Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-25 / 42. szám
— 167 Ezután áttért szénok az okkupáczióra s nagy hatással szólt külpolitikai helyzetünkről s a monarchia által elvállalt kötelességekről, melyek szükségessé tették az okkupácziót. Csiky Kálmánt beszéde végeztével zajosan megéljenezte a párt. Háromszékmegye 'bizottmány! közgyűlése. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. május 23. A mai rendkívüli közgyűlésen meglehetősen teljes számmal jelentek meg a bizottsági tagok. Tíz óra után Forró Ferencz megyei alispán felhívta a közgyűlést egy küldöttség megválasztására, mely megyénk főispánját a közgyűlésbe meghívja. Tuzson János elnöklete alatt clr. Cseh Károly és Gidófalvi Lajos kiküldetvén, pár perez múlva Potsa József főispán ur megjelent a tagok éljenzése között s a közgyűlést azon megjegyzéssel nyitotta meg, hogy a rendkívüli gyűlés a helybeli polg. fiú iskolánál szükségessé vált építkezések feletti intézkedés végett hivatott össze. Majd a névsorolvasás után Forró Ferencz alispán ur tette meg jelentését. Ezen jelentésből kiemeljük a következőket. Az idei fősorozás kezdetét vette márczius i-ső napján s véget ért márcz. 24-én. A törvényhatóság egész területére ujoncz-jutalék ki volt róva 477, ebből besoroztatott 381, hátralék maradt 96. Pót- tartalék-jutaiék volt 117, kiállíttatott 72, hátralék maradt tehát 45; a honvédséghez korosztály szerint besoroztatott 108. Égési eset volt 14 ezek között Mikóujfaluban, hol két emberé 1 et is esett áldoztaul, nagyobb mérvű tűz volt ; hasonlóképen Oltszemen is szomorúbb mérvben dühöngött a tűz. Bejelentő továbbá az alispán, a már lapunkban is említett két segédszolgabirói változást. A kebli pénztárban kezelés alatt van úrbéri kötvényben 4650 frt; magán kötvényben 80055 frt; takarék- pénztárban 37825 írt, készpénzben 9090 frt. 68 kr. Gyárfás Imre az alispáni jelentéssel kapcsolatosan indítványozta, miszerint jegyzőköny vi- leg mondassák ki, hogy Háromszékmegyében az idén silányul mutatkozó termés miatt a gazdaközönség aggodalommal néz a jövő elé s miután az idei termésről az alispáni jelentésben nem volt szó, ezen észrevétel jegyzőkönyvileg pótoltatott a jelentés mellé. Székely Gergely kérdést intézett az alispánhoz a megyei közgyűlés két határozatának eredménye felől, hogy t. i. a háromszékmegyei építészeti hivatalnak a megyei közigazgatáshoz való viszonya állapíttassák meg s a hivatali személyzet megfelelően szaporittassék, hogy továbbá a hadászati utak államilag kezeltessenek. Az alispánnak e két kérdésre adott válasza, hogy a minisztériumtól e tekintetben még felelet nem érkezett, —• tudomásul vétetett. Az alispáni jelentésre vonatkozólag, melyben az alispán ígéretét fejezte ki, hogy a baróthi felsőbb gazdasági intézetet az elnöksége alá rendelt bizottsággal meg fogja tekinteni, — tiszti ügyész azon észrevételére, hogy a kiküldetés halogatása az intézet exisztencziájára látszik hátrányosnak lenni, és miután a rendes közgyűlésig, tehát folyó évi junius végével a tanév megszűnik és a tanárok az igazgatóval együtt, a kik teljes felvilágosítással szolgálhatnak, eltávoznak : feltétlen szükségét látja annak, hogy a kiszállás a jövő hó első felében megtörténjék; mire nézve az alispán utasítva lett, hogy a jövő hó első felében okvetetlen a kijelölt bizottsággal kiszálljon. Sér a Tamás árvaszéki elnök jelentése tudomásul vétetett. A kormányi leiratok között előadatott, mint már egy Ízben említettük volt, hogy belügyminiszter a háromszékmegyei könyvvezetői állomást nem engedélyezte. Hevesmegye közönségének az országgyűlés felsőházának rendezése tárgyában küldött átirata egyszerűen tudomásul vétetett. Es ztergo mvár m egy e azon átirata, hogy a megyei tisztviselők és családjaik számára nyugdíj biztosíttassák, feliratilag pártoltatott. Sz at már megye ismeretes körirata a zsidó- bevandorlas megakadályozása tárgyában — egy- szerűen tudomásul vétetett. A kézdi felső járáshoz tartozó községi és körjegyzők az adófelhajtás körüli felelősség alól kérik magukat felmenteni, miután a törvény ide vonatkozó szavai szerint „elöljárók“ alatt csupán a közs. birák értendők. Ezen törvénymagyarázat az állandó vál. javaslata szerint nem fogadtatott el. ' b Do bay Sándor és Fehden féld Gyula folyamodványai terjesztettek elő egy S.-Szentgyör- gyón felállítandó harmadik gyógyszertár felállítása tárgyában. Az állandó választmány ezen gyógyszertárt nem engedélyezte, a közgyűlés azonban meglehetős érdekeltséggel vitatta meg a kérdést. Majdnem egy órai vita után szavazásra bocsáttatott a kérdés s a gyűlés nagy többséggel kimondotta egy harmadik gyógyszertár felállításának szükségességét Sepsi-Szentgyörgyön. A sepsi-szentgyörgyi polgári fiúiskola gondnokságának egy javaslata tárgyaltatott az épület kibővítése iránt. E tekintetben az állan dó választmány egy részletes javaslatot terjesztett elő. Ezen előterjesztés szerint a polg. fiúiskola kiépítésének a tanév bezárása után azonnal kezdetét kell vennie, hogy megfelelő időben elkészülhessen. Az építési költségek, a mennyiben nem volnának a megye rendelkezése alatti pénzalapból fedezhetők, addig is, mig az igazság- és pénzügyminiszter vissza fogja téríteni a megye részére az állami épületek haszonbérét, az építkezés kölcsön felvétele által fog végrehajtatni. A megyei és községi apróbb ügyek elintézése után d r. Cseh Károly indítványa tárgyaltatott Brassómegye feloszlatását illetőleg. Sajnos, hogy a gyűlés végén csekély számmal maradt tagok csupán elismerésüket fejezték ki a nagy gonddal készített indítvány felett s az áll. választmány javaslatára ez időszerint nem tartá czélszerünek a kérdés felszínre juttatását s napi rendre tért felette. A gyűlés 2 órakor ért véget. A háromszékmegyei népnevelési bizottság, Sépsi-Szeutgyörgy, 1882. május 23. (1) Mikor népnevelésről van szó, erről a felkarolt és általánosan kedvelt thémáról, azt hinné az ember, hogy futva rohan minden polgára a hazának sorompóba lépni az újabb vívmányok, modernebb eszmék mellé vállvetve harczolni. A háromszékmegyei népnevelési bizottság mai gyűlése egészen más föltevésre jogosított. Jelen volt a mai gyűlésen az összehívott 62 tag közül 6, — mondd: hat tag. Mikor az elnök, Székely Gergely megnyitotta a „gyűlést“, félreforditotta a fejét s úgy mondta el : „üdvözlöm az összegyült(l) tagokat“. A hat ember közül az egyik volt az elnök, a másik a jegyző, s négyen ott pironkodtak mellettük ad majoréin glóriám — népoktatás. Valóban, nagyon találóan jegyzé meg valaki, hogy régebben, az isk ol a tanácso к boldog aerájában nem igy ment a dolog. Akkor tele ház előtt gyű- léseztünk s csikorgó Nemerében is megjelentek a tagok; mert — mert — — akkor napidij járt a népnevelés iránti érdeklődésért. Most fuvarosra, vendéglősre kiki saját zsebéből kénytelen költeni, elégedjék meg hát a „népnevelés“, ha öt-hat ember meghozza privát lelkesedésből a maga áldozatát ! Ám, lettek volna ennek a mai gyűlésnek is igen szép tárgyai. Megbeszélhették volna azt az igazán nevezetes kérdést Háromszéken, hogy az általános tankötelezettséget a mai viszonyok között míkép lehetne teljesen keresztül vinni ; beszélhettek Volna oly dolgok felett, a mik a közigazgatás törvényes kényszerűsége alatt meg nem születhetnek és csupán a népnevelési bizottság társadalmi tevékenységére vannak utalva, — a minők például a kisdedóvók felállítása, a felsőbb leánynevelés és oktatás magyar szellemű népszerűsítése a brassói és nagyszebeni sulferájnos „nőnöveldékkel“ szemben stb. stb. Hanem hát mindezekre — ijgen. helyesen — nem érezte magát eléggé disponálva az öt-hat ember, a hány ma a szétküldött meghívásokra megjelent. A bizottság megelégedett ezúttal annyival, hogy a maga házi dolgait elvégezte. Felolvastatta és tudomásul vette a megye által megerősített alapszabályokat; — kitűzte a jövő közgyűlésre a szervezkedést, hivatalnokok választását, s eloszlott azzal a fájó tudattal, hogy a népoktatást is csak száján hordja az ember egy-egy nagyhangú dik- czióban, de egy kis fuvar-áldozatot hozni érte egyik sem hajlandó. A mai fiaskó után a fentebb levont tapasztalatokból kérjük a megfelelő tanúságot levonni azoknak is, a kiket legközelebbről érdekel a népnevelés, mint megyei ügy; kérjük a megyei köz- igazgatást, vegye kezébe ezt a fontos és törvény által elrendelt intézményt s erélyes intézkedései által vigyen ki legalább annyit, hogy ha a népnevelési bizottsági tagok egymással találkoznak, ne legyenek kénytelenek, mint az augurok, egymás szeme közé nevetni. A jegyzők egylete Háromszékmegyében, Ihirótli, 1882. május 21. Háromszékmegye községi és körjegyzői folyó hó 20-án Sepsi Szentgyörgyön tartott gyűlésben megalakították a „megyei jegyzői egyletet“. A gyűlés lefolyásáról tudósitó ezeket írja : Az alapszabályok kidolgozására kiküldött bizottság elnöksége május hava 8-áról szétküldte a meghívókat. Bárha a jegyzőségek rendezése óta elég idő volt elmélkedni a felett: mennyi haszon származik az egyletté alakulásból minden tagra — még sem jelentek meg oly számmal, mint ezt az ügy természete s a jegyzők jól felfogott érdeke megvárta volna. Ebből az a szomorú tanúság, hogy sokari vannak még a jegyző urak közt is, kik a kor intő szózatát nem akarják, megérteni s feledik Gneiszt azon állítását : minden élő lények között az ember a legsegélyre-szorultabb ; és igen azt, hogy a rohamosan alakuló jelen viszonyok között csak társulás utján érhető el az, mi egyesek teljesülhetlen vágya marad. Szerencsére jelentek meg annyian, hogy az alakulás megtörténhetett. Ideiglenes elnök Gidófalvi János ur a megjelenteket szívélyesen üdvözölve, a jegyzői állást hü képében előtüntető s az egyesülésből származó előnyök ismertetését tartalmazó beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Erre az egylet alapszabály-tervezete olvastatott fel, mely csekély módosítással elfogadtatott. Nagyobb nézeteltérés a tervezet 3-ik § sánál fejlődött ki, melyben ez áll : „az egylet hivatalos nyelve a magyar.“ Erre nézve indítvány tétetett, hogy : tekintettel Háromszékmegye magyarságára, ezen paragraphus hagyassék ki ; de a többség az indítványt azon indokolással vetette el, hogy ha, mint hinni szeretik, Brassómegye közelebbről Há- romszékmegyébe kebeleztetik, — az onnan átjövő más ajkú jegyzők találjanak akadályt anyanyelvűknek az egyleti gyűléseken való terjesztésében. Ezután a jegyzői nyugdíj alapszabály-javaslata vétetett tárgyalás alá, mely változatlanul elfogadtatott. Mindkét alapszabály felterjesztetik a megyei alispán úrhoz, előbbi a magas belügyminisztériummal megerősittetés, utóbbi a törvényhatósági bizottság elé terjesztés végett. Voltak indítványok is, melyek ellátása után a jegyzői egylet elnökéül Gidófalvi János szotyori, első jegyzőül Simon Sámuel bikfalvi, másod jegyzőnek Barabás Gergely martonfalvi s pénztárnoknak Tana Sámuel bölöni jegyző urak választattak meg. Ezzel az ülés véget ért, mit egy barátságos társas ebéd zárt be Blaskó vendéglőjében. Meg van az első lépés téve: Isten segélje többre ! A balázsfalvi gyűlés évfordulóján. A nagyszebeni, brassói és temesvári roman lapok vezérczikkeit az 18481k évi balázsfalvi nép- gyülés emlékének szentelik. A „Telegraful román“ elegikus hangon panaszkodik, hogy a 48-ki egyenlőség) üdvös eszme „nem valósult eszme még“ a nemzetiségekre nézve üdvözli mégis május 15-két, mint a román nép felébredésének évforduló napját. Áttér azután a múlt évi nagy-szebeni confe- rentiára és panaszkodik, hogy reálisabb alakot nem öltött, magára annak határozata; a jelenlegi eseményekre áttérve aggodalommal tekint a keleti átalakulásokra és figyelmezteti a fiatalságot, hogy készüljön minden eshetőséggel számolhatni, mert úgy gondolkozik, hogy Bosznia és Hercze- govina foglalása nem lesz minden befolyás nélkül monarchiánk jövendőbeli sorsára. A brassói „Gazetta Transilvaniei“ is körül - belől hasonló módon ünnepli a balázsfalvi népgyü- lés évfordulóját és czikke végén a román fiatalság e következő sürgönyét közli: „A bécsi egyesült román fiatalság azon óhajának kifejezésével ünnnepli május 15-ik napját, hogy bárha a román nép vezetői végrehajtanák a nemzeti programmot. A fiatalság majd folytatatja a vezetők által lelkiismeretesen kezdeményezett actiót. VEGYES HÍREK, — A sepsi-szen tgyörgyi ev. ref. egyház kispapi állomására négyen folyamodtak; ezek közül az egyik folyamodó, Nemes Árpád nagyszebeni segéd pap, visszavette folyamodását, miután a napokban a bodoni egyház választotta rendes lelkészévé. E szerint három pályázó leend, u. m : Benedek Lajos búzái r. lelkész, ki mint a Mikó- tanodánál a közelebbi években alkalmazott tanító, ismeretes közönségünk előtt; Tamó Gyula, a kitünően végzettt papjelölt; Balog Sándor n.-enyedi segéd lelkész, kitünően képesített theologus. Ezek a közelebb tartandó kijelölő bizottság ülésében mindhárman jelöltetni fognak. A mint értesültünk, a próba prédikálások pünkösd harmad napján, vagy pünkösd utáni első vasárnap kezdődnek. Á s. sztgyörgyiiparosok olvasó-egylete pünköst második napján majálist rendez a város „Világlátó“ nevű erdőrészében. Az egyesület ezen majális rendezésénél nagy tekintettel volt a közönség kényelmére — s az előbb „Súgásba“ tervezett majális helyiségét azért tette át a közelebb fekvő erdőbe, hol a mulatság kedélyessége az elöleges intézkedések által is jóformán biztositva van. Kedvezőtlen idő esetén a majális a Benkő- kertben fog megtartatni megfelelő mérsékelt belépti dijak mellett. A részletesebb programmról falragaszok utján értesül a közönség. Részünkről midőn az olvasó-kört üdvözöljük a szerencsés gondolatért, egyszersmind azon reményünknek adunk kifejezést, hogy az ifjú egyesületet nemcsak a város iparos testületéi, hanem általában a polgárság s az előkelő osztály oly meleg pártfogásban fogják részesíteni, mint a minőre ez a szép czél kezdeményezéseivel járó nehézségek mellett méltán megérdemel. — Szerk. üzenetek. R. J. urnák Brassó. A küldemény egyrészét felhasználjuk ; az érdekes régiséget rendeltetése helyére juttattuk. Ró sa Sándor körjegyző urnák, В о do la. Levelét átadtuk a helybeli kir. járásbíróságnak.
