Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-04-06 / 28. szám
28. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök április 6. XII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovic8-féle ház, hová a lap szellemi részét illeti kSzlenaények küldendők" Kiadó hivatal: ^EF^NSTEIN /Aárk könyvnyomdája hová a hirdetések es előfizetési pénzek bfrmentesen iutézendok. Д birdetmónyek és nyílttéri dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. к „Háramszéfei Etiztípap-egyesLtbi13 hfcatafas fcazlclriye. Megjelenik ezen lap hetenként kétszer * ostitörtökön és vasárnap ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve Egész évre , , 6 frt - kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . - i frt 50 kr. Hirdetmőnyekdija: 3 hasibo« petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Előfizetési felhívás a „N К M E R E“ tizenkettedik évfolyamának második negyedére. JBIőfizeiési feltételek: Egész évre.......................................6 frt kr. Háromnegyed évre . , . 4 frt 50 kr. Fél évre1 . ................................3 frt —- kr. Negyed évre.........................................1 frt 5Ö kr. E gy hóra.............................................— frt 50 kr. Külföldre egész évre . . . 8 frt — kr. KKIilsütőinket, szívesen kérjük előíusetésüket megújítani, valamint a?.'előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, adatán fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. A a előiizetés legezélszerübbén postautalvány mellett eszközöl" betö. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának I» ernst e in M á г к köny vnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadó hivatala. Az erdélyi szászok. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. ápril 5. (?) Nagym jól tudjuk, hogy csak a tintát ás nyomdafestéket “pusztitjuk a mi kedves szomszédainkra, mei t az ily felszólalásoknak épen csak annyi hasznunk van, mint a falra háryt borsónak ; de ha már benne vagyunk, ne múljék el egyetlen nap se a nélkül, hogy figyelmeztessük őket „hazalias(!)“ magaviselettlkre. Csak nem rég köszöntünk levett kalappal a brassói „Kronstadt er Zeitungénak azon illedelmes lovagiasságáért, — hogy a temesvári és páncsovai Schul verein ellenes mozgalmakra nagy bölcsen és még csókolnivaíóbb igazságszeretettei szemet hunyt. Miit ha nem is e világból való hangok lettek volna azon hazafias tüntetések, mint ha csak szélben harangoztak volna azok a déirnagy aror- 82ági németek, annyira bedugult a füle Szebenben és Brassóban minden „ hazafinak Pedig minden szó az erdélyi szászok velőjét hasogatta, minden , eb jtett nyilatkozat arczukba kergette a vért, hogy piruljanak, a hálátlanság szégyeiiérzetében sülyedjenek föld alá az erdélyi szászok, mint a kik elvtelen elveikkel és üres csél- csapkodásaikkal elmentek a legutolsó határig : a haza iránt való rut hálátlanság megbélyegző bűntettéig. És a brassói szászok ezen roppant vádakra hallgatnak, a szebeniek pedig ellendemonstráluak. Ma megjött a szepességi szászoktól is a lian“ gos és erélyes tiltakozás. Ezek már nyíltan szennák közé dobják nekik, hogv hálátlanok, roszaka- ratu rágalmazók, hogy valótlanságokat terjesztenek a magyar hazáról. Am hallgassanak erre is a brassói szászok, ám hazudozzanak rá egy csomó sületlenséget a szebcni tagbiattosok : annyit istennek hála, elvonhatunk a tények után, hogy a haza ellenségei közt első helyet az erdélyi szászok foglalnak el hóbortos nemzetiségi ábrándjaikkal. A lőcsei gyűlésen mintegy 400 németajkú polgár jelent meg s hozta roppant lelkesedéssel a következő határozatot. : „Л lőcsei németajkú lakosságnak 1882. ápr. 2-án tartott határozata az erdélyi szászók nemzet- ellenes frakcziójának külföldi h.ízűd ozásai val szemben. Tekintettel ezen hazudozások, és egyoldalii informáczióUra ; továbbá, a Deutsche Schul vereinnék Magyarország eUeni agitácziójára ; kötelességünknek tartjuk leghatározottabban kijelenteni: Hogy mi az erdélyi .szászok iniiá- mis magaíartását a íiáhMlatHág mél- tailau tényének tartjuk és ítéljük ; « rósz akaratú vádaskodásaikat va lótlaiiságaiak bélyegezzük. Hogy mi a Schulverein tolakodó beavatkozását bel ügyein к he határozottan visszautasítjuk ; s kijelentjük, miszerint indokolatlan segélyére a legkisebb szükségünk sincsen. Mert mi magyar polgártársaink által soha el nem nyomattunk, ép ellenkezőleg eddig mindenben a teljes egyenjogúságot élveztük és élvezzük, s hogy az alkotmányos szabadságot a legtostvérie- sebb egyetértésben s a legnagyobb szabadságban gyakorolhatjuk. Hogy anyanyelvűnket, úgy az iskola, egyház, mint a községi és magán ügyekben; nemkülönben a nyilvánosság előtt, minden akadály nélkül használhatjuk. Hogy mi maguukat nem tartjuk idegen nemzethez tartozóknak, hanem a magyar nemzet kiegészítő részének, s egy testet óhajtunk képezni minden bű és bajban a magyar állammal ; s továbbá azon meggyőződéstől vagyunk áthatva, hogy a magyar nyelvet államunkban a történelmi jognál fogva az első és domináló hely .illeti meg ; következőleg a törvényhatóság és kormány azon igyekezetét, hogy a nemzeti nyelvet minden állampolgárral elsajátíttatni törekedjen, a legőszintébb köszönettel és osztatlan tetszéssel üdvözöljük. Ép igy taníttatjuk mi a magyar nyelvet iskoláinkban már évek óta önkéntesen ; s ugyancsak már több mint négy éve önkéntesen, üzleti és közigazgatási nyelvül használjuk a magyart. S végre, hogy mi és minden német nyelvű szepesin«- gyei, ragaszkodik a magyar nemzetiséghez, melyhez hétszáz éves dicső múltja köti s megosztja a magyarral szenvedéseit, örömét, szerencséjét., balsorsát. és nyomorát, S mely idő alatt annyira ősz- szeolvadtunk, hogy daczára német származásunknak s a németekhez való szimpathiánknak, — mi magunkat mégis magyaroknak akarjuk és óhajtjuk tudni és tartani ; s szivünk és lelkünk minden legkisebb érzelmével ragszkodunk magyar hazánkhoz, anyaföldünkhöz, mely bölcsőnk volt s mely egykor sírunk fog lenni, s melyhez ragaszkodásunkat egész a halálig meg fogjuk őrizni.“ * Háromszék megye a pénzügyi és kereskedelemügyi minisztériumhoz kérvényt intézett, melyben a vadászati dij elengedését kérelmezi. Ezen kérelmet a törvényhatóság — igen helyesen — azza i indokolta, hogy az 1881'. év második felében hivatalos kimutatás szerint megyénk területén a tenyészállatokban ragadozók által okozott kár 11 ezer 485 frt 70 krra rúg és a vad állomány csökkentése csak adómentes vadászat mellett vihető sikeresen keresztül. A „Nemere“ tár ez,íj a. Eppur si move. Francziából: Perdi Emil. (Folyta üs.) II. Egy Ízben tehát az engedelmeskedés által melyben már megnyugodott vala, Galilei hallgatásra kényszerittetyén, az inquisitio czélja el vala érvé. Semmiféle fölösleges szigor nem követte az első perfolyamatot. Föltéve, hogy az elitéit nem beszél többet a föld mozgásáról, a római udvar nem kívánt egyebet, csak azt, hogy egy felfordult pillanatban ügyesen bánjék el egy nagy szellemmel, kinek lángelméje és tudományos dicsősége érintetlen maradt. A pór lejárta után Galilei még negyedévig maradt Rómában s a pápa által jóindulattal fogadtatott. S minthogy ama hir terjedt vala el, hogy 6 a szentszék által megbüntettetett s köteleztetek bünbánatra és véleménye visszavonására, Bellarmin bibornoktól erre vonatkozólag egy czáíoló bizonyítványt kap*" „Csak arra szorítkoztunk, — monda a hi! -i-ue-c — hogy neki megtiltassék védelmezni « ugatni a Copernicus rendszerét.“ Mb /- v<n..u-Galileit magas rangjában kisebbiter' miben ő a közvélemény előtt állottr Bírái - -'véhez képeit elég volt száját befogatni. , Azt hit hogy r finden rendén van, mind- ázom Ital a pai'ancsoj/ói szükségen felül szándékoz tál: Eőtérbe vonni az igazságot, mi a tudományos jellem lényege. Galilei nem tudta eszéből kivetni a bizonyításon alapuló hitét, sem arról lemondani, hogy uj fölfedezéseket tenni iparkodjék, sem pe , dig tartózkodni attól, hogy azokról beszéljen olya- ! nők előtt, kik csillagászati munkálkodásaik közepek tőle tanácsot kértek, vagy a kik az ő müvei iránt érdekkel viseltettek. Beuregard magányában, hol Rómából visszatérte óta elvonultabb életet élt, mint valaha, számos, többnyire a tudomány szeretetétől áthatott látogatót fogadott, épen mint azelőtt. Az olasz tudományosság újból felismert és I megbámult fejedelmévé vált. Hogyan is re beszélt ! ! volna a legfőbb tételről, a föld mozgásáról ama ! fiatal tudósokkal együtt, kik tőle tanácsot és lecz 1 kéket kérnek vala. Egy előkelő olasz beszéli nekünk, hogy Gabiéi első pőre befejezte után nehány napot töltvén nála, az ő szájából hallotta Copernicus rendszerének említését, visszatért nézeteire, miközben valóságos Campanellavá változott át, kit akkor a nápolyi börtönben tartottak fogva. Galilei engedelmessége tehát csak látszólagos vala ;• később joggal vethették szemére, hogy nem tartolta meg adott Ígéretét; mindazonáltal nyilvános megsarczoltatását kikerülte s első müvében, á Saggiatore ben, a tudományos és szellemes irónia mérvadójában úgyszólván mitse koczkáziaiott, mi a Copernicus rendszerére vonatkozott volna. Nem sok idő múlva azonban egy uj pápaválasztás azon reménynyel kecsegtette, hogy a római udvar iránta tanúsított szigorát enyhíteni fogja. A Bar- berini-házból való VIII. Orbán florenczi vala, ba r .tja a tudományoknak s különös jóindulattal viseltetett Galilei iránt, a kihez bibornok korában egy dicsérettel telt verset intézett. Galilei, hogy őt meglátogassa, Rómába ment s ott tőle hat hosz- szu kihallgatáson fogadtatott s kapott egy fest* menyt, érmeket, Agnus Dei-ket, fia számára bizonyos neveltetési dijt, s kétségkívül műveltségének megfelelő társalgásban részesült. Ebből gyanitni lehet, hogy ők egymás barátai vohak. Némelyek azt állították, hogy VIII. Orbán akkor a Copernicus rendszere felé hajlott; mások azt, hogy ellenkezőleg Galilei előtt ki fogta mutatni, hogy a föld mozgása elméletének támogatása tarthatatlan. - - Csak az igaz, hogy semmit sem tudni bizonyosan. Sem a pápa, sem a tudós nem nyilatkoztak társalgásaik természetéről; sőt talán, mint mindjárt látni fogjuk, azt hitték, hogy ők, kik oly mélyen megkülonöztek, elvégre össze fognak férni. Mindenesetre úgy látszik, hogy VIII. Orbán főpapi uralkodása kezdetén Galilei elég kényelemben érezte magát arra, hogy kerülő utón újból közeledjék tárgya védelmczéséhez. Hogy ez a főpapi egyedim túlságos barátságában vetett bizalomnak vagy nehány jó indulatu szava igen kedvező magyarázatának kifolyása vala-e, avagy annak tulajdonítható, hogy lehetlen vala neki hallgatnia akkor, midőn Kepler Italia határain kívül férfiasán beszélt s midőn az itáliai területen folytonosan izgatták tudatlan ellenfelei, ki markában hordozta az igazságot, — nem lehet tisztán kideritni, A „Párbeszédek a világ két nagy részéről “ czimii müvéből, a mely Galileire nézve a bánkódás oly nagy forrása leve,!kivilá.'Tjik* hogy midőn azt osz- szeállitotta, tusakodott ' 1 ^.egyfelől л beszólás égő vágya, másfelől a rrnf. Vzoltatás félelme Eszméit inkább olasz fmonruuggahCsempészi be mintsem határozottan állítana. Nem vádiba Coper- ; nicus rendszerét, csak előterjeszti; sőt óvMit isság- ; ból előszavában, melynek váza Rómából ..üldöt- ték meg neki, kijelenti, hogy az A könyvémVV valódi czélja kimutatni, hogy Lámá an nem ité4k el az eszméket a nélkül, hogy ismernék s hogy e kedvencz tárgyról a világ bármely más országában sem tudnak többet, mint az itáliaiak. Ezenkívül gondosan kerüli a következtetéseket; ama személy, kit ő felvett, hogy a Ptolemeus rendsze*
