Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-04-20 / 32. szám
126 biztosságáról, használható utak helyreállításáról és az előbbi előterjesztésben már említett erősítési munkálatok eszközléséről. A szükséglet október végéig van számítva oly feltétel mellett, hogy még az ősz kezdete előtt lehetségessé fog válni a csapatok létszámának részben való leszállítása. — A kért összeg a következőkre fog lordittatni. Pénz élelmezésre 3 millió 003,46g frt; természetbeni élelmezésre 10 millió 329,251 írt; lovak vásárlása 44,922 frt; fegyverekre 147,700 frt; a szekerészeire 43,466 irt; mérnökkari és építési munkákra 5.349,000 írt; ruházatra 1.771,074 frt; az egészségügyre 945,147 frt és rendkívüli kiadásokra 1.448,981 frt. A mint Pécsből távirják, a magyar delegá- czió egyesült négyes bizottsága a rendkívüli hitűiről szóló javaslatot kedden vette tárgyalás alá. — Az ülésszak valószínűleg tizenkét napig fog tartani. A delegáczióktól igénylendő 23.733,000 frtnyi hitel fedezésének módozata tekintetében eddigeié még nem hozatott végleges határozat; mindenesetre azonban, — habár a közös aktívák egyré- sze is felhasználtatik — a mindkét részről való quóta papirjáradék-kibocsátás utján^fog fedeztetni. A közös kormány — Pécsből érkező jelentés szerint ■— komoly tanácskozás alá vette azt a tervet, hogy Herczegovina egy része s Krivosje külön egységes katonai és polgári közigazgatás alá egyesittessék s ekként az okkupáit tartományok bekebelezése részben foganatosittassék. Nehogy azonban ezen tervet akár a delegácziók, akár a parlamentek vita tárgyává tegyék s esetleg dip- iomácziai felszólalásra is ürügy támadjon, csak a delegácziók tárgyalásai után fogják azt életbe léptetni s pusztán katonai közigazgatási szempontból indokolni. Ugyané kérdésre nézve a „Politik“ bécsi levelezője illeiékes helyen arról értesül, hogy az esetre, ha a delegácziókban újra felmerül az okkupáit tartományok bekebelezésének kérdése, a kormány ahoz az állásponthoz ragaszkodnék, hogy nem idején való dolog vitatkozás tárgyává tenni ezt a thémát, mely annyira össze van bonyolódva az internaczionális viszonyokkal, s legjobb, ha úgy hagyják a tényeket, a mint vannak. Legfeljebb arról kell gondoskodni, hogy az okkupáit területekről ne háruljon veszedelem л monarchia érdekeire. A vám tini fa revisiojáról szóló törvényjavaslat elintézése után az osztrák és a magyar parlamenti bizottsági határozatok közt felmerült differencziák kiegyenlítésére irányuló tárgyalások folytatása czéljából Matlekovics Sándor államtitkár Mihálo- vics min. titkár kíséretében Pécsbe utazót Ez alkalomból a rFrdbl“ jói értesült forrásból azt irja, hogy a két kormány közt a vámtarifa tételeire nézve érdemleges differenczia nincs. Azonban az ЖХГ »цж»^дrш^ия«Шl^мl^irшtвaaз^vgyJ■o(nw■l ni* 11 m итяатятштюа4иаш1ж*хяш1шяшгяжш^яштлшттакш—т**т**швкж—ш be a tudományos vitákba, ez onnan van, mert nagy számú példa áll előtte arra nézve intőjelül, miszerint magát koczkáztatná, ha alkalomszerüleg nyilatkoznék. Tekintélye, nehezen kezeskednék egy második kiadású olyatén bíráskodásért, melynél fogva egykor megtiltotta a napnak, hogy mozdulatlan maradjon, a földnek, hogy forogjon. 6Vége;. A férfiak szerelme. Alice Lingard, amerikai Írónő New-Yorkban nyilvános, felolvasást tartott, melyen e fontos kérdést is megfejtette. „Eddig c ak a nők szerelméről beszéltem — úgymond — most áttérek annak a kérdés lek megoldására, hogy milyen a férünk szerelme? Saját nemem, meglehet, azt fogja tartani rólam, hogy tévedek, vagy hogy a pokolra is érdemes vagyok; de arról biztosítom önöket, hogy a férfi sokkal inkább érzi a szerelem hatalmát, mint a nő, — ha ugyan a férli egyáltalában érzi. Számításaimból szánt-szándékkal kihagytam a csapodár férfiakat és a pillangókat ; — ezek nem férfiak, csak igy neveztetnek. A férfi szive néni oly könnyen izgatható és ingerelhető, mint a nőé, bár természetes, hogy minden férfi, a ki férfi-számba jöhet, csodálja, tiszteli és szereti a szép nőt. — E.s miért ne tenné ezt? Átlag véve a férfi mind szellemileg, mind testileg erősebb a nőnél, s ha igazán szeret, ha a szenvedély, mely lelket, szivét és eszét lebilincselve tartja, a csodálaton és tiszteleten alapul : úgy az nem múlhat el; úgy az változhatlan és örökké tartó érzelem marad. Ha a szeretett nőt megnyerheti, úgy barátság, béke és boldog élet költözik hajlékukba. Ha nem nyerheti meg, úgy ha később évek múltával megházasodik is, az ő élete nem lesz egyéb; mint a tengődés egy neme. Nem talál örömet és és boldogságot az életben.“ Ez a hölgy megérdemli, hogy taláijon férfit, — a ki megérti. időközben felmerült differencziális tariffák Fiume és Trieszt számára képeznek nehézséget; tervezve van ugyanis, kedvezményes tariffát állapítani meg az említett kikötők számára: a kávéra, kakaóra, indigóra, gyantára nézve, és nem a petróleumra, mint hire volt. De minthogy az említett áruezik- kek bevitele sokkal jelentéktelenebb Fium^, mint Trieszt felé, a magyar kormány ez irányban is kíván konczessziót és ez képez nehézséget. Külföld. Az orosz kormányban Giers kineveztetésóvel állítólag összefüggő változásokról szóló hírek még egyre folynaK. Varsóból jelenti egy távirat, hogy híre jár, hogy Ignateff gróf legközelebb megválik állásától, mert az orosz udvarnál folyvást szaporodnak ellenségei. A konzervatív arisztokratikus körök inkább élnének most is a zsandár-világban, mint abban a bizonytalanságban, melyet Ignatieff politikája teremtett. Nikolai báró, a vult közoktatási miniszter, is jobbára csak azért mondott le, mert meghagyták neki, hogy értekezzék Igna- tieffel, mielőtt jelentést tenne a czárnak. Ezzel a hirrel megegyezik a londoni „Morning Post“ jelentése is, meiy Lobanov belügyminiszterré meghivatásának hírét közli, hozzá léve, hogy ez a kineveztetés még sokkal nagyobb jelentőséggel bírna, mint Giersnek kineveztetése. Lobanov, éppen úgy. mint Orlov herczeg — ki még mindég a czárnál van Gatsinában — elismert hive a mértékletes, de folytonos haladás pártjának. Kineveztetése, ha valóban megtörténik, az Orlov herczeg által pártolt politikai tökéletes győze.mével volna egyértelmű. Azt minden oldalról jelentik, hogy Orlov herczeg fáradhatatlanul arra igyekszik a czárt rávenni, hogy koronázratásával egyidejűleg alkotmányt adjon Oroszországnak, ezzel koronáztatását nagy politikai fontossággal bíró eseménynyé emelve. Végül megemlítjük még, hogy egy szent-pé- tervári távirat jelentése szerint rövid idő múlva a berlini és bécsi udvarokhoz előkelő egyén fog menni, mint a czár bizalmi embere, hogy Oroszország békés politikájáról a legmegnyugtatóbb nyilatkozatokat tegye. annak nyelvét pedig mindenkor előszeretettel tanulták. Magyarországban még mindég boldog megelégedésben éltek. Mi utódok pedig büszkék vagyunk arra, hogy a jeles magyar nemzet hűséges fiai lehetünk. Fájdalmasan hatott tehát reánk a hir, hogy egy külföldi, roszul értesített egylet azt tűzte feladatául, hogy az itt Magyarországon állítólag elnyomott, valóságban azonban a magyarokkal mindenben egyenjogú német ajkú lakosokat oltalmába vegye. A német hirlapok, nevezetesen a „Frankfurter Journal“ alaptalan, majdnem rajongó kifakadásait figyelemre nem is méltatva, nagy felháborodást okozott köztünk a Deutscher Schul- vereinnak a magyar miniszterelnökhöz intézett nyílt levele, melyből felismerhetlenül megérthető, hogy izgatási törekvéseiknek végczélja az, hogy Magyazországon eddig soha nem létezett német kérdést fölbolygassák. Igaz, hogy anyanyelvűnk folytán a nagy Németországgal szellemi ószeköt- tetésben vagyunk, de ez még nem jelentheti azt, hogy mi politikailag Németországhoz tartozunk, avagy a német oltalom és idegen segély igény- bevételének szükségét érezzük. Okosabban cselekednék a Schulverein, ha állapotainkról személyesen szerezne meggyőződést itt körünkben és nem hallgatna nehány elégedetlen erdélyi német rosz- akaratu sugdosásaira. Ennek folytán Gölniczbánya város polgárai mind Magyarország és a magyar haza hűséges fiai, a „Deutsche Schulverein“-nak belügyeinkbe való jogosulaltan beavatkozását ünnepélyes tiltakozásunk mellett ezennel határozót- I tan visszautasítjuk éi kijelentjük, hogy magyar hazánknak minden időben megőrzött honszerete- tiinket kilátásba helyezett segélylyel soha fülese- rélni nem fogjuk, de mint eddig, úgy ezentúl is a forrón szeretett magyar hazának örökké hívei maradunk.“ E határozat elfogadása után a népgyülés egyhangúlag elhatározta, hogy ez a „Deutsche Schulvereiimak megküldetik és a népgyülés jegyzőkönyve a városi levéltárba helyeztetik el. Az erdélyi szászok pedig erre nagy bölcsen hallgatnak. A holland nép köréből, — Вейке István felolvasása. — lrlandban a gyilkosságok egyre szaporodnak. A legutóbbi gyilkosságok folytán kitűzött dijakat összeszámítva, 500,000 forint van kitűzve gyilkosok fölfedezésére, xv terrorizmus azonban oly nagy, hogy senki sem meri saját életét a gyilkosok után való kutatás által veszélyeztetni. Oly nagy a ré mület lrlandban, hogy tanukat egyáltalában nem lehet kapni a gyilkosok ellen. Az irlandi forradalmi titkos törvényszékek folyton halálitéleteket hoznak és ezeket borzadaltnas pontossággal hajtják végre az önkényt ajánlkozó gyilkosok, kiket rendesen nem lehet elfogni. — Ha pedig esetleg egyet közülök elfognak, vagy nem mer senki ellenük tanúskodni, vagy ha mégis bebizonyítható a gyilkosság, az irlandi esküdtek nem hoznak gyilkos1 ági verdiktet, hanem legfeljebb emberölésnek qualifikálják a bűntényt s igy a halálbüntetést az angol törvények szerint nem lehet a tettesekre kiszabni. Tüntetések a Schulverein ellen. A „Deutscher Schulverein“-nak tolakodó és a honpolgárok hazafias érzelmeit mélyen sértő fellépése Gölniczbánya németajkú, de határozott magyar érzeimü polgárait arra bírta, hogy a cselekvés sorompóiba lépve, hangot adjanak saját érzelmeiknek s a Deutscher Schulverein izgatásaival szemben elfoglalt álláspontjukat tisztán kijelöljék. E végből, hogy Gölniczbánya összes független polgárai a Schulverein ellenében kö/megbot- ránykozásuknak hangot adjanak, elhatározták, hogy nagy népgyülést fegnak tartani. A népgyülés vasárnap ment végbe, a hazafias tüntetés kitünően sikerül Már napok óta lázas izgatottság uralkodott a városban, mert a hazafias érzelmű polgárság egyhangúlag elitéli a Schulverein jogi tálán törekvéseit, s teljes lelkesedéssel karolta fe- a hazafias tüntetés eszméjét. A vidékről is nagy számú polgárság érkezett Göiniczbányára, mely nemes és valóban szép jelenetnek vált színhelyévé. Roppant nagy néptömeg jelent meg a népgyülé- sen, melynek egész folyama alatt általános lelkesedés és az ügy iránt való nemes, önzetlen érdek lödés uralkodott. — Elnökül Stark Gábort, jegyzőül Muck Sándort választották meg. Stark Gábor elnök és Grácz Mór nagyhatású beszédeket tartottak, történelmi alapokon indokolva egyrész ről azt, hogy a Schuiverein mennyire jogtalan álláspontot foglal el, másrészről azt, hogy mennyire igaztalanok a magyar nemzet ellen szórt rágalmak. Általános lelkesedéssel és viharos éljenzéssel fogadta a nagyhallgatóság mindkét beszédet, melyek után a népgyülés elfogadta a következő határozatot : „Közel 700 éve annak, hogy őseink német tartományokból ide telepedtek s e hosszú időközben a magyar alkotmány oltalma alatt sok kedvezményt élveztek. Erkölcseiket, szokásaikat és nyelvüket megtarthatták; de hazafiui kötelességeiket is híven és készségesen betöltötték, a magyar nép minőén jó és balsorsát’öhiven megosztották. (Folytatás1) A ver du mi egyezség a batávi szigetet Németországhoz kapcsolta; később pedig Burgundi (vagy Merész) Károly kezébe került, kinek lányörököse, Mária, I. Miksa császárhoz menvén férjhez, általa a Habsburg-házhoz s illetőleg a német birodalomhoz csatoltatok, A németalföldi V. Károly császár az országra nagy gondot fordított, mindazáltal már az ő uralma alatt kitörtek a vallási versengések, melyek inég nagyobb mérvet öltöttek akkor, midőn V. Kár. az 1549. pragm. sanctioban a németalföldi tartományokat örökre elválaszthatatlanul a spanyol korona elsőszülöttségi jogával kötötte össze. S éppen itt, t. i. fiának a hideg, komor, zsarnok, II. vagy spanyol Fülöpnek erőszakos uralma alatt kezdődik az a küzdelem, melyhez hasonló a szabadság történetben eddig talán sehol sem fordult cjlő, Fülöp minden emberi jogot lábbal tiporta ott ravasz, kegyetlen eszköze és végrehajtója, G-ranvella által, Minek következtében sok iparos Angliába és szász országba vándorolt ki; mig a nemesség melyet az udvari párt koldusoknak (geuxöknek) nevezett el jogainak védelmére szövetkezve, miután ennek két vezére, Egmond és Horn, a kegyetlen Álba helytartó hóhérbárdja által vérzett el az elmenekütt Orániai Vilmos herczeg bölcs vezérlete alatt a jogért és a szabad meggyőződésért vívott egyenlőtlen harezban övé lön a győzelem, mely azonban tatóssá csaknem 100 évi küzdelem után akkor lön midőn 1648-ban westpháli békében az 1681-lci unió szerinti köztársaság Hollandia nevezettel végleg be jött czikkelyezve s ez által fügetlensége biztosítva. ______ E ttőlfogva kezdődik Hollandia fényes korszaka. Minthogy .minden vallásfelekezet megtüre- tett, a lakosság rendkivülileg felszaparodott ; a tengereken túlra is kiterjedt. A harczias republikánusokból és tengeri hősökből a legkitűnőbb kereskedők lettek, úgy hogy már a 17. század közepén Hollandia az első kereskedő ország földrészünkön! Lakói bejárták Indiát, Khinát, Jávát s az ausztráliai szigeteket, honnét fűszert, pénzt, gyöngyöt és drágaköveket hoztak. Anglia semmit sem tehetett ellenök. Tromp és Rujter tengernagyok győzelmes tengeri csatákat arattak. Még XIV. Lajos, franczia király sem alázhatta meg a kis köztársaságot, úgy hogy ez időben egyetlen egy ország sem volt hasonló a kis jHollandiához erőben, kitartásban, értelmiségben és jóllétben! Belül, mint kívül szilárdan, biztosan és tisztelve állott Fájdalom azonban, hogy a saját tűzkárok az állam korábbi magasfoku méltóságát és hatalmát jelentékenyen csökkentették. A köztársaság és az u. n. udvari párt versengése, egyenetlensége a franczia forradalomig húzódott, a mikor itt is kitört az addig parázs-hamu alatt rejlett forradalom 1795-ben. V. Vilmos családjával Angliába menekül. A batáriai köztársaság kikiáltatott; mire a francziák elfoglalják az országot, s Napoleon öcscsét, Lajost királylyá teszi, a ki azonban később arról lemondott. Napoleon bukása után az Orániai herczeg, V, Vilmos fia, I, Vilmos név alatt \
