Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-04-30 / 35. szám

megállapodás tárgyát képezvén, ezen kérdésnek eldöntése a szolgabirák s városi kapitányok ha­tásköréhez nem tartozik.“ Felhivta egyidejűleg a minisztérium a bizott­ságot, hogy miután az illető járási szolgabiró je­lentéséből az tűnik ki, hogy az ottani községi er­dők nem felfogadott erdőőrök által kapuszám szerint őriztetnek, az időnként kirendelt lakosok pedig erdőőröknek nem tekinthetők s tehát mint ilyenek fel nem eskethetők, — haladék nélkül in­tézkedjék az iránt, hogy az 1879. évi XXXI. tör- vényczikk 22. §-ának érvény szereztetvén, a köz­ségi erdők a törvény értelmében s olyképen őriz­tessenek, hogy az őrzés nemcsak az idegen káro- sitók, hanem a község lakosai ellen is érvénye­síttessék. Régi jó szokás lévén még napjainkban is csak úgy immel-ámmal őriztetni az erdőket s még is azt kívánni, hogy azok ne pusztítassanak, a fiatalos ne legeltessék le azokban és erdőégések se tegyék tökre azokat . . . mert hát arravaló az uj erdőtörvény és az öt-hat vármegyére jutó egyetlen királyi erdőfelügyelő! . . , alkalomszerű­nek, sőt szükségesnek véltük részünkről ezeket megismertetni. lí-y. A holland nép köréből, — Венке István felolvasása. — (Folytatás ) A családoknak és egyeseknek elzárkozottsá- ga és visszavonultsága oly nagy mértékben ki van fejlődve, hogy ahhoz képest még az angol társa­dalmi élet is e tekintetben magyarosnak mond­ható. Ott mindenik család magában egy-egy kis világ, mely nem igen sokat törődik, hogy a má­sik mit csinál. Az a patriarchalis életmód és tár­sas összejövetel, mi a magyar társadalmat kiváló­kig jellemzi, itt hírből sincs meg. Még a rokonok közt is bizonyos merev válaszfal létezik, mi az ide­gen előtt megfoghatatlan hidegségnek tűnik fel, pedig nem az. Mert ellenkezőleg, mindennek da­czára a lehető legnagyobb összefűző láncz és ka pocs húzódik keresztül az egész társadalmi életen, annyira, hogy például szolgálhatna a holland nép sok más nemzetnek. Ha országa nem is „dáridós“ és a hollandus nem is „vigad sirva“, mint a ma­gyar; továbbá, ha bálok s más pazar fénynyel és még pazarabb költséggel járó időtöltések nincse­nek is ; de azért részt vesznek minden olyan ösz- szejövetelen, hol nemes szórakozást, valódi örömet s lelki élvezetet találni, mint: a mindennemű tu­dományos és népszerű felolvasásokon, jótékony- czélu gyülésezéseken ós összejöveteleken, melye­ken kívül csak még a gondos házi foglalatosságok, gyermeknevelés és gazdasszonykodás töltik be fő­leg a nő életét a rangvágyást élesztő pipere s pa­zar mulatság helyett. Fs végül : elzárkozottan él­nek ugyan r. hollandok, de nem úgy, hogy azért egyek ne lehetnének a szeretetben, a fajdalom iránti részvétben, az egymás iránti kölcsönös ér­deklődésben s a szabadság és függetlenség érze tében, melyet tán legeiül kellett volna említenem. F.z az elzárkozottság inkább csak a családiasság erénye. Ezért, hogy ott a nők gyöngéd és szelid- érzelmüek, szigorú erkölcsüek, családjukhoz ragasz­kodók s mindenek felett vallásos, jó házi nők és kitűnő anyák, tartván ott azt a közmondást, hogy : „N ők nélkül nincsen élet“ oly értelem­ben, hogy a nő maradjon csak nőnek, női hi­vatása és foglalkozása mellett, — mint ezt nálunk Arany János oly szépen visszatükrözi eme vers­szakban : „Anyai gond, anyai báj Virraszt a bölcső felett, Redős homlok, mosolygó száj Az aggódó szeretet: Kire ily nap nem derül, Szánd az árvát, könyörülj !“ A fentebbiekből kifolyólag a következő jel­lemvonásaik nem fognak oly „sajátságosaknak“ látszani, mint a minőknek egyelőre feltűnhetnek. Az a szokás ugyanis, hogy ha beteg van a ház­nál, az által jelöltetik s adatik tudtul másoknak és az érdeklődőknek, hogy egy darab papiros, melyre a beteg aznapi állapota van az orvos által leírva, a kapura s illetőleg az ajtóra (mert itt ud­varok nem lévén, csak egyszerű házajtók vannak) kifüggesztetik, mi által eleje vétetik minden zajo­sabb lármának, a „látogatás szükségének“ és azon eshetőségnek, hogy a sok menés-jövés által a be­teg állapotában rosszabb fordulatok ne álljanak be. (Angliában az, hogy beteg van a háznál, azon mód által jelöltetik, hogy a csengettyü-huzó vagy ajtó-kopogtató felköttetik.) — Ily czédula van ki- ragas/.tva azon jobbmóduak házainál is, hol gyer­mek született, hirül adva, hogy miként van mind az anya, mind a gyermek; például : „A betegágyas asszony és gyermeke a körülményekhez képest jól vannak“, vagy: „A betegágyas asszony és gyermeke az elmúlt éjszakát jól töltötték“, stb. Szokásban van ilyenkor a betegnek mindenféle drága ételekkel kedveskedni. Máshol a „lebetege- dés“ az által adatik hirül, hogy az ajtóra egy da>> rabka selyem függesztetik ki, mely ha veres, jele annak, hogy fiú, ha pedig fehér, leány az újszü­lött. Az a ház, mely ilyformán megjelöli, hogy a családban szaporaság állott be, ősi intézmények és szabadalmak oltalma alatt áll ; nevezetesen a nőt bizonyos határidőig senkinek sem szabad há­borgatni; a ház a törvényes zálogolások és más végrehajtásoktól mentve van; családja tagjait a törvény nem kötelezheti; katonát nem szállásolnak be; ha katona-csapatok vonulnak el a ház előtt, a dobverés vagy trombitálás megszüntettetik stb. Valamint általában Hollandiában csaknem minden egészen másképen van, mint egyebütt, — úgy a házasságkötésnek sem az a módja van, mint p. o. nálunk is nagy Magyarországon. A fennebb érintett családias rendszer nem engedi meg a ná­lunk szokásos úgynevezett „házhoz való járást“, sem a fiatalok azon szabad összejöveteleit, társal­gásait, egy szóval a „vizitelést“ és „széptevést“, mely oly sok helyt a „divatos élet“ egyedüli fel­tételének és kellékének tartatik — azt gondolván, hogy a való élet helyes czélja csakis ebben áll. A hollandi ifjú megelégszik, lia egy leányos családhoz bebocsáttatást nyer, a melylyel egyszer­smind azt is megnyerte, hogy a maga „kiválasztott­ját“ eljegyezte s azután a körülmények szerint, hosszú éveken keresztül mint jegybenjárók élnek, mig frigyet köthetnek. Igaz, hogy sokszor nagyon fiatalon jegyzik el magukat egymásnak; de sze­relmi szerződéseiket fel is bonthatják, ha netalán később egymásnak nem tetszenének ; mely felbon­tás azonban a legritkább esetek közé tartozik. — Arra is van akárhány példa, hogy a szülék jegy­zik el a gyermekeket s ebben később a fiatalok is megnyugosznak. Hogy az összekelésnek ezen leirt formája nem lehet czéltévesztett, egyebek közt mutatja az is, hogy — mint előbb is mondot­tam — a hollandi nők általában jó anyák, hü hit­vesek és kitűnő házinők, a kiknek vallásosságuk után főleg a gyermeknevelés és gazdasszonykodás a legfőbb és legékesebb erényeik közé tartoznak, melyekért én részemről megbocsátottam nekik, a miért konyhájuk igaz, nem magyaros, de viszont nem is németes. (Vége következik.) — 139 — vegyes hírek. — Szentiványi Gyula, brassómegyei főis­pánnak a marosvásárhelyi kir. táblához leendő ki- neveztetését még mindig hirelik a lapok. Újabb közlések szerint gróf Bethlen András neveztetnék ki Szentiványi Gyula helyett Brassó- és Fogaras- megye főispánjává. Ez a hir, ha Szentiványi csak­ugyan megválik a brassómegyei főispánáságtól, az eddigi kombinácziókkal szemben igen megnyugtató Iiáromszékmegyére nézve. —• A háromszégmegyei főjegyző válasz­tás a legközelebbi törvényhatósági közgyűlésen meg fog történni. A napokban e czéiból — mint halljuk — tájékoztató értekezlet lesz Sepsi-Szent- Györgyön. — A sepsi-szentgyörgyi műkedvelők május 6-iki előadásáról a következő müsorozatot közöljük. I. szakasz 1) Zene-nyitány. 2) „Hogyha tit­kolt könyeim“, előadja a vegyes kar. 3) Zongora­játék négy kézre, előadják Spitzer Merszédes és Lehrer Czeczilia kisasszonyok. 4) Magán dalok, énekli Gold Izor ur. 5) „Holt költő szerelme“, szavalja Stöger Adél kisasszony, —- zongorán ki­séri : Csinádi Lajosné úrasszony. 6) „Magyar dalár-induló“, előadva a magári férfi kar által. — II. szakasz: „A nyolczadik ponty, vígjáték Murgertől. Rószt vesznek : Nagy Anna, Konstan- kevics Irena kisasszonyok, Jánosi Gábor és Bog­dán Arthur urak. A vegyes karban a férfiakon kívül közreműködnek: Málik józseíné, Csinádi La­josné úrasszonyok. Stöger Adél, Fejér Anna, Fo- golyán Mariska, Nagy Leona, Nagy Anna, Nagy Olivia kisasszonyok. Helyárak az eddigiek; jegyek előre válthatók Fogolyán Lukács ur kereskedé­sében. — A sepsi-sz entgyörgy i önkéntes tűz oltó-egylet 1882. május 7 ik napján délután 3 órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart, melyre a .tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgy : az alapszabályoknak a nagyméltóságu magy. kir. belügyminisztérium által megkívánt módosítása. — Sepsi-Szentgyörgy, 1882. ápril 28. Az igazgató választmány megbízásából Horváth Ferencz, titkár. — Erdély uj püspökével, LönharttaJ, ked­den történt meg a canonicus processus a bécsi nunciaturában. A nuncius, Vannutelli érsek, Lön- hart püspök tiszteletére d. u. 6 órakor diszebédet adott, melyen a magyar delegáczióból nemcsak a főpapi tagok, hanem a miniszterek is hivatalo­sok voltak, köztük Tisza Kálmán. Lönhart püspök már elutazott Bécsből. — A görgényi havasok aljában nagy elő­készületek folynak, hogy a trónörökös fejedelmi kényelemre találjon a vadregényes vidéken. A Rákóczy-kastélyt újonnan bútorozzák s más czél- szerü intézkedéseket is tesznek. Stefánia főherczeg- nő ezúttal nem kiséri el férjét; de a király leutazik a trónörökössel Erdélybe. — Kitüntetés — a halálos ágynál. Riebauer Ferencz krumai agg tanítót az uralko­dó érdemei elismeréséül a koronás eziist-érdemke- reszttcl tüntette ki. Midőn az érdemjel megérke­zett, az agg iskolamester már a halállal küzdött. A keresztet tehát a haldokló mellére tűzték, ki öntudatánál volt és hálásan köszönte uralkodója elismerését. Még aznap éjszaka meghalt. —■ A háromszékmegyei tanítótestület kézdi járásköre folyó évi május hó 13-án délelőtt 9 órakor Ivézdi-Vásárhelyen tartja gyűlését, mely­re úgy a rendes és tiszteletbeli tagok, mint a tan- ügybarátok tisztelettel meghivatnak:. Tárgysoro­zat: 1) Jegyzőköny felolvasása és hitelesítése. 2) Gyakorlati tanítás Erdélyi Károly által a f. nép­iskola IV. osztályában a nemzetgazdaság- vagy az ipartanból. 3) „Miket lehetne tenni a magyarosítás érdekében?“ értekező Vájná Károly. 4) .Szaval Vájná Károly és Kovács Ferencz. 5) A bizottsá­gok jelentései. 6) Indítványok. 7) Tisztujitás. — Dálnok, 1882. ápril hó 27-én. Elnöki megbízásból : Nagy Ferencz, köri jegyző. — A laborfalvi és szentiványi ifjúság tánczot tanulván, husvét harmadnapján vizsgázott, melyet az Eötvös-alap javára rendezett bállal zárt be a községi iskolában. Ezen bál tiszta jövedelme 5 frt 50 kr, melyet alólirtnak adtak át, hogy azt rendeltetése helyére a központi pénztárba meg- küldjem. Az összeg csekély ugyan, de tekintetbe véve a helyi viszonyokat és azt, hogy együttesett a bál a Nagyborosnyón ugyanakkor tartott orszá­gos „veres kereszt“-egyleti bállal — kielégítő. En a nevezett ifjúságnak szívesen köszönöm azt, hogy megemlékeztek egy oly alapról, mely hivatva van letörleni azoknak könyeit, kik előttük világolván, saját magukat emésztik fel. Dicséretül felemlíthe­tem, hogy a különböző osztályú kevés, de válo­gatott ifjúság oly uriasan és művelten viselte ma­gát és lejtette a salon-tánczokat, hogy az megil­lette volna bármelyik magasabb osztály ifjúságát is. Isten adjon minden községnek ilyen jóratörek- vő ifjúságot! Szívből kívánja — Laborfalván, 1882. ápril 21. Kádár Lajos. — A brassói ipar- és kereskedelmi ka­marától. A földmivelési, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter ur a brassói kereskedelmi és ipar­kamarát a postafeladó-könyvekre vonatkozó fel- terjesztésére értesítette a következőről, mi itt köz- tudomásra hozatik: Már az i878-ik év óta fennáll azon rendelet, hogy megbízható olyan felektől, melyek rendszerint több kocsipostai küldeményt egyszerre adnak fel a postára, azokat két példány­ban kiállított jegyzék mellett fogadják el, melyek­re a szükséges nyomtatványokat a postahivatal dij nélkül szolgáltatja s melyek közül az egyik, feladó-vevény helyett, a feladónak aláírva vissza- adatik, a másik pedig a postahivatalnál marad. Az utánvételes küldemények külön jegyzékbe fog­laltatnak. Csak a 200 írton felül nyilvánított ér­tékkel bíró küldemények és pénzes levelek egyál­talán zárattak ki, minthogy azokkal nagyobb ve­szély és felelősség járván, szükséges, hogy a fel­adásukról szóló okmányokat teljesen a postainté­zet saját községei állitsék ki. A nem távirati pos­tautalványokra és az ajánlott levelekre nézve azon rendelet áll fenn, hogy ezen küldemények nem kettős jegyzék, hanem fűzött könyv mellett vétetnek fel, melyet a fél maga tartozik előál­lítani. — A tartalékos honvédeknek az idei fegyvergyakorlatokra való behívása nem fog min­denütt egyformáu eszközöltetni. A mint az „O. E.“ értesül, a honvédelmi miniszter, tekintettel azon körülményre, hogy az országnak némely vidéké­ről a krivosjei zavargások elnyomására tartalékez- redek is mozgósittattak, akkép intézkedett, hogy az ily megyékben — nehogy a lakosság munkaerő­ben hiányt szenvedjen, a tartalékos honvédek nem a szokott arányban, hanem a lehetőségig kis rész­ben hivatnak be fegyvergyakorlatra. — Pályázat postamesteri állomásra Mike- szászán (Küküllömegye) tiszti szerződés és 100 frt készpénzbeli biztosíték letétele mellett. Évi járan­dóság: 140 forint fizetés, 40 frt irodai és 400 frt szállítási átalány. Kérvények három hét alatt a nagy-szebeni postaigazgatósághoz intézendök. — Nagyszeben, 1882. április 20. A m. kir. postaigaz­gató : Follért. — Darwin halála a nagy tudós hazájában sokkal nagyobb és általánosabb részvétet keltett, mint Beaconsfield vagy Carlyle elhunyta, s min­denki meg van győződve, hogy Darwin az angol nemzetnek e század legnagyobb férfia közt a leg­első helyet foglalta el, s ő is, mint Newton, kor­szakalkotó müveket teremtett. Egyéni jellemerői a „Times“ a következő szépen jellemző sorokat írja : A mily nagy volt mint tudós, a mily óriási volt esze, oly szép volt jelleme is, mely mindenkit elragadott, ki vele érintkezésbe lépett. Becsülete-' sebb ember mint ő sohasem létezett. Nemcsak fÖ- lülemelkedett a feltalálók közönséges kicsinyeske­dése s irigykedése fölé, de rendkívül lelkiismere­tes is volt minden tény meggátolásában, minden hoz­zá intézett megjegyzés megfontolásában. Társalgási modora rendkívül vonzó volt, de betegsége meg­követelte, hogy visszavonuljon a társaságtól, s hogy a hozzá méltó nyilvános tiszteletadások elől kitérjen. A megtestesült barátságosság volt s igen sok tanuló bir tőle egy pár sort, melyet az agg tudós buzdításul irt nekik tanulásaik folytatására. — Bank-igazgató a zsi v ányok közt. Notarbadolo urat, egy szicziliai bank igazgatóját, a zsiványok elfogták s csak 75,000 lira váltság­díjért bocsátották szabadon. Palermóba visszatér­te valóságos ünnep volt, melyben az egész va­ros részvett. A Marlo-palota, melyben Notarbadolo lakik, ki volt világítva és több ízben meg kellett

Next

/
Thumbnails
Contents