Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-11 / 38. szám
150 Brassómegye feloszlatásához. Sepsi-Szcntgyörgy, 1882. május 9. И. A „Nemere“ mult számában közzétettük volt <lr. Cseh Károlynak Háromszékmegye bizottmányi gyűlésében beadott indítványa azon részét, mely Brassómegye feloszlatása czélszerüségét statisztikai adatokkal bizonyítja be. Az alábbi befejező közleményben veszi az olvasó a fontosabb, elvi motívumokat, melyek magyar állami, magyar nemzetiségi szempontból követelik a megye feloszlatását. Az indítvány felirat alakjában van szerkesztve s alig hisszük, hogy akadjon a megyei bizottmány tagjai sorából valaki, a ki a hazafias irányzatú előterjesztést a legmelegebben ne üdvözölné. Ma, midőn Brassó város magyar polgársága maga indítja meg a mozgalmat a szász túlkapások eilen, illetőleg saját érdekeink megoltalmazna végett: ina kétszeres fontossággal bír ez indítvány, melyet nem tudunk elég hévvel ajánlani megyénk képviselő tagjai figyelmébe. Dr. Cseh Károly ur ide vonatkozó határozati javaslatának befejező része igy hangzik : Már az eddig felhozottaknál fogva is indokoltnak tartjuk jelen feliratunkat s szükséges, hogy azt teljes siker koronázza ; de felszólalásunkra nem ezek képezik a főindokot, a kényszerítő eszközt; hanem legfőleg azon magyar állami, magyar nemzetiségi érdek, a mely Brassómegye által főleg Hátfalúban oly zsarnokiiag elnyomatik s a melynek jajkiáltása még Budapest elfogulatlan, higgadt irói körét is cselekvésre serkentette. Rég tudva van, hogy a szász bureaukratia -- és csakis ez, mert maga a szász nép ettől nemcsak távol van, de nyomása alól maga is szeretne menekülni — rég tudva van, mondjuk, hogv ezen bureaukratia mily ellenséges indulattal viseltetik a magyar állameszme és a magyarság iránt. A legigazságtalanabb jajveszékelések, rágalmak terjesz tését tartja legfőbb feladatának. Nem riad vissza semmi eszköztől, a mi által a magyar állam, a magyar elem hitelét, jó hírnevét nemcsak itt benn az országban, de a külföldön is megbélyegezhetni, alááshatni véli. Hogy ez igy van, azt minden lép- ten-nyomon látjuk s világosan bizonyítja az általuk félrevezetett Schul verein közelebbi eljárása is. Es mit tesznek azon szász urak, a kik Európát azon hazug hírrel, ámítással lármázzák fel, hogy a magyarok az ő német nemzetiségüket zsarnokiiag elnyomják? Hátfalúban pl., hol a magyar elem az egyedüli domináló — kevés német csak Zajzonban és iürköcön van — a németnyelv használatát erőszakolják rá a magyar ajkú lakosságra (még az is általános gyakorlat volt, hogy a magyar kormányrendeleteket németre fordítva küldötték meg a magyar lakosságnak) s a magyar nyelvet teljesen elnyomják nemcsak az administra- tio, de még az egyházi téren is. A magyarnyelvű és szellemű ágostai papság részére például még csak annyi engedményt sem tesznek, hogy ez legalább egy alesperest saját kebeléből választhasson. A legzsarnokiabb módon majorizálják őket s arra kényszerítik, hogy németül beszéljenek és levelezzenek velük; különben bárminő jogos kérelmüket, követelésüket sem veszik számba. Es a magyarság ezen zsarnoki elnyomása azon Magyarországon történik, a mely Magyarországot egy valóságos zsarnok, „tnagyarizáló“ államnak állítanak épen azon jó szász urak, a kik a barczasági magyarsággal oly kegyetlenül bánnak, Hát nem a legnagyobb anomália ez ? Annak még van értelme — ezt maga Németország is El- szászban és a lengyel tartományaiban fényesen igazolja — ha egy állam a saját állami nyelvét protegálja, de hogy a saját állami nyelvének elnyomását eltűrje, azt csak ezen a „zsarnok Ma gyarországon“ lehet észlelni. Azon türhetlen állapotnál fogva, melyben a brassómegyei magyar ágostai egyházak -- épen magyarnyelvüségük miatt — vannak, ezen egyházak már rég kérelmezik, sürgetik, hogy a tiszántúli ágostai supenntendentiához csatoitassanak. S habár ez is elkerülhetlenül szükséges, de ha tor vény hatóságilag Brassó suprematiája alatt ma radnak, ezen egyházi kiválásnak is csak fél eredménye leend. A boszus brassói szász clique közigazgatásilag annyival zsarnokiabb módon fog ellenük eljárni s igy azon 10 magvar egyházi község, a mely mo t még legalá di feljajdul, magyarságát idővel ei fogja veszteni, szászszá vagy oláh- vá kell lennie; mert mint oláh is több kíméletet fog a szász uraktól nyerni, mintha magyarnak marad. Es ezen jeleztük kikerekités esetében attól sem lehet tartani, hogy ez által akár Háromszék-, akár Fogar asm egyében a nemzetitégi viszonyok, befolyások változást szenvedném k. Nem. A''Háromszék megy éh ez csatolandó, 38 ezer lelket számláló 16 községből csak 6 község van mintegy 9700 lélekkel, a melyben a magyar elem gyenge, a más 10 községben több mint 28 ezer lakossal, a magyar elem a domináló, vagyis az összes 38 ezer lakosságnak legalább is 3 fl e szellemben úgy, mint nyelvben magyar. Tehát Háromszékmegye meg fog annak maradni, a mi jelenleg, t. i. magyarnyelvű megyének; mert azt még csak képzelni sem lehet, hogy a 15 ezernyi nem magyar ajk ^ egyén a mis 148,000-nyi lakosság nyelvére, nemzetiségére kártékonyán folyhasson be. Ezt még akkor sem tehetné, ha úgy anyagilag, mint szellemileg tetemesen felül állana a háromszéki szé- kelységen; s annyival kevésbé teheti most, midőn mindkét tekintetben épen a székelység van előnyben. Ellenben erős meggyőződésünk az, hogy ezen 38 ezernyi népesség, ha Háromszékmegyéhez csatoltatik, legfernebb 25 — 30 év alatt egytől egyig tökéletes magyarrá fog lenni. S a fogarasmegyei nemzetiségi viszonyokon sem fog az odacsatolandó 7 község semmi váltó zást előidézni, vagy ha igen: azon nekünk csak örvendenünk lehet és kell. Szóval: minden, de minden a mellett szól, hogy Brassómegye szüntettessék meg. Ez ellen a lakosság közül is legfennebb egyedül csak Brassó városa ha felszólalna, mint a mely ez által az ezen területekre való eddigi befolyását — suprematiáját. — el fogja veszteni. De ennek daczára is még magának Brassó városának is a jól felfogott, tu- lajdonképeni érdeke azt követeli, hogy ö a megyei nyűgtől megszabadittatva, külön, önálló törvényhatósággá alakíttassák át. Ha ez megtörténik, akkor teljesen hivatásának élhet. Már pedig neki szép és nagy hivatása van ott azon a ponton : iparának és kereskedésé nek emelése, fényessé való tétele, oly fényessé, mint volt az hajdan, midőn egyedül ő közvetítette a keletet a nyugottal. Ezen nagyszerű hivatását pedig mint egy megye alkatrésze soha és semmi szin alatt sem fogja elérhetni: a megye mint czö- lönk, fog rajta nehézkedni s őt szabad mozgásában nagy mértékben fogja gátolni. Ezt ha most — az elérhetlen politikai aspiratiok által elvakittatva — nem látná is be, de minden bizonynyal be fogja majd később látni s akkor a külön választást, ha az addig meg nem történnék, leginkább ő maga fogja sürgetni, még pedig azon sajnos tapasztalat mellett, hogy addig egy csomó idő s azzal még sokkal nagyobb csomó pénz örökre, visszahozhat- lanul elveszett. Vágjon elébe ennek, gátolja meg törvényhozásunk ezen valóban nagy veszteség beállását ! • Dr. Cselt Károly. Egy kis helyreigazítás „Kereezk és Kezdi Vásá hely“ feliratú yezórezikkre. В e r e c z к , 1882. májns 5. Tekintetes szerkesztő ur ! Tiszteletteljes bizalommal — mert hiszen „quod uni justum, alteri aequum“ — kérek egy kis tért becses lapjában következő soraimnak. A „Bereczk és Kézdi-Vásárhely “ czimü ve- zérczikk 7-ik kibekezdési pontjában többek közt ez is olvasható : „nincs egy tisztességes iskolája, (már Bereczknek), orvosa, gyógyszertára, s e miatt az általános műveltség és közegészségügy a legkedvezőtlenebb arányokat tünteti fel.“ Bocsánat ! ez nagy mondás, hogy ne mondjam vád, de egy szersmind nagy tévedés is. Nem reflektálok egyébre, mert teljesen nem tartóz к hozzám, csupán csak az iskolára és általános műveltségre vonatkozó megjegyzésre szorítkozom, m nt a mely többé-kevésbé érdekel engem el is, ki tíz év óta — bátor igénytelen egyéniség — de a rom. kath. magyarság részéről mint helyi népiskolaigazgató is működöm. Reflexióm ennyiből áll: azon áll it ás nem áll. Nem, mert: I. Bereczknek igenis van tisztességes iskolája, még pedig három: keltő magyar, egy román. Működik bennök öt rendes tanító, kik közül három magyar s kettő román. Igaz, nincsenek kőből építve, sem cseréppel fedve iskoláink, de azért jók, elegendő nagyok, a törvény követelményeinek megfelelők, tehát tisztességesek is, me lyekben a tanulmányokbani kívánt eredmény mindig eléretett, főkép ha a minket sem kimélő toroklob- vagy himlő-járvány akadályt nem gördítettek a népoktatás útjába. S hogy ez igy van, tegyenek tanúságot róla, kívülem az illető felsőbb hatóságok, szülők és a nyilvános közvélemény, mint az eredménynek személyes szemlélői. Tévedésen alapul az állítás, mert 2) azok a „H.“ ur szerinti „közvagyonosságnak még csak közép fokán sem álló“ bereczki pol gárok, hívek, az általános műveltség — állítólag nem tisztességes — iskolájában bár, de tanultak és tudnak is annyit, hogy daczára a különböző vallás és nemzetiségi viszonyoknak, egymással békében, szeretet- és egyetértésben élhetnek. Köztök utczai vagy korcsmái botrányok, vérengező verekedések nem igen fordulnak elő. A felsőbbsé- gek és törvények iránti kellő tisztelet és engedelmesség jellemzi eme szegény polgárokat és szerény lakosságot. Istennek imádása, az ünnepek és vasárnapoknak — csekély kivétellel — illendő megszentelése el nem disputálható lelki közvagyonunk és vigaszunk. Rablások, támadások istennek hála! nincsenek. Az idegenek, utazók, kereskedők, iparosok, napszámosok békésen jöhetnek-mehetnek és kereskedhetnek, senkinek még a hajaszála se görbül meg. S a közmorált tekintjük — a mi szintén hatalmas charactere a valódi közművelődési állapotoknak — ott, hol a szegény közpolgárság kebelében vallás és polgári erények honolnak, hol 10 évi periódus alatt 100-ból alig esik 2 törvénytelen szülött, hol a válóperek, vadházas- sagok ritkán fordulnak elő stb: úgy hiszem, a köz- 1 polgárzat állása s viszonyaihoz mért becsületessége, műveltsége nem épen a legkedvezőtlenebb arányokat tünteti fel. \ égül álljon itten egy nem épen oly világraszóló műveltségű, de szép emlékű és népszerű jeles szónoknak kedvencz mondata: ♦ Jókedvedben ne tt^gy min lent, haragodban semmit, így nem fogs az életben megbánni soha semmit.Es ezzel be is végzem szerény bár, de jobb- tudásom diktáha kis helyreigazítást, szeretettel kervCn H. urat, ne bántsa a bár szegény de jóindulatú polgárzat közérzületét. „Quod tibí non vis пеп, alteri ne teceris.“ Kálint László, népiskolai igazgató. Nagyon szívesen helyet adtunk a fentebbi helyreigazításnak, bár — megvalljuk — nem ezt vártuk volna. Mert a kérdéses közleményben sehol sincs megtámadva a nép erkölcsisége, sem az nem mondatik sehol, hogy a bereczki polgárság az isteni tiszteletek és társadalmi moral kívánalmainak kellőképen meg nem felelne. Nem ezekről volt ott szó, hanem a város kormányzásáról és a városi vagyon kezeléséről. Ha a város vagyona megfelelő hü sáfárkodásban részesülne, akkor lehetne Bereczknek is „köböl épített, cseréppel fedett“ emeletes iskolaépülete, or vosa és gyógyszertára és sok minden egyebe, a minek most híjával van. Az oly lelkes és buzgó emberbarátok, minőnek a fentebbi sorok íróját mi is ismerjük, mindenesetre sokat tehetnek arra nézve, hogy a mostani állapotok valahára véget érjenek. S z e г к . A háromszékmegye! árvák és gondnokoltak épületeinek biztosítása. — Törvé »yható rfgi szabályrendelet. — Szolgálatot vélünk teljesíteni, midőn Három- székmegye törvényhatósági szabályrendeletét a/, árvák és gondnokoltak épületeinek tűzkár elleni biztosításáról, az alábbiakban közzétesszük. I. §. A háro.nszékmegyei árvák és gondnokság alatciak épületeinek eléghető részei tűzkár ellen az „Első magyar általános biztosító társaság“- nál biztosítandó ?. §. A biztosítás, valamint a biztosítási dij beszedése a társaság ügynöksége által eszközöltetik. Ily ügynöki teendőkkel az illető községi kép- i viselőtestületekajánlatára és felelősségére a községi közgyámok is megbizhatók a biztosító társaság által. Ez esetben a biztositó társaság a községi közgyámokat többi ügynökeivel egyenlő díjazásban részesíti. 3. §. A biztosítási dij egy évre 100 frt. becsérték után cseréptetőnél 20 kr, fazsindely tetőnél 50 kr nád vagy szalmatetőnól 1 frt xo krban állapi tátik meg. À kezelési illeték pedig külön minden kötvénynél 10 forintig terjedő biztosítási dij után 25 kr, xo frttól 25 írtig óo kr, 25 írttól 50 írtig 90 kr, 50 frttól 100 írtig 1 frt 20 kr és 100 frton felül pedig I forint 50 krra szállittatik le ; ezen kívül a II. fokozat szerinti bélyeg térítendő meg. 4. §. Az épületes telkek jövőre a lehetőségig oly módon * adandók haszonbérbe, hogy haszonbérlő bérfizetésen kívül az épületeket ezen szabályren- rendelet szerint köteles tűzkár ellen biztosítani. A hol ezen rendelkezés foganatositása akadályokba ütközik: a biztositás gyámok vagy gondnokok által a folyó költségekre nálok hagyott pénzből tel - jesittetik; ily pénzek hiányában pedig a biztosítási dij gyámpénztárilag kezelt pénzből jelentés folytán utaltatik ki. Házilag kezelt vagyonnal biró árvák és gondnokság alattiak épületeit az azokat haszonélvező köteles biztosítani. 5. §. Az árvaszék és községi elöljáróság köteles a biztosítási dijak felszedésében a társaság ügynökeit és a közgyámokat támogatni. 6. §. A háromszékmegyei összesített gyám- j pénztár' javára biztosítékul fölajánlott épületek biztositás tekintetéből jelen szabályrendelet kedvezményében részesittetnek. 7. §. Kiskorúaknak nagykorúakkal közös- épületei jelen szabályrendelet értelmében biztosi- tandók, ha nagykorúak is a biztosítási dijt pontosan fizetik. Ellenesetben csak a kiskorúak vagy gondnokság alatt iák illetősége veendő biztositás ala. g g д biztositó társasá gali szerződések mostantól kezdve általában 6 evre köttetnek ; azonban a később kiskorúság v. gondnokság alajutan- dók épületei a bejelentéstől kezdődő ujabbi 6 évre lesznek biztositandók. A biztositási kötelezettség a kiskorúság vagy gondnokság megszűntéig terjedhet. A más társaságoknál több évre kötött biztosítások azoknak lejártáig ezúttal érintetlen hagyatnak és csak azoknak lejártuk után tétetnek a biztosítások jelen szabályrendelet értelmében. Erre tekintettel jelen szabályrendelet kihirdetését követő január hó i-től számítandó időre készítendő számadásokból a más biztosító társasagoknál teljesített biztosításokért fizetett dijak törlendők és a gyámok vagy gondnokok azon dijak visszafizetésére,
