Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-04 / 36. szám
— 142 — joga szólani, nem szólhatott. A honvédelmi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a közös hadsereg nevelő intézeteiben százhúsz magyar ifjú részére szervezendő alapítványi hely felállításáról. A ház ezután megszavazta a képviselőház ápril havi költségvetését. Az ülés végén Lánczy Gyula interpellált az igazságügyminiszternek a királyi ügyészekhez intézett rendelete tárgyában, a köz- igazgatási tisztviselők ellen hivaiali minőségben elkövetett bűntény vagy vétség iránti följelentések esetében követendő vizsgálati eljárásról. — Az interpelláczió az igazságügyminiszternek kiadatott. A főrendiház is tartott ápril 29-én rövid ülést, melyen tudomásul vétettek a miniszterelnök által beküldött szentesített törvények és a szünidők alatt érkezett kérvények és egyéb iratok. Ezután Haynald Lajos bibornok-érsek bemutatta a pénzügyi bizottság jelentését a hozzá intézett s letárgyalt javaslatokról, valamint Szögyény Marich László a jogügyi bizottság jelentését a hozzá utasított s már letárgyalt javaslatokról. Mindkét jelentés a csütörtöki ülés napirendjére tűzetett ki tárgyalás végett. A Szlávy leköszönése folytán megüresedett közös pénzügyminiszteri állás betöltésére vonatkozólag sokféle hir kering. Első sorban KAI lay Bénit, a külügyi hivatal osztályfőnökét emlegetik, kit azonban, mint a keleti ügyek legalaposabb ismerőjét, gr. Kálnoky külügyminiszter nem nélkülözhet s a „P. L1.“ értesülése szerint maga Kállay sem mutat hajlamot Szlávy miniszter örökségének átvételére. Emlegetik gr. Zichy Józsefet, a Bittó- kabinet volt kereskedelmi miniszterét, O r!c z у Béla bárót, ő Felsége személye melletti minisztert, Tisza Lajos szegedi királyi biztost, gr. Szapáry Géza fiumei kormányzót, Tóth Vilmos közös számvevőségi elnököt s másokat is. Mindezen hírek azonban alighanem puszta kombinácziók s eddig- elé — egy bécsi távirat szerint— legvalószínűbbnek azt tartják, hogy Orczy bárót nevezik ki Szlávy helyére. Külföld. Montenegrói tisztek utaznak Bulgáriában, hogy a herczegovinai felkelők számára önkényte- seket toborozzanak. A tisztek a „Frdbl.“ hire szerint rendes egyenruhájukban járnak és toborzási irodáikat a bolgár hatóságok engedélyével állítják fel. De daczára annak, hogy ю rubel zsebpénzt és 40 rubel havi dijat ígérnek a résztvevőknek — csak a muszkabarát-párt, a tisztek és nehány kalandor támogatja őket s Várnában, Sumlában és Rasgrádban csak kevés egyént sikerült megnyerniük, mivel a bolgárok e tekintetben igen üdvös tapasztalatokat szereztek a szerb-török háború alatt s nem szívesen égetik meg az ujjaikat idegen érdekekért. — Mindamellett nem volna felesleges, hogy a montenegrói és bolgár kormánynak ezen ügygyei szemberí tanúsított magatartásáról közelebbi felvilágosításokat kívánjon külügyi kormányunk is. Az irlaiidi viszonyok változása tekinteteben nagy jelentőségű hir érkezik Londonból. Gladstone kormányelnök ugyanis Parnellel, kit e napokban eresztettek ki fogságából, tárgyalásokat indított, s a hir szerint ezek alapján remény van arra, hogy Irlanddal mielőbb kibékülés létesülhet. A kormány a landliga bizonyos követeléseinek hajlandó eleget tenni és pedig a bérhátralékok s a megveendő bérbirtokok kibérelhetésének megkönnyítése tekintetében, s ezért a parnellisták az erőszakra izgatást abbahagynák s az agrárius vétségek megszűnését helyezik kilátásba. Tekintve azonban, hogy az állapotok Irlandban még na gyón bonyolultak, kérdéses, hogy vájjon Parnell- nek lesz-e elég befolyása a féniekre, hogy békés útra térjenek. Frnticziaországbitti a kormány ellen a Gam- bettisták részéről megindított harezban maga Gré vy köztársasági elnök is részt fog venni, a mi kétségtelen jele, hogy megunta elleneinek folytonos vádaskodását. Erre mutat legalább a párisi „National“ jelentése, hogy Grévy megígérte Marseille városnak, hogy ott látogatást teend s ez alkalommal beszédet tartand, melyben a köztársasági kormányzat előnyeit fogja kifejteni. Az említett lap hozzáteszi, hogy a köztársaság elnöke némi idő óta élénkebb érdeklődést tanusit politikai ügyek iránt és a minisztérium tanácskozásaikon is sűrűbben vesz részt. A Gambtteisták működése különben ezt né- miképen igazolja is. Gallifet tábornok, Gambetta barátja, legutóbb egy ebéd alkalmával megtámadta a kormányt s szemére vetette, hogy nem tudja megóvni Francziaország tekintélyét a külfölddel szemben. Azt is beszélte akkor a tábornok, hogy a német nagykövet oly szerződés kötésére akarja bírni Freycinet kormányelnököt, a mely kötelezi Németországot a franczia terület biztosítására, ! Francziaországot pedig hadseregének csökkentésére j és arra, hogy más nagy hatalommal nem léphet ; szövetségre. Gilifet arra a kérdésre, hogy miképen tudta meg ezt, azt felelte, hogy Gambettától, a kinek okvetlenül ismét kormányelnökké kell lennie, különben elveszti Francziaország egész tekintélyét. Háromszékmegye közigazgatási bizottsága gyűléséből, Sepsi Szentgyöi gy, 1882. május 2. A háromszékmegyei közigazgatási bizottság rendes havi ülését ma tartotta meg. A bizottság előtt felolvasott jelentésekből közöljük a/, alábbiakat. Az alispán jelentése mindenekelőtt a lapunkból is kellően ismeretes Cseh F.mil-féle szomorú ügygyei foglalkozott, megemlítvén, hogy a firtán- ezok, kik Cseh Emilt életveszélyesen bántalmazták, már be vannak fogva, de bűntényük felett ítélet még nem mondatott. Igeit helyesen említi meg az alispán ur, hogy úgy a kézdi-vásárhelyi járásbiró, mint a polgármester mulasztást követtek el, midőn a területükön megtörtént eseményről kellő időben jelentést n-m tettek a törvény- hatósághoz. A hivatalos jelentés csakis a főispán ur s az alispáni hivatal felszólítására érkezett be nagy későn. A lefolyt hónapban 10 tüzeset jelentetett be, melyek közül nagyobb mérvű volt az oltszemi. — Az 1883 ik évi követválasztásra jogosultak összeírására, illetőleg kiigazítására nézve a/ előmunkálatok feletti tanácskozásra a központi választmány május 3-ára összenivatott. Dr. Antal M i h á 1 y, megyei főorvos jelentése az általános egészségi állapotokra vonatkozik, melyek csaknem teljesen kielégítőknek mondhatók. A himlő nehány községben uralkodott nagyobb mértékben, igy pékiául Hilib, Páva, Réty, Kovászna, Nyén, Bodzaforduló, Barátos, Páké, Zágon, Hidvég, Nagyajta községekben voltak nagyobb himlőzési esetek, melyekre nézve az orvos- rendőri intézkedések megtétettek. A l'Vrencz Jó zsef kórházban összesen 48 beteg ápoltatott p m. hónapban. E kórházban két műtét fordult elő, u. m. egy diónagyságu ráknak kiemelése az orr por ezos részéről és egy alsóajak ráknak eltávolítása. Az állategészségügyben jelentékenyebb zavar nem fordult elő. Kovács Gábor mérnök azon jelentését, hogy a megye területén sem az állami, sem a megyei utakon semmi oly nevezetesebb mozzanat nem történt, mely különös említést érdemelne a bizottság tudomásul vette. Komáromy Ando r, kir. tanfelügyelő jelentésében a dálnoki községi iskolának államivá történt átalakításáról tett előterjesztést. A lapunk ban már említett 2O°/0 os levonásoknak enged élyezését is bejelentette, mely intézkedést a oizott ság is örömmel üdvözölte. Továbbá mind a köz- igazgatási bizottság, mind a tanfelügyelőség fel hi vattak a bélyegtörvénynek alkalmazását iskolai számadásokon is szigorúan ellenőrizni. — Végre jelentést tett, miszerint a kovásznál állami iskola himlő-járvány miatt szünetel. Genes y István, adófelügyelő jelentése szerint múlt április hónapban egyenes adókban bejött 10.120 frt 92 kr; a múlt év hasonló időszakában bejött 8.778 frt 66 kr; e szerint az eredmény kedvezőbb 1342 frt 26 krral. Múlt hónapban had- mentes díjban bejött 1996 frt 74 kr. Adófizetés iránti időhátrálékot április hónapban nem engedélyezett az adófelügyelő. Séra Tamás, megyei árvaszéki elnök jelentéséből kiemeljük a következő adatokat. Múlt hó végén árvalétszám maradt 8830; gondnokság alatt volt 204; az ügyforgalmat illetőleg márczius hó napról átjött 690 drb ; ebből elláttatott 426 darab. A háromszékmegy-i összesített gyámpénztárnak márczius végén pénzkészlete volt 7316 frt; ehhez ápril hóban bevétetett 8636 frt 20 kr; összesen bevétel volt 15.952 frt 51 kr; kiadatott árváknak és kikölcsönzőknek 13,298 frt, készpénz van 2654 frt 21 kr A kir. ügyészség és p о sta i g az ga tőség; jelentései után az egyes ellátott ügyek közül megemlítjük a következőket: Elczner Sándor, egerpataki tanitó ellen a gyermekekkel való goromba bánásmódja és társadalmi magaviseleté miatt fegyelmi kereset inditatott meg, melyet a tanitó azzal kíván megelőzni, hogy tanítói állomásáról leendő lemondását az iskolaszéknek benyújtotta. A közig, bizottság azonban a fegyelmi vizsgálatott ellene fentartja s annak keresztülvitelét elrendelte. A bereczki polgármesterhez több Ízben intézett felszólítást a megyei alispán a többek között azon ügyben, hogy dr. Cseh Károly járványorvosi illetékét utalványoza ki. A polgármester azonban e felhívásnak nem tévén egészen eleget, a megyei közigazgatási bizottság ellene a fegyelmi eljárást elrendelte s ennek keresztül vitelével a törvény idevonatkozó szavai szerint, az alispán bizatott meg. A dálnoki községi iskolának államivá történt átalakítása tárgyában a végleges intézkedések megtétettek, tanitó к és gondnokok kineveztettek. A gondnokok el is fogadták a kinevezést alcsernátoni Domokos János, ismert tekintélyes birtokos kivételével. Jellemző mindenesetre azon indokolás, melylyel a kinevezést visszautasította. Azt mondja ugyanis, hogy a személy és va- gyonbiztosság veszélyeztetve van Dálnok- ban s ily körülmények közt nem kíván tagja lenni a gondnokságnak. Csakugyan, ha az ottani közelebbi zavaros eseményekre gondolunk, alapos indoknak tűnik fel a Domokos űré, mert hát vele is igen könnyen megtörténhetnék, hogy az ö nevében is pl. váltót vagy kötelezvényt állitnának ki Dálnokban és épen arról a napról datálnák, я. mikor ott véletlenül megfordulna. Az ilyen furfangos vagyonellenes merénylet nem áll példa nélkül Dálnokban. Bőd о Ián a községi iskola helyébe állami iskola felállítását hozta javaslatba a tanfelügyelő előterjesztését a bizottság indokaival együtt elfő-, gadta és felterjeszteni határozta. A gyámhatósági jóváhagyástól függő és illetékkiszabási hivatalokhoz bejelentendő jog ügyletnemek meghatározása iránt ц pénzügymi niszteriumhoz felterjesztés tétetett. A holland nép köréből, Beube István felolvasása. — (Folytatás í*s vége.) jellemezve és ismerve e népet, a fentebbiek után a következnék, hogy ft ^ legtökéletesebb, — következőleg nincsenek hibái, hátrányai, nincs semmi, mit neki felróni lehessen, igen. de melyik ember vagy nép lehet tökéletes e tokion ? Még a hollandus sem! Neki is vannak, kétségki vül, egyes rósz szokásai, mint a sok jó pénz között akad egy-egy rósz is. Epen azért az itt-ott előforduló hibáért még korántsem érdemes az el ítélésre, mint az egy két rósz pénzdarab miatt nem hányjuk el a jókat. Ilyen, beszámítás alá eshető rósz sajátság a nálunk is római katholikus atyánkfiái között divatozó búcsú-napokon történni szó kott egy s más kihágás ; mely alkalommal , főleg az alsóbb néposztálynak kínálkozó alkalom adatik az ivásra, dorbézolásra stb. Ennek pedig az az oka, hogy a hollandus nagyon is nem szereti a vizet. A viz ez ország földjén egy legyőzött ellenség, mely máig som szűnt meg fondor- kodni. Tudva van, hogy a hollandiak bele mertek nyúlni a tenger hatalmába, háborút üzentek neki, elfoglaltak tőle nagy területet és századok munkájával a pos/ányos területeken népes városokat, virágzó falvakat, gyönyörű kerteket s egész lüldi paradicsomot alkottak, örökös győzelmi jelül. E hosszú harezban aztán a hollandi nép úgy megutálta a vizet, hogy italnak sem igen fogadja el a vizet. Nagyon issza a theát, kávét s a „sterken- drank“-ot. Tény az, hogy Hollandia világrészünk legnagyobb pálinkafogyasztója, úgy hogy Muszkaországban sem fogy el több „vutki“, mint ott szeszes ital. Igaz, hogy az éghajlat és időjárásnak is része van e bajban; hanem a zord természet valamivel kevesebb adaggal is ellensúlyozható volna. — Vásár- és ünnepnapokon a városok utczáit lárma, zsivaj tölti el. Faluról bejött emberek — karöltve a „hasonérzelmü“ városiakkal — nőikkel, gyermekeikkel összefogózva, rikkantó dalokat énekelve járnak föl s alá. E jó kedv forrása a szeszes üveg. Rendőr! nem gátolja ez utczai dorbézolást, mert a holland szabad és független nép, vagy helyesebben szólva: megveti a kényszeruralmat. Persze, igyekeznek a mértéktelen ivás terjedését meggátolni, nem ugyan a nők, mint Amerikában, mert a holland nő versenyt iszik a férfival s gyakran — mint némely székely asszony — töb bet is iszik a férfinál ; hanem igyekeznek ez ellen gátat vetni oktatásokkal, felvilágosító beszédekkel s hatósági rendszabályokkal. — Ilyen s ehhez hasonló kisebb jelentőségű rósz szokások, igaz, sokat levonnak a nép magas értékéből; de ezek az érintett előnyök megett messze hátra maradnak, s oly- nemü vétkekért, bűnökért elitéit foglyokat, mint a minőkkel hazai börtöneink tele vannak : itt hasztalan keresnénk. De nehogy a m. t. k. b. figvelmével visszaéljek, be is rekesztem igénytelen felolvasásom keretét, mellőzvén a hollandoknak sok-sok más sajátságos, de rendkívüli magas értelemről, haladásról, jólétről és kényelemről tanúskodó szokásaikat is intézményeiket, mint pl. a gyermekek és cselédek számára külön-külön berendezett istenitiszteleteiket s vallás-erkölcsi oktatásaikat; építkezéseiket s oly- nemü lakásaikat, hogy egy házat, még ha emeletes is, egy család s illetőleg egy családhoz tartozó rokonok szeretnek lakni, hová csak csengetés után juthatsz be, mert még nappal is zárva vannak : mig belől a zárás ház-ajtók és szekrények ismeretlenek; megjegyezvén még, hogy faluhelyeken is külön közös barom-istálók és kocsi-szinek vannak, nem tartván otthon senki egy állatot sem kivévén a kutyát, mivel a „kutyafogatakat“ a kos- kény és aczél-keménységü téglákból mindenütt kirakott s fákkal kétfelől beültetett közutakon haszonnal és czélszerüen használják a praktikus hollandusok, kik fenti tulajdonságaikon kívül takarékosok, de nem fösvények; a szegények és szenvedő felebarátaik iránt, bármely nemzetből legyenek is azok, a bőkezűségig adakozók; mások iránt őszinték, magukban komolyak, csend- és békeszeretök; felette dolgosak s munkáikban találékonyak, igy sikerülvén nekik csakis, hogy az országukat minden perezben elnyeléssel fenyegető vizek, legközelebb a tenger beömlése ellen épített vízmüvei két, a hatalmas gátakat és óriás töltéseket fenntarthatják, csatornáikat tisztíthatják s a folyók és tenger süppedékes helyeit paradicsom-kertekke s virágzó városokká alakíthatják. így aztán nem csudálható. ha semmiféle nehézségtől nem riadnak vissza, sőt azok bátorságukat lángra gyulasztják^ /
