánnak e két kérdésre adott válasza, hogy a mi­nisztériumtól e tekintetben még felelet nem érke­zett, —• tudomásul vétetett. Az alispáni jelentésre vonatkozólag, melyben az alispán ígéretét fejezte ki, hogy a baróthi fel­sőbb gazdasági intézetet az elnöksége alá rendelt bizottsággal meg fogja tekinteni, — tiszti ügyész azon észrevételére, hogy a kiküldetés halogatása az intézet exisztencziájára látszik hátrányosnak lenni, és miután a rendes közgyűlésig, tehát folyó évi junius végével a tanév megszűnik és a tanárok az igazgatóval együtt, a kik teljes felvilágosítással szolgálhatnak, eltávoznak : feltétlen szükségét látja annak, hogy a kiszállás a jövő hó első felében megtörténjék; mire nézve az alispán utasítva lett, hogy a jövő hó első felében okvetetlen a kijelölt bizottsággal kiszálljon. Sér a Tamás árvaszéki elnök jelentése tudo­másul vétetett. A kormányi leiratok között előadatott, mint már egy Ízben említettük volt, hogy belügymi­niszter a háromszékmegyei könyvvezetői állomást nem engedélyezte. Hevesmegye közönségének az országgyű­lés felsőházának rendezése tárgyában küldött át­irata egyszerűen tudomásul vétetett. Es ztergo mvár m egy e azon átirata, hogy a megyei tisztviselők és családjaik számára nyug­díj biztosíttassák, feliratilag pártoltatott. Sz at már megye ismeretes körirata a zsidó- bevandorlas megakadályozása tárgyában — egy- szerűen tudomásul vétetett. A kézdi felső járáshoz tartozó községi és körjegyzők az adófelhajtás körüli felelősség alól kérik magukat felmenteni, miután a törvény ide vonatkozó szavai szerint „elöljárók“ alatt csu­pán a közs. birák értendők. Ezen törvénymagya­rázat az állandó vál. javaslata szerint nem fogad­tatott el. ' b Do bay Sándor és Fehden féld Gyula fo­lyamodványai terjesztettek elő egy S.-Szentgyör- gyón felállítandó harmadik gyógyszertár felállítása tárgyában. Az állandó választmány ezen gyógy­szertárt nem engedélyezte, a közgyűlés azonban meglehetős érdekeltséggel vitatta meg a kérdést. Majdnem egy órai vita után szavazásra bocsátta­tott a kérdés s a gyűlés nagy többséggel ki­mondotta egy harmadik gyógyszertár felállításá­nak szükségességét Sepsi-Szentgyörgyön. A sepsi-szentgyörgyi polgári fiúis­kola gondnokságának egy javaslata tárgyaltatott az épület kibővítése iránt. E tekintetben az állan dó választmány egy részletes javaslatot terjesz­tett elő. Ezen előterjesztés szerint a polg. fiúiskola ki­építésének a tanév bezárása után azonnal kezde­tét kell vennie, hogy megfelelő időben elkészül­hessen. Az építési költségek, a mennyiben nem volnának a megye rendelkezése alatti pénzalap­ból fedezhetők, addig is, mig az igazság- és pénz­ügyminiszter vissza fogja téríteni a megye részére az állami épületek haszonbérét, az építkezés köl­csön felvétele által fog végrehajtatni. A megyei és községi apróbb ügyek elinté­zése után d r. Cseh Károly indítványa tárgyal­tatott Brassómegye feloszlatását illetőleg. Sajnos, hogy a gyűlés végén csekély számmal maradt ta­gok csupán elismerésüket fejezték ki a nagy gond­dal készített indítvány felett s az áll. választmány javaslatára ez időszerint nem tartá czélszerünek a kérdés felszínre juttatását s napi rendre tért fe­lette. A gyűlés 2 órakor ért véget. A háromszékmegyei népnevelési bizottság, Sépsi-Szeutgyörgy, 1882. május 23. (1) Mikor népnevelésről van szó, erről a fel­karolt és általánosan kedvelt thémáról, azt hinné az ember, hogy futva rohan minden polgára a hazának sorompóba lépni az újabb vívmányok, modernebb eszmék mellé vállvetve harczolni. A háromszékmegyei népnevelési bizottság mai gyű­lése egészen más föltevésre jogosított. Jelen volt a mai gyűlésen az összehívott 62 tag közül 6, — mondd: hat tag. Mikor az elnök, Székely Ger­gely megnyitotta a „gyűlést“, félreforditotta a fe­jét s úgy mondta el : „üdvözlöm az összegyült(l) ta­gokat“. A hat ember közül az egyik volt az elnök, a másik a jegyző, s négyen ott pironkodtak mel­lettük ad majoréin glóriám — népoktatás. Való­ban, nagyon találóan jegyzé meg valaki, hogy régebben, az isk ol a tanácso к boldog aerájában nem igy ment a dolog. Akkor tele ház előtt gyű- léseztünk s csikorgó Nemerében is megjelentek a tagok; mert — mert — — akkor napidij járt a népnevelés iránti érdeklődésért. Most fuvarosra, vendéglősre kiki saját zsebéből kénytelen költeni, elégedjék meg hát a „népnevelés“, ha öt-hat em­ber meghozza privát lelkesedésből a maga ál­dozatát ! Ám, lettek volna ennek a mai gyűlésnek is igen szép tárgyai. Megbeszélhették volna azt az igazán nevezetes kérdést Háromszéken, hogy az általános tankötelezettséget a mai viszonyok között míkép lehetne teljesen keresztül vinni ; beszélhettek Volna oly dolgok felett, a mik a közigazgatás tör­vényes kényszerűsége alatt meg nem születhetnek és csupán a népnevelési bizottság társadalmi te­vékenységére vannak utalva, — a minők például a kisdedóvók felállítása, a felsőbb leánynevelés és oktatás magyar szellemű népszerűsítése a brassói és nagyszebeni sulferájnos „nőnöveldékkel“ szem­ben stb. stb. Hanem hát mindezekre — ijgen. he­lyesen — nem érezte magát eléggé disponálva az öt-hat ember, a hány ma a szétküldött meghívá­sokra megjelent. A bizottság megelégedett ezúttal annyival, hogy a maga házi dolgait elvégezte. Felolvastatta és tudomásul vette a megye által megerősített alapszabályokat; — kitűzte a jövő közgyűlésre a szervezkedést, hivatalnokok választását, s eloszlott azzal a fájó tudattal, hogy a népoktatást is csak száján hordja az ember egy-egy nagyhangú dik- czióban, de egy kis fuvar-áldozatot hozni érte egyik sem hajlandó. A mai fiaskó után a fentebb levont tapasz­talatokból kérjük a megfelelő tanúságot levonni azoknak is, a kiket legközelebbről érdekel a nép­nevelés, mint megyei ügy; kérjük a megyei köz- igazgatást, vegye kezébe ezt a fontos és törvény által elrendelt intézményt s erélyes intézkedései által vigyen ki legalább annyit, hogy ha a nép­nevelési bizottsági tagok egymással találkoznak, ne legyenek kénytelenek, mint az augurok, egy­más szeme közé nevetni. A jegyzők egylete Háromszékmegyében, Ihirótli, 1882. május 21. Háromszékmegye községi és körjegyzői folyó hó 20-án Sepsi Szentgyörgyön tartott gyűlésben megalakították a „megyei jegyzői egyletet“. A gyűlés lefolyásáról tudósitó ezeket írja : Az alapszabályok kidolgozására kiküldött bi­zottság elnöksége május hava 8-áról szétküldte a meghívókat. Bárha a jegyzőségek rendezése óta elég idő volt elmélkedni a felett: mennyi haszon származik az egyletté alakulásból minden tagra — még sem jelentek meg oly számmal, mint ezt az ügy természete s a jegyzők jól felfogott érdeke megvárta volna. Ebből az a szomorú tanúság, hogy sokari vannak még a jegyző urak közt is, kik a kor intő szózatát nem akarják, megérteni s feledik Gneiszt azon állítását : minden élő lények között az ember a legsegélyre-szorultabb ; és igen azt, hogy a rohamosan alakuló jelen viszonyok között csak társulás utján érhető el az, mi egye­sek teljesülhetlen vágya marad. Szerencsére jelentek meg annyian, hogy az alakulás megtörténhetett. Ideiglenes elnök Gidófalvi János ur a megje­lenteket szívélyesen üdvözölve, a jegyzői állást hü képében előtüntető s az egyesülésből származó előnyök ismertetését tartalmazó beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Erre az egylet alapszabály-tervezete olvasta­tott fel, mely csekély módosítással elfogadtatott. Nagyobb nézeteltérés a tervezet 3-ik § sánál fej­lődött ki, melyben ez áll : „az egylet hivatalos nyelve a magyar.“ Erre nézve indítvány tétetett, hogy : tekintettel Háromszékmegye magyarságára, ezen paragraphus hagyassék ki ; de a többség az indítványt azon indokolással vetette el, hogy ha, mint hinni szeretik, Brassómegye közelebbről Há- romszékmegyébe kebeleztetik, — az onnan átjövő más ajkú jegyzők találjanak akadályt anyanyel­vűknek az egyleti gyűléseken való terjesztésében. Ezután a jegyzői nyugdíj alapszabály-javas­lata vétetett tárgyalás alá, mely változatlanul el­fogadtatott. Mindkét alapszabály felterjesztetik a megyei alispán úrhoz, előbbi a magas belügymi­nisztériummal megerősittetés, utóbbi a törvényha­tósági bizottság elé terjesztés végett. Voltak indítványok is, melyek ellátása után a jegyzői egylet elnökéül Gidófalvi János szotyori, első jegyzőül Simon Sámuel bikfalvi, másod jegy­zőnek Barabás Gergely martonfalvi s pénztárnok­nak Tana Sámuel bölöni jegyző urak választat­tak meg. Ezzel az ülés véget ért, mit egy barátságos társas ebéd zárt be Blaskó vendéglőjében. Meg van az első lépés téve: Isten segélje többre ! A balázsfalvi gyűlés évfordulóján. A nagyszebeni, brassói és temesvári roman lapok vezérczikkeit az 18481k évi balázsfalvi nép- gyülés emlékének szentelik. A „Telegraful román“ elegikus hangon panaszkodik, hogy a 48-ki egyen­lőség) üdvös eszme „nem valósult eszme még“ a nemzetiségekre nézve üdvözli mégis május 15-két, mint a román nép felébredésének évforduló nap­ját. Áttér azután a múlt évi nagy-szebeni confe- rentiára és panaszkodik, hogy reálisabb alakot nem öltött, magára annak határozata; a jelenlegi eseményekre áttérve aggodalommal tekint a ke­leti átalakulásokra és figyelmezteti a fiatalságot, hogy készüljön minden eshetőséggel számolhatni, mert úgy gondolkozik, hogy Bosznia és Hercze- govina foglalása nem lesz minden befolyás nélkül monarchiánk jövendőbeli sorsára. A brassói „Gazetta Transilvaniei“ is körül - belől hasonló módon ünnepli a balázsfalvi népgyü- lés évfordulóját és czikke végén a román fiatal­ság e következő sürgönyét közli: „A bécsi egyesült román fiatalság azon óhajá­nak kifejezésével ünnnepli május 15-ik napját, hogy bárha a román nép vezetői végrehajtanák a nem­zeti programmot. A fiatalság majd folytatatja a vezetők által lelkiismeretesen kezdeményezett actiót. VEGYES HÍREK, — A sepsi-szen tgyörgyi ev. ref. egy­ház kispapi állomására négyen folyamodtak; ezek közül az egyik folyamodó, Nemes Árpád nagy­szebeni segéd pap, visszavette folyamodását, mi­után a napokban a bodoni egyház választotta ren­des lelkészévé. E szerint három pályázó leend, u. m : Benedek Lajos búzái r. lelkész, ki mint a Mikó- tanodánál a közelebbi években alkalmazott tanító, ismeretes közönségünk előtt; Tamó Gyula, a kitü­nően végzettt papjelölt; Balog Sándor n.-enyedi segéd lelkész, kitünően képesített theologus. Ezek a közelebb tartandó kijelölő bizottság ülésében mindhárman jelöltetni fognak. A mint értesültünk, a próba prédikálások pünkösd harmad napján, vagy pünkösd utáni első vasárnap kezdődnek. Á s. sztgyörgyiiparosok olvasó-egylete pünköst második napján majálist rendez a város „Világlátó“ nevű erdőrészében. Az egyesület ezen majális rendezésénél nagy tekintettel volt a közönség kényelmére — s az előbb „Súgásba“ tervezett majális helyiségét azért tette át a köze­lebb fekvő erdőbe, hol a mulatság kedélyessége az elöleges intézkedések által is jóformán biztositva van. Kedvezőtlen idő esetén a majális a Benkő- kertben fog megtartatni megfelelő mérsékelt be­lépti dijak mellett. A részletesebb programmról falragaszok utján értesül a közönség. Részünkről midőn az olvasó-kört üdvözöljük a szerencsés gon­dolatért, egyszersmind azon reményünknek adunk kifejezést, hogy az ifjú egyesületet nemcsak a vá­ros iparos testületéi, hanem általában a polgárság s az előkelő osztály oly meleg pártfogásban fog­ják részesíteni, mint a minőre ez a szép czél kez­deményezéseivel járó nehézségek mellett méltán megérdemel. — Szerk. üzenetek. R. J. urnák Brassó. A küldemény egyrészét felhasználjuk ; az érdekes régiséget rendeltetése helyére juttattuk. Ró sa Sándor körjegyző urnák, В о do la. Levelét át­adtuk a helybeli kir. járásbíróságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents