Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-04-16 / 31. szám

31. szám

Szerkesztőségi iroda

Sepsi-SzentgyörgyÖB Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová

a lap szellemi részét illető közlemények küldendők*

Kiadó UiYfttal: j3ER.NSTEIN JAÁH.K

könyvnyomdája hová a hirdetések es- előíizetési pénzek bélmentesen intézenddk.

Sepsi-Szentgyörgv, 1882. Vasárnap, április 16.

XII. évfolyam.

& hirdetmények ős nyiitte* relc dija. előre fizetendő.

Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap.

iVÍcgjcieuiR. ezen lap hetenként kétszer

csütörtökön és vaa&roap

ELŐFIZETÉSI FELT^TKI' Helyben házhoz hordva vaST vidékre pos'án küldve

Egész évre . . 6 frt kr- Fél évre . . . 3 frt “ kr- Negyedévrc . . 1 frt 50 kr.

Hirdetmények díj a;

3 hasábot petit-sorcrt, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyllttér sora 15 kr.

Előfizetési felhívás

a

„N E M E R E“

tizenkett'idik évfolyamának második negyedére.

Előfizetési feltételek :

Egész évre.........................................6 frt kr.

Háromnegyed évre . , . 4 frt 50 kr.

Félévre...............................................3 frt — kr.

Negyed évre.......................................I frt 50 kr.

E

gJ hóra..................................................— frt 50 kr.

Külföldre egész évre . . . 8 frt — kr.

Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattat .hatunk.

Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközöl* het.ő. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Hornstein Márk kömVnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők.

A „NEMERE“ kiadó hivatala.

Szász, román, magyar érdekek.

tíosszufulu, 1882. április 13.

Motto : „Szabadság, egyenlőség, testvériség !“

Sok szép közérdekű eszme pendült meg a „Nemere“ hasábjain, kivált a közelebbi múlt idő folyama alatt. Sok szó férne még annak egyik, vagy másik tárgyához, hogy a vizsgálódó elme azokat, az adott tényeket és körülményeken kívül, még más oldalról is megvilágítaná. De hol az idő arra, hogy kiki felkarolja s több irányból fejtegesse ama nemes eszmék tovább fűzését és tüzetes megvitatását, midőn idő, tér és határok közé szorított emberek vagyunk?

Л hazai, a társadalmi élet tágas mezején ott van Brassó városa szép és tekintélyes létszámban, s daczára annak, hogy gyakran halljuk hangoztatni: „Brassó megy elől!“ mégis sok tekintetben épen hátramozditó s nem zászlóvivő a szabadság, egyenlőség és testvériség magasztos eszméinek keresztülvitelében. Pedig, ha már oly sűrűn s olyan önérzettel hangoztatja e jelmondatát: „Kronstadt

I geht voran!“ akkor bizonyára társadalmi, ember- ! baráti kötelessége folytán, főképen a testvériség : eszméjétől áthatva kellene a zászlót elől vinnie,

! midőn ott tekintélyes számban vannak környezeté- I ben románok és magyarok. Annál inkább is, mert ! a szabadság, egyenlőség magasztos elveit országos í törvények védpaizsa alatt minden nemzetiség a hazában háborítatlanul élvezheti, — ha csak itt, a rég lerombolt kiváltságok mohos falai között, egy-egy lidércz fekete fejét olykor fel nem üti.

Egy nép, a melyről azt mondják, hogy vagyonos, munkás, müveit : annak a testvériség, jog- egyenlőség eszméit nem szabad soha szem elől tévesztenie nemzettársaival s ezek jogaival szemben: nem szabad egyoldalú szeparatisztikus irányul kitűzni maga elé, hogy: „a brassói képviseletben s a megyegyülésen csak mi dirigálunk“; mert a román és magyar honpolgár is nemzettestek s a testvériség, jogegyenlőség gyakorlatában nekik is van joguk és szavuk. Ha pedig onnan kizáratnak s egyenes jogaik gyakorlatában megrövidíthetnek : — az nem műveltség, nem testvériség, nem jog- egyenlőség !

Vájjon nem szász, román és magyar alkotja-e Brassó város közönségét s a Ilétfalut ? Nem itt ringott-e bölcsőtök s taraiam! fel sírotok ? Nem itt éltetek-e együtt örömben, bánatban, szerencsében és nyomorban ? Oh mondjátok meg, miért neveztettek müveiteknek, czirkimspektusoknak, ha műveltségetek, fürkésző, körültekintő magatartásotok a román 6з magyar nemzet, társaitok jogait s a testvériség eszméit mellőzi, kizárja?

Ki rontja le tanácsházatokat a piacz közepén? ki rombolja le a megye gyűlés termét a szabadság, egyenlőség-biztosítottá törvények egyenlő hatása s kötelezettsége alatt ? Hiszen azon helyeken a közügyek, közös érdekek előmozdítása kell, hogy eszközöltessék ; hanem természetesen a meglevő viszonyoknál nagyobb testvériességgel s arány- lagos jogegtye ni őséggel kell képviselve lenni a honpolgári s nemzetiségi joggyakorlatnak! Avagy féltek talán a vótumok megoszlásától ? Oh ne féljetek, hiszen a három nemzetiség képviselte gyűlés nem csorbíthatja meg egyik nemzetfele jogait sem,

mert ott mindig fog győzni az, a mi jobb, a mi üdvösebb az egészre nézve ! De meg az az elévült kiváltságos jogfitymálás még sehol se teremtett bD zalmat, békét, egyetértést, testvériséget, jólétet. Pedig ezekre életszükség volt a múlt időkben és életszükség lesz a jövendőben is mind nkor.

Mondjátok meg, ki akadályozza nemzetetek, nyelvetek fejlődését, mivelését? Nem szabad tér, út és mód van-e engedve egyik nemzetnek úgy, mint a másiknak kulturális ügyeiben? Miképen lehet eszközölhető a haza, a népek és nemzetek jóléte s boldogsága, ha abban és azok közölt, épen a jogsértés alapján kölcsönös viszály, bizalmatlanság, testvérietlenség támad és honol? Számba vettétek-e, hatott-e szivetekre, leltetekre Pancsova, Temesvár s a szepésségi városok testvérisége, sze- retete, hazafisága?

Ezeknek szép példája s hazafias, igaz hon- polgári maguktartása nem akar az államban államot alkotni; nem akar nemzetiségi gyűlöletet és harczot folytatni, nem akar az ábrándok országa fe'é gravitálni : mert [tudja, érzi s helyesen fogja fel ezen igazságot :

„Áldjon vagy verjen sors keze:

Itt élned- s halnod kell !“

Lám lám! derék, népes, kincses táros, Brassó, az előbbiektől követésre méltó példát vehetsz magadnak, a testvériesssg Jós hazafiság tekintetében ! Vagy hogy még gondolatban is ne fáradj messze, a testvériesség péleájáért : gondolj csak Hétfalura e tekintetekben. Ott, bármelyik faluban azonnal felismered a román-magyar testvéries kapcsot.

Igen, mert ott a községi képviseletekben román, magyar aránylagos számokban poná!, a tárgy mind a két nyelven tolinácsoltatik ; együttesen tanácskoznak s határoznak a tagok ; van szász, román s magyar jegyző ; van román vagy magyar fő- és albiró, a szerint, mint a kölcsönös joggyakorlat sorrendje egyikre vagy másikra elkövetkezik, a méltányos jogegyen]őségi bevett s meghatározott gyakorlat alapján. Ess pedig nem más, mint a nemzeti, honpolgári egyenlő szabad jogok s a testvériesség kölcsönös respektálása! Ily alakban vannak-e a dolgok megyénk székvárosában ?

A „Nemere“ tározója.

Eppur si move.

Francziából: Perdi Emil.

(Folytatás.)

Ama kiadatlan okmányok közt, a melyeket j Berti Domokos közzé tesz, van egy főfontosságu adat. Ez a per ósszlete, mi nemcsak azt tartalmaz za, mi a nyilvánosság előtt ki lett hirdetve, hanem azt is, a mi megtörtént. Miután annyira világos szöveg áll az olvasó előtt, melyet egy pontra vonatkozólag oly kevéssé lehet félreérteni s mely azonfolül más hiteles adatokkal is teljesen összevágó, nem lehet föltenni, mint ezt sokan s köztük Trouessart maga is keresztyéniesen hiszik, hogy a pör utolsó mozzanatai puszta formaság lettek volna s Galilei csak a papiroson lett volna tortúrával fenyegetve s esküre Ítélve. Egy junius 16-iki kelettel kibocsátott pápai leirat elrendeli, hogy a helyett, miszerint egyszerűen csak önkényes vallatást tartsanak vele, mint azt a szentszék biztosa remélte, kezdjenek a tortura fenyitéseivel összekötött vallatást, ha a vádlott képes azt kiállani; kötelezzék esküre és kárhoztassák börtönbüntetésre, a mint a gyűlés tetszése magával hozza. Ez a rendelet nem csupán arravaló volt, hogy я nép előtt a vétkes iránti eljárás tekintetűben a törvényszék szigorúságának és hírnevének fentartására nézve egyszerűen ^ tanúbizonyságot szolgáltasson, mint azt sokan hitték ; az betüszerinti értelemben végrehajtatott, mint azt a pör e részletére vonatkozó okiratai összhangzóan igazolják.

(ralilei utószor junius 21 én kényeztetvén ki, íeiszólittatott, hogy vallja be, miszerint támogatja-e

vagy támogatta e ama véleményt, hogy a nap a világ központja s a föld mozog ? О alázatosan azt felelte, hogy az 1616 iki Index-gyűlésének megállapítása óta mindig „igaznak és kétségbevonhatatlannak“ s ma is annak állítja Etolomeus nézetét. „Engedelmeskedni vagyok itt“ — mondá Galilei a rémület kifejezésével. Az ítélet szövege elárulta hogy még szigorúbban bántak el vele. „Midőn I előttünk úgy tűnt fel, hogy te czéljaidhoz képest nem mondtad meg az igazat a maga valóságában, szükségképen a szigorú vizsgálathoz (examen rigorosem) nyúlni határoztuk el.“ Az inquisitio nyelvén a szigorú vizsgálat tisztán és egyszerűen a tortúrát jelenti ; ez a jogászok által megállapított törvényes kifejezés, mit szabályosan használtak mindazon Ítéletekben, melyek a vádlottat a kötéllel való kegyetlen kísérletre kárhoztatták. „Midőn a vádlott — mondja az inquísitori jog körülírása — nem igazolja magát ama panaszokkal szemben, melyek a perben ellene felmerülnek, szükséges reá nézve elmenni a szigorú vizsgálatig, a tortúráig, mi a bizonyítás hiányának kiegészítése végett lett feltalálva.“ A NVII század első feléből hátramaradt két kéziratban, melyek mindenike a vértörvényszék eljárására vonatkozik, e két szó : examen rigorosum, úgy van feltüntetve, mint azon formula kifejezője, melyet a bírák a tortúra alkalmazásának meghatározására használtak.

Az ítélet szövegéből, a főpapi rendeletből, melyre hivatkoztunk s a pör okmányainak összegezéséből azt lehetne következtetni, hogy Galilei valósággal tortura alá vétetett vala, ha az adatok között a szigorú vizsgálatra vonatkozó élőszóbeli perokmányokat föllehetne találni,mintáz előbbi vizsgálatok vallatásának lefolyását. Az inquisitio eljárása igy vala megállapítva : a vértörvényszék jegyzője vagy tollvivője segédkezzék minden kikérdezésnél s vegye jegyzőkönyvre a legrészletesebben a kinzott szavait ; a szigorú vizsgálat minden része föl van jegyezve egy mutató könyvben, ama pillanat óta, melyben kijelentették a vádlott előtt, hogy kínzás alá fogják, addig, mig a kötél alól föíoldották. Ha az ember fölnyitja eme rettenetes ülések följegyzéseinek könyveit, mind egy szóig olvashatni, mit mondott a szenvedő, mialatt levetkőztették, megkötözték: mindama feleletet, miket biráihoz intézett s minden érveléseit; hideg szabatossággal feljegyezve találhatni ott mindazon mozzanatokat, miket tett s a legkisebb sóhajokig, jajkiáltásokig mindazt, mit kinoztatása alatt hallatott. „Fölemeltetett a kötélén — Írja nyugodtan a tollvivő — és a mig függött vala, elkezde hangosan, kiáltani : oh uram isten, könyörülj ! Oh asszonyunk, jöjj segítségemre ! magát több Ízben ismételvén ; aztán elnémult s miután egy perczig megőrizte hallgatagságát, újból elkezdett kiáltani : oh istenem. istenem !J

Ha Galilei ilyen kísérletnek alá lett volna ; vetve, áz ide vonatkozó vallató eljárás bizonyosan 1 feltalálható lett volna a per okmányai közt. Ep úgy nem lehet föltenni azt sem, hogy a szigorú vizsgálat a tollvivő távollétében hajtatott volna ! végre, vagy a tollvivő, ha segédkezett is, könyvében ne jegyzett légyen fel semmit ez alkalom- : mai. Ez teljesen ellentéte lett volna minden megelőző esetnek és minden szabályszerűségnek. Azt j sem lehet föltételezni, hogy a vértörvényszék ügy- ! nőké elhallgatta volna a tortura alkalmával kifej- I tett vallató eljárást, hogy főnökei megóvják magú- 1 kát az utókor méltatlankodásától. Ö minden igaz I ok nélkül egy eniberiesen gondolkozó bölcsész j előtt homályos és felelősségre nem vonható szeme- í lyiséggé változna át, ki a századok ítélete elöl I menekül s szándékosan kitépi a történelem egy