Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-05-11 / 38. szám

151 ~ valamint a biztosításnak jelen szabályrendelet értel­mében leendő eszközlésére kötelezendők lesznek. io. §. Jelen szabályrendelet az „Első magyar általános biztosító-társaság“ által elfogadtatván, jó­váhagyás végett belügyminiszter ur ő nagyméltó- ságához fölterjesztendő, végrehajtása iránt pedig a megye törvényhatósága részéről alispán és árva­széki elnök intézkednek. Sz. ióo./jkvi. Háromszékmegye törvényható­sága által elfogadtatott Sepsi-Szentgyörgyön, 1881 augusztus hó 24-én. Forró F ere néz, királyi ta­nácsos alispán. Az első magyar általános biztositó társaság részéről ezen szabályrendelet elfogadtatott. Buda­pesten, 1881. november hó 16-án. Első magyar ál­talános biztositó társaság. Lévai s. k. Jelen szabályrendelet belügyminiszter ur ö nagyméltóságának 1881. évi deczember hava 10-én 60.119. szánni leirata folytán helybenhagyólag tu­domásul vétetett. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. január 5. For ó Fei encz, kir. tan. alispán, LEVELEK. Kézdi Vásárhely, 1882 május 6. T. Szerkesztő ur. A „Nemere“ 36 ik számából azt látom, hogy Háromszékmegye közigazgatási bizottsága a Cseh Emil segéd szolgabiró ellen elkövetett merénylet alkalmából felért a kormányhoz, hogy a pénz­ügyőröknek a szolgálaton kívüli oldalfegyver vi­selés tiltassék el. Hogy Háromszékmegye közigazgatási bízott sága a fináncz urak ezen quaficálhatatlan eljárását szó nélkül neun hagyta, azon csak örvendhetünk; mert a személyes biztonság ily módoni megtáma­dása m agát az alkotmányos szabadságot teszi kér­désessé. Azonban, az én szerény nézetem szerint, a közigazgatási bizottság csak félmunkát végzett, midőn annál, hogy a szolgálaton kívüli oldalfegy­verek viselése eltiltassék tovább nem ment. Hi­szen a kérdéses esetben is tulajdonképen nem az volt a baj, hogy a fináncz urak oldalfegyvert vi­seltek; hanem hogy egész haditervszerüleg fegy­veres erővel mentek az állampolgárokra, s még ,.a törvény nevében“ merészkedtek a kaszabolást végre hajtani. Vájjon mikor, és melyik törvény jogosította fel a fináncz. urakat fegyveres erővel rukkolni oda ki, a hol semmi keresetük, a hol csak henczegni és dőziöni szoktak, hogy aztán hősies fegyverté­nyeket hajthassanak végre. Azt mondja egy latin példabeszéd: „capite- foetet piscis fejétől büdösödik a bal. Aligha a kézdi-vásárhelyi fináncz henczegé- sek, merész támadások is erre n un vihetők vissza. Ezelőtt soha ily vakmerőségre itt nem mertek ve­temedni a finánczok. Teljesítették törvényszabi a kötelességüket, s azon túl nem mentek. Bezzeg egé­szen másképen van a jelenlegi főnökség alatt. Most már a fináncz garázdálkodások mindenna­posok; csak pár hó alatt is a Cseh Emil megtáma­dása a 3-ik eset. Sőt, ha jól vagyok értesülve, épen a Cseh Emil elleni merénylet fő-fő hőse csak Tö­veddel azelőtt hajtott volt végre megint egy me­rényletet, s ezért el is tétetett volt innen (hogy .pro forma mégis megbüntettetni látszassák;, de csak­hamar újból vissza hozta ide a főnők ur, hogy gyönyörűsége telhessék, benne. És mi történt a Cseh Emil elleni merénylet alkalmával is? — Még a hivatalos szolgálati könyv meg hamisításától sem rettentek vissza a fináncz urak. Mert, hogy azon a — szolgálati könyvbe bevezetett — tétel, hogy esetleg erős fegyveres patrol menjen hivatalos szolgálattélelre a vendéglőbe, az ott dőzsölő fináncz támogatá­sára, a hivatalos szolgálati könyv meghamisítására azt már azon egyszerű tény is világosan bizonyítja, hogy még csak eszükbe sem jutott magukhoz venni ; már pedig ily polgári hatóság nélkül abso­lute nincs megengedve a fináncz uraknak az ál­lampolgárok lakásainak feldulása, még pedig épen éjnek idején. Reméljük, hogy maga a törvény­szék is az ítélet kimondásánál ezen sulyofitó körül­ményt is figyelembe fogja venni. Ezekből pedig világos, hogy a kormánytól tulajdonképen azt kellene kérni, hogy magát a fináncz 'urak főnökét vonja a kormány szigorú felelősségre; mert ha a főnök ur nem volna oly annyira — épen a törvényes kötelessége ellenére — elnéző (vagy talán épen bátorítólag foly be) bi­zony alantas közegei sem garázdálkodhatnának oly annyira, mint nem garázdálkodtak korábban: capite foetet piscis. X. Fürdői mozgalmak. Kovászt)», 1882. május 5, J ekintetes szerkesztő ur! Végre-valahárn felébredt lethargikus álmából a koWlszna-vajnafalvi fürdőbirtokosság is, még pe' dig nemcsak annyiból áll ezen fölébredése, mint némely emberé, ki ébredése után egyik oldaláról a másikra fordul ugyan, de még sem tud Somnia karjai közül kibontakozni, — hanem megifjodott, ruganyos izmokkal állt talpra, hogy kitartó erő­vel munkálkodjék eddigi mulasztásain, a küzdve haladás szinterén, legalább egy porszemmel öreg­bítendő a közegészségügy humanisztikus oszlopát. Bizony mély és hosszas álomban aludtak ta­lán magok a sokoldalú gyógyerővel biró ásvány­vizek nymphái és dryadjai is vörhenyes-sárga és kékes-fehér nyoszolyájukon. hogy eddig tettre nem serkentették a boldog semmittevésben szendergő tulajdonosokat. Pedig ha a jelenlegi birtokosok jámbor elődei csak ezelőtt 20-30 évvel midőn nem­csak a bel-, de még a külföldiek előtt is (hova fő­leg a szomszédos román tartományok lakói szá­mítandók) már jó hírnévben állottak és meglehe­tős számmal látogattattak a kovászna-vajnafalvi gyógyvizek, azonban ha még akkor azt az elvet tartották volna, hogy a mi ma meglehetne, ne ha­laszd holnapra, — jelenleg már sokra haladt vol­na fürdőjük úgy építészeti, nemzetgazdászati, va­lamint gyógyászati szempontból is. Az idők vihara lassankint és észrevétlenül homokszemekkel temeti be Egyptom hajdani kirá­lyainak óriási temetkező helyeit, a pyramisokat, mig a hangya-szorgalom azt bizonyítja, hogy : „gutta cavat lapidem“, azaz, ha bizonyos rendszer mellett ma is, holnap is munkálunk valamit, idő vei a sok kicsi kitölti a térnek magasságát vagy kiássa a talajnak mélységét. No de sebaj ! őszinte jóakarat, egyetértéssel és kitartással párosulva, még sokat pótolhat a mulasztásokból és teremthet újat, nagyot a jö­vőben ! Eőveget emelve üdvözlöm tehát a kovászna- vajnafalvi fürdőbirtokosságot, hogy miután a múlt 1881. évben fürdő-alapszabályai a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztérium által megerősítést nyer­tek és ez által Kovászna is a rendezett gyógyhe­lyek sorába lépett, — hosszas mulasztásait pótlan­dó, folyó évi ápril hóban fürdőbirtokossági gyű­lést tartott, a melyben többoldalú hasznos és czél- irányos kezdeményezéssel egyengeté útját és ve­tette meg' alapját a további haladásnak, melyek a fürdő helység egykori felvirágoztatására szolgá- landnak. A jövőbeni haladás sikere mellett látszik ta­núskodni azon kedvező körülmény is, hogy a fürdőbirtokosság szerencsés volt elnökéül, a köz- iigyek terén sokoldalú buzgó munkálkodásairól is­mert, helybeli földbirtokos tok. Csia György urat nyerni meg. Jegyzőül ifj. Deák Károly ur, f rdő orvosul pedig В irabás Sámuel ur lettek megvá­lasztva. Ezen gyűlésben a birtokosok által elhatározta­tott a fürdőhelyiségek kijavítása, esetleg újraépí­tése; nehányan saját költségükön égy födött séta­tér építésére, valamint a sétatérek ingyenes befá- sitására is yáJlalkoztak. Csak a közelmúltban is több diszes uj épület emelkedett és jelenleg is van épülőfélben, kizárólag a fürdővendégek kényel­mére és használatára szánva. Ez úttal nem mulaszthatom említés nélkül hagyni első sorban helybeli fürdőtulajdonos Mihály Albert urnák viszonyainkhoz képest elég csínnal és kényelemmel berendezett, a Pokolsár közelében fekvő fürdőintézetét, mely 3 szakaszra 6 iletöleg 9 fürdőkáddal van berendezve; és a melynek vas , kén- és timsó-tartalmu páratlan gyógyvize már eddig is sok szenvedőnek nyújtott enyhülést és szerzett maradandó egészséget. Czélszerü továbbá ezen fürdőintézet azon jó tulajtonságáért is, mert télen-nyáron egyaránt használható, a mi főleg falu­helyen lakókra nagy előny. Hasonló számtalan gyógyforrások vannak még a Pokolsáron kívül Vajnafalvában is, melyek főleg nő-betegek által mind m évben tömegesen keres­tetnek föl, A kovászna-vajnafalvi gyógyvizek vegytar talmuk és gyógyhatásúkra nézve megegyeznek a franzensbadi ^Cs 'hország),Bánfa, Szliács, Koritnicza (M^gyarhon) és előpataki gyógy vizekkel. E szerint gyógyászati szempontból javalva vannak, hogy sokat ne is említsek: izom és ideg­gyengeség, mindkétnemü ivarszervek idült hurut­jánál és gyengüléseinél (főleg nőknél), továbbá különféle csuzos és bőrbántalmakban stb. Fényűzés itt nem ismertetik, de a mi a szen­vedő betegeket illetőleg megbecsülhetlen: a nyu­galmas magány és olcsóság, igenis is megvan. A fürdő-idény tart május 15 étől szeptember 15-á ipf. Midőn jelen soraimat bevégezném, tiszta szív­ből kívánom, hogy említett kezdeményezések ne- csak a szalmatü/ lángjaival versenyezzenek, hanem jó és biztos alapon haladva, általok Kovászna-Vaj- nafalva a szenvedő emberiségnek egykor enyhet és gyógyulást nyújtó Mekkája legyen!! Kovásznak VEGYES HÍREK — Háromszékmegye törvényhatósági bi­zottság folyó hó 23-án, a megyeház nagytermében, délelőtti 10 órakor rendkívüli közgyült tart. Tár­gyak lesznek; I. Alispáni és árvaszéki leiratok. Belügymin. ur ő n mélt gátiak leirata, a megyei pénztárhoz évi 800 írt fizetéssel czélba vett könyv­vezetői állomásnak nem engedélyezhetése iránt. M. kir. közmunka és közlekedésügyi miniszteri le­irat, a kir. építészeti havatalnak nyújtandó utazási áltaiány tárgyában. III. Átiratok. Hevesmegye kö­zönségének átirata, az országgyűlés felső házának rendezése iránt. Esztergom vármegye közönségé­nek átirata, a megyei tisztviselők és családjainak nyugdíjazása ügyében. Szatmár vármegye átirata, melyben az Oroszországból Galiezián, át, az ottani megyékkel határos vidékekre beözönlő zsidók be­vándorlásának megszorítása tárgyában, az ország­gyűlési képviselöházhoz megküldött feliratát támo­gatni kéri. A székely müv. és közgazd. egyl. közp. választmánya átirata, a kivándorlás megakadályo zása ügyében létesített sorsjásék támogatása iránt. IV. Megyei ügyek. A kézdi felsó járáshoz tartozó községi és körjegyzők kérése, az 1876. évi XV, i. ez. 52. és 62. §§-ssinak helyesen leendő magya­rázása ügyében. Sepsi-Szentgyörgy város képvi­selő testületé által, 1882. évi márczius hó 11-én hozott határézata, a mérték hitelesítő hivatal be­szüntetése és az eszközöknek a megye számára leendő átvétel tárgyában. Kérése Dobay .Sándor és Fhédenfeld Gyula gyógyszerészeknek Sepsi- Szentgyörgy városában felállítandó ILI-ik gyógy­szertár megengedhetése iránt. Sorbán János és társa folyam odása, S.-Szentgyörgyön III. (gyógy­szertár felállítása ügyében, a városi képviselő tes­tületé áltál elutasító határozat ellen. Kérése So­két P^óbert és Jáger J. Józsefnek Uzon községé­ben leendő gyógyszertár felállithatása tárgyában. Számadás, a megyei köznevelésügyi alapnak 1881. évi kezeléséről. Ä sepsi-szentgyörgyi polgári fiú­iskola épületének kibővítése iránti javaslata a gondnokságnak. Számadások a baróthi gazdasági felsőbb népiskola 1881.ik évi költségeiről, a kézdi- vásárhelyi ipari szakosztállyal megtoldott felsőbb népiskola, 1880 — 81. tanévi gazdálkodásáról, to­vábbá, számadás a s.-szentgyörgyi városi gyám- pénztár .1881, évi kezeléséről. VI Községi költség- vetések. VII. Számadási igazolások. VIII. Az in­dítványok során tárgyaltatik dr. Cseh Károlynak lapunkban is ismertetett javaslata, Brassómegyé- nek, mint önálló megyének megszüntetése, részben Háromszék-, részben pedig Eogarasmegyéhez leen­dő csatoltatása, és Brassó városának külön önálló törvényhatósággá alakítása iránt. — Majális. A sepsi-szentgyörgyi önkéntes tűzoltó-egylet folyó hó május 14-én (vasárnap) a Szemerja városrészi erdőben a „Tetves-kut“ nevű helyen majálist rendez, melyre a t. ez. közönség tisztelettel meghivatik. Külön meghívók nem fog­nak kiadatni. A megjelenni szándékozó közönség kényelme tekintetéből a nagypiaczon kocsik fog­nak rendelkezés alatt állani. Egyes személyek vi­telbére menetre vagy jövetre 20 kr. A kik egész kocsit akarnak igénybe venni, menetre és jövetre is egy-egy forintot fizetnek. Hideg ételekről és italokról gondoskodva leend. A rendező bizottság mindent megteszen, hogy a közönség kényelmesen mulathasson. A kimenetel idejét ágyú és zeneszó fogja jelezni. Alkalmatlan idő esetében a majális a következő vasárnapra fog elnapoltatni. Fölösle­gesnek tartjuk egyletünk czélját és nagy fontossá­gát a t. ez, közönség pártfogásába ajánlgatni. Az élet és vagyon biztonságának önérdek nélkül, ön- feláldozással szolgálunk: a közönség erkölcsi és anyagi támogatásától függ, hogy egyletünk az elébe tűzött czélnak megfelelhessen. S.-Sztgyörgy- 1882. május 8. A rendező bizottság. — Nyilvános köszönet. Kovács Mihály helybeli kerekes mester egyleti szerelvényekben eszközölt javításokért járó 1 frt 50 kr munka di­ját az egyletnek vissza ajándékozta. Nevezettnek ezen adományáért az egylet nevében köszönet nyilvánittatik. Az önkéntes tűzoltó-egylet parancs­noksága. Sepsi-Szcntgyörgyön, 1882. május 8-án. Horváth Ferencz, titkár. — A helybeli tanintézetek s az egy házi dalárda múlt vasárnapi majálisának az idő nagyon kedvezett. Kora reggel ágyulövések kel­tették fel a város lakóit; majd utczai zene gyűj­tötte össze az ifjúságot. A Mikó-tanoda, polgári fiú- es leányiskola, a szövő, iiletőlag nőipar tan­műhely tanulói testületileg lobogókkal vonultak ki a piaczra, honnan a Rákóczy-induló hangjai mellett indult meg az impozáns menet a majális szinterére. Ekkora közönséget még a sepsi-szent­györgyi erdők nem láttak. Képviselve volt ott a társadalom minden osztálya; a sátrak, laczikony- hák, fák alatt letelepedett családok, a széles táncz- helyiség tömött tere stb. stb. oly festői tarka ké­pet nyújtottak, melyről csak annak lehet megkö­zelítő fogalma, ki egy ily nagyobb szabású nép- mulatságban részt vett. A délelőtti órákban az egyházi dalárda s a tanuló ifjúság énekkarai fel­váltva mulattatták a közönséget; majd kezdetét vet­te a táncz s az tartott késő alkonyaiig. Az egy­házi dalárda részére ezen majális 200 frton felül jövedelmezett. — A szombati műkedvelő előadás kö­zepes számú, de nagyon is válogatott közönség előtt minden részletében sikerült. Az estélyt a j vegyes kar nyitotta meg ; Zajzon Farkas ur veze- I tése alatt előadott Them Ivárolytól egy jó magya­ros zamatu dalt és Zsaszkovszkytól egy kisebb da­rabot. A szép és összhangzatos énekeket a közön­ség tapsai jutalmazták. Ezt követte Spitzer Mer- szedesz és Lehrer Czeczilia kisasszonyok zongora- játéka. A „Boccacio“-ból előadott egyveleg kelle­mes hatást keltett; az ügyes előadókat megujráz- ták s virágcsokrokkal tünteték ki. Gold Izor egy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents