Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-05-07 / 37. szám

hogy ezen uj területen, egynél több szolgabirósá- got még akarva sem lehetne felállítani. Apácza, Szász-Magyaros, Krizba, Veresmart és Földvár az erdővidéki járásnak természetes kiegészítését képezik. S ezen községekre Iiáromszékmegyének már azért is elkerülhetetlen szüksége van, mert a mostani erdővidéki járás sem mint szolgabirói járás, sem mint járásbírósági kerület nem tud exis- tálni, sem pedig — helyrajzi fekvésénél fogva — sehová máshová be nem osztható. Ezen itt felhozott községeknek az erdővidéki járáshoz csatolása által az erdővidéki járás 25,000 sőt Botfaluval 27 ezer lelket meghaladó kerületté fog növekedni ; tehát oly népességű kerületté, a mely képezhet úgy egy szolgabirói járást mint egy járásbirósági kerületet.

íme, úgy administrationalis, mint fmancziális tekintetből ezúttal egy költséges megye összes administrationalis kiadásai egyetlen szolgabiróság- ra redukálódván, egyaránt indokolva van, hogy Brassómé gye részint Háromszék-, részint F о g a r a s m e g y é к b e olvasztassék be, maga Brassó városa pedig külön, önálló törvényhatósággá alakíttass ék át. Hogy ezen beosztást Brassómegyének is nagy része élénken óhajtja, láttuk a 22.370 lelket számláló Hétfalu küldöttségének Budapesten való magatartásából, kérelméből.

Magyarosítás a népiskola által.

(Folytatás és vége.)

A harmadik és negyedik osztályban a szerzett ismereteket az olvasó könyv alapján fejleszteném tovább. Szerintem minden olvasmányt el kellene tárgyalni s a gyermekkel, rövid kivonatban, elbeszéltetni s különösen ügyelni rá, hogy gondolatait most is helyesen, szabatosan fejezze ki. Ezt annyival is inkább tenném, mert már az értelmes olvasás megkezdése is ide esik, s igy a mikor tanítsuk, hogy érlse, a mit olvas, egyúttal tanítsuk helyesen beszélni s az idegeneket helyesen magyarul beszélni. Az olvasmányokat azonban az egyes tantárgyak neme szerint válogatnám ösz- sze s igyekezném kitüntetni a tudományok elágazását is. A negyedik osztályban próbálgatnám gondolataiknak iramban való kifejezését is palatáblán, s a tantárgyakat, mint külön tudomány-ágakat csak az ötödik és Vl-ik osztályban léptetném fel.

Természetesen itt már a tantárgyakkal kell hatnunk, s erre a történelem, földrajz és polgári jogok ismertetése elég tápot nyújt, a melyeknek elbeszéltetése által már a fő elv is, hogy minél többet beszéljen a gyermek, eléggé érvényre jut. En részemről itt az olvasókönyvvel első sorban a tantárgyak segítségére mennék, s második sorban olvastatnék, mert fő czélunk, hogy növendékeink megtanuljanak jól olvasni.

Szívesen ismerem el, hogy mindenhez még sok szó férne, hogy pl. a földrajzot, mint önálló tantárgyat már a harmadik osztályban meg kell kezdeni, meg, hogy a számot a beszéd-, érte- íemgyakorlatok alapján nem kezelhetjük stb, stb. de nem is az ellen discuralok én, csupán felvett tételem Kifejtése czéljából tartóm szükségesnek átszaladni a hat osztályon s megvilágítani törekedni, hogy hol és miképen van alkalmunk minél többet beszéltetni a gyermekkel.

E legfőbb s mindenesetre leghatásosabb ma gyarositó eszköz után következnék, s azt hiszem Steiner Vincze nyomán közetkezik is a magyar dal, melynek én rögtön melléje teszem a szavalatot.

Steiner, úgy látszik, Zieh me „• magyarosításánál sokat köszönhet a magyar dalnak. Tisztán németajkú növendékeinek ugyanis betanított egy néhányat s egyszer azon vette észre, hogy a fonóban is, meg az u'.czán is csak magyarul énekel az ifjúság. S ön azt hiszem, hogy ez más községekben is úgy lenne. De ha nem is tanulnák el a felnőttek, a gyermekek is, a kik pedig tudják, egyszer csak felnőnek s nekünk, hogy az idegenajkuak magyarokká váljanak, úgy is csak kilátásba helyezett reményünk. De miután könnyen feltehető, hogy a más felnőttek, a tanult gyermek- és iskolai énekeket ha tán el nem is felejtik, de szívesebben éneklik a népdalokat, vájjon nem lenne ezéiszerü ezeket is bele vonni az iskolába? Válogatva, természetesen, mert jegyezzük meg jól, hogy a mieinknél szebb népdalt egy nemzet sem produkál s hogy észrevétlenül is mennyire hódit, azt a román ifjúság bizonyítja^ legjobban, kiknek t. i. kedves nótájuk a „Körösi lány“.

A szavalatokkal nyilvános alkalommal lépném fel, p!. a vizsgák és népszerű előadások alkalmával. Egy szép vers nagy benyomást gyakorol nemcsak a gyermek, de a felnőtt falusi ember lelkére is s azt már később is felejti el ; de másfelől a a népszerű felolvasásoknak fűszere úgyis a dal és szavalat, a mi hatás nélkül bizonyosa u nem marad. — Es itt nem tehetem, hogy ismételve is ne hangoztassam a népszerű felolvasások és előadások hasznos voltát, melyekkel, Jám ! még a magyarosítást is vihetni elébb.

Xem maradnának talán teljesen siker nélkül némely társasjátékok sem, melyekben t. i. szólások vagy pláne dalok fordulnak elő. Volt alkalmam tapasztalni, hogy az idegenajka gyermekek —• bogy igy fejezzem ki magamat — magyarul

játszanak.

S végül, mint mindenben, úgy itt is egyedüli lélek a tanító. Az ő tanítói ügyessége, rószrehaj\

latlan igazságossága és következetessége nemcsak ! hogy a fő, de előbb-utóbb döntő befolyást kell | hogy gyakoroljon. Csak azt jegyezzük meg s megint Steiner nyomán, hogy „óvakodjék forcirozni a magyarosítást; csínján és észrevehetleniil kell azt becsempészni.“

Csillák Lajos.

— 147 —

LEVELEK.

Körös, 1882. május 3-án.

Tekintetes szerkesztő ur!

A háromszékmegyei általános tanítótestület orbai járásköre folyó hó 1 én Páván a községi fiúiskola helyiségében tartotta Szabó Lajos elnöklete alatt tavaszi rendes gyűlését. A kör tagjain kivül szép számmal jelentek meg a taniigybarátok is és kitartó odaadással kisérték figyelemmel a gyűlés lefolyását, a mi nyilványos bizonysága annak, hogy Páva értelmisége á tanügy iránt melegen érdeklődik.

Miután a jegyző tisztjéről irásbelileg lemondott, a jegyzőkönyv vezetésére e sorok Írója kéretett fel.

1) Bartha István ismertette a tizedes törteket az V., Vl-ik osztálylyal, mely megbirálás után teljesen sikerültnek nyilváníttatott.

2) Szabó Lajos elnök hosszas, de igen talpraesett megnyitó beszédben fejtegette a néptanító munkássági körét, felmutatta, mit kell tennie, ha a mai sólyomszárnyakon haladó kortól nemcsak elmaradni nem akar, hanem azzal lépést is kíván tartani. — Találó beszéde nagy tetszéssel fogadtatott.

3) A múlt ülés jegyzőkönyve minden lényegesebb észrevétel nélkül helybenhagyatott.

4) Néhai Barabás S. papolezi tanító életrajzát olvasta fel Kocsis E., mely munka oly szakava- tottsággal volt Írva, hogy benne az elhunytnak egész élete visszatükröződött.

5) Ezután ismét egy igen fiatal, korán élhunyt kartársunk, néhai Zujzon Károly zágoni tanító életrajza olvastatott Simon I. által. Mindkét életrajz jegyzőkönyvbe Íratni határoztatok.

6) Szabó Károly köri pénztárnok számadói; számadása rendén kitűnik, hogy jelenleg a körnek van 13 frt 60 kr. pénzkészlete.

7) Vájná M. ezen czimü értekezletére: „A tanító az iskolában“ a bíráló bizottság észrevételeit előadta Csórja Eerencz.

8) Vájná M. értekezett ezen tételről : „Tanitó az iskolán kivül.“ Bírálat végett a zabolai' tanító karnak adatott át.

g) Az ürességben lévő jegyzői állásra, általános felkiáltás utján Simon J. választatott meg.

10) Boldog emlékű Molnár Aladár emlékszobr. gyűjtés rendeztetvén. tudomásom szerint begyült 5 o. é. forint.

11) A közp. választmány átiratának ezen léteiét : „Miképen lehetne a terményrajzi oktatást a gazdazági és kertészeti gyakorlatokkal kiegészíteni a népiskolában?“ kidolgozás végett, kivette Szász János.

12) A jöyö gyűlés tárgysorozata megállapit- tatván, helyéül Czófalva tűzetett ki.

Ülés végeztével a közös ebéd következett, a hol nem hiányoztak a kedélyes toasztirozások is. Ebéd után tkts. Mískolczy Lajos ur előleges meghívására megtekintettük mintaszerűen berendezett kertjét és gazdaságát. Itt Szabó Kííroly gyakorlati előadást tartott az oltásból, megmutogatta annak csaknem mindenféle nemeit, — és azt oly szakismerettel és mindenek felett oly érthetőleg, hogy a teljesen laikus is kellő ismeretet szerezhetett magának.

Adjon isten az „orbai“ tanítóknak sok ilyen hasznos öszszejövetelt !

Cseh Lajos, köz. tanító.

VEGYES HÍREK.

—fényes esküvő volt ma (szombaton) Brassóban. Apor Gábor báró, tartalékos főhadnagy, megyénk tiszteletbeli főjegyzője ma vezette oltárhoz Pálffy Fidél grófnőt, Pálffy Géza gróf fo- garasi áll. méntelepparancsnok leányát.

— Meghívás. Brassó város magyar polgárainak, az anyagi és szellemi érdekek előmozdítása, a magyar állameszme erősítése és terjesztése czéljából, tömör és szervezett párttá leendő alakulásának szüksége naponkint mindinkább kifejezésre jutván, egy szükebb körű értekezlet az e feletti intézkedést az összes magyarság elhatározása alá óhajtván terjeszteni, e végre egy általános pártgyülés összehívását állapította meg, mely május hó 7-én délelőtt 9 órakor a „Nr, 1.“ szálloda nagytermében fog megtartatni s melyre az érdeklődők ezennel a közügy érdekében tisztelettel meghivatnak. Brassó, 1882. május 3-án. Az ideigl. végrehajtó bizottság.

— A Székely mivedődési és közgazda- sági egylet sorsjátéka előmunkálatait már teljesen befejezte és a legközelebbi napokban megkezdi sorsjegyei szétküldését. Jelezzük ez alkalommal, hogy a sorsjáték 425, nagyrészben tekintélyes arany és ezüst nyereménytárgyat nyújt a közönségnek és hogy a sorsjegyek mindenike minden egyes nyereményre játszik, a mennyiben a kihúzott nyerőszámok ismét vissza helyeztetnek a szerencsekerékbe s ha Fortuna kedvez, több nyereményt is eredményezhetnek. A húzás folyó évi október hó 5-én fog megtartatni. Tekietettel arra, hogy e sorsjáték jövedelme tisztán székely humanitárius czélokra, kiváltképen pedig a székelyek kíván- ' dorlásának megfelelő ipari és gazdasági források megnyitása utján való csökkentésére van szánva, kétségtelen, hogy az ország hazafiasán érző lakossága annál szívesebben fel fogja karolni e par excellence jótékony ügyet, mivel a sorsjegyek csekély ára, darabja 50 kr, még a szerényebb anyagi viszonyok közt levőknek is megengedi a részvételt. József főherczeg, a mint halljuk, az egylet által neki a napokban felajánlott sorsjegyet tekintélyes összeggel váltotta meg.

— A Hieronymi-Rohonczy-ügyben az előterjesztett összes adatok — a P. N. hire szerint — indokolatlanoknak bizonyulván be, erről megfelelő nyilatkozat terjesztetik a szabadelvű párt elé, mint a melynek körében ez ügy előfordul.

Kossuth Lajos ez idő szerint a legteljesebb egészségének örvend. A nyolezvan év súlya alig látszik meg rajta s ma is egész ifjúi fogékonysággal érdeklődik minden iránt. Mint olyan ember, a ki megszokta a folytonos munkát, „Iratai“ befejezése után sem tud tétlen maradni. „Ismét hozzálátok régi tanulmányaimhoz,“ monda nemrég egy őt meglátogató képviselőnek. „Az „Iratok“ rendezése elvont megszokott foglalkozásomtól s most, hogy újra belekezdek, azt veszem észre, hogy a tudomány azóta is sokat haladt s nekem sok a pótolni valóm.“ S csakugyan oly buzgalommal olvas, kutat, mintha sohasem lett volna más, mint természettudós.

— Szenzácziós öngyilkosság foglalkoztatja Páris közönségét. Egy ember ugyanis a Vendôme oszlopról ugrott le, s azonnal szörnyet halt. Az életunt férfi az öngyilkosságot egész színpadiasán, közönség jelenlétében hajtotta végre. Az öngyilkos a Vendôme oszlopnak majdnem legtetejére kúszott fel, onnan a rácsozatnál többször haj - lőtt le s mindannyiszor visszahúzódott, mig egyszerre, mint a ki leküzdte a visszatartó érzést és erőt, hirtelen levetette magát a magasból s az alsó korlát rácsvasán nyakánál fogva függőben maradt. Torka át volt szúrva s egy peczig sem élt. Az öngyilkos igen uriasan volt öltözve; tárczájában egy vonást sem lehetett találni, mi azonosságát konstatálta volna.

— Yannkee élelmesség. Olcsó szállításról álmadozott egy chicagói úri ember, olvasván a hírlapokban, hogy egy 2000 fontos láda szállítmány csak io dollárba kerül Európáig. At akart menni Angliába, de szerette volna az utazási költségeket lehetőleg leszállítani, Felszerelt tehát egy nagy ládát úgy, hogy benne egy hosszú utazást kiállhasson, s ebben mint „fracht“-ot kívánta magát felvétetni. A vasúti állomások azonban ezen kitűnő szállítmány továbbítására semmi kedvet sem éreztek, s az öreg tervének füstbemenetele felett keserű könyeket hullatott,

— Kitűnő örökség. Milvankeeben nem rég egy néger halt meg, kit betegsége alatt egy orvos gyógykezelt.1 Tartozásának lerovása végett egy valóban eredeti módhoz folyamodott, t. i. végrendeletében meghagyta, hogy bőrét adják át orvosának. A jeles doktor e furcsa adomány által nem hagyta magát zavartatni, hanem igyekezett azt lethetőleg jól felhasználni. A szép darab bőrből csináltatott egy pár bakkancsot s azóta természetesen folyton közbámulat tárgyául szolgál. Ez az örökség reá nézve felette jó reklám.

— Hogy bánjunk a zsebórával. Egy az óramüvészet körébe vágó szaklap a következő józan tanácsokat adja, melyeket különösen a vidék közönsége vehet figyelembe, a hol nincs mindenütt kéznél az órás: „Egy jól járó zsebóra nagyon be. esés jószág s a legnagyobb figyelmet érdemli. Húzzuk fel pontosan mindig ugyanegy időben, legjobb felkeléskor. Lefekvéskor ne tegyük az órát márványlapra vagy egyáltalán hideg tárgyra, mert egy finom órának a hirteleni hőváltozás miatt köny- nyen elpattanhat rugója,azonkívül a hideg az olajra is hat, s ennek következtében a kerekek lassabban működnek s a járás sem lesz olyan egyenletes. Legjobb, ha a zsebórát rézsut fektetjük valamely puha tárgyra, lehetőleg megfelelőleg azon állásnak, melyben zsebünkben nyugszik. Szabadon felfüggeszteni sem igen tanácsos, mert igy köny- nyen ingásba jöhet, a mi nagyon megzavarja az óra járását. Eő dolog, hogy a fedélt mindig gondosan rázárjuk, s ha tisztán akarjuk óránkat tartani, külön bőrzacskó viselése nagyon ajánlatos. A posztó és vászonnal bérelt zsebekben a sok dörzsölődés és használat által porszemecskék támadnak, melyek lassan-lassan az óra gépezetébe nyomulnak. A kulcs a lehetőleg pontosan beillő legyen. Az a nézet, hogy az óra igazgatásánál nem szabad a mutatót hárhafelé forgatni, téves. Úgy kell forgatni, a hogy közelebb érjük el az illető számot, melyet az idő jelez, s ha hátrafelé hamarább elérjük, pl. a hármas számról hamarább elérjük a tizenkettőst, jobb ha hátrafelé, mintha előre forgatjuk. Időről időre az óra belsejét tisztítanunk kell. A benn levő olaj idők folytán fel- szárad, por gyülemlik a gépezetben, mely anna к működését nagyban gátolja, sőt meg is állítja. A ki azt akarja, hogy órája mindig pontosan járjon, évenkint legalább egyszer meg kell hogy tiszt ittassá.“