Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-05-07 / 37. szám

Belföld.

Államháztartásunk folyó évi első negyedévi mérlegét tette közzé a pénzügyminisztérium. Az állampénztári kimutatás részletes adatai szerint a mérleg a múlt évhez képest 5.473,459 írttal javult, mert a bevételek az 1882-ik év első negyedében 1.199,849 írttal szaporodtak a megelőző év bevételeihez képest, a kiadások pedig 4.273,453 írttal apadtak, bár a közös kiadásök 403,230 írttal növekedtek és a közlekedési tárczában 2.819 700 írttal nagyobb kiadás volt a pest-zimonyi vasút és a viz- szabályozás czirnén. Igen figyelemre méltó dolog a mérleg javulása, mert mig 1881. év első negyedében 90.247,440 írt kiadással 65.990,910 irt bevétel állott szemben, — tehát az első évnegyedben 24.250,530 írt volt a háztartási hiány, addig a folyó év első negyedében 85.973,836 írt kiadással szemben 67.190,759 forint bevétel volt, tehát a hiány 18.783,077 írttal mutatkozott, vagyis mint említők, kisebb ez 5.5 millióval, mint a múlt i8Si-ik évben.

Az állampénztári bevételek javulása leginkább abból a szempontból örvendetes, mivel tapasztalás szerint épen az év első negyedében a bevételek a legkisebbek szoktak lenni s azok legnagyobb része az év 3 ik és 4 ik negyedében foly be.

Л közös pénzügyminiszteri állás betöltése ügyében Budapestről egy táviratot közöl a „N. ír. Pr,“, mely azt mondja, hogy a közös pénzügyminisztériumi válság néhány nap múlva eldül. A király több kiválóbb egyént íog magához hivatni, de irányadó politikai körök zavarban vannak Szlá vy utódjának a megnevezésében, mert a jelen viszonyok között a magyar politikusok között Szlávy utódjául alkalmas egyén alig található.

Ellenkező értesülést nyert ez ügyben egy a félhivatalos körökhöz közel álló cseh lap, mely azt közli, hogy az állás betöltése hosszabb ideig nem íog megtörténni, miután előbb elvi elhatározások fognak történni. Nem lehetetlen, — mondja e forrás — hogy a boszniai ügyek kivétetnek a közös pénzügyminis/terium hatásköréből, mi által e minisztérium csekély jelentőségre fogna alá- szállani.

A képviselőhöz május 2-iki ülésének tárgya ismét horvát ügy volt, ugyanis a horvát-szlavon határőrvidék rendezéséről szóló törv -javasl at volt napirenden. Láng Lajos előadó behatóan indokolta a határőrvidék polgárosítására irányuló törekvést, s kiemelte, hogy azokon a részeken eddig oly katonai kormányzat uralkodott, mely a magyar kormányról, ha nem is mindenben független, de iránta meglehetősen idegen volt, — a mi igazolttá teszi azt, hogy a katonai uralom fentartásának végleges megszüntetésére a törvényes intézkedések megtétessenek. A javaslat ellen Mocsáry Lajos szólalt fel, sérelemnek tartva azt, hogy a viszonyok orvoslása fejedelmi parancsból történik s nem a nemzet kezdeményezéséből, mert ily eljárás által az absolutizmus erősödik, a mire prae- czedenst adni egy alkotmánynyal és parlamenttel bíró nemzetnek nem szabad. Erre Tisza Kálmán rövid és élénk helyesléssel fogadott beszédben fejtette ki, hogy a törvényes formák meg nem sértettek s hogy a törvényjavaslat a nemzet régi óhajának végrehajtása. Szederkényi Nándor a törvényjavaslat ellen szólt, mert az a magyar nemzetre újabb terhes kötelezettségeket ró, Polony i Géza pedig azt látja, hogy a törvényjavaslatnak nincsen más czélja, minthogy a horvátoknak újabb konczessziók biztosíttassanak s ezért pártolják Mocsáry javaslatát, mely szerint a kormány az alkotmányosság és törvényesség minden kellékének megfelelő törvényjavaslat beterjesztésére utasittas- cék. — Tisza Kálmán és Láng Lajos imételt felszólalásai után a képviselőház a javaslatot általánosságban és rövid vita utá 1 részleteiben is elfogadta. Az ülés végén Szapáry pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be az 1882. évi rendkívüli hadi szükségletről.

kiü 1 f a 1 a.

Cosznirt-lierczocroviiiii unnexiújának kérdése a külföldi sajtóban ismételve felmerült s ma újabban a 'Limesnek jelentik Konstantinápolyból, vonatkozással arra a körülményre, hogy az osztrák delegáczió elnöke e kérdést elnöki beszédében is érintő, s ama reményének adott kifejezést, hogy az annexió előkészíttetik, miszerint a konstantinápolyi hivatalos körökben nagyon kellemetlen benyomást gyakoroltak az erről szóló hírek, s valószínű, hogy a bécsi kabinnettől ezen irányban hivatalos utón is felvilágosítás fog kéretni. A sugalmazott török sajtó azon feltevéséből indul ki, hogy Schmerling hivatalos állásban levő egyéniség, ki a kormány nézeteit tolmácsolja, s e lapok azt kérdezik, miként egyeztetheti meg a kormány e szándékát a beriini szerződéssel és az osztrák-magyar államférfiak ismételt biztosításaival.

Vladimír orosz najyylierczeapieb bécsi és berlini látogatása alkalmából közölt ama hir, mintha a nevezett a czár megbízásából a három császár- találkozásra nézve javaslatokat tett volna, ma Berlinből határozottan megczáfoltatik. Egy onnan érkező távirot ugyanis hangsúlyozza, hogy az egyetértés a három uralkodó között találkozás nélkül is biztosítva van és különben sincsenek most olyan politikai mozzanatok, melyek a három uralkodó

személyes eszmecseréjét szükségessé tennék.

A Duna kérdés, mely évekig tengeri kígyóként kisértett a sajtóban, végre nagy nehezen megoldása felé közeleg. Egy párisi félhivatalos távirat jelenti ugyanis, hogy Anglia, Oroszország és Ausztria Magyarország elvben elfogadták a dunagőz- hajózásra vonatkozó franczia javaslatokat. Német ország és Olaszország beleegyezése biztos, csak Románia csinál a részletekre nézve nehézségeket. Az említett franczia javaslat a kérdést oly módon szabályozza, hogy a szervezés, igazgatás, vezérlet s a minden kérdésben való határozat joga egy bizottságra megy át, mely a vegyes bizottság tagjából (5 állam: AustriaMagyarország, Oroszország, Románia, Szerbia és Bulgária) és a nemzetközi bizottság egy delegátusából áll. Az elnökséget e bizottságban Ausztria-Magyarország gyakorolja. Más államnak pedig az elnökségre igénye nem lehet. Állandó hidakat a Dunára a parti államok a bizottságnál teendő egyszerű bejentés alapján építhetnek, dobogókat azonban csak a bizottság engedélye folytán lehet felállítani. Úgy az. előbbi, mint a jelen ponthoz azonban az a megszorítás járul, hogy a hajózás semmi kép en se legyen akadály о z V a.

Fnincziaoi'S/ágbun a hadügyi bizottság felé fordul a közfigyelem, melynek tárgyalásait Gambetta vezeti mint elnök. Érdekes is a nevezettnek egyik nyilatkozata, melylyel ama nézetnek ad kifejezést, hogy a demokracziának a munka uralmát kellene jelentenie, de az 1870-iki események Fran cziaországot a nézőpont megváltoztatására kény- szeritették. Mielőtt műhelyeink és gyáraink hűmének — igy szólt — kell, hogy hazánk legyen Abban a kontingensben, mely a kaszárnyába lép, szívesen látna ugyanannyi paletot t, mint munkás zubbonyt. Minden osztálynak képviselve kell itt lennie.

— 146 —

Az orosz zsidoiildözések tekintetében a kormány részéről követett eljárásra érdekes világot vet egy berlini távirat, mely szerint ottani hivatalos orosz körökben beszélik, hogy a múlt hét folyamán a czár egy Günzburg nevű orosz zsidó bankárt fogadott, a ki részletesen elmondá a czár- nak a zsidóüldözéseket. Mikor a baltai erőszakoskodásokhoz ért, a czár izgatottan igy kiáltott fel: „Ez lehetetien‘;, és utalt az előtte levő hivatalos jelentésekre, melyek másképen adták elő a dől- ! got. Günzburg azt válaszolta : „Felség, a mit itt j mondok, csak olyan fények, melyekről egész Európának tudomása van. Fájdalom, oda jutottunk, hogy az egész világban koldulnak orosz alatvalók ré szére“. Sándor czár meg volt hatva és Ígérte, hogy a bajt orvosolni fogja, egyúttal 60000 rubelt adott magánpénztárából a szűkölködő zsidóknak.

Megyei közlemények,

Háromszékmegye legközelebbi közgyülé sén szőnyegre kerül Esztergommegye közönségének átirata a megyei tisztviselők nyugdíjaztatása tárgyában. A szükségessé vált intézmény életbeléptetése nagy nehézségekbe sem fog ütközni, mert azt államháztartási szempontok is igazolják ; mivel az. annyira elterjedt életbiztosítás, járadék-ügyet az államkincstárnak itt volna alkalma a gyakorlatban felhasználni. Másfelől a nagy elterjedésnek örvendő és a biztosítás minden kellékeit nyújtó intézetek közül bizonyára többen voí nának hajlandók ezen nagy méretű ügyletbe belebocsátkozni azon esetre, ha a megyei tisztviselők az állam által köteleztetnének fizetésüknek megfelelő százalékát a szolgálati idő egész tartamára vagy legalább annak egy részére befizetni. Há- romszékmegye közönsége mindenesetre üdvözölni fogja az életrevaló gondolatot.

A tűzrendész éti szabályok Háromszékme • gyére nézve, melyeket annak idejében mi is közöltünk volt lapunkban, most a magyar királyi belügyminiszter 21,421. szám alatt kelt rendeletével némi módosítások után megerősítettek.

Egy könyvvezetői állomás rendszeresítését hozta javaslatba Háromszékmegye bizottmánya közgyűlése folyó év februárhó 5 ón. A könyvvezető évi fizetése 800 forintra volt előirányozva.

A belügyminiszter azonban mindaddig, mig a törvényhozás a megyék javadalmazása iránt máskép nem intézkedik, — ezen állomás rendszeresítését nem engedélyezhette.

Uzónban uj gyógyszertár felállítását kéri az elöljáróság s a pályázatok már be is érkeztek a megyei bizottmányhoz; mindkét folyamodó a népességi viszonyokkal igyekszik indokoln1 kérését.

Brassómegye feloszlatásához.

Sejisi-Szeutgyörgy, 1882. május 5.

I.

Brassó városnak a magyar nemzeti kérdésekben közelebbről is tanúsított magaviseleté ismét fölkelté a figyelmet s gondolkozni készteti a közönséget azon utakról és módokról, melyek által a magyar nemzeti kérdés a szászok bizonyos fokú suprematiájával szemben legelőnyösebb megoldást nyerhesen.

Dr. Cseh Károly, lapunk tisztelt munkatársa e tekintetben egy nagyobb szabású indítványt nyújtott be a törvényhatósághoz. Az indítvány, illetőleg felirat lényege az, hogy Brassó- megye, mint önálló megye sziintettessék meg s részben I láromszékmegyéhez, részben Eogaras- megyehez csatoltassék, maga Brassó város pedig külön önálló törvényhatósággá alakittassék át.

A gondos taulvmányon alapuló, nagyon érdekes indokolás egyebek Közt — a következőket mondja :

1 órlenelmi tény, hogy Brassómegyének nagy része, hajdan is 1 láromszékmegyéhez. tartozva, — 1422-ig a székely ispánok hatósága alatt állott; s tény az is, hogy Brassómegyének ezen része he’ly- rajzilag is úgy, mint nemzetiségi szempontból Há- ! romszékmegyéhez gravitál, mig a másik része csak j Eogarasmegyének képezheti kiegészítő részét.

Mai napság, hogy egy megye jó administra- tiora képes lehessen, arra bizonyos nagyság, bizonyos szánni n é {>ess é g okvetlenül megkívántaik. Kis népességű megye (még ha különben gaz- dag is) nem képes magát jól administrât ni, a jó administrate költségeit fedezni.

Már pedig Brassómegye az ő 83,929 lélekszámúval (még ha az. mind megyei elem volna is) nem nyújt elég garantiát arra, hogy egy határszéli megye követelményeinek meg; fog felelhetni ; nem annyival inkább, mert a magyar államellenes intentiokat tápláló Brassó városának az ő 29,584 lélekszámával épen ellenkező érdekei, intent ioi vannak, mint magának a tulajdonképeni megyének, amely az ő szegény és szétszórtan élő 54,345 lélekszámával (Brassó városa nélkül ugyanis eny- nyi az egész megye lakossága) nem képes az egy tömegben élő, nagyobb műveltségű és gazdag vá- j rosi elem túlsúlyát paralizálni, mig ellenben elég- erős gátul szolgálni arra, hogy Brassó városa a saját valódi érdekét kellőleg föl ne karolhassa, elő ne mozdíthassa.

De másfelől Fugarasmegye sem képes az ö 84 571 lélekszámával (habár ez tisztán megyei elem is) azon követelményeknek megfelelhetni, a melyeket a magyar állam tőle, mint határszéli megyétől — s épen ezen a ponton — joggal megvárhat. Erős, jól administrálható megyére van itt szükségünk. Ez pedig csak úgy fog lehetséges lenni, ha Fogarasmegye nagyobbá, erősebbé tétetik; a mi megint csak az által történhetik meg, ha Brassómegyének ide szökelő része hozzá (Fogarasmegye- hez) csatoltatik. Ezen községek, Újfalu, Höltövény, Feketehalom, Vidombák, Volkány, Rozsnyó és Keresztényfalva népessége mintegy 600 négyszög kilóméter területen kerek számban 16,000 lélek, Ezekkel tehát Fogarasmegye népessége mintegy 2475 nszög kilóméter területen kerekszámban 101 ezer lelket fogna kitenni. Ez már oly népesség, a mely egy kisebb megyét megalkothat. Es megjegyzendő: Fogarasmegye közigazgatási kiadásai ezen községek általi nagyobbodása folytán semmivel sem szaparodnának, miután még csak egyetlen uj szolgabiróságot sem kellene felállítania. — A t ö r cs V ár i j ár ás, a mely jelenleg két külön részből áll, ezen hozzácsatolt községek által épen kiegészíttetnék, egy összefüggő, kerekded egész- szé alakíttatnék át.

Es saját megyénk — Háromszékmegye?

Ez már mind területüleg, mind népességileg jóval nagyobb ugyan, mint akár Brassó-, akár Eo- garasmegye, de az ő 125,277 lélekszámával szintén nem rendelkezhetik azon szükséges erővel, a mely- 1/el ezen terü'eten rendelkeznie kellene, nem felelhet meg kellőleg azon várakozásnak (nem a jó akarat — mert ez nála meg van, hanem az erő hiánya folytán,) amelyet mint határszéli megyétől, mint a magyar elem legkeletibb ős bástyájától a magyar államnak meg kell hogy tőle várjon.

Nagy, fontos, történelmi hivatása van ezen a helyen ezen megyének, s még inkább az leend a jövőben. Ennek pedig csak úgy fog kellőleg megfelelhetni, ha neki is megadatik a lehetőség, hogy jól administrált, erős megyévé váljék; vagyis ha Brassómegyének fenmaradt 16 községe: Apácza, Szász-Magyaros, Krizba, Veresmart, földvár, Botfalu, Szent Péter, Szász-LIennány, Prázsmár, Pnr- kerecz, Zajzon, Tatrang, Hosszufalu. Csernátfalu, Türkös és Bácsfalu, mintegy 960 nszög kilóméter területtel s kerek számmal 38 ezer lélekszámmal Iláromszékmegy éhez csatoltatik.

Ez által Háromszékmegye mintegy 4546 nsz. kilométer területen kerek számban mintegy 163,000 népességgel fogna birni; tehát oly erős megyévé válnék (de még igy is az országban a népességet illetőleg csak a 39-ik helyet foglalná el), a mely által határszéli hivatásának meg fogna felelhetni. Es mig a megye mintegy 38 ezer lélekkel szaporodnék, addig administrationalis iköltségei csak egy szolgabirói hivatal költségéivé fognának emelkedni. a helyrajzi viszonyok ugyanis olyanok,