Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-07 / 37. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Vasárnap, május 7. on о í. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyórgyön Csiki-utcza, Matheovicá-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal : ezüstéin 01cát& KÖNYVNYOMDÁJA hoi'á a hirdedrsek és előfizetési pénzek bérmentesen intézéndok. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre flsetendü. XIT. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékrcp ostán küldve: Egész évi’e 6 Irt — kr. Fél évre В irt — kr. Negyedévre 1 irt /30 1er. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. ft „ECiiraimszéki hivatalos közlönye. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Sepsi-Szentgyörgy. 1882. május c. Konstantinépólyból nevezetes miniszterváltozásról hozott, hirt a távivó. Л szultán „szükségesnek találta, hogy Szaid pasát fölmentse“ s helyébe Abdurrámán pasát nevezze ki kormányelnöknek. Hogy minő „szükségesség“ volt ez, az még nem ismeretes, csak annyit tudni, hogy Szaid pasa állása már régóta meg volt ingatva, különösen pedig mióta Oroszországgal a hadi kárpótlás iránt folytak az alkudozások. Abdul Hamid szultán vonakodott formánnal szentesíteni az első megegyezést, melyet Szaid pasa létesített s a kormányel- nök már akkor le akart köszönni. Hozzá járult ehhez még Jildiz-kioszk és a porta közt soha nem szűnő fondorkodás is, kivált mióta a szultán a német hivatalnokok megérkezésével bizonyos önállósághoz szokott és inkább utasításokat adott kor- mányelnökének, semmint tanácsát kérte. Az is lehetséges, hogy az orosz sugalmazásoknak engedő Szaid nem tudott megférni a napró!-napra növekedő német befolyással, valamint nem lehetett befolyás nélkül a közte és Mahmud Neddim pasa belügyminiszter közt fenforgott véleménykülönbség is. A mi a lelépett kormány elnök személyiségét illeti, Szaid pasa 1879. október 19-én vette át először az ügyek vezetését Aarifi pasa nagyvezir után, de 1880. február 13 án már Mahmud Ned- dim pasa ült helyébe. Másodszor Kadri pasa bukása után lett kormáuyelnök 1880. év szeptember 13-án s igy csaknem 20 hónapig kormánykodott, a mi Törökország újabb történetében egyike a legritkább tüneményeknek. Ennek oka egyébiránt az volt, hogy nagy mértékben bírta a szultán bizalmát, kinek trónralépte óta első titkára volt. О volt tanácsadója az orosz háborúban s talán az ő kapkodó rendelkezéseinek tulajdonítható, hogy a háború, melyet a török hadsereg vitézsége eleinte oly eredményessé tett, végre is Törökország kárára végződött. Hogy mennyire bízott benne a szultán mégis, mutatja a császári hatt, melyben őt kinevezte s mely azt mondja, hogy „a helyzet a szükséges rendszabályok gyors alkalmazását tévén szükségessé, Szaid pasát, kinek tehetsége és eszessége ismeretes, az első miniszter fontos állására nevezi ki, az ő hűségére és bölcsességére bízván magát, hogy a függő kérdéseket a birodalom javára oldja meg.“ Meg kell adni, hogy Szaid ama „függő kérdések“ (a berlini szerződés pontozatai) nagy részét meg is oldotta, a nélkül, hogy ennek Törökország túlságos nagy kárát látta volna ; igy a montenegrói és görög határkérdést, az ottomán állam- adósság rendezését. De az ő kormánykodása alatt történt az is, a mi mindenkor fekete lap lesz Törökország történetében : az összeesküvési komédia rendezése és Mid hát pasa igazságtalan elitéltetése. Utódjáról, Abdurrámán pasáról csak annyit tudni, hogy több ízben különböző európai és ázsiai kerületek vallja s legutóbb Bagdad kormányzója volt. Negyven éves ember és felvilágosult férfinak és a haladás hívének tartják. A dunai kérdésre vonatkozó javaslatot, melyet a franczia kormány a gróf Wolkenstein és Barrére közt folyt tárgyalások után magáévá tett s melyet elvben az összes hatalmak elfogadtak már, Románia kivételével, ma teljes szövegében olvashatjuk. Pár lényegesebb pontját adjuk a következőkben : A Vaskapu és Galacz közötti folyamrészt illető szabályzat végrehajtása egy bizottságnak, a „commission mixte“-nek hatósága alá helyeztetik, melyben Ausztria-Magyarország, Bulgária, Románia és Szerbia egy-egy megbízott által képviseltetnek. Az elnökség e bizottságban Ausztria-Magyarország delegátusait illeti meg. A bizottság munkálataiban részt fog venni az európai dunai bizottságnak egy tagja, kit a hatalmak nevének betűrendje jelöl ki hat havi időtartamra, s ki ez idő alatt a megnevezett tagokat illető minden jogot fogja élvezni. A vegyes bizottság mandátuma ugyanoly időtartamú, mint az európai dunai bizottságé, s a vegyes bizottság szükség esetén oly változásokat fog szenvedni, melyek úgy összetételére, mint hatalmi körére nézve a két bizottság egymás mellé rendeltségéhez képest szükségesekké válhatnának. A vegyes bizottság minden évben két rendes ülésszakot fog tartani, de úgy, hogy ülésszakai össze ne essenek a dunai bizottságéival. A határozatok szótöbbséggel hozatnak. Az igazgatási költségek a vegyes bizottságban képviselt hatalmakat terhelik és pedig a következő arányban : Auaztria-Magyarországot négy, Bulgáriát és Szerbiát egy-egy tizedrészben. A második rendes ülésben a bizottság meg fogja állapítani jövő évi költségvetését. A Duna a Vaskapu és Galacz között négy felügyeleti folyamrészre fog osztatni, melyeknek elseje a \ askaputól a Timok torkoltáig (körülbelül 5 kilométer), másodika a Timok torkolatától bezárólag Nikopoliszig (körülbelül 240 kilométer), harmadik Nikopolisztól bezárólag Szilisztriáig (213 kilométer) s a negyedik Sziliszti iától kizárólag Ga- laczig (224 kilóméter) fog terjedni. A folyamrészek felügyelet alatt fognak állani ; az elsőie egy, Szerbia javaslatára kinevezendő alfél ügyelő fog ügyelni; a harmadik egy, Bulgaria ajánlatára kinevezett alfelügyelő; a második és negyedik egy, Románia javaslatára kinevezett al-felügyelő, Ez ügynökök mindenikének székhelyét később határozza meg a vegyes bizottság. A folyamrészek mentében levő ama kikötők és rakodóhely — melyek számára a jelen szabályzat határozataihoz képest kikötő-kapitányok lesznek kinevezve, — nem tartoznak az illető alfelügyelő osztálynak ügyköréhez. A kikötők és rakodóhelyek a kikötő-kapitány felügyelete alatt állnak, kik közvetlenül a feiigyelő alá rendelvék é;s neki mindenben, mi saját hatáskörükhöz tartozik, engedelmességgel tartoznak. „Kikötő“ alatt a jelen szabályzat értelmében a folyam ama részét kell érteni, mely két olyan egyenes vonal között terjed el, melyek a partokon az említett kikötőktől vagy rakodóhelyektől indultak ki és a völgyi útig nyúlnak. Ha a túlsó part ugyanegy állam tulajdona, akkor a kikötő magában foglalja a folyamnak a völgyi utón túl terjedő vonalait is, de csakis az esetre, ha ama parton, ugyané folyóban nincsen kikötő-kapitá iy felügyelete alatt álló kikötő vagy rakodóhely. Az útban lévő, vagy a kikötőn átmenő, de meg nem álló hajó nem tartozik a kikötő kapitányok hatáskörébe, egyedül a felügyelő és az alfelügyelő illetékesek e hajók ügyeiben hivatalosan eljárni. A vegyes bizottság székhelye Giurgevo lesz. A „Nemere“ tárczája. Megfoghatatlan s mégis igaz. (Folytatás.) Galilei volt az, a ki a távcső feltalálása után csak hamar felfedezte Jupiter nevű legnagyobb bolygónak az ő négy holdját. A mint ezen holdak Jupiter körül rendes pályáikban nagy sebességgel nyargalnak, igen gyakran, mondhatni minden éjszaka megtörténik, hogy ezen égi test árnyékába jutnak, s igy Jupiter szemlélői látcsöveik segélyével igen gyakran gyönyörködhetnek a holdfogyatkozások érdekes látványában. A csillagászok azonnal hozzá is fogtak, ezen sűrűén ismétlődő holdfogyatkozások pontos kiszámításához; de Römer nevű dán csillagász volt az első, a ki 1675 körül reájött, hogy az* ebbeli számítások a tényleges megfigyelésekkel csak bizonyos időkben hangzanak össze, mikor t. i. ezen bolygó a nappal quadraturában van ; a syzygiák- ban*) ellenben, nevezetesen midőn Jupiter a nappal oppositioban van, az említett holdak 16 perez 26 másodperczozel hamarább, midőn pedig a nappal со nj u net i ob a n van, ugyanennyivel később lépnek ki a bolygó árnyékából, mint ennek a számításokhoz képest meg kellene történnie. — Erről igy lehet, rajz nélkül, tiszta fogalmat szerezni. Toldiink, mint már fennebb említettük, közel 20 l/a» J upiter ellenben 1 о8 V3 millió mértföld közép- távolságban szalad a nap körül. Ekként megtörténik többször, hogy földünk a nap és Jupiter kö) A coojuiietiüt é o^ipo# .iut együtt a eullegás oá syzy jláknak n'-vtrzik. zé, s viszont hogy a n a p földünk és Jupiter közé kerül és pedig úgy, hogy mind a három égi test egyenes vonalban áll egymáshoz. Előbbi esetben Jupiter opp ősit i ob an (ellentétben), utóbbi esetben со n j u n c t i ob a n (egyesülésben) van a nappal. E két helyzet közötti különbség abból áll, hogy mi Jupiterhez azon időben, midőn a nappal oppositioban van, a föld pályájának egész átmérőjével, azaz 41-316,000 mértfölddel közelebb vagyunk, mig ellenben akkor, midőn a nappal conjunctioban van, tőle ugyanennyi mértfölddel távolabb esünk. Miért látjuk tehát ott (az ellentétben) a hold- fogyatkozásokat 16 perez 26 másodperczczel hamarább, mint itt (az egyesülésben)? Nyilván azért, mert a világosság, mert a küldöncz, a ki nekünk ezen hirt hoz/а, о 11 4 1 -3 16,000 mértfölddel rövidebb utat tesz meg, mint 1 11, hogy földünkre érkezzék. lia már most a mérlföldek számát (41.3x6,000) a másodperczek számával (986) elosztjuk, kijön 41,900 mértföld, a mennyit t. i. a napsugár 1 másodper ez alatt halad. Ezek után azt hisszük, tisztán áll a figyelmes olvasó előtt azon tény, hogy a világosság sebességének kiszámítására Juj) it er holdjai szolgáltak igen^becsos eszközül, valamint továbbá az is, hogy az előadott magyarázat annyira természetes, miszerint annak igazságához semmi kétség nem férhet. IL A czinek keletkezéséről. Gyakran halljuk egyik-másik embertársunkra ezen mondatot alkalmazni : „beszél, mint a vak a színekről.“ S pedig 10 >0 egészséges szemű ember kÖ/.ül alig van egy, a ki tiszta fogalommal bírna a különféle színek valódi okáról, a ki ismerné a természet erre vonatkozó törvényeit és különösen a világosság sugarainak ama sajátságát, miszerint szemünk idegeit rezgésbe, vibráczióba hozzák s ekként a szinek különbözőségét okozzák. Minden egyes napsugár, ha üvegprismán megy át, nagyszámú színes sugárra oszlik szét, melyek közül főleg a következő hét tűnik elő: veres, narancssárga, sárga, zöld, kék, indigó és violakék. A veres sugár az eredeti fehérhez legközelebb fekszik, mig a violakék attól legtávolabb esik; ezért a prismában is a veres sugarak a leggyengébben, a violettek legerősebben törődnek meg. Ha a napvilág nem szines sugarakból összetett, hanem eredetileg fehér volna, úgy az egész természet színtelennek látszanék. A szivárvány szép szin játékával egy keskeny fehér szűr ke vonalba menne át. A hajnal előhírnöke nem jelennék meg rózsaköpenyében, hanem csak egy egyszínű szürke takarót terítene az égre. A gyémánt eleven szinjátékától megfosztva, megszűnnék a szép-, ség, koszorújában és az uralkodók fejdiszében ékeskedni. A szégyenpir biborszine a fiatal arezo- kon nem virítana, és a legszebb verőfényes dél csuk mint most egy borús téli nap jelentkeznék előttünk. Lássuk már most, miként jönnek létre a különféle szinek. A világűrt egy rendkívül finom, át látszó és ruganyos medium tölti ki, melynek a neve aether. A világosság elemeinek mozgása által ezen aether hullámzásba jön, s ha a hullámok látmüveinkig hatnak, ezek oly módon érintetnek, mint füleink a léghullámok által. S valamint a hangok mélysége és finomsága közti különbséget a léghullámzásnak 1 másod perez alatti kisebb vagy nagyobb száma idézi elő, épen úgy id izi elő a szinek közti különbséget azon különböző sebesség, melylyel az aether hullámai tovább terjednek. (Vígé köv.'tkeiik.)
