Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-05-07 / 37. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Vasárnap, május 7. on о í. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyórgyön Csiki-utcza, Matheovicá-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal : ezüstéin 01cát& KÖNYVNYOMDÁJA hoi'á a hirdedrsek és előfizetési pénzek bérmentesen intézéndok. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre flsetendü. XIT. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékrcp ostán küldve: Egész évi’e 6 Irt — kr. Fél évre В irt — kr. Negyedévre 1 irt /30 1er. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. ft „ECiiraimszéki hivatalos közlönye. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Sepsi-Szentgyörgy. 1882. május c. Konstantinépólyból nevezetes miniszterválto­zásról hozott, hirt a távivó. Л szultán „szükséges­nek találta, hogy Szaid pasát fölmentse“ s helyé­be Abdurrámán pasát nevezze ki kormányelnöknek. Hogy minő „szükségesség“ volt ez, az még nem ismeretes, csak annyit tudni, hogy Szaid pasa ál­lása már régóta meg volt ingatva, különösen pe­dig mióta Oroszországgal a hadi kárpótlás iránt folytak az alkudozások. Abdul Hamid szultán vo­nakodott formánnal szentesíteni az első megegye­zést, melyet Szaid pasa létesített s a kormányel- nök már akkor le akart köszönni. Hozzá járult ehhez még Jildiz-kioszk és a porta közt soha nem szűnő fondorkodás is, kivált mióta a szultán a német hivatalnokok megérkezésével bizonyos önál­lósághoz szokott és inkább utasításokat adott kor- mányelnökének, semmint tanácsát kérte. Az is le­hetséges, hogy az orosz sugalmazásoknak engedő Szaid nem tudott megférni a napró!-napra növe­kedő német befolyással, valamint nem lehetett be­folyás nélkül a közte és Mahmud Neddim pasa belügyminiszter közt fenforgott véleménykülönb­ség is. A mi a lelépett kormány elnök személyiségét illeti, Szaid pasa 1879. október 19-én vette át először az ügyek vezetését Aarifi pasa nagyvezir után, de 1880. február 13 án már Mahmud Ned- dim pasa ült helyébe. Másodszor Kadri pasa bu­kása után lett kormáuyelnök 1880. év szeptember 13-án s igy csaknem 20 hónapig kormánykodott, a mi Törökország újabb történetében egyike a leg­ritkább tüneményeknek. Ennek oka egyébiránt az volt, hogy nagy mértékben bírta a szultán bizal­mát, kinek trónralépte óta első titkára volt. О volt tanácsadója az orosz háborúban s talán az ő kapkodó rendelkezéseinek tulajdonítható, hogy a háború, melyet a török hadsereg vitézsége eleinte oly eredményessé tett, végre is Törökország kárá­ra végződött. Hogy mennyire bízott benne a szul­tán mégis, mutatja a császári hatt, melyben őt kinevezte s mely azt mondja, hogy „a helyzet a szükséges rendszabályok gyors alkalmazását tévén szükségessé, Szaid pasát, kinek tehetsége és eszes­sége ismeretes, az első miniszter fontos állására nevezi ki, az ő hűségére és bölcsességére bízván magát, hogy a függő kérdéseket a birodalom ja­vára oldja meg.“ Meg kell adni, hogy Szaid ama „függő kér­dések“ (a berlini szerződés pontozatai) nagy ré­szét meg is oldotta, a nélkül, hogy ennek Török­ország túlságos nagy kárát látta volna ; igy a mon­tenegrói és görög határkérdést, az ottomán állam- adósság rendezését. De az ő kormánykodása alatt történt az is, a mi mindenkor fekete lap lesz Tö­rökország történetében : az összeesküvési komédia rendezése és Mid hát pasa igazságtalan elitéltetése. Utódjáról, Abdurrámán pasáról csak annyit tudni, hogy több ízben különböző európai és ázsiai kerületek vallja s legutóbb Bagdad kormányzója volt. Negyven éves ember és felvilágosult férfinak és a haladás hívének tartják. A dunai kérdésre vonatkozó javaslatot, melyet a franczia kormány a gróf Wolkenstein és Barrére közt folyt tárgyalások után magáévá tett s melyet elvben az összes hatalmak elfogadtak már, Romá­nia kivételével, ma teljes szövegében olvashatjuk. Pár lényegesebb pontját adjuk a következőkben : A Vaskapu és Galacz közötti folyamrészt il­lető szabályzat végrehajtása egy bizottságnak, a „commission mixte“-nek hatósága alá helyeztetik, melyben Ausztria-Magyarország, Bulgária, Románia és Szerbia egy-egy megbízott által képviseltetnek. Az elnökség e bizottságban Ausztria-Magyarország delegátusait illeti meg. A bizottság munkálataiban részt fog venni az európai dunai bizottságnak egy tagja, kit a hatalmak nevének betűrendje jelöl ki hat havi időtartamra, s ki ez idő alatt a megne­vezett tagokat illető minden jogot fogja élvezni. A vegyes bizottság mandátuma ugyanoly idő­tartamú, mint az európai dunai bizottságé, s a vegyes bizottság szükség esetén oly változásokat fog szenvedni, melyek úgy összetételére, mint ha­talmi körére nézve a két bizottság egymás mellé rendeltségéhez képest szükségesekké válhatnának. A vegyes bizottság minden évben két rendes ülésszakot fog tartani, de úgy, hogy ülésszakai össze ne essenek a dunai bizottságéival. A határo­zatok szótöbbséggel hozatnak. Az igazgatási költségek a vegyes bizottságban képviselt hatalmakat terhelik és pedig a következő arányban : Auaztria-Magyarországot négy, Bulgá­riát és Szerbiát egy-egy tizedrészben. A második rendes ülésben a bizottság meg fogja állapítani jö­vő évi költségvetését. A Duna a Vaskapu és Galacz között négy felügyeleti folyamrészre fog osztatni, melyeknek elseje a \ askaputól a Timok torkoltáig (körülbe­lül 5 kilométer), másodika a Timok torkolatától bezárólag Nikopoliszig (körülbelül 240 kilométer), harmadik Nikopolisztól bezárólag Szilisztriáig (213 kilométer) s a negyedik Sziliszti iától kizárólag Ga- laczig (224 kilóméter) fog terjedni. A folyamré­szek felügyelet alatt fognak állani ; az elsőie egy, Szerbia javaslatára kinevezendő alfél ügyelő fog ügyelni; a harmadik egy, Bulgaria ajánlatára ki­nevezett alfelügyelő; a második és negyedik egy, Románia javaslatára kinevezett al-felügyelő, Ez ügynökök mindenikének székhelyét később hatá­rozza meg a vegyes bizottság. A folyamrészek mentében levő ama kikötők és rakodóhely — melyek számára a jelen szabály­zat határozataihoz képest kikötő-kapitányok lesz­nek kinevezve, — nem tartoznak az illető alfelü­gyelő osztálynak ügyköréhez. A kikötők és rako­dóhelyek a kikötő-kapitány felügyelete alatt áll­nak, kik közvetlenül a feiigyelő alá rendelvék é;s neki mindenben, mi saját hatáskörükhöz tartozik, engedelmességgel tartoznak. „Kikötő“ alatt a jelen szabályzat értelmében a folyam ama részét kell érteni, mely két olyan egyenes vonal között terjed el, melyek a partokon az említett kikötőktől vagy rakodóhelyektől indul­tak ki és a völgyi útig nyúlnak. Ha a túlsó part ugyanegy állam tulajdona, akkor a kikötő magá­ban foglalja a folyamnak a völgyi utón túl terje­dő vonalait is, de csakis az esetre, ha ama par­ton, ugyané folyóban nincsen kikötő-kapitá iy fel­ügyelete alatt álló kikötő vagy rakodóhely. Az út­ban lévő, vagy a kikötőn átmenő, de meg nem álló hajó nem tartozik a kikötő kapitányok hatás­körébe, egyedül a felügyelő és az alfelügyelő ille­tékesek e hajók ügyeiben hivatalosan eljárni. A vegyes bizottság székhelye Giurgevo lesz. A „Nemere“ tárczája. Megfoghatatlan s mégis igaz. (Folytatás.) Galilei volt az, a ki a távcső feltalálása után csak hamar felfedezte Jupiter nevű legna­gyobb bolygónak az ő négy holdját. A mint ezen holdak Jupiter körül rendes pályáikban nagy sebességgel nyargalnak, igen gyakran, mondhatni minden éjszaka megtörténik, hogy ezen égi test árnyékába jutnak, s igy Jupiter szemlélői látcsö­veik segélyével igen gyakran gyönyörködhetnek a holdfogyatkozások érdekes látványában. A csillagászok azonnal hozzá is fogtak, ezen sűrűén ismétlődő holdfogyatkozások pontos kiszá­mításához; de Römer nevű dán csillagász volt az első, a ki 1675 körül reájött, hogy az* ebbeli számítások a tényleges megfigyelésekkel csak bi­zonyos időkben hangzanak össze, mikor t. i. ezen bolygó a nappal quadraturában van ; a syzygiák- ban*) ellenben, nevezetesen midőn Jupiter a nap­pal oppositioban van, az említett holdak 16 perez 26 másodperczozel hamarább, midőn pedig a nappal со nj u net i ob a n van, ugyanennyivel ké­sőbb lépnek ki a bolygó árnyékából, mint ennek a számításokhoz képest meg kellene történnie. — Erről igy lehet, rajz nélkül, tiszta fogalmat sze­rezni. Toldiink, mint már fennebb említettük, közel 20 l/a» J upiter ellenben 1 о8 V3 millió mértföld közép- távolságban szalad a nap körül. Ekként megtörté­nik többször, hogy földünk a nap és Jupiter kö­) A coojuiietiüt é o^ipo# .iut együtt a eullegás oá syzy jláknak n'-vtrzik. zé, s viszont hogy a n a p földünk és Jupiter közé kerül és pedig úgy, hogy mind a három égi test egyenes vonalban áll egymáshoz. Előbbi esetben Jupiter opp ősit i ob an (ellen­tétben), utóbbi esetben со n j u n c t i ob a n (egyesü­lésben) van a nappal. E két helyzet közötti kü­lönbség abból áll, hogy mi Jupiterhez azon idő­ben, midőn a nappal oppositioban van, a föld pá­lyájának egész átmérőjével, azaz 41-316,000 mért­földdel közelebb vagyunk, mig ellenben akkor, midőn a nappal conjunctioban van, tőle ugyan­ennyi mértfölddel távolabb esünk. Miért látjuk tehát ott (az ellentétben) a hold- fogyatkozásokat 16 perez 26 másodperczczel ha­marább, mint itt (az egyesülésben)? Nyilván azért, mert a világosság, mert a küldöncz, a ki nekünk ezen hirt hoz/а, о 11 4 1 -3 16,000 mértfölddel rövidebb utat tesz meg, mint 1 11, hogy földünk­re érkezzék. lia már most a mérlföldek számát (41.3x6,000) a másodperczek számával (986) elosztjuk, kijön 41,900 mértföld, a mennyit t. i. a napsugár 1 má­sodper ez alatt halad. Ezek után azt hisszük, tisztán áll a figyelmes olvasó előtt azon tény, hogy a világosság sebes­ségének kiszámítására Juj) it er holdjai szolgál­tak igen^becsos eszközül, valamint továbbá az is, hogy az előadott magyarázat annyira természetes, miszerint annak igazságához semmi kétség nem férhet. IL A czinek keletkezéséről. Gyakran halljuk egyik-másik embertársunkra ezen mondatot alkalmazni : „beszél, mint a vak a színekről.“ S pedig 10 >0 egészséges szemű ember kÖ/.ül alig van egy, a ki tiszta fogalommal bírna a különféle színek valódi okáról, a ki ismerné a természet erre vonatkozó törvényeit és különösen a világosság sugarainak ama sajátságát, miszerint szemünk idegeit rezgésbe, vibráczióba hozzák s ekként a szinek különbözőségét okozzák. Minden egyes napsugár, ha üvegprismán megy át, nagyszámú színes sugárra oszlik szét, melyek közül főleg a következő hét tűnik elő: veres, na­rancssárga, sárga, zöld, kék, indigó és violakék. A veres sugár az eredeti fehérhez legközelebb fekszik, mig a violakék attól legtávolabb esik; ezért a prismában is a veres sugarak a leggyen­gébben, a violettek legerősebben törődnek meg. Ha a napvilág nem szines sugarakból össze­tett, hanem eredetileg fehér volna, úgy az egész természet színtelennek látszanék. A szivárvány szép szin játékával egy keskeny fehér szűr ke vo­nalba menne át. A hajnal előhírnöke nem jelen­nék meg rózsaköpenyében, hanem csak egy egy­színű szürke takarót terítene az égre. A gyémánt eleven szinjátékától megfosztva, megszűnnék a szép-, ség, koszorújában és az uralkodók fejdiszében ékeskedni. A szégyenpir biborszine a fiatal arezo- kon nem virítana, és a legszebb verőfényes dél csuk mint most egy borús téli nap jelentkeznék előttünk. Lássuk már most, miként jönnek létre a kü­lönféle szinek. A világűrt egy rendkívül finom, át látszó és ruganyos medium tölti ki, melynek a neve aether. A világosság elemeinek mozgása által ezen aether hullámzásba jön, s ha a hullámok látmüveinkig hatnak, ezek oly módon érintetnek, mint füleink a léghullámok által. S valamint a hangok mélysége és finomsága közti különbséget a léghullámzásnak 1 másod perez alatti kisebb vagy nagyobb száma idézi elő, épen úgy id izi elő a szinek közti különbséget azon különböző sebesség, melylyel az aether hullámai tovább terjednek. (Vígé köv.'tkeiik.)

Next

/
Thumbnails
Contents