Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-18 / 40. szám
40. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök,, május 18. XII. évfolyam. Ö Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, MatheoYicg-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cBevnőt'e-ш ©ÍCcicü KÖNYVNYOMDÁJA hová a hír ded esek fa előfizetési pénzek bérmentesen intézendák. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászat'! lap. Ä „Háromszék? Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre G írt — 1er. Fél évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 írt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Külföldi szemle. Sepsi Ssentgyörgy, 1882. május 1G. Az egyptomi nemzetgyűlést a khedive hozzá- járiflása nélkül, sőt épen ő ellene hívta volt ösz- sze a kairói minisztérium. Az eddigi tudósitások arra engednek következtetni, hogy sem a nemzetgyűlés tagjai, sem elnökük Szultán pasa, nem hajlandók a kabinetet azon a törvényellenes és veszélyes utón követni, a melyre lépett, s igy alig hihető, hogy a nemzetgyűlés csakugyan megnyitható lett volna. Másrészt ismeretes, hogy a fran- czia angol beavatkozás eszméje mindinkább előtérbe lép, mert minden újabb óra csak a mostani állapot tarthatatlanságát bizonyítja. A két hatalom már el is indította flottáit az egyptomi vizekbe, így a Toulonban állomásozott hajóraj, mely a tuniszi pazt erősítésére volt szánva, most Toulonból egyenesen Egvptomnak indul. Az angol csatornái hajóraj pedig parancsot kapott, hogy 28-ára készen legyen a Középtengerre való indulásra. — Bécsi diplomácziai körökben, mint onnan jelentik, semmit sem tudnak ugyan még az angol kormánynak olyan elhatározásáról, hogy pánezélos hajókat küld Alexandriába, de nem tartják lehetetlennek, hogy ily lépésre nézve a két nyugati hatalom, melynek a többi európai áPamok ez ügyben úgy is átengedték az akczió vezetését, már megegyezett egymással. Az egyptomi nemzetgyűlés fentebb említett magatartása megnyugtatóbbnak tünteti ugyan föl a helyzetet, de az akczióra azért a két hatalom minden esetre fölkészül. A mi azt a tervet illeti, hogy Egyptomban szükség esetén török csapatok segítségével állítanák helyre a rendet, mely csapatok franczia-angol parancsnokság alatt működnének, ez a terv — mint Parisból jelentik — most már háttérbe szorult. A török kabinetnél tett tapogatózásból ugyanis az tűnt ki, hogy a porta olyan feltételeket akar kikötni, a melyek nem teljesíthetők, s másrészt nem akar hozzájárulni Francziaország és Anglia javaslataihoz. Minthogy azonban a polgárháború kitörése minden pillanatban várható s igy a gyors közbelépés szükségessé válhatik, Francziaország és Anglia már is kilátásba vették egy franczia-angol csapat-expediczió lehetőségét s a franczia hadügyminiszter utasítást is kapott, hogy dolgozzon ki egy módosítási tervet, melynek alapján Angliával érintkezésbe lehetne lépni. A május 13-án tartott franczia minisztertanács eredményét azonnal meg- sürgönyözték a londoni külügyi hivatalnak. Törökország és Görögország közt a legutóbbi időben ismét jegyzékváltás folyt, mely még most sincs befejezve. Trikupisz görög m niszterelnők ugyanis a képviselőházban programmjában Görögország határainak még további kiszélesbitését и emlegette. Erre Asszim pasa, a most elbocsátott török külügyminiszter, a görög kormányhoz intézett jegyzékben felvilágosítást kívánt e programm felől, mely ellentétben áll a szerződésekkel, s kivált a legutóbb megkötött török görög konvenczió- val. A válasz, melyet erre Trikupisz adni sietett, aligha volt valami szerencsés, mert Asszim pasa újabb jegyzéket intézett az athéni kabinethez, a melyben kijelenté, hogy a porta a görög kormány felvilágosítását nem tekintheti kielégítőnek. A levelezést egyelőre megszakította a konstantinápolyi kabinetváltozás. A román kormány — mint Bukarestből Írják — a Barrére féle javaslatra (melynek immár elnapolását emlegetik) jegyzékkel akar felelni, a melyben kifejti, hogy ez a javaslat mostani alakjában elfogadhatatlan. A Bratiaiio-kormány azonban mégis úgy vélekedik, hogy a javaslatnak oly értelmű módosítása, hogy Románia rendelkezési joga és szuverénitása csorbát ne szenvedjen, igenis képezheti diskusszió tárgyát. Gladstone visszalépéséről ad hirt a különben nem igen hiteles párisi „Mémorial diplomatique“. Ez a visszalépés, teszi hozzá, csakis személyes aktus volna, melynek nem lenne okvetlen, okvetlen következménye a parliament feloszlatása, nem pedig különösen az esetben, ha a kabinet az Írországot illető rendszabályokra vonatkozólag megnyeri a többséget. Gladstone azonban ebben az esetben is le fog mondani, mert a dublini véres esemény óta egészége nagyon meg van rendülve. Belföld. Ö felsége elnöklete alatt f. hó 14-én 10 órától 12-ig tartó közös minisztertanácskozás volt, melyben gr, Kálnoky, gr. Bylandt-Rheidt, Szlávy, gr. TaafFe és Tisza Kálmán vettek részt. A megszállott tartományok igazgatására, illetőleg a polgári és katonai hatóságok illetékességének megállapítására vonatkozólag fontos elvi határozatok hozattak. A fenforgó személyi kérdés ügyében a mint a „B. Corr.“ állítja, még most sem történt határozás s ez a kérdés nem is képezte megbeszélés tárgyát. A legfelsőbb elhatározás azonban ez ügyben valószínűleg már a legközel bbi napokban be fog következni, Gróf Bylandt-Rheidt és Szlávy miniszterek aznap délután, gr. Taaffe este Bécsbe utaztak. Gróf Kálnoky külügyminiszter másnap még Bugapesten maradt. Két főispáui kinevezésről beszélnek képviselő körökben, melyeket az „Eli.“ a valóságnak megfelelőknek tart. Az egyik a vasmegyei főispáni szék, mely Radó Kálmánnal, a másik a fogarasi, mely Horváth Mihályi y al fogna betöltetni. A képviselőház május 13-iki rövid ülésében a vámtarifa revíziójáról szóló törvényjavaslat harmadszor felolvastatván, a főrendekhez küldetett át tárgyalás végett. Ezután a napirenden lévő és a gyulafehérvári káptalani és kolozsmonostori convenu erdélyi országos levéltáraknak a magyar országos levéltárral való egyesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyaltatott, melyet a ház változatlanul elfogadtatott, éppen úgy a főrendiház által a véderő-törvényjavaslaton tett stylaris módosítások és a Luxemburggal a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés be- czikkelyezéséről szóló törvényjavaslat is. Végül kérvények tárgyaltattak, s többek között Szilágymegye kérvényénél, melyben a földadó-kulcsot leszál 1 itatni s a már befizetett adó megfelelő részét visszatérittetni kérik, Berze- viczy Albert előadó ajánlja a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadásra, mely szerint a pénzügyiminiszter e tárgyban vizsgálatot eszközöljön s hatáskörében intézkedjék. A ház Szapáry gr. pénzügyminiszter és Károlyi Sándor gr. rövid felszólalásai után elfogadja a kérvényi bizottság határozati javaslatát. A közös pénzügyminiszteri válságra vonatkozólag azt jelentik, hogy Kálnoky, Bylandt Szlávy, Taaffe miniszterek már megérkeztek, hogy ama ta- náeskozásokon részt vegyenek, melyek BoszniA „Nemere“ tarez,íja. Vág y.*) Eljön, tudom, az élet estórája, Eljön hamar, mert lelkem sejti, érzi ; Bilincseit lelkem miden letépi, -— S magasba száll föl létem tiszta árnya. Isten neki ! annak örülök én ! Bátran bevárom, csapjon a halál ; Csak egyet kérek : nyila ha talál, — Találjon engem kedvesem ölén! Böhm József. Földünk legközelebbi szomszédja. Földünk legközelebbi szomszédja az égi testek között a hold. Ezen szomszédot azért, mert pályafutását a föld körül egyik ujholdtól a másikig 29 nap, 12 óra, 4 perez alatt örökösen folytatja s tőle soha el nem marad, hanem hűségesen kiséri, — a büszkeség bizonyos nemével szolgánknak, darabantunknak nevezzük, megfeledkezve arról, hogy földünk is ép igy futja pályáját a nap körül 365 nap. 5 óra, 48 perez és 48 másodpercz alatt s ép ily hűségesen követi (többi bolygó társaival s a nagyszámú üstökösökkel együtt) a napot világürbeni mozgásában. Nem volna tehát helye a büszkeségnek eme kisebb és gyengébb világ-polgártárssal szemben. Egyébiránt igazságosak kívánván lenni, elismerjük, hogy a Íróid mellék-bolygó nsvet is visel, mi által az elkövetett *j Az elhunyt iíju költő hátrahagyott verseiből. sértés némileg helyre van hozva; a mi egészen méltányos is, mert ha azon elmés hypothezis, melyet 1755-ben Kant s később, vele összhangzólag Laplace felállítottak, hogy t. i. a bolygók a napból, a holdak pedig ép azon módon a bolygókból szakadtak ki, valaha igaznak bizonyul: úgy világos a vérrokonság ezen két legközelebbi szomszéd között. Illő azért, hogy a nagyobb a kisebb iránt rokonszenves gyöngédséggel viseltessék, mire ez valóban méltó is; mert ő világítja éjeinket, ő kalauzolja a vándort idegen országokban és a hajóst ismeretlen tengereken; neki köszönjük időszámításunk legfontosabb részét; az övé a főérdem a tenger napontai apályánál és dagályánál s talán befolyása van időjárásunkra s az által egészségünkre is. Ezen, irányunkban kétségkívül jó szomszéd, oly bőséges anyagát nyújtja az érdekes adatoknak, hogy azoknak csak általános vonásokbani előadására számos tárczaczikk kivántatnék ; ugyanazért kiválóbb sajátságainak felsorolását más alkalomra halasztva, jelenleg csupán a következő szakaszra szorítkozunk. Utazás a holdba. Nemcsak költők, hanem csillagászok is kedvüket lelték abban, hogy a holdat lakókkal, sőt emberhez hasonló lakókkal benépesítsék. Az előbbieknek nem lehet rósz néven venni ezen költői szabadságot, hiszen jól tudjuk, mily bizalmas barátja a hold mindazoknak, a kik az ifjúság rózsakorát élvezik, melyben az eleven képzelődés oly örömest szárnyal a magasabb régiókba ; de az utóbbiak mentsék magukat, miként tudják, ha szokásuk ellen az igazság országát elhagyva, a képzelődés terére lépnek s a holdban lakó emberekről annyi mindenfélét beszélnek, mit valószínűleg maguk sem hisznek. Ilykép nem csoda, ha sokan megtestesülve szeretnék látni azon eszmét, hogy a földi lakók a holdbeliekkel közlekedésbe jöjjenek. Vájjon ez örökre lehetetlenségnek marad-e, avagy sikerü- lend a rohamosan haladó emberi szellemnek, mely a villanyosságot és delejességet alattvalójává tette; mely a távbeszélő (telefon) feltalálásával oda vitte, hogy ma már a betegek ágyai a templom szószékével s az oltárral telefon-huzal által köttetnek össze ; továbbá hogy a palotákba telefonok vezettetnek be, melyek a színházakkal összeköttetésben állanak és azokon az énekek, valamint a színdarabok előadása jobban kivehető, mint a színházak páholyaiból, s midőn már nyilvános távbeszélő hálózatokat engedélyez a magyar közlekedési miniszter, — mondjuk, sikerülend-e idővel a holdba- utazás eszközeit feltalálni ? Mi ezt nem feszegetjük, hanem megelégszünk azon főbb nehézségek felsorolásával, melyek egy ily merész utazásnak útjában állanak. Először is fontolóra veendő a jókora távol' ság, mely a két szomszédot egymástól elválasztja. A hold középtávolsága a földtől 51800 mértföld, s mivel ott, a hol se országút, se vasút nincs, kocsit használni nem lehet, csupán léghajón képzelhetünk magunknak egy ilyen utazást, melyhez folytonosan kedvező szelek mellett 2 év és 179 nap szükségeltetnék; a mi bizony igen hosszú idő oly sivatag utón, a hol jobbra-balra semmi sincs, a mi az uiazó figyelmét csak egy perezre is magára vonhatná. Viharok nem kis mértékben mozdítanák elé ugyan az utazást; az orkán szárnyain például 136 nap alatt oda lehetne érkezni, de minő érkezés lenne ez? Ki merné magát ilyen kalauzra bízni ! Mindig kedvező szelekre azonban számítani nem lehetne, ellenkező irányú szelekben pedig a
