Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-04-30 / 35. szám
jennie az erkélyen, hogy a közönség üdvözleteit megköszönje. Azt beszéli, hogy a rablók hat napon át egy nedves pinczelyukban tartották, s csak fekete kenyeret, meg kemény tojást adtak neki enni. Mikor kieresztették, bekötötték a szemét, betömték a füleit s kivezették az országúira. Itt aztán isten hirével elbocsátották, s bizony nem igen tudott volna boldogulni, ha lovas csendörök írem akadnak rá. Óráját, melyet elvettek tőle a zsiványok, a szabadon bocsátás alkalmával önként visszaadták. A vakmerő rablóknak eddig semmi nyoma. — Loisset Emíliának, a Párísban közelebbről szerencsélenül járt műlovarnőnek, nem egy főrangú kérője volt. Ezek közt a legszenvedélyesebb imádó és kérő Hatzfeld Henrik herczeg volt, ki Vilmos német császának közeli rokona. Már két évvel ezelőtt kérte meg a bájos Emíliát, sőt a családja által eléje gördített akadályokat is szerencsésen elhárította utjából, midőn sikerült Vilmos császár engedélyét megnyerni. Loisset azonban nem kapott két kézzel a herczegi kérőn, mint nővére, ki tudvalevőleg Reuss herczeg neje lett; de különféle okok miatt nem utasíthatta vissza a a hővérü kérőt, csupán halasztást kért. A halasztás két éven túl is terjedt s talán most is tartana, ha nem jelentkezett volna egy, minden herczegnól hatalmasabb kérő — a halál. Midőn Hatzfeld megtudta a szomorú hirt, rögtön Párisba sietett, hogy legalább még egyszer lássa a bájos Emíliát. S midőn a szomorú menet megindult, nagy feltűnést keltett egy előkelő magatartásu szőke fiatal ember, ki folytonos zokogás közt ment a koporsó után. Ez ifjú — Hatzfeld herczeg volt. Másnap a herczeg Francom czirkuszától megvette azt a lovat, mely Loisset halálának okozója volt. 12.000 frankot fizetett érte. Akkor aztán azon a helyen, hol a baleset történt, kétcsövű pisztolyával agyonlőtte azt. — Még van remény! Egy amerikai bánya részvényeseinek bizottsága ült össze minap, hogy megkérdje az illető vezetőket, mint van az, hogy a bánya nem termel egyebet, mint uj meg uj költségeket, s mikor lesz már az örökös ráfizetésnek vége ? Az illetőjiivatalnok barátságosan meghivta a bizottságot, helylyel kínálta meg s aztán igy szólt hozzájuk : „Gentlemanek, önök jól tudják, hogy midőn a munkálatokat megkezdtük, a bánya nyílása egy végzetes földcsuszamlás következtében beternettetett. Ez minket egy hónapra vetett vissza.“ — A hallgatók igenlőleg bicczentének fejükkel, mert nagyon jól emlékeztek arra az esetre. — „Aztán már anynyira mentünk uraim, hogy kilátásunk volt 4000 tonna erezet kiásni, a tonnák értékét 2000 dollárra becsültük, midőn a bánya beomlott. Öiiök bizonyára emlékeznek arra?“ — Azok mind igen jól emlékeztek. — „Másodszor is meghajoltunk a kényszerűség előtt, s már anynyira vittük, hogy képesek lettünk volna minden 10 dollárnyi betétet 500-zal fizetni vissza, midőn egy földalatti folyó elmosta minden reményünket, elárasztván az összes aknafolyosókat!“ — Ez is „szent igaz“ volt, — „Aztán, hogy a vizet elvezettük, arra a fölfedezésére jutottunk, hogy a mi bányánk egy idegen ember földje alatt van. Hogy a félreértéseket kikerüljük, mi ezt az embert agyonlőttük, s már ott állottunk, hogy 200 perczeníre dolgozzunk, midőn a halott birtokos örökösei feltámadlak. Hárman valának. Egyiket elűztük a határból, a másikat felakasztotta a rögtönitélő bizottság, és most uraim, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy önöket teljesen informálhatom a dolgok állásáról. En, gentlemanek, az utolsó után négy emberemet küldöttem, kiket minden órában várok, hogy azt jelentsék: az utolsót egy szikláról szerencsésen letaszítottuk. Gentlemanek, reméljünk, még van egy reményünk, fényes, biztató reményünk! Menjünk tehát a másik szobába, és ürítsünk egy pohárt a 10 perczent egészségére!“ — Postagalambok a gyógytan szolgálatában. A New-\ork állami vidéki orvosok orvosi gyakorlatukban egy idő óta postagalambokat használnak. Egy Hamilton gófságbeli kiterjedt praxisu orvos kezdte a galambokat először alkalmazni. A recipét ugyanis, melyet a betegnek irt, egy galambbal szállíttatta a gyószertárba. Most már ha a betegnél krízis várható, egy galambot hagy nála, melyet szükség esetén érte küldenek. Nehezebb esetben időről-időre ily utón küldet magának értesítéseket. Azt állítja, hogy a galambok segélyével számos beteget mentett már meg az által, hogy idejekorán segitségökre mehetett. — Óriási malom Amerikában. A Minnea- polisban megjelenő „Manufacturer4 szerint e város szomszédságában jelenleg egy óriási malom van épülőben, melyhez fogható tán még nincs a föld kerekségén. A malom, melynek épitői Hil és Augus urak, — úgy szélében, mint hosszában 80 méter, és igy 6400 négyszög méternyi tért foglal el. Hat emelete lesz és saját elevátora van, melybe fél méllió busel búza lesz elhelyezhető. A felállított és még ezután felállítandó gépek segélyével naponkint 8000 barrel búzát fog a malom megőrölni, és éven át — 3°° munka-napot számit- va 2,400,000 barrelt (1 barrel körülbelül 1 mm.). A malom építői azt vélik, hogy 10 millió bushel búzára, vagyis Minnesota állam összes búzatermésének egy harmadára lesz szükségök, hogy óriási malmuknak egész éven át munkát adhassanak. Hivatalos drfolyamok a budapesti dru- es értéktözs dén 1882. április hó 28 én .Magyar aranyjáradék ........ 119.— Magyar vasúti kölcsön...........................................134.— j Magy. kel. vasúti államkötv. I. kibocsátás 91.— Magy. kel. vasúti államkötv. II. kibocsátás no.— j Magyar kel. vasúti államkötv. III. kibocs. 95.— ! Magyar földteher mentesítési kötvvény . 99.— j Magy. földteherment. kötvény záradékkal. 97. - ' Ternes bánáti földteherm. kötv.......................98.— j Ternes bánáti földteherm. kötv. záradékkal 97,— Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . 98.— Horvát-szlavon földteherment. kötvény . . —.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény . . 9ó — Magyar nyeremény sorsjegy kölcsön . . 117.— Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . . 110.— Osztrák járadék papírban ...........................76.— O sztrák járadék ezüstben...........................77.— O sztrák járadék aranyban ... . . 94.— 1860-iki államsorsjegyek.....................................130.— Osztrák-magyar bankrészvény..........................825.— j M agyar hitelbank részvény...................... 338.— O sztrák hitelintézet részvény ..... 342.-Ezüst.......................................... ........ C sászári és királyi arany . . ... 5.62 20 frankos arany (Napoleon’dor) . . . 9.53 I Német birodalmi márka . 58.70 j London 3 havi váltókért......................................120.10 Magyar papír járadék......................................89 05 F elelős szerkesztő: Málik József. Kiadótulajdonos: IJernsteiii Márk. j ^
