Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-05-07 / 37. szám

hogy ezen uj területen, egynél több szolgabirósá- got még akarva sem lehetne felállítani. Apácza, Szász-Magyaros, Krizba, Veresmart és Földvár az erdővidéki járásnak természetes kiegészítését ké­pezik. S ezen községekre Iiáromszékmegyének már azért is elkerülhetetlen szüksége van, mert a mostani erdővidéki járás sem mint szolgabirói já­rás, sem mint járásbírósági kerület nem tud exis- tálni, sem pedig — helyrajzi fekvésénél fogva — sehová máshová be nem osztható. Ezen itt felho­zott községeknek az erdővidéki járáshoz csatolása által az erdővidéki járás 25,000 sőt Botfaluval 27 ezer lelket meghaladó kerületté fog növekedni ; tehát oly népességű kerületté, a mely képezhet úgy egy szolgabirói járást mint egy járásbirósági kerületet. íme, úgy administrationalis, mint fmancziális tekintetből ezúttal egy költséges megye összes administrationalis kiadásai egyetlen szolgabiróság- ra redukálódván, egyaránt indokolva van, hogy Brassómé gye részint Háromszék-, részint F о g a r a s m e g y é к b e olvasztassék be, maga Brassó városa pedig külön, önálló tör­vényhatósággá alakíttass ék át. Hogy ezen beosztást Brassómegyének is nagy része élénken óhajtja, láttuk a 22.370 lelket számláló Hétfalu küldöttségének Budapesten való magatartásából, kérelméből. Magyarosítás a népiskola által. (Folytatás és vége.) A harmadik és negyedik osztályban a szer­zett ismereteket az olvasó könyv alapján fejlesz­teném tovább. Szerintem minden olvasmányt el kellene tárgyalni s a gyermekkel, rövid kivonat­ban, elbeszéltetni s különösen ügyelni rá, hogy gondolatait most is helyesen, szabatosan fejezze ki. Ezt annyival is inkább tenném, mert már az értelmes olvasás megkezdése is ide esik, s igy a mikor tanítsuk, hogy érlse, a mit olvas, egyúttal tanítsuk helyesen beszélni s az idegeneket helye­sen magyarul beszélni. Az olvasmányokat azonban az egyes tantárgyak neme szerint válogatnám ösz- sze s igyekezném kitüntetni a tudományok elága­zását is. A negyedik osztályban próbálgatnám gon­dolataiknak iramban való kifejezését is palatáblán, s a tantárgyakat, mint külön tudomány-ágakat csak az ötödik és Vl-ik osztályban léptetném fel. Természetesen itt már a tantárgyakkal kell hatnunk, s erre a történelem, földrajz és polgári jogok ismertetése elég tápot nyújt, a melyeknek elbeszéltetése által már a fő elv is, hogy minél többet beszéljen a gyermek, eléggé érvényre jut. En részemről itt az olvasókönyvvel első sorban a tantárgyak segítségére mennék, s második sor­ban olvastatnék, mert fő czélunk, hogy növendé­keink megtanuljanak jól olvasni. Szívesen ismerem el, hogy mindenhez még sok szó férne, hogy pl. a földrajzot, mint ön­álló tantárgyat már a harmadik osztályban meg kell kezdeni, meg, hogy a számot a beszéd-, érte- íemgyakorlatok alapján nem kezelhetjük stb, stb. de nem is az ellen discuralok én, csupán felvett tételem Kifejtése czéljából tartóm szükségesnek átsza­ladni a hat osztályon s megvilágítani törekedni, hogy hol és miképen van alkalmunk minél többet beszéltetni a gyermekkel. E legfőbb s mindenesetre leghatásosabb ma gyarositó eszköz után következnék, s azt hiszem Steiner Vincze nyomán közetkezik is a magyar dal, melynek én rögtön melléje teszem a szavalatot. Steiner, úgy látszik, Zieh me „• magyarosításá­nál sokat köszönhet a magyar dalnak. Tisztán né­metajkú növendékeinek ugyanis betanított egy né­hányat s egyszer azon vette észre, hogy a fonóban is, meg az u'.czán is csak magyarul énekel az ifjú­ság. S ön azt hiszem, hogy ez más községekben is úgy lenne. De ha nem is tanulnák el a felnőt­tek, a gyermekek is, a kik pedig tudják, egyszer csak felnőnek s nekünk, hogy az idegenajkuak magyarokká váljanak, úgy is csak kilátásba helye­zett reményünk. De miután könnyen feltehető, hogy a más felnőttek, a tanult gyermek- és iskolai éne­keket ha tán el nem is felejtik, de szívesebben ének­lik a népdalokat, vájjon nem lenne ezéiszerü eze­ket is bele vonni az iskolába? Válogatva, termé­szetesen, mert jegyezzük meg jól, hogy a mieink­nél szebb népdalt egy nemzet sem produkál s hogy észrevétlenül is mennyire hódit, azt a ro­mán ifjúság bizonyítja^ legjobban, kiknek t. i. ked­ves nótájuk a „Körösi lány“. A szavalatokkal nyilvános alkalommal lépném fel, p!. a vizsgák és népszerű előadások alkalmá­val. Egy szép vers nagy benyomást gyakorol nem­csak a gyermek, de a felnőtt falusi ember lelkére is s azt már később is felejti el ; de másfelől a a népszerű felolvasásoknak fűszere úgyis a dal és szavalat, a mi hatás nélkül bizonyosa u nem ma­rad. — Es itt nem tehetem, hogy ismételve is ne hangoztassam a népszerű felolvasások és előadá­sok hasznos voltát, melyekkel, Jám ! még a ma­gyarosítást is vihetni elébb. Xem maradnának talán teljesen siker nélkül némely társasjátékok sem, melyekben t. i. szólá­sok vagy pláne dalok fordulnak elő. Volt alkal­mam tapasztalni, hogy az idegenajka gyermekek —• bogy igy fejezzem ki magamat — magyarul játszanak. S végül, mint mindenben, úgy itt is egyedüli lélek a tanító. Az ő tanítói ügyessége, rószrehaj­\ latlan igazságossága és következetessége nemcsak ! hogy a fő, de előbb-utóbb döntő befolyást kell | hogy gyakoroljon. Csak azt jegyezzük meg s me­gint Steiner nyomán, hogy „óvakodjék forcirozni a magyarosítást; csínján és észrevehetleniil kell azt becsempészni.“ Csillák Lajos. — 147 — LEVELEK. Körös, 1882. május 3-án. Tekintetes szerkesztő ur! A háromszékmegyei általános tanítótestület orbai járásköre folyó hó 1 én Páván a községi fiúiskola helyiségében tartotta Szabó Lajos elnök­lete alatt tavaszi rendes gyűlését. A kör tagjain kivül szép számmal jelentek meg a taniigybarátok is és kitartó odaadással kisérték figyelemmel a gyűlés lefolyását, a mi nyilványos bizonysága an­nak, hogy Páva értelmisége á tanügy iránt mele­gen érdeklődik. Miután a jegyző tisztjéről irásbelileg lemon­dott, a jegyzőkönyv vezetésére e sorok Írója ké­retett fel. 1) Bartha István ismertette a tizedes törteket az V., Vl-ik osztálylyal, mely megbirálás után tel­jesen sikerültnek nyilváníttatott. 2) Szabó Lajos elnök hosszas, de igen talpra­esett megnyitó beszédben fejtegette a néptanító munkássági körét, felmutatta, mit kell tennie, ha a mai sólyomszárnyakon haladó kortól nemcsak elmaradni nem akar, hanem azzal lépést is kíván tartani. — Találó beszéde nagy tetszéssel fogad­tatott. 3) A múlt ülés jegyzőkönyve minden lénye­gesebb észrevétel nélkül helybenhagyatott. 4) Néhai Barabás S. papolezi tanító életrajzát olvasta fel Kocsis E., mely munka oly szakava- tottsággal volt Írva, hogy benne az elhunytnak egész élete visszatükröződött. 5) Ezután ismét egy igen fiatal, korán élhunyt kartársunk, néhai Zujzon Károly zágoni tanító életrajza olvastatott Simon I. által. Mindkét élet­rajz jegyzőkönyvbe Íratni határoztatok. 6) Szabó Károly köri pénztárnok számadói; számadása rendén kitűnik, hogy jelenleg a körnek van 13 frt 60 kr. pénzkészlete. 7) Vájná M. ezen czimü értekezletére: „A ta­nító az iskolában“ a bíráló bizottság észrevételeit előadta Csórja Eerencz. 8) Vájná M. értekezett ezen tételről : „Tanitó az iskolán kivül.“ Bírálat végett a zabolai' tanító karnak adatott át. g) Az ürességben lévő jegyzői állásra, ál­talános felkiáltás utján Simon J. választatott meg. 10) Boldog emlékű Molnár Aladár emlékszobr. gyűjtés rendeztetvén. tudomásom szerint begyült 5 o. é. forint. 11) A közp. választmány átiratának ezen léte­iét : „Miképen lehetne a terményrajzi oktatást a gazdazági és kertészeti gyakorlatokkal kiegészíteni a népiskolában?“ kidolgozás végett, kivette Szász János. 12) A jöyö gyűlés tárgysorozata megállapit- tatván, helyéül Czófalva tűzetett ki. Ülés végeztével a közös ebéd következett, a hol nem hiányoztak a kedélyes toasztirozások is. Ebéd után tkts. Mískolczy Lajos ur előleges meg­hívására megtekintettük mintaszerűen berendezett kertjét és gazdaságát. Itt Szabó Kííroly gyakorlati előadást tartott az oltásból, megmutogatta annak csaknem mindenféle nemeit, — és azt oly szakis­merettel és mindenek felett oly érthetőleg, hogy a teljesen laikus is kellő ismeretet szerezhetett magának. Adjon isten az „orbai“ tanítóknak sok ilyen hasznos öszszejövetelt ! Cseh Lajos, köz. tanító. VEGYES HÍREK. —fényes esküvő volt ma (szombaton) Bras­sóban. Apor Gábor báró, tartalékos főhadnagy, megyénk tiszteletbeli főjegyzője ma vezette oltár­hoz Pálffy Fidél grófnőt, Pálffy Géza gróf fo- garasi áll. méntelepparancsnok leányát. — Meghívás. Brassó város magyar polgá­rainak, az anyagi és szellemi érdekek előmozdí­tása, a magyar állameszme erősítése és terjesztése czéljából, tömör és szervezett párttá leendő ala­kulásának szüksége naponkint mindinkább kifeje­zésre jutván, egy szükebb körű értekezlet az e feletti intézkedést az összes magyarság elhatá­rozása alá óhajtván terjeszteni, e végre egy álta­lános pártgyülés összehívását állapította meg, mely május hó 7-én délelőtt 9 órakor a „Nr, 1.“ szál­loda nagytermében fog megtartatni s melyre az ér­deklődők ezennel a közügy érdekében tisztelettel meghivatnak. Brassó, 1882. május 3-án. Az ideigl. végrehajtó bizottság. — A Székely mivedődési és közgazda- sági egylet sorsjátéka előmunkálatait már teljesen befejezte és a legközelebbi napokban megkezdi sors­jegyei szétküldését. Jelezzük ez alkalommal, hogy a sorsjáték 425, nagyrészben tekintélyes arany és ezüst nyereménytárgyat nyújt a közönségnek és hogy a sorsjegyek mindenike minden egyes nye­reményre játszik, a mennyiben a kihúzott nyerő­számok ismét vissza helyeztetnek a szerencseke­rékbe s ha Fortuna kedvez, több nyereményt is eredményezhetnek. A húzás folyó évi október hó 5-én fog megtartatni. Tekietettel arra, hogy e sorsjáték jövedelme tisztán székely humanitárius czélokra, kiváltképen pedig a székelyek kíván- ' dorlásának megfelelő ipari és gazdasági források megnyitása utján való csökkentésére van szánva, kétségtelen, hogy az ország hazafiasán érző lakos­sága annál szívesebben fel fogja karolni e par excellence jótékony ügyet, mivel a sorsjegyek cse­kély ára, darabja 50 kr, még a szerényebb anyagi viszonyok közt levőknek is megengedi a részvé­telt. József főherczeg, a mint halljuk, az egylet ál­tal neki a napokban felajánlott sorsjegyet tekin­télyes összeggel váltotta meg. — A Hieronymi-Rohonczy-ügyben az előterjesztett összes adatok — a P. N. hire szerint — indokolatlanoknak bizonyulván be, erről meg­felelő nyilatkozat terjesztetik a szabadelvű párt elé, mint a melynek körében ez ügy előfordul. Kossuth Lajos ez idő szerint a legteljesebb egészségének örvend. A nyolezvan év súlya alig látszik meg rajta s ma is egész ifjúi fogékonyság­gal érdeklődik minden iránt. Mint olyan ember, a ki megszokta a folytonos munkát, „Iratai“ befeje­zése után sem tud tétlen maradni. „Ismét hozzá­látok régi tanulmányaimhoz,“ monda nemrég egy őt meglátogató képviselőnek. „Az „Iratok“ rende­zése elvont megszokott foglalkozásomtól s most, hogy újra belekezdek, azt veszem észre, hogy a tudomány azóta is sokat haladt s nekem sok a pó­tolni valóm.“ S csakugyan oly buzgalommal olvas, kutat, mintha sohasem lett volna más, mint termé­szettudós. — Szenzácziós öngyilkosság foglalkoz­tatja Páris közönségét. Egy ember ugyanis a Ven­dôme oszlopról ugrott le, s azonnal szörnyet halt. Az életunt férfi az öngyilkosságot egész színpadi­asán, közönség jelenlétében hajtotta végre. Az ön­gyilkos a Vendôme oszlopnak majdnem legtete­jére kúszott fel, onnan a rácsozatnál többször haj - lőtt le s mindannyiszor visszahúzódott, mig egy­szerre, mint a ki leküzdte a visszatartó érzést és erőt, hirtelen levetette magát a magasból s az al­só korlát rácsvasán nyakánál fogva függőben ma­radt. Torka át volt szúrva s egy peczig sem élt. Az öngyilkos igen uriasan volt öltözve; tárczájában egy vonást sem lehetett találni, mi azonosságát konstatálta volna. — Yannkee élelmesség. Olcsó szállítás­ról álmadozott egy chicagói úri ember, olvasván a hírlapokban, hogy egy 2000 fontos láda szállít­mány csak io dollárba kerül Európáig. At akart menni Angliába, de szerette volna az utazási költségeket lehetőleg leszállítani, Felszerelt tehát egy nagy ládát úgy, hogy benne egy hosszú uta­zást kiállhasson, s ebben mint „fracht“-ot kívánta magát felvétetni. A vasúti állomások azonban ezen kitűnő szállítmány továbbítására semmi ked­vet sem éreztek, s az öreg tervének füstbemene­tele felett keserű könyeket hullatott, — Kitűnő örökség. Milvankeeben nem rég egy néger halt meg, kit betegsége alatt egy orvos gyógykezelt.1 Tartozásának lerovása végett egy valóban eredeti módhoz folyamodott, t. i. vég­rendeletében meghagyta, hogy bőrét adják át orvosának. A jeles doktor e furcsa adomány által nem hagyta magát zavartatni, hanem igyekezett azt lethetőleg jól felhasználni. A szép darab bőr­ből csináltatott egy pár bakkancsot s azóta ter­mészetesen folyton közbámulat tárgyául szolgál. Ez az örökség reá nézve felette jó reklám. — Hogy bánjunk a zsebórával. Egy az óramüvészet körébe vágó szaklap a következő jó­zan tanácsokat adja, melyeket különösen a vidék közönsége vehet figyelembe, a hol nincs mindenütt kéznél az órás: „Egy jól járó zsebóra nagyon be. esés jószág s a legnagyobb figyelmet érdemli. Húz­zuk fel pontosan mindig ugyanegy időben, leg­jobb felkeléskor. Lefekvéskor ne tegyük az órát márványlapra vagy egyáltalán hideg tárgyra, mert egy finom órának a hirteleni hőváltozás miatt köny- nyen elpattanhat rugója,azonkívül a hideg az olajra is hat, s ennek következtében a kerekek lassab­ban működnek s a járás sem lesz olyan egyen­letes. Legjobb, ha a zsebórát rézsut fektetjük va­lamely puha tárgyra, lehetőleg megfelelőleg azon állásnak, melyben zsebünkben nyugszik. Szabadon felfüggeszteni sem igen tanácsos, mert igy köny- nyen ingásba jöhet, a mi nagyon megzavarja az óra járását. Eő dolog, hogy a fedélt mindig gon­dosan rázárjuk, s ha tisztán akarjuk óránkat tar­tani, külön bőrzacskó viselése nagyon ajánlatos. A posztó és vászonnal bérelt zsebekben a sok dörzsölődés és használat által porszemecskék tá­madnak, melyek lassan-lassan az óra gépezetébe nyomulnak. A kulcs a lehetőleg pontosan beil­lő legyen. Az a nézet, hogy az óra igazgatásánál nem szabad a mutatót hárhafelé forgatni, téves. Úgy kell forgatni, a hogy közelebb érjük el az illető számot, melyet az idő jelez, s ha hátrafelé hamarább elérjük, pl. a hármas számról hamarább elérjük a tizenkettőst, jobb ha hátrafelé, mintha előre forgatjuk. Időről időre az óra belsejét tisz­títanunk kell. A benn levő olaj idők folytán fel- szárad, por gyülemlik a gépezetben, mely anna к működését nagyban gátolja, sőt meg is állítja. A ki azt akarja, hogy órája mindig pontosan járjon, évenkint legalább egyszer meg kell hogy tiszt it­tassá.“

Next

/
Thumbnails
Contents