Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-04-16 / 31. szám
— Kegyelmi kérvény Mason számára. Mindig nagyobb mérveket ölt a Mason ellen megindított mozgalom, s az egész Unióban felkarolt, ki tudvalevőleg az elnök-gyilkos Guiteau ellen merényletet követett el, mely Mason megkegyelmez- tetését tűzte ki czélul. Újabban New-York példáját Ohió városa is Követte, mely egy bizottságot menesztett Arthur elnökhöz, hogy tőle a merénylő számára kegyelmet kérjen. — Chicagóból valami Dickson nevű úri ember minteg}' 120,0000 aláírással ellátott kegyelmi kérvényt adott be az elnökhöz Mason javára, mely tisztességes hoszszusággal bir, lévén hossza kétezernégyszáz láb. Kellett is 120,000 aláíráshoz! — Szkobelev — német. A legújabb hir azt kürtöli szét a világon, hogy a németfaló Szkobelev német származású. Nagyapja még csendes vérű wiedlsbachi polgár volt, Christele Kobel volt a neve, de e visszautasított szerelem következtében, melyhez harczvágyó szelleme is járult, elhatározta, hogy elköltözik a honi vidékről. így került az oroszok közé 1814-ben s a muszka katonák előtt any- nyira imponált, hogy minduntalan csak őt hívták: „Hol van Kobele?“ Oroszországba kerülvén, egy ős nemes orosz leánynyal lépett frigyre, midőn nevét oroszra változtatta. A németek elleni gyűlöletét fiába is beoltotta, sőt úgy látszik, hogy unokájának a német elleni gyűlölet kamatostul jutott. Lám ha a wiedlsbachi polgármester bárgyú leánya nem veti meg a szegény Kobele szivét és kezét, a mai Szkobelev nem tartana németellenes beszédeket. S igy, ha a szlávok és a németek közt kiüt a háború, nem lehet mást okolni, mint a kis nagyralátó wiedlsbachi polgár-leányzót. — A Napoleon eredete. A Szkobelyew furcsa származtatása egyik berlini élczlapot a következő vakmerő utánzásra bírta : Egyszer volt egy ember; Poh 1-nak hívták a jámbort és igen alacsony volt. E miatt barátai csak úgy hívták, hogV Pohlohen! Ha az utczán ment, mindenki igy szólitá meg: „Hogy vagy Poh Ich en?“ Ez a kis Pohlt rettentően elkeserité s a boszankodás később gyűlöletté fajult, mely nemcsak barátai, hanem egész Németország ellen irányult. Midőn e gyűlölete kifejezett módon nyilvánult, a vele érintkezők igy gúnyolták őt: „No Pohlchen, igaz,hogy te gyűlölöd hazádat?“ Erre Pohl még ingerültebb lett s elhatározá, hogy kiköltözik Németországból. Mihelyt ezt megtudták szomszédai, igy szólnak vala hozzá: „Na Pohlchen, hát elniégy ? Igazán elmégy ?" „El hát, — kiállá dühösen amaz — elmegyek, hanem tudom istenem, hogy megemlegettek!“ El is ment a jámbor Korszika szigetére üzletet nyitott és boldogult. Előbbi földiéinek da?czá- ra, megtartá gúnynevét, Napolchen néven nevező magát. Egyik liât Párísba küldte, a hol császárban vala nagy szükség s az ifjú Napolchen — kit a francziák, nem tudván valódi kiejtéssel kimondani nevét, egyszerűen Napoleon nak neveztek — császár lett. Ö végrehajt A apja boszu-tervét és a német ember nagyon jól tudja, mint bánt a korzikai zsarnok a szegény Némethonnal. — я A- budapesti Munkáé s y-ií 11 n e p é l у e к - hez“ Magyar Rhapsodia zongorára szerző: Liszt Ferencz. Ára 1 frt 50 kr. Kiadja: Táborszky és Barsch Budapesten. A t. ez. zeneközönség a fentebbi czimen egy kiváló mübecsü zenemű birtokába jut. Liszt Ferencz ezelőtt mintegy 30 évvel irta és tette közzé 15 magyar Rhapsodiáját, melyek már az. egész müveit világon ismeretesek és" elvannak terjedve. A szóban forgó mü, folytatása azoknak, s igy könnyen érthető, miszerint annak megjelenése iránt az egész zenevilág a legnagyobb érdekkel viseltetik. — „Méhészeti Káté“ czimü pályamű, irta Kühne Ferencz, jelent meg a Magyar országos méhészeti egyesület kiadásában, mely Knoll Károly akadémiai könyvárusnál, mint az egyesület bizományosánál kapható. — Tekintve a méhészeti ügy fontosságát és annak hasznos voltát különösen hazánkra nézve, igen szerencsés eszmének mondható, hogy a tevékeny egyesület a méhte- nyésztés elméletét és gyakorlatát könnyen felfogható módon, egyszerű kérdésekbe és feleletekbe foglalva, közre bocsátja és meg vagyunk győződve, hogy úgy a kezdő, mint a gyakorlott ‘méhész egyaránt örömmel fogja venni és haszonnal fogja olvasni hazánk gazdasági irodalmának ezen uj"jeles termékét. Mi e pályadijjal koszoruzott müvet, melyről az illető szakkörök igen elismerőleg nyilatkoznak s mely a bíráló urak Ítélete szerint „felül múl minden eddig letező magyar méhészeti könyvet“, a méhészet iránt érdeklődő közönség nek annál inkább ajánlhatjuk, mert jeles béltartalmán kívül még külső csín és olcsó ár által is kitűnik. A 13 Ívnél többet tartalmazó és 28 ábrával ellátott műnek bolti ára csak egy frt; (megrendelések ily áru példányokra Knoll Károly akad. könyvárushoz Budapesten czimezeudők,) a méhészeti és tanító-egyesületek tagjainak pedig 30 krért bérmentesen küldetik meg, hogy ha a m. orsz. méhészeti egyesület igazgatóságához (a levél Kresch János műegyetemi tanárnak czimzen- dő) fordulnak. Egyes példányok megrendelése esetén legczélszerübb, ha a megrendelő a könyv árát postai utalvány által előre beküldi, mitnhogy ily csekély áru könyv postai utánvéttel való meghozatala a magas vitelbér miatt nem ajánlható. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőls- j déri 1882. április hó 1Î én Ternes bánáti földteherm. kÖtv .......................96.— j i emes-bánáti földteherm. kötv. záradékkal 95.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . 90.— Horvát-szlavon földtehcrment. kötvény . . — Magyar szölődézsmaváltsági kötvény . . 96.— Magyar nyeremény sorsjegy kölcsön . . 117.— ; Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . . 100.— ■ Osztrák járadék papírban...........................75. — O sztrák járadék ezüstben...........................76. ; Osztrák járadék aranyban ... . . 93.— 1800-iki államsorsjegyek................................120.— I Osztrák-magyar bankrészvény......................820.— j Magyar hitelbank-részvény..................... 311. I Osztrák hitelintézet részvény . . . . , 815.— Ezüst..................................................................... _ C sászári és királyi arany . ... 5»6i ; 20 frankos arany (Napoleon’dór) . . . 9.49 I Német birodalmi márka.......................................58.00 L ondon 3 havi váltókért.....................................119.80 M agyar papír járadék.............................................88.50 Felelős szerkesztő: Múlik József. Kiadótulajdonos: llerosteln Márk. I ...________.... S z. НПО, Hi 82. Haszonbéri hirdetés. Árkos községének italmérisi joga folyó évi május hó 1 -tol deczcmber 31-ig terjedő 8 hóra folyó április hó IG-án délelőtt 9 órakor Árkoson a község házánál nyílt árverés utján haszonbérbe fog adatni. A haszonbéri feltételek addig is úgy ezen szolgabirói hivatal, mint szintén a községi irodájában is megtekinthetők.] Sopsi-Szentgvürgy, 1882. április 9. Tompa Uiklói». szolgabirő. Sz. 1808,82. tszéki 6 közj. Árverezési hirdetmény. A brassói tok. kir. törvényszéknek 1882. már- czius 25-én Gyertyánffy Albert brassói kereske delmi ezég csődtömegéhez tartozó áruezikknek | nyilvános birói elárverezése elrendeltetvén, és ennek foganatosításával aláirt kir. közjegyző meg- bizatván, ennek folytán ezen birói árverezés megtartására határidőül f. 1882. évi április hó 25-dik és esetleg következő napjait tűzöm ki. Miről érdekelt feleket és venni kívánókat azon hozzáadással értesítem, hogy az árvezerés a ezég üzleti helyiségében, belvárosi klastrom-utcza 5-ik házszám alatt mindenkor délelőtt 9 órától 12 óráig és délután 3 órától 0 óráig fog megtartatni, hogy az első két napon a 34,051 írtra és 84 krra becsült áruezikkek egészbeni eladása fog megki- sértetni, és csak ennek eredménytelensége esetében fog a részbeni eladás foganatosíttatni. Végre figyelmeztetnek venni kívánók, hogy a többi részletes árverezési feltételeket a hivatalos órák alatt a helybeli tek. kir. törvényszéknél, ügyv. dr. Hereil Henrik csődtömeggondnok urnái és alólirt kir. közjegyző irodájában az árverezési napig- megtekinthetik. Brassó, 1882. április I-én. Nemes Dénes, kir. közjegyző.
