Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-04-30 / 35. szám
megállapodás tárgyát képezvén, ezen kérdésnek eldöntése a szolgabirák s városi kapitányok hatásköréhez nem tartozik.“ Felhivta egyidejűleg a minisztérium a bizottságot, hogy miután az illető járási szolgabiró jelentéséből az tűnik ki, hogy az ottani községi erdők nem felfogadott erdőőrök által kapuszám szerint őriztetnek, az időnként kirendelt lakosok pedig erdőőröknek nem tekinthetők s tehát mint ilyenek fel nem eskethetők, — haladék nélkül intézkedjék az iránt, hogy az 1879. évi XXXI. tör- vényczikk 22. §-ának érvény szereztetvén, a községi erdők a törvény értelmében s olyképen őriztessenek, hogy az őrzés nemcsak az idegen káro- sitók, hanem a község lakosai ellen is érvényesíttessék. Régi jó szokás lévén még napjainkban is csak úgy immel-ámmal őriztetni az erdőket s még is azt kívánni, hogy azok ne pusztítassanak, a fiatalos ne legeltessék le azokban és erdőégések se tegyék tökre azokat . . . mert hát arravaló az uj erdőtörvény és az öt-hat vármegyére jutó egyetlen királyi erdőfelügyelő! . . , alkalomszerűnek, sőt szükségesnek véltük részünkről ezeket megismertetni. lí-y. A holland nép köréből, — Венке István felolvasása. — (Folytatás ) A családoknak és egyeseknek elzárkozottsá- ga és visszavonultsága oly nagy mértékben ki van fejlődve, hogy ahhoz képest még az angol társadalmi élet is e tekintetben magyarosnak mondható. Ott mindenik család magában egy-egy kis világ, mely nem igen sokat törődik, hogy a másik mit csinál. Az a patriarchalis életmód és társas összejövetel, mi a magyar társadalmat kiválókig jellemzi, itt hírből sincs meg. Még a rokonok közt is bizonyos merev válaszfal létezik, mi az idegen előtt megfoghatatlan hidegségnek tűnik fel, pedig nem az. Mert ellenkezőleg, mindennek daczára a lehető legnagyobb összefűző láncz és ka pocs húzódik keresztül az egész társadalmi életen, annyira, hogy például szolgálhatna a holland nép sok más nemzetnek. Ha országa nem is „dáridós“ és a hollandus nem is „vigad sirva“, mint a magyar; továbbá, ha bálok s más pazar fénynyel és még pazarabb költséggel járó időtöltések nincsenek is ; de azért részt vesznek minden olyan ösz- szejövetelen, hol nemes szórakozást, valódi örömet s lelki élvezetet találni, mint: a mindennemű tudományos és népszerű felolvasásokon, jótékony- czélu gyülésezéseken ós összejöveteleken, melyeken kívül csak még a gondos házi foglalatosságok, gyermeknevelés és gazdasszonykodás töltik be főleg a nő életét a rangvágyást élesztő pipere s pazar mulatság helyett. Fs végül : elzárkozottan élnek ugyan r. hollandok, de nem úgy, hogy azért egyek ne lehetnének a szeretetben, a fajdalom iránti részvétben, az egymás iránti kölcsönös érdeklődésben s a szabadság és függetlenség érze tében, melyet tán legeiül kellett volna említenem. F.z az elzárkozottság inkább csak a családiasság erénye. Ezért, hogy ott a nők gyöngéd és szelid- érzelmüek, szigorú erkölcsüek, családjukhoz ragaszkodók s mindenek felett vallásos, jó házi nők és kitűnő anyák, tartván ott azt a közmondást, hogy : „N ők nélkül nincsen élet“ oly értelemben, hogy a nő maradjon csak nőnek, női hivatása és foglalkozása mellett, — mint ezt nálunk Arany János oly szépen visszatükrözi eme versszakban : „Anyai gond, anyai báj Virraszt a bölcső felett, Redős homlok, mosolygó száj Az aggódó szeretet: Kire ily nap nem derül, Szánd az árvát, könyörülj !“ A fentebbiekből kifolyólag a következő jellemvonásaik nem fognak oly „sajátságosaknak“ látszani, mint a minőknek egyelőre feltűnhetnek. Az a szokás ugyanis, hogy ha beteg van a háznál, az által jelöltetik s adatik tudtul másoknak és az érdeklődőknek, hogy egy darab papiros, melyre a beteg aznapi állapota van az orvos által leírva, a kapura s illetőleg az ajtóra (mert itt udvarok nem lévén, csak egyszerű házajtók vannak) kifüggesztetik, mi által eleje vétetik minden zajosabb lármának, a „látogatás szükségének“ és azon eshetőségnek, hogy a sok menés-jövés által a beteg állapotában rosszabb fordulatok ne álljanak be. (Angliában az, hogy beteg van a háznál, azon mód által jelöltetik, hogy a csengettyü-huzó vagy ajtó-kopogtató felköttetik.) — Ily czédula van ki- ragas/.tva azon jobbmóduak házainál is, hol gyermek született, hirül adva, hogy miként van mind az anya, mind a gyermek; például : „A betegágyas asszony és gyermeke a körülményekhez képest jól vannak“, vagy: „A betegágyas asszony és gyermeke az elmúlt éjszakát jól töltötték“, stb. Szokásban van ilyenkor a betegnek mindenféle drága ételekkel kedveskedni. Máshol a „lebetege- dés“ az által adatik hirül, hogy az ajtóra egy da>> rabka selyem függesztetik ki, mely ha veres, jele annak, hogy fiú, ha pedig fehér, leány az újszülött. Az a ház, mely ilyformán megjelöli, hogy a családban szaporaság állott be, ősi intézmények és szabadalmak oltalma alatt áll ; nevezetesen a nőt bizonyos határidőig senkinek sem szabad háborgatni; a ház a törvényes zálogolások és más végrehajtásoktól mentve van; családja tagjait a törvény nem kötelezheti; katonát nem szállásolnak be; ha katona-csapatok vonulnak el a ház előtt, a dobverés vagy trombitálás megszüntettetik stb. Valamint általában Hollandiában csaknem minden egészen másképen van, mint egyebütt, — úgy a házasságkötésnek sem az a módja van, mint p. o. nálunk is nagy Magyarországon. A fennebb érintett családias rendszer nem engedi meg a nálunk szokásos úgynevezett „házhoz való járást“, sem a fiatalok azon szabad összejöveteleit, társalgásait, egy szóval a „vizitelést“ és „széptevést“, mely oly sok helyt a „divatos élet“ egyedüli feltételének és kellékének tartatik — azt gondolván, hogy a való élet helyes czélja csakis ebben áll. A hollandi ifjú megelégszik, lia egy leányos családhoz bebocsáttatást nyer, a melylyel egyszersmind azt is megnyerte, hogy a maga „kiválasztottját“ eljegyezte s azután a körülmények szerint, hosszú éveken keresztül mint jegybenjárók élnek, mig frigyet köthetnek. Igaz, hogy sokszor nagyon fiatalon jegyzik el magukat egymásnak; de szerelmi szerződéseiket fel is bonthatják, ha netalán később egymásnak nem tetszenének ; mely felbontás azonban a legritkább esetek közé tartozik. — Arra is van akárhány példa, hogy a szülék jegyzik el a gyermekeket s ebben később a fiatalok is megnyugosznak. Hogy az összekelésnek ezen leirt formája nem lehet czéltévesztett, egyebek közt mutatja az is, hogy — mint előbb is mondottam — a hollandi nők általában jó anyák, hü hitvesek és kitűnő házinők, a kiknek vallásosságuk után főleg a gyermeknevelés és gazdasszonykodás a legfőbb és legékesebb erényeik közé tartoznak, melyekért én részemről megbocsátottam nekik, a miért konyhájuk igaz, nem magyaros, de viszont nem is németes. (Vége következik.) — 139 — vegyes hírek. — Szentiványi Gyula, brassómegyei főispánnak a marosvásárhelyi kir. táblához leendő ki- neveztetését még mindig hirelik a lapok. Újabb közlések szerint gróf Bethlen András neveztetnék ki Szentiványi Gyula helyett Brassó- és Fogaras- megye főispánjává. Ez a hir, ha Szentiványi csakugyan megválik a brassómegyei főispánáságtól, az eddigi kombinácziókkal szemben igen megnyugtató Iiáromszékmegyére nézve. —• A háromszégmegyei főjegyző választás a legközelebbi törvényhatósági közgyűlésen meg fog történni. A napokban e czéiból — mint halljuk — tájékoztató értekezlet lesz Sepsi-Szent- Györgyön. — A sepsi-szentgyörgyi műkedvelők május 6-iki előadásáról a következő müsorozatot közöljük. I. szakasz 1) Zene-nyitány. 2) „Hogyha titkolt könyeim“, előadja a vegyes kar. 3) Zongorajáték négy kézre, előadják Spitzer Merszédes és Lehrer Czeczilia kisasszonyok. 4) Magán dalok, énekli Gold Izor ur. 5) „Holt költő szerelme“, szavalja Stöger Adél kisasszony, —- zongorán kiséri : Csinádi Lajosné úrasszony. 6) „Magyar dalár-induló“, előadva a magári férfi kar által. — II. szakasz: „A nyolczadik ponty, vígjáték Murgertől. Rószt vesznek : Nagy Anna, Konstan- kevics Irena kisasszonyok, Jánosi Gábor és Bogdán Arthur urak. A vegyes karban a férfiakon kívül közreműködnek: Málik józseíné, Csinádi Lajosné úrasszonyok. Stöger Adél, Fejér Anna, Fo- golyán Mariska, Nagy Leona, Nagy Anna, Nagy Olivia kisasszonyok. Helyárak az eddigiek; jegyek előre válthatók Fogolyán Lukács ur kereskedésében. — A sepsi-sz entgyörgy i önkéntes tűz oltó-egylet 1882. május 7 ik napján délután 3 órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart, melyre a .tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgy : az alapszabályoknak a nagyméltóságu magy. kir. belügyminisztérium által megkívánt módosítása. — Sepsi-Szentgyörgy, 1882. ápril 28. Az igazgató választmány megbízásából Horváth Ferencz, titkár. — Erdély uj püspökével, LönharttaJ, kedden történt meg a canonicus processus a bécsi nunciaturában. A nuncius, Vannutelli érsek, Lön- hart püspök tiszteletére d. u. 6 órakor diszebédet adott, melyen a magyar delegáczióból nemcsak a főpapi tagok, hanem a miniszterek is hivatalosok voltak, köztük Tisza Kálmán. Lönhart püspök már elutazott Bécsből. — A görgényi havasok aljában nagy előkészületek folynak, hogy a trónörökös fejedelmi kényelemre találjon a vadregényes vidéken. A Rákóczy-kastélyt újonnan bútorozzák s más czél- szerü intézkedéseket is tesznek. Stefánia főherczeg- nő ezúttal nem kiséri el férjét; de a király leutazik a trónörökössel Erdélybe. — Kitüntetés — a halálos ágynál. Riebauer Ferencz krumai agg tanítót az uralkodó érdemei elismeréséül a koronás eziist-érdemke- reszttcl tüntette ki. Midőn az érdemjel megérkezett, az agg iskolamester már a halállal küzdött. A keresztet tehát a haldokló mellére tűzték, ki öntudatánál volt és hálásan köszönte uralkodója elismerését. Még aznap éjszaka meghalt. —■ A háromszékmegyei tanítótestület kézdi járásköre folyó évi május hó 13-án délelőtt 9 órakor Ivézdi-Vásárhelyen tartja gyűlését, melyre úgy a rendes és tiszteletbeli tagok, mint a tan- ügybarátok tisztelettel meghivatnak:. Tárgysorozat: 1) Jegyzőköny felolvasása és hitelesítése. 2) Gyakorlati tanítás Erdélyi Károly által a f. népiskola IV. osztályában a nemzetgazdaság- vagy az ipartanból. 3) „Miket lehetne tenni a magyarosítás érdekében?“ értekező Vájná Károly. 4) .Szaval Vájná Károly és Kovács Ferencz. 5) A bizottságok jelentései. 6) Indítványok. 7) Tisztujitás. — Dálnok, 1882. ápril hó 27-én. Elnöki megbízásból : Nagy Ferencz, köri jegyző. — A laborfalvi és szentiványi ifjúság tánczot tanulván, husvét harmadnapján vizsgázott, melyet az Eötvös-alap javára rendezett bállal zárt be a községi iskolában. Ezen bál tiszta jövedelme 5 frt 50 kr, melyet alólirtnak adtak át, hogy azt rendeltetése helyére a központi pénztárba meg- küldjem. Az összeg csekély ugyan, de tekintetbe véve a helyi viszonyokat és azt, hogy együttesett a bál a Nagyborosnyón ugyanakkor tartott országos „veres kereszt“-egyleti bállal — kielégítő. En a nevezett ifjúságnak szívesen köszönöm azt, hogy megemlékeztek egy oly alapról, mely hivatva van letörleni azoknak könyeit, kik előttük világolván, saját magukat emésztik fel. Dicséretül felemlíthetem, hogy a különböző osztályú kevés, de válogatott ifjúság oly uriasan és művelten viselte magát és lejtette a salon-tánczokat, hogy az megillette volna bármelyik magasabb osztály ifjúságát is. Isten adjon minden községnek ilyen jóratörek- vő ifjúságot! Szívből kívánja — Laborfalván, 1882. ápril 21. Kádár Lajos. — A brassói ipar- és kereskedelmi kamarától. A földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi miniszter ur a brassói kereskedelmi és iparkamarát a postafeladó-könyvekre vonatkozó fel- terjesztésére értesítette a következőről, mi itt köz- tudomásra hozatik: Már az i878-ik év óta fennáll azon rendelet, hogy megbízható olyan felektől, melyek rendszerint több kocsipostai küldeményt egyszerre adnak fel a postára, azokat két példányban kiállított jegyzék mellett fogadják el, melyekre a szükséges nyomtatványokat a postahivatal dij nélkül szolgáltatja s melyek közül az egyik, feladó-vevény helyett, a feladónak aláírva vissza- adatik, a másik pedig a postahivatalnál marad. Az utánvételes küldemények külön jegyzékbe foglaltatnak. Csak a 200 írton felül nyilvánított értékkel bíró küldemények és pénzes levelek egyáltalán zárattak ki, minthogy azokkal nagyobb veszély és felelősség járván, szükséges, hogy a feladásukról szóló okmányokat teljesen a postaintézet saját községei állitsék ki. A nem távirati postautalványokra és az ajánlott levelekre nézve azon rendelet áll fenn, hogy ezen küldemények nem kettős jegyzék, hanem fűzött könyv mellett vétetnek fel, melyet a fél maga tartozik előállítani. — A tartalékos honvédeknek az idei fegyvergyakorlatokra való behívása nem fog mindenütt egyformáu eszközöltetni. A mint az „O. E.“ értesül, a honvédelmi miniszter, tekintettel azon körülményre, hogy az országnak némely vidékéről a krivosjei zavargások elnyomására tartalékez- redek is mozgósittattak, akkép intézkedett, hogy az ily megyékben — nehogy a lakosság munkaerőben hiányt szenvedjen, a tartalékos honvédek nem a szokott arányban, hanem a lehetőségig kis részben hivatnak be fegyvergyakorlatra. — Pályázat postamesteri állomásra Mike- szászán (Küküllömegye) tiszti szerződés és 100 frt készpénzbeli biztosíték letétele mellett. Évi járandóság: 140 forint fizetés, 40 frt irodai és 400 frt szállítási átalány. Kérvények három hét alatt a nagy-szebeni postaigazgatósághoz intézendök. — Nagyszeben, 1882. április 20. A m. kir. postaigazgató : Follért. — Darwin halála a nagy tudós hazájában sokkal nagyobb és általánosabb részvétet keltett, mint Beaconsfield vagy Carlyle elhunyta, s mindenki meg van győződve, hogy Darwin az angol nemzetnek e század legnagyobb férfia közt a legelső helyet foglalta el, s ő is, mint Newton, korszakalkotó müveket teremtett. Egyéni jellemerői a „Times“ a következő szépen jellemző sorokat írja : A mily nagy volt mint tudós, a mily óriási volt esze, oly szép volt jelleme is, mely mindenkit elragadott, ki vele érintkezésbe lépett. Becsülete-' sebb ember mint ő sohasem létezett. Nemcsak fÖ- lülemelkedett a feltalálók közönséges kicsinyeskedése s irigykedése fölé, de rendkívül lelkiismeretes is volt minden tény meggátolásában, minden hozzá intézett megjegyzés megfontolásában. Társalgási modora rendkívül vonzó volt, de betegsége megkövetelte, hogy visszavonuljon a társaságtól, s hogy a hozzá méltó nyilvános tiszteletadások elől kitérjen. A megtestesült barátságosság volt s igen sok tanuló bir tőle egy pár sort, melyet az agg tudós buzdításul irt nekik tanulásaik folytatására. — Bank-igazgató a zsi v ányok közt. Notarbadolo urat, egy szicziliai bank igazgatóját, a zsiványok elfogták s csak 75,000 lira váltságdíjért bocsátották szabadon. Palermóba visszatérte valóságos ünnep volt, melyben az egész varos részvett. A Marlo-palota, melyben Notarbadolo lakik, ki volt világítva és több ízben meg kellett
