Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-04-16 / 31. szám

földdarabok is terjedtebbek lettek ; úgy bogy hely­ségek, mint Neuss, Duisburg, melyek egykor a Rajna partján épüllek, ma már attól messze fe- küsznek, mivel a Rajna az ö folyását a középkor óta megváltoztatatva sok ágra szakadt el, s ho­moktelepeket képezett ott, hol azelőtt si к puszta volt. Hollandiában a talaj mindig ujul, mindig fris­sül. A Delta föld a sok sziget miatt ma-holnap el­veszti d élt ás jellegét; mivel a Rajnát keletről az Yssel és nyugatról a Maas es a Schelde folyók is segítik, melyek az országot tarkán behálózva egyes ágaik szerint különböző neveket vesznek fel, mig a Rajna név egészen is elvesz. Az ős idők­ben valószínűleg ezen vizek helyein tengeröblök lehettek, melyek a főfolyamból kivált földképző­dések által mindig szőkébbekké lettek, mig má­sok csatornák által mesterségesen termőhelyekké alakítottak. Balgaság tehát azt hinni, hogy a Raj na homok-tengerben vesz el: ellenben ő ezen or­szág főfolyója marad mindaddig, mig medreit s az emberi mű által létesített számtalan csatornát vi­zekkel ellátja, a mennyiben t. i. a vizeket nem a tenger szolgáltatja, mely árjait messzire beküldi az országba, lévén ennek felszine gyakran alan tabb a tenger vizénél, mely ellen a vizmüépité- szetben legelői álló hollandok bámulatos, óriás gátjai szolgálnak védfalakul. (L. bővebben Müller von Königsvinter „Das Rhei íbnch“ ez. müvének 319 stb. lapjait). A hajdani Görögország óta sehol sem fejlő­dött ki oly kis országban oly érdekes és fontos történet, mint ezen a batávi szigeten — mint a ho­gyan a Rajna különféle elágazásai közt elterült föld neveztetett. A talajképződés, az ország alaku­lása a lakókat örökös Jiarczra kényszeríti a ter­mészet szeszélyeivel szemben. A viz itt örökös el­lenség, mely folytonos áradásokkal és rombolá­sokkal fenyeget. Ily körülményeknek tulajdonít­ható csak, hogy oly kevés nép (mindössze is alig 31/* millió) miként tudott eleitől fogva annyi erőt, szívósságot tanúsítani s minden veszélylyel férfia­sán daczolni. Legrégibb lakói a batávok voltak, kik, mint a friesek, a Rajnától észa'<ra laktak. A rómaiak uralmát, — kiknek járma alá kerültek, a belgákkal egyesülve, lerázták s az ország uralmát kezükbe ragadva, lassanként emelkedni kezdettek. Foglalkozásuk kereskedés, tengerészet és kalóz­kodás volt. Némely adatok a frankok eredetét is tőlük származtatják, nevezvén őket az Issei (Is- sala) melletti eredetükről széli frankoknak (Elte­kintve ez adat hitelességétől, annyi bizonyos, hogy a hollandus eleitől fogva nagyon rokonszenvezett a francziával s ma is, míg a németnek ellensége, addig a francziának jó barátja, mi meglátszik mindennemű életviszonyán.) (Folytatása következik.) A „vörös kereszi-egyleíG uzoni fiók egy­letének ‘báiia. 4# — 1882. ápril hó 14-én. Három báli tudósítás fekszik előttünk. La­punk tere a legjobb akarat mellett sem engedi meg, hogy valamennyi tudósítást egész terjedel­mében közöljük, igyekszünk rövid kivonatban jel­lemző képet nyújtani a szépen sikerűit báirói. A nagyborosnyói uj községház nagyterme alig nyílhatott meg nagyobb ünnepélyességgel a környék mulatni vágyó közönsége előtt, mint a hogy ez az ápril 12-én lefolyt bálon látható volt. lompa Miklósné ő nagysága aielnök fáradságos kezdeménye és Béldi Tivadarné ő nagysága ladv patronesse tisztsége összehozta, várakozásában teljesen kielégítette a gyönyörű közönséget és ez jutalmául szolgált egyszersmind azon nehéz fel­adat sikeres megoldásának, melyet annyi buzga­lommal és szeretetreméltósággal fejtettek meg. — A rendezőség oroszlán-feladata Koncz György, Kónya Lázár, Barabás Antal és lemesvári Miklós urak vállaira nehezedett és ők héroni kitartással állották meg helyüket. Л. távolról gyülekező bálozók köszönetét a két Borosnyó szives vendégszeretete által méltán kiérdemelte. * „A szép, kedves, csinos és szeretetreméltó női koszorú a tánczestélyt valóban feledhetetlenné tette, es az előleges felelem örvendetesen semmi­sült meg, midőn az Ízlés oly szépen egyezett meg az egyszerűséggel, a hasznos a csinossal. Egyik tudósítás helyesen jegyzi meg, hogy „sokkal jobb többször egyszerűen öltözve; öröm­mel és jó kedvvel tánczolni, mint egyszer fény­ben „sírva vigadni.““ Lgyelőre kissé megdöbbentette a félszáznyi fekete sereget, hogy vájjon lenne hölgy, kivel rúgni a csárdást, de az aggodalom eltűnt, midőn szakadatlan sorban kezdett bevonulni Béldiné és iompáné ő nagyságaik megjelenése után a szép­nem. A rendezőség gyönyörű virágcsokorral ked­veskedett, melyet M. Réz Farkas ur csinos üd­vözlő beszéddel nyújtott át a bál asszonyának. * A jelenvolt hölgyek névsorát valamennyi tu­dósításból összegeztük. Ott voltak; Kelemen La- josné, ózv. Győrli báróné, Temesvári Jánosné, Rá- polti Gáborné. Gödri Ferenczné, Réz Béláné, — 123 — Imecs Ernöné, Bede*;Jánosné/"Szoroséi Andrásné, Barabás Albertné, Galló Dénesné, Kónya Lázárné, Szörcsey Vinczéné, Szász"[Lina, Dombi J.-né úr­asszonyok; Lázár Irén, Kun Jólán, Mircse Berta, Incze Ilon, Pünkösti R., Szörcsei k. a., Silvester к. a, Kónya Juliska, Budai kisasszonyok hárman, Csiszér Ilon, Réz Gizella, Tompa nővérek, Deme­ter Gizella, Szabó Emma, Szőcs Vilma, Dombi k. a., Gödri Emma, Kovács nővérek, Domokos Ju­dith, Domokos Berta, Bartha Berta és Ilona, Bar- tha Jobanka, Bartha Vilma,^Csia Mariska, Csorna Aida kisasszonyok stb. stb. Hogy még sokan le­hettek, annak bizonyítéka egyik tudósításunk, mely szerint az első négyesben több, mint 80 pár vett részt. * Ki világos virradtig folyt a táncz, a jó kedv tovább is tartott; még a komoly tatákra meg nagybácsikra is annyira hatott az ifjú láng, hogy szép tilinkó szó mellett a régi kesergő nótákból a buffetben felelevenítettek nehányat — nagy vi­gasság mellett. * Egyik tudósítás a sepsi-sztgyörgyi 13 „gour­mand“ czigányt egymás közölt rendszeresen fel­osztott alvási szünetek megtartásával vádolja, holott: „a nagy-b о rosny ói zenekarral még le­hetett volna takarítani 40 forintot és ezek sokkal job.ban a talp alá tudják hozni.“ A má­sik tudósítás azt véleményezi, hogy „a sepsi-szent- györgyi czigány zenészek a vigadó közönség meg­elégedését kiérdemelték.“ A harmadik vélemény szerint „a vonók amúgy rendén lendültek.“ Ebből tehát szótöbbség' szerint csak az követke­zik, hogy a zenészek még- sem aludtak — mind. Ha majd — reméljük nemsokára — újra szervezik a sepsi-szentgyörgyi zenekart, akkor ők is csak­úgy elhúzzák a talp alá valót, mint a — nagybo­rosnyói furulyás. * Végül megemlítést érdemel Nagy-Borosnyó községének azon lelkes tette hogy valamennyi he lyiségét clij nélkül bocsátotta rendelkezés alá, te­kintettel a jótékony" tczélra. —- lady patronesse- 50 forintot ajándékozott a bál bevételéhez, mely­ből az egylet pénztárának 100 forinton felül levő maradéka mutatkozik. LEVELEK. Alsó Cseraáton, április g-én. Tekintetes szerkesztő ur ! Kétszeres öröm tölti el szivünket, mert a fel­támadásünnepén érkezett hozzánk becses" lapja ut­ján azon hir, hogy Komáromy Andor, kir. tanfel­ügyelő ur megyénk közigazgatási bizottságnak f. hó 4-én tartott gyűlésében tett jelentésében ki­mondta, hogy községünkben az iskolaügy oly gyar­ló állapotban szenved, hogy azt tovább megtűrni semiesetre sem lehet ; s egyszersmind Ígérte, hogy az itteni felekezeti iskolára vonatkozólag javaslatot fog beterjeszteni. Mi Alsó-Csernáton polgárai, csak helyesel­hetjük a tanfelügyelő urnák jelentését iskola­ügyünkről zott felépésért, és biztositjuk arról, hogy községünkben semmi akadály nem létezik, mely az iskolák jobb karba helyezését meg hiu- sithatatná. — De sőt határozottan kimondjuk, hogy Alsó-Csernáton elég anyagi erővel bir arra, hogy községi iskolát állítson de, hogy a felekezetek vol­nának arra, hogy iskoláikat a mai kor és törvé­nyek kívánalmainak megfelelően tovább is fenn­tartsák azt még csak képzelni sem lehet. Meg lévén győződve arról, hogy a tanfelü­gyelő ur erélyes intézkedéseket fog tenni arra- nézve, hogy községünk iskola ügye jelenlegi szé­gyenletes állapotából kiragadtassék,bezárom jelen soraimat, és nem szólok arról, hogy iskoláink mily roppant egészségtelenek s hogy azok némelyikében a tanítás minő gyarlón megy. Egy községi polgár. VEGYES HÍREK. — Kinevezések. Loson czi Dénes, a há- romszékmegyei építészeti hivatal főmérnöke a na­pokban neveztetett ki Maros-Tordamegye építé­szeti hivatalához főmérnökké; helyébe hozzánk Nádori Nándor szolnoki folyammérnököt ne­vezte ki a közm. és közi. miniszter. — A sepsi­szentgyörgyi méntelep parancsnokául Ehrenberger Antal ezredes helyébe Windsor Vincze kapi­tány ur már meg is érkezett városunkba, kinek előzékeny modora s humánus bánásmódja általá­nosan kellemes benyomást telt.. — A S z é к el у - M i к ó-к о 11 e g i u m b a n a né­hai Böhm József halálával megürült segédtanárt állomás ideiglenes betöltésére a debreczeni főisko­lában a theologicumot a józsa- és Péczeli-féle ala­pítványi s más jutalmakkal kitünően végzett Nagy Péter tanárjelölt bízatott meg, ki Kunhegyesről már meg is érkezett — A helybeli iparosok által alakitandó ol­vasó-kör létesítése tárgyában husvét második nap­jára össze hivott közgyűlés közbejött akadályok miatt elhalasztatott, és f. hő ió-án délután 3 óra­kor a városház termében fog megtartatni, hová minden iparost, ipart pártoló barátot tisztelettel megiv, a társak megbízásából: Kovács Gábor. — Well enrei te r János, elhunyt polgártár­sunkért, kinek temetése ropant nagy számú közön­ség részvéte mellett hétfőn volt, az engesztelő ál­dozat tegnap tartatott meg a rom. kath. temp­lomban, a gyászoló család és barátai jelenlétében. Huszadik gyermekét temette el. Máthe- ovics Mátyás sepsi-szentgyörgyi vagyonos polgár­nak múlt kedden halt meg két élő gyermeke kö­zül a kisebbik: Ida, ki most töltötte be g-ik évét. A sírban, hova a kedves gyermeket eltemették, még 19 kis koporsó volt, mindegyikben testvérei pihennek. A szegény apától tehát huszadik gyer­mekét vette el a sir. — Cseh Emil segédszolgabiró állapotú, mint bennünket értesítenek, az ügyes orvosi kezelés következtében, váratlanul jobb fordulatot vett s felgyógyulásában alapos remény van. A hős fi- náncz urak azonban még mindig szabad lábon él­vezik diadaluk örömeit s fortélyos fógásokkal igyekeznek a törvény büntetése alól menekülni, a mi aligha fog sikerülni nekik. — Régi harang czimü múltkori közlemé­nyünkre vonatkozólag vesszük az alábbi sorokat: A zabolai három harang közt a legnagyobb már- czius hónak nem 26 án, hanem 17-én hasadott el, vagy tán még előbb hasadhatott el, de 17-én vet­tük észre. A harang nem vétetett le, ma is a to­ronyban van; rajta ezen felirat olvasható felül: „Inscriptio antiqua (régi felirat). Hanc campanam fundi fecit gener. dom. Thom. Basa de Zabola Iu­dex supr. Trium Sedium Siculic. Anno 1644.“ Ide irom magyarul is : Ezen harangot csináltatta za­bolai tekintetes Basa Tamás ur, Háromszék leg­főbb bírája 1644-ik évben. — A harang alsó részén ezen irás van: „Hanc campanam sub mustri Comité Sigismundo Tholdi supremo Curato(re) Demis F.ccla ref. Zabola proprio sump to fundi curavit. 1771“ Magyarul: Ezen harangot méltóságos gróf Tholdi Zsigmond főgondnoksága alatt a zabolai ref. egy­házközség újra öntette 1771 ik évben. — Zabola^ 1882. ápril 12. Csákány József, zabolai ev. ref. pap. — Teleki Sámuel gróf, a kitűnő gazda és páratlan jóságu emberbarát, szivszélhüdésben Ko­lozsvárott elhunyt. A megboldogult gróf 1817-ben született, otthon végezte tanulmányait, csak a po­litechnikai tanulmányok meghallgaiására ment fel Bécsbe. Rendkivül erős, izmos és bátor ember volt, s mint vadász ritkította párját. A görgényi ember úgy beszél ma is és még sokáig úgy fog beszélni Samu grófról, mint egy mondái hősről, mely emberi erőt meghaladó tettekre vállalkozik és azokat páratlan sikerrel hajtja végre. Görgényi kastélyában tudvalevőleg Rudolf trónörökös volt múlt ősszel vendége, ki a festői vidék mellett in­kább tán a házigazda modora miatt kedvelte meg annyira a helyet, hogy oda gyakran visszatérni szándékozik. Béke legyen a derék lőur porain! — Gyermekrablás Temesvárott. Nagy feltűnést keltett Temesvárott a József-külvárosban egy már évek óta nem történt gyermekrablás. A sóhivatal egyik szolgájának megbetegedett hat éves fiacskája s mivel a betegség ragadós volt, három éves leányát rokonainak gondviselésére bízta. Ezek gondját is viselték, a mennyiben folyó hó 7-én a kis lány, kire senki sem vigyázott, ma­gában őgyelgett az utczákon és nem tért vissza. Keresték utczákon, utakon, játszóhelyeken, de hi­ába! Jelentést tettek a rendőrségnél, mely nyom­ban megkezdte a nyomozást. Nehány óra múlva egy czigányasszonyt fogtak el a gyár-külvárosban, ki hátán egy zsákban a leánykát czipelte. — Egy félmillió terhe. Bécsben egy pénz­társulat közelebb áthurczolkodott saját házába. Az átköltözködés az.onban sok fáradságai volt össze­kötve; de a legnehezebb munka volt eg}’ félmillió ezüst forint átszállítása. 300 darabonként, rakták zacskókba, azokat lepecsételték és egy bizalmi férfiú felügyelete alatt egy széles kocsira helyez­ték. E több száz zsákocskának a kocsira helye­zése nagy néptömeg jelenlétében történt. — Egy bankhivatalnok és több szolga képezték a fedeze­tet. A kocsisnak kétszer is szólítania kellett a lo­vakat, mig azok elhatározták magukat, hogy a fél millióval útnak induljanak. A résztvevők érdekkel nézték az indítási jelenetet és azt jegyezték meg, hogy a lovak a teher kellemes voltát egyáltalán nem valának képesek méltányolni. — Herczegnők — a hűvösön. Nehány nap­pal ezelőtt a khedive, mint az alexandriai „Fiera- mosca“ jelenti, kénytelen volt bátyjának, Musta­pha pasának özvegyeit extravagáns viseletűk miatt rendőri fogházba küldeni. Az eset így történt. A herczegnők két franczia színésznő, Ducherue és Paradey kisasszonyok társaságában titkon elhagy­ták a háremet, hogy egyszer európailag kimulas­sák magukat. A magas szökevények először is a Ducherue kisasszony lakására mentek, a hol átöl- tözködtek s így felismerhetetlenné tették magukat. Ezután egy franczia vendéglőbe mentek, hol pa­zar dejeuner-t rendeltek maguknak az obiigát champagnei-vel együtt. így bátorságot merítve, az „Abbazzias“ sétatérre mentek, hol nehány ur meg­szólította őket. Minden európai ruha daczára is felismertettek s a rendőrség azonnal jelentést tett a khedive előtt. Az al.király, minthogy a herczegnők a hárem-törvényeket áthágták, rendőri fogságba helyezé őket, a melyből csak napnyugta után bo­csáttattak szabadon.

Next

/
Thumbnails
Contents