Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-04 / 36. szám
36. szám. XII évfolyam. ■' - — ■'-~9 Megjelenik ezen lap lieten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékrep ostán küldve : Egész évre 6 írt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök, május 4. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csíki-utcza, Matheóvics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: сВегпММи Eledel; KÖNYVNYOMDÁJA han't a kirdedések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászat'! lap. наг* Bereczk és Kézdi-Vásárhely. SepsiSzentyyörgy, 1882. május 3. Miudalsettő rendezett tanácsú város, legalább a neve rendezett Hanem hogy mily zavart állapotok alatt/tengődik ez a két város, arról csak azoknak lehet megközelítő fogalmuk, a kiket sorsuk e két város miseriáival naponta foglalkozni kényszerít,. Pedig ezek közül az egyik, Kézdi Vásárhely, egyike a legnagyobb iparos városoknak, polgárai vagyonosak s általában a kényelem azon irigyelni való fokán állanak ma, mely lakosai számára bizonyos külső tekintélyt is kölcsönöz. Kézdi-Vásárhely élénk kereskedelme, gabona-áruk forgalma, piaczának mindennapos látogatottsága arról tesz tanúságot, hogy az emelkedésnek kultúrái és közgazdászat! tekintetekben nagyon is megvannak minden feltételei ott. És egy sajátságos, valóban alig kimagyarázható állapot e derék város emelkedésére, mint a lidércznyoinás, ránehezedik ; nem tud attól megszabadulni sem ő maga, sem a közigazgatás minden erélyes intézkedései daczára sem. Alig múlik el megyei közgyűlés, vagy a megyei közigazgatási bizottság havi ülése a nélkül, hogy Kézdi-Vásár- liely város rendetlenségei a legmélyebb megbotránkozás kifejezése mellett, ne képeznék a tanácsko zások tárgyát. Egy Ízben felsőbb rendeletek végrehajtásának szegül ellene a tanács, máskor hatáskörébe nem tartozó, illetéktelen intézkedései vonják magukra a közigazgatás figvelmét, s megtorló eljárásait ; fizetőképtelenségén pedig megtörik minden jóakarata a törvényhatóságnak s minden eré- lye a megyei közigazgatásnak. Mikor valami nagy nehezen, fegyelmi vizsgálatok elrendelésével adóhátralékaik egy részét befizették, akkor előállanak a városi tanítók panaszaikkal s konstatálnunk kell, hogy — a mint ez már megtörtént — féléven át nem kaptak fizetést. Nem szólunk mi a város külső rendetlenségeiről, bár ezekhez is igen sok szó férne, hogy ne lennének kénytelenek pl. a De Gerando-féle utazók oly lealázó nyilatkozatokat tenni fiz ott uralkodó közrendészeti s égés zségűgyi viszonyokról ; mi megelégszüukezuttal, ha K.-Vásárhely város belső nyomorúságaira mutatunk rá s hívjuk fel a város derék polgársága erélyesebb fellépését. Mert, mint mondók, nem a város polgáraiban, néni a képviseletben s talán nem is egészen a városi tanácsban van itt a baj ; a polgárságot, legkevésbé terheli e tekintetben mulasztás. Hanem nem csalódunk, azt hisszük, ha kimondjuk, misze rint magában a rendszerben gyökerezik a létező állapotok indító oka, a melytől megmenekülni talán alkalma sem lett volna eddig. Elhibázott gazdálkodás, czéltévesztett beruházások, egy-kél. administratiora képtelen elöljáró gondatlansága stb. folyhattak be arra, hogy e város ma gazdasági tekintetben a bukás szélén áll. Ha azonban még késő nem lenne, a város képviselete saját indít tatásából kezdhet reformokat, melyek eleintén lassan bár, de rendszeres gazdálkodás, erélyes városi tanács mellett segíthetnének rajtok. Mert itt már hasztalan küld ki a közigazgatási bizottság fegyelmi vizsgálatot, oknélkül tesz hatásköréből kifolyó törvényes intézkedéseket: azok a létező visszás állapotokon nem fognak külső erőszakkal vagy a törvény tekintélyével változtatni. De ha a mozgalom, mintegy társadalmi utón, b e- lülről indul meg s maguk a helyzettel ismerős polgárok együttes erős akarattal igyekeznek javítani sorsukon : akkor igenis, lesz eredménye munkásságuknak s lesz foganatja azon jelenleg nknél- kül való felsőbb iatézkedáseknek, melyek e város derék polgáraihoz méltó állapot megteremtését czélozzák Kezdi Vásárhelytt. Mit szóljunk már mosta másik rendezett tanácsú városról, Bereczkről. Ennek sem akarata, sem tehetsége nincs az emelkedésre. A keleti határhegyek tövében fontos positioja volna különben mind kereskedelmi, mind nemzetiségi szempontból ; de a város nyakra-főre sülyed. A tanács ellen elrendelt fegyelmi vizsgálatok nem is gyakoriak, hanem mindennaposak. Polgátai a közva- gyonosságnak még csak középszerű fokán sem állanak ; nincs egy tisztességes iskolája, orvosa vagy gyógyszertára s e miatt az általános műveltség és a közegészségügy a legkedvezőtlenebb arányokat tünteti fel. A lelkiismeretlen gazdálkodás tönkretette a város vagyonát ; erdői pár évtizeddel ezelőtt ősrengetegek — ma letarolt kopár dombok. Orákjárásnyira sem lát a szem egyebet csenevész nyirfabokroknál, melyeket a szegény lakosok tüzelésre tördelnek le s viszik haza — hátukon. Az erdőpusztitás hova tovább rendszeresebb üzelmekké íajul ott s már napi járóföldre kell menni, hogy épületfának valót találjon egy-két eszesebb vállal kozó, ki a képviselettel derűre borúra megszavaztat magának mindent, a mi a város ruinálására van hivatva. Bereczknek egyetlen jövedelmi forrása az erdő volt. Most már nem kell sok idő hozzá s kicsöppen abból is. Aztán bezárhatják a tanácsházat és a szegény nép elmehet — koldulni, hogy a temen télén községi pótadóktól megszabaduljon. Bereczkre nézve nincs véleményünk. Hogy mit kellene itt tenni, azt csak egy nagyobb vizsgáló bizottság mondhatná meg, miután alaposan átvizsgálta a bereezki nyomorúságok minden indító okát. Hogy azonban Bereczkre nézve tenni kell már valamit, annak eljött az ideje. H. Belföld. A király elfogadta Szlávy József közös pénzügyminiszter lemondását és az uj miniszter kinevezéséig megbízta öt az ügyek további vezetésével. Szlávy József utódjára vonatkozólag előterjesztette véleményét, ő felsége elhatározása azonban csak később várható. Szlávy ismét vissza fog költözni Budapestre, a közéletben részt veendő. A képviselöház április 29 én tartotta a szünetek után első ülését. Elnök az ülést megnyitván, bemutatta a miniszterelnök átiratát több elfogadott törvényjavaslat szentesítéséről, továbbá a hor- vát minisztérium jelentését a Fiume tárgyában kiküldendő országos bizottságba a horvát tartomány- gyűlés részéről megválasztott tagokról, végül több kérvényt. A napirend előtt még néhány kisebb jelentőségű üyy iránt történt határodat és Herman Ottó hosszabb, hazafias beszéddel ünnepié a Schul- verein elleni tüntetéseket, mire Zay képviselő izgatottan az elnöki emelvényre ment, de nem lévén A „Nemere“ tárczája. Megfoghatatlan s mégis igaz. Két dolog tölti el az emberi szellemet mindig uj áhnélkodás- sal : az erkölcsi törvény bennük, és a csillagos ég felettünk. Littrow. A milliók korszakában élünk A tőzsdéken milliókban játszanak. Némely államok deficzitjei sok milliókra rúgnak, az államadósságok pedig, valamint a hadi kárpótlások is, már milliárdokban számíttatnak. Szóval napjainkban a milliók divatban vannak. Adjuk változatosság kedvéért még feljebb, hisz úgy sem történik pénzben, hanem csak vibrá- ezióról (rezgésről) és az atomok erejéről van szó, melyeknél a billióktól egész a quintilliókig hághatunk, a nélkül, hogy a bukás veszélyének tennők ki magunkat. A billióról még csak van némi homályos képzeletünk, de a trilliótól kezdve már nehezen megy. Ha egy milliárdot vagyis ezer milliót 1000-szer veszünk, ez egy billió, a mely 13 számjegyből áll és oly nagy Összeget ábrázol, hogy ha valaki mindjárt a teremtéskor — 6000 év előtt — számlálni kezdett volna és pedig óránként 4000-et s utódai a számlálást mostanig szakadatlanul folytatták volna, a megszámlált összeg 206,070,240,ooo-et tenne, mi a billiónak csak mintegy ötödé. Vagy ha valamikép egy billió tallért előállítani és azt oszlop-alakban egymásra rakni lehetne, úgy ezen oszlopnak csupán hatodik része a holdon túl érne, holott az tőlünk 50,000 mértföld tá- voiságban van. Ennyi kincse a föld ö-s/.es lakóinak sincs. Ks még sem nyugosznak azon magas számok, melyek ezen rövid közleményben >-e>iordulandnak, csupán ingatag feltevéseken; sőt inkább mint a tudományos vizsgálódás eredményei, az igazság oly magas fokán állanak, a melyre bármely elmélet csak úgy juthat fel, ha tisztán mathematikai alappal bír, mint a csillagászat. Ezzel azonban még korántsem az van mondva, mintha a csillagászatban feltevések épen nem léteznének, mert léteznek biz azok bőségesen ; de mi azokat ez alkalommal mellőzve, csak kétségte ! len igazságokkal foglalkozunk és pedig olyanok- j kai. a melyek a mathematikában járatalnok előtt inkább valamely eszelős látományai (víziói), mint a szigorú tudományos vizsgálódás eredményei gyanánt fognak feltűnni. Jelen czikkünk tárgya a világosságsugár lesz, nem terjed ki azonban annak minden tulajdonságaira, mert ezeknek felsorolása s behatóbb ismertetése igen sok tért igényelne, mit ezen becses lapnak más irányú tárgyakkal elhalmozott t. szerkesztősége nem egy könnyen bocsáthatna rendelkezésünkre. Foglalkozni fogunk azért most csupán : I szőr a napsugár sebességével, 2-szor annak a különféle színeket előidéző bámulatos sajátságával, 3 szór azon csudálatraméltó vonzerővel, melylyel a testek atomai (parányai) a világosság- sugarakra hatnak. I. À világosság sebessége. Azon erőnek, tnelylyel a nap a világosságot kilöveli, rendkívül nagynak kell lennie, ha a világosságsugár sebességére gondolunk; ez ugyanis 1 másodpercz alatt 41,900 mértföldet halad, 8 perez 13 másodpercz alatt tehát 20,658,000 nrtfdet hagy hátra, vagyis épen annyit, a mennyi földünknek a naptóli közép távolsága, következőleg a világosságsugár a naptól 8 perez és 13 másodpercz alatt érkezik földünkre. Ennél nagyobb sebességet csak kettőt ismerünk : egyik a villamos sodronyé (távírdák), a másik a nehézség terjedése; de ez utóbbi egybeha- sonlitlanul nagyobb a két előbbinél, mert azon idő például, mely alatt a nap vonzereje a földhöz jut, sok millió szór rövidebb annál, mel-y alatt a világosság vagy akár a villanydelejes folyam is a naptól hozzánk eljuthatna. Mivel a hatás, melyet egy test az ö mozgása által más testekre gyakorol, saját tömegének és sebességének a szorzata (produktuma), ennélfogva a rendkívül sebesen mozgó világosság igen fájdalmas benyomást tenne szemeinkre, ha egyes részecskéinek finomsága még sokkal bámu- latraméltóbb nem volna, mint a sebesség maga. Minthogy a világosság hatása szemünk idegeire a megejtett kísérletek szerint Vio vagy 3 1и, de legfeljebb 3/iü másodperczig tart, ennélfogva a világosságanyag egyik részecskéje a másiktól — mint ez ki van számítva — 4000 mértföldnél nagyobb távolságra is eshetik a nélkül, hogy azért az úgynevezett világosságsugár az egyenes vonaltól, 1 melyben szemünk előtt megjelenik, eltávoznék. De önkényt fölmerül az olvasóban a kérdés; j miként volt lehetséges a világosság sebbességét i megmérni, miután az ember rendeltetése nem az, j hogy napsugarakon lovagoljon; sőt ha megtudná ! is ülni ezen a világűrben veszetten nyargaló paripát, akkor és előbb a napba kellene mennie s onnan ide lovagolnia, hova azonban tudtunk kai edd igeié senkinek sem sikerült eljutni. Azonnal elbeszéljük, az egész igen egyszerű. (Folytatása küvetkezi.)
