Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-04-20 / 32. szám

— 127

királylyá lesz; s ettől fogva a trónt az Ô háza bírja.

Jelenleg a király itt III. Vilmos, ki a mi uralkodónkkal csaknem egy időben ülte meg 1874- ban királysága 25 éves jubilaeumát, mely alkalomból, többek közt, Utrechből ezt Írtam róla a „Fővárosi Lapok“ máj. 19-iki tárczaczikkében : „Saját- lag nem ö ünnepel, hanem a nép. Nincs a földtekén ilyen szeretett király! ... A nép-jólét és virágzás önkénytes hálaadása ez az Oraniai ház mai koronás királya iránt, ki méltó fia a Waterlooi hősnek, II. Vilmosnak sőt némely erényben felül is múlja atyjác. A mai gazdagság és népmüveltség jelentékeny része csakugyan e nemes uralkodónak köszönhető, kinek kormányzása alatt — a holland lapok tanúsága szerint — Hollandia a béke ölében a folytonos fejlődés áldásaiban részesült. Továbbá, a gyarmat birtok is növekedett. Uralkodása kezdetén hóditák meg Bali-szigetét, mig most Sumatra északi részén Atshyn tartomány kerül hollandi kézbe, miután főerösségét már elfoglalták. De nemcsak a királyt, hanem még inkább az embert szereti benne a nép. ő egy koronás demokrata, ki nem phrásisokban pengeti, hanem életmódjával, cselekedeteivel tanúsítja, hogy a nép embere. Királysága 3-ik napján tűz ütött ki, s ő fivérével mindjárt ott termett, a tüzet — oltani. Az 1800-iki hágai tűznél, az 1855-ki és 1861 -ki viz- áradásoknál is személyes jelenlétével és részvétével mutatta meg, hogy a veszélyben is együtt kíván működni a néppel. Eljár a szegények házába tán még gyakrabban, mint a nagy urak palotájába. A jótékonyságban mindig eiső s nevéhez számos közintézet 'alapítása van kötve“ . . . stb. A király jelzett tulajdonságaiban kitűnő része volt első nejének, Zsófia királynénak, ki a néhai I. Vilmos würtenbergi király leánya volt s 1877. jun. 11-én halt meg. A legkellemesebb és szellemmel dus asszonyok egyike volt s nagyon szerette a francziákat, kiknek 1870-iki leveretésük u án azt szokta mondani: „Nagyon hideg lett Európában“. A művészetet pártolta s maga is jelesen irt. „Az utolsó Stuártokról“ szóló szellemes munkája, melyet a „Revue des deux Mondes"-nak irt, magyarul is megjelent. Ezen kitűnő jellemű királyné után a király 1878-ban egy huszadrangú színi csillagzattal, d'Ambre Emilia kisasszonynyal lépett bal- házasságra, miután egy szomszéd herczeg által hölgyét D’Ambroise grófnővé emelte, kivel a király az egyszerű polgári élet boldogságában visszavonulva él, — kormányára bízván a regensséget.

A földrajz-politikai viszonyokhoz hasonlóan sajátságosán fejlődik ki Hollandiában a tu lomány és művészet, a társadalom és a közétet. Hitbeli vagy lelkiismereti szabadság és közjóiét kívántatik, mindenütt a két első kedvező fejlődésére, hogy annak folytán virágozzék a két utóbbi. A mi pedig különösen a tudományos visszonyt illeti: Hollandia a tudományos világban eleitől fogva kiváló helyet loglalt el s most, politikai önállóságának ismét helyreállítása óta plané ifjúi friss erőben virágzik e téren is. A tudomány minden ágában nagy tudósokat mutat fel, s költőinek oly íényes sorával dicsekedhetik, melyre bármely nemzet joggal büszke lehetne, úgy hogy pl. a hollandi kis köztársaságnak drámai és lyrai költészete Vondel s mások által már rég kifejlődve volt, midőn a nagy német birodalomban a drámai költészetről még tiszta fogalom sem uralkodott. Költészetükkel párhuzamban fejlődött kí a minden ágú és irányú prózairodalom is, melynek nyelvezete korábban a latin és a franczia volt, mignem az előszeretettel miveit, gazdag, erőteljes és jóhangzásu anyanyelv mindkét idegen nyelvet kiszorítván, ma mindennemű tudományos tárgyalásaik saját a „piatt deutsch“ nyelvvel rokon holland anyanyelvűkén történik. Tudományos viszonyaik méltatására szolgáljon többek közt csak p h i lo 1 og i áj u к vagy nyelvtudományok megemlítése egy Agricola, Ro- terdami Erasmus, Hugo Grotius és Tiberius (Ilern- sterhius) által, kik a tudós világban ma is dicsőítéssel es tisztelettel emlittetnek. Hasonlókép je lentékeny volt mindig a nyelvészet által befolyásolt tlieo 1 ogiájuk V. papi tudományuk, melyet ránk magyarokra s illetőleg kálvinistákra is a íö. század óta egyes segélyezéseikkel és alapítványukkal és ugyan a Beruhard-féle alapból hozzáférhetővé tettek és tesznek az által, hogy annak kamataiból évente 5 ô magyar akadémikus ifjúnak 600 Irt évi stipendiumot adnak, melyet az illetőnek, ha egyszer megkapta, joga van 3 évig élvezni; e mellett a nobilis tanári-kar, ha egyes áruczikkek ára csak Vs centtel emelkedik is, azonnal 50—00 frt drágasági pótlékot szavaz meg az évi dotatio mellé s hozzá nazautazáskor 50 forint úti költséget kivétel nélkül minden stipendiatus- nak. — De menjünk tovább. A philosophia v. bölcsészet mezejéről elég csak a mély és éleselmü amsterdami Spinozát említeni, ki ezt a tudomány- ágat „halottaiból feltámasztva“, annak uj életet adott. Leginkább virágoznak pedig a természettudományok : hires természetbúváraik, számtudósaik, csillagászaik, vegyészeik, orvosaik vannak nagymennyiségben a hollandoknak. Derék jogtudósaik ismeretesek, inig történetíróik csak másokat utánzó másolók, mely körülményt a nyelvtudománynak ujabbi időben beállott hanyatlásából leltet csak kímagyarázni.

^ (Folytatása következik.)

LEVELEK.

Barátos, 1882. április 12.

— Tánczestély. —

Adjon isten, a mi nincsen, csak háborút ne, a mi fenyeget, de talán elmarad ; hanem ne adjon olyan változó időt is, mint az áprilisi, mert ez a bolondnál is bolondabb: egyik perezben mosolygó arczczal igyekszik jó véleményre bírni a kételkedőket, a másik perezben túl tesz önmagán, oly mogorva, mint a vén deczember.

Csak rajta, járasad az áprilist— április, mert nemsokára eljön az enyhe déli szellő virág költő csókjával, légies hullámú uszályát végig simitva erdőn és mezőn s ezzel megtörve a te hatalmadat fáknak és füveknek ezt súgja: „Ne féljetek, én nem hervasztlak el, mint a fagyasztó zivatar, én a mogorva, vén orkán leánya, a szelíd zephir vagyok!“ . . .

De mit fecsegek én a „Nemere“ t. olvasóinak az időről ? az udvarló is csak akkor folyamodik és beszél arról, ha tárgy hiányában szenved, nekem meg éppen mondani való van s azért ragadtam fel toliam, hogy megemlékezzem folyó hó 9-én a barátosi gombaszámra termő fiatalság által rendezett tánczmulatságról.

Örömmel láttuk együtt ezen tánczestélyen községünk szép fiatal sarjadékait, kik a jó kédv- ben egymással vetélkedni látszottak, mert úgy lejtették szép magyar tánczamkat, hogy a jelen levőnek eszébe kellett jutni, hogy :

,.Csak az igaz magyar láncz A szent Dávid táncza*.

De ha egyéb érdeme nem lett volna is ezen bálnak, csak az, hogy a jelen volt szép leányok egyszerűen öltözve jelentek meg, ez magában is elég, mert én legalább azt hiszem, hogy nincs szebb és ezéiszerübb öltözet egy bálban, mint a rövid ruha; mert az ilyen ruhában szabadon lehet tánezoini s nem kell a tánezosnőnek egyik kezével mindig uszályát tartani, megóvandó a végelpusz* tulástól, s meg aztán nem kell egy pántlika szélesj ségü földjétől is megválani.

Meg kívánja az igazság érdeke még azt, hogy megemiitsem, azon szép egyetértést, melynek ta- nujelét nemcsak az említett tánczestélyen, hanem minden adandó alkalommal a barátosi ifjúság adta.

Nem tartok attól, hogy a czigányra illesztett közmondást rám diktálják, ha azt állítom, hogy a barátosi ifjúságon látszik, hogy a visszavonulás helyett a társulás kezd' nála erős gyökeret verni: látszik, hogy a nálunk erősen elharapózott egyéni önzés helyett, nálunk a közérdek foglalja el; szóval sok oly dolog meglátszik, a mi nálunk eddig csak fehér hollóként tűnt fel.

Csak előre ifjú barátim! csak a kezdet lesz nohéz. — Gyűljetek az egyetértés zászlója alá s j együttesen működve mentsétek meg községünket; j mert a mint ti is tudjátok, ily viszonyok között, i mint a mostani, Barátos borzasztóbb enyészetnek j néz elébe, mint mint minőben Zsodoma Gomora elveszett; hanem együttesen működjünk arra, hogy ! érdemesebb elöljáróink hivatalokból kitüntessenek.

Még csak a tánczestélyen jelen volt nők névsorát akarnám összeállítani, hanem elhagyom , mert úgy járhatok, mint egy Z

................olvasó-egyl

eti tag, kinek egy báli tudósításban közölt névsorért a szépek társaságában zsákba került a feje.

Úgy is van, ha az ember igazat nem ir, nyakon csípik, ha igazat ir, betörik a feje.

Ha a szépekről csúfot ir: na aztán van drága dolga, pedig ilyent sokat lehetne Írni.

Ha a csúfról ir szépet — mi szintén lehetséges, akkor: jaj neki! ha megtudják nevét, s ha nem tudják meg, ráfogják, s így is, úgy is jaj a fejének !

B. M.

VEGYES HÍREK.

— Várady Ferencz színtársulata Kézdi- Vásárnelyről városunkba érkezett s holnap (csütörtökön) a „Sárga Csikó" czimü népszínművel lép közönségünk elé. Várady ur csak három előadást tart Sepsi-Szentgyörgyön, honnan Nagy- Szebenbe megy társulatával.

— Felolvasási estély lesz városunkban szombaton Nagy Géza muzeumőr ur által. Ugyanezen estélyen Várady Eerencz szintársulata egy vígjátékkal működik közre a jótékony czél szem p on íjából. Az estély részletesebb programmját a közönség falragaszokon és a szokásos jelentéseken fogja találni. A műkedvelők egyesülete szintén nagy hangversenyre készül május 6-ikára, merről a tárgysorozatot közelebbről tesszük közzé.

— Görög Istvánnak, a Mikó-tanoda elhunyt kedves emlékezetű igazgató tanárának síremléke elkészült s a napokban le is szállíttatott a tanodához. A csinos emlékkő Gerenday műtermében készült Budapesten s közelebbről megkezdik a felállítás munkálatait.

— A három székmegyei tanítókat és iskolaszékeket érdekelni fogja azon örvendetes hir, hogy az államilag segélyzett iskolák, melyeknek költségvetési előirányzatánál a kiutalványozott államsegélyből a 2OIJ/0 levonatott, a mennyiben számadásaik rendben találtattak, kivétel nélkül igényt tarthatnak a levont 2Oü/0 ra. A vall. és közokt. minisztériumnak azen leirata, melyről illetékes hely- ről tudomást szereztünk, nagy zavarból segíti ki

igen sok helyen az iskolaszékeket, mivel a levont 2O°/0a folyó költségek fedezésének nagy hátrányára volt.

— Ropant erdőégések vannak Háromszéken, melyek a nagy szárazság és szelek miatt folytonos tápot nyernek. Mintegy 18—20 helyen ég az erdő a nélkül, hogy az oltást csak meg is lehetne kisérteni. Különben egy némelyik helyen, mint például Zágonban, aligha nem szándékosan gyújtják meg az erdőt, hogy legelőre tehessenek szert.

— Nyilvános számadás a magyar szentkorona országai vörös kereszt-egylete uzoni fiókja pénztára javára ápri hó 11 én Nagyborosnyón tartott táuczestély jövedelméről. Belépti jegyekért bejött 178 frt, felülfizetésekben 89 frt, összesen 267 frt. Levonva ebből az összes kiadást, 159 frt 47 krt, marad tiszta jövedelem 107 frt 63 kr. — Eelülfizettek: uzoni méltóságos Béldi Tivadarné ő nagysága, mint bálanya 50 frtot; főispán méltgos Potsa József ur 5 frtot; szotyori Nagy Károly ur 4 frtot; Temesvári Miklós ur 4 frtot; Temesvári János ur 3 frtot; Kohn fivérek 3 frtot; Cserey Gyula ur 2 frtot; Tompa Sándor ur 2 frtot; Bogdán Arthur, Tompa Albert, Gracsányi Gyula, Kónya Gábor, Bogdán Flórián, Rápoiti Mózes, Kónya Dániel, Kökösi Károly; Budai Antal, br. Räuber István, Komáromy Andor, Sebestyén Sándor- né, Kádár György, Simái Jenő, Csia Albertné és Babos Mihály 1—1 frtot. Kötelességemnek tartom egyúttal szives közreműködésükért a rendező bizottságnak, a bálterem díjtalan átengedéséért N.- Borosnyó közönségének s izlésteljes feldíszítése körül tanúsított fáradozásukért Temesvári Miklós, Barabás Antal és Kónya Lázár uraknak hálás elismerésemet nyilvánítani. A fiók-egylet választmánya nevében: Tompa Miklósné, alelnök.

— Kemény Gábor báró miniszter & következő sürgönyt intézte az erdélyi gazdasági egylet alelnöke Szabó Józsefhez: „Az erdélyi gazdasági egyletnek reám nézve igen megtisztelő bizalmát, melylyel engem megválasztani szives volt, köszönettel fogadom és felkérem alelnök urat, ezt a gazdasági egylettel oly hozzáadással közölni, hogy az egylet hazafi is törekvését lehetőleg előmozdítani mindenkor kész vagyok. Báró Kemény.“

— A görgényi kastélynak Rudolf trónörökös részére kényelmes kastélylyá ieendő átalakítása iránt már lejött a hivatalos rendelet. Közelebbről egy főmérnök jő le a minisztériumtól, hogy az átalakítás iránti terveket elkészítse és azok gyors végrehajtására a szükséges intézkedéseket megtegye.

— Hullaégetés Brassóban. A brassói törvényhatóság majdnem egyhangú határozattal megbízta a tanácsot, hogy lépjen érintkezésbe azon városok hatóságaival, hol a hullaégetés rendszeresítve van, szerezzen meg minden felvilágosítást és a szükséges eszközöket is ahoz, hogy a hullaégetést Brassóban behozni lehessen.

— Érdekes esküvőről hoz hirt a „Hu- nyad.“ Husvét második napján kelt össze a dévai ev. ref. templomban Neugeboren Gusztáv csendőrőrnagy Zelinkó Leopoldina asszouynyal. Neugeboren Gusztáv még mint hadnagy ismerkedett meg mostani nejével, ki fiatal özvegy volt és Nagyszebenben élt. Azóta épen huszonöt esztendő telt el, a nélkül, hogy a szerelmesek egybekeltek volna; mert hiányzott a házassági engedélyhez szükséges kauezió. Idő teit el, a nélkül, hogy az egybeke- lési engedély kinyeréséhez megkivántató kaueziót letehették volna. Vártak, tűrtek, reméltek, egymástól távol, mig végre a királyi kegy elhozta reájok az egybekelés boldogító napját, melynek eljövetelére egy negyed századon át hiába vártak. Alost reménységök beteljesedett, király ő felsége a kaueziót elengedte s az egymást oly ritka hűséggel szerető pár örömkönyek közt mondta el a holtomiglan-holtodiglan“-t. Az esketési szertartást tiszt. Szőts Sándor lelkész ur végezte, mélyen meghatva alkalmi beszédével a nagyszámú közönséget.

— Ritka vadkan. Gömörmegye főispánja a múlt héten egy ritka szép (két éves) vadkant küldött ajándékba Andrássy Manó grófnak. A vadkan annyira szelíd hogy Nyustyáról — Betlérbe a hegyeken keresztül szabadon követte vezetőjét, a főispán cselédjét, a ki az állat ottani gondozásával volt megbízva; szelidebb a házi sertésnél, mert névre hallgat, jár gazdája után, mint az eb s lefekszik a földre stb., ha az kívánja.

— A csongrádi régi vár alapromjait, — mint az E—s-nek Írják — Oláh Lajos tanító felfedezte, midőn az iskola udvarán gödröt ásatott, ott. Az északról délfelé húzódó fal szélessége öt láb s mind terméskőből van. E várat állítólag még Ond vezér építette egy a Tisza folyó által körített szigeten, melyet nagy ásatással földvárral ve t körül. E földvárt Feketevárnak nevezték s a szláv jobbágyok által Csernigrádnak neveztetett s ebből leit a Feketevár neve Csongrád.

— Gyilkosság a zárdában. A Versecztől nem messze fekvő messitzi zárdában a múlt héten az agg 70 éves Gallilei barátot szétzúzott kopo nyával találták. A vizsgálatból kiderült, hogy a gyilkosságot egy másik barát követte el. A két pap ugyanis összeveszett, a viszály hevében mindkettő kést ragadott, minek az lett a vége, hogy az öreg pap halva maradt A gyilkos barátot elfogták s most a fehértemplomi törvényszék börtönében ül.