Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-04-06 / 28. szám

по — Belföld. A képviselöház április i-i ülésén az elnök be- ; mutatja a havi előterjesztést s jelenti, hogy a mi­niszterelnök az ülés végén fog válaszolni Bartha ; Miklós interpellácziójára. Ezután harmadszori fel­olvasásban végleg elfogadtattak a már letárgyalt törvényjavaslatok, és a pénzügyi bizottság jelen­tése a bécsi akadémiai magyar olvasó és társas­kör bizottságának kérvénye tárgyában. Követke­zett a kérvények 14. sorsjegyzékének tárgyalása. — A magyarországi mindkét evangélikus egyház együttes feliratánál, melyben az 1879. XL. t. ez. 53. §-ának kiegészítése kérelmeztetik, Hegedűs László szólalt fel л arra kérte az illető minisztere­ket, hogy at 53. §-ust novellaris utón rnódositsák. A többi kérvényekre nézve vita nélkül változatla­nul elfogadtattak a kérvényi bizottság határozati javaslatai, lizután Ordódy miniszter válaszolt Széli György interpellácziójára a Tisza-szabályozás tár­gyában. A ház a választ tudomásul vette, valamint Tisza Kálmánét is, ki Bartha Miklósnak a múlt ülésen tett interpellácziójára kijelenti, hogy a ko­lozsvári Carolina-kórháznál eddig az egyetemi or­vos-tanulókra való tekintetből nem emeltettek a tápdijak, nehogy a betegek létszáma megapadjon. A gyógyszerek és egyéb szükségletek árlejtés ut­ján szereztetnek be. л tápdijak most bekövetke­zett felemelését a hiány növekedése tette szüksé­gessé. Különben a felhozottakra nézve a legszigo­rúbb vizsgálatot fogja elrendelni. — Ezzel az ülés véget ért. A főrendiház ülésén Duka I'erencz, a képvi­selők áz jegyzője áthozza a képviselőházban elfo­gadott két törvényjavaslatot. —- A phylloxera el­len követendő rendszabályok ügyében Bernben kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezé léről szóló törvényjavaslat azonnal tárgyalás alá véte­tett s Kemény br. miniszter indokolása után vál­tozatlanul elfogadtatott. A vámrestitutioról szóló törvényjavaslat a hármas bizottsághoz utasittatott. Elnök jelenti, hogy az ünnepek előtt több érdem­leges ülés nem tartatík. Ezzel az ülés véget ért. A magyar delegűeziő első ülése — mint az „O. 1:1.“ írja — April 15-én, szombaton, délután 5 órakor lesz. melyre a meghívást Haynald bíbor- | nok-érsek elnök már körözteti a bizottság tagjai ; között. Zágrábban a költségvetés folytatott részletes vitája alatt Cznadák a kiegyezési törvénynek meg­sértése miatt interpellálta a kormányt, mely sze­rint a horvát nyelv a közös ügyekre nézve hiva­talos nyelvnek mondatik ki, szóló pedig egy kör­rendeletét mutat fel, mely a postahivatalokhoz magyar és német nyelven intéz tetett a központi hatóságtól. E körrendelet a postai szállítás megvo­nását mondja ki néhány külföldi lapra nézve; szóló interpellál továbbá a horvátoknak az országban a vasutaknál való alkalmaztatása kérdésében, kimu­tatván, hogy a hivatalnokok közt csak egy töre­dék horvát nemzetiségű. Emlékezteti a bánt arra, hogy programmjában a kiegyezési törvény szigo­rú megtartása felett szigorú őrködést Ígért. rét képviselje s ama hitet, hogy a föld áll, védje, jóllehet a legerőteljesebb dialeciica vértjével fel­szerelve s jóllehet я közbebeszélök tulbö logikája s finom tréfája folytán végsánczaiba űzetett vala, a nélkül, hogy megingva lenne, igy szól hozzájok : ,,Az önök érvelései a legszellemesebbek a világon, de én azokat sem igazaknak, sem nyomatékosak­nak nem tartom.“ Riccardi atya, a szent palota mestere a Ga­lilei kéziratának megvizsgálásával bízatván meg, félig-meddig engedett ez ártatlan látszólagossá- goknak s ha ellenállásra nem találnak, megígérte azok kinyomatását. Azután aztán tiliakozotr, mi­óta a szerző által megcsalatott vala, s mióta a nagy feltételeknek, melyekhez a kinyomatás volt kötve, egyrésze nem lön teljesítve. Eleinte úgy lé pett egységre, hogy a Parvinedest Rómában nyo­massák ki, de hathatós kérelmei után Galilei en gedélyt kapott annak Elorenczben leendő kinyo utalására, hol a kinyomatás kevesebb költségbe én fáradságba került s hol azonfelül könnyebben kikerülte a szent-palota gyámoskodátát. Ezen al kudo/ás folyamában a segédeszközök kiapadha- tillan forrását s oly akaraterőt fejtett ki, mi fo­galmat adhat nekünk ama fontosságról, melyet ő müve nyilvánosságra hozásakor kötött. Azonfelül ügyességre vall az is, hogy kikerülte a szöveg második revisióját, mit, ha a kinyomatás Rómában történik, nem tehetett volna. Jobb szerette, ha a ilorenczi inquisitorral van dolga, kinek Riccardi atya megküldte a meghatalmazványt, de a ki azt kétségkívül a toscanai nagyherczeg befolyása kö­vetkeztében, kevesebb szigorral használta fel, mint a szent palotában használta volna. Érthető tehát ama harag, mit a római udvar tanúsított, melyet minden finomsága daczára egy nála még finomabb olasz Mechiavelli egy honfitársa gyökere mélyé­ben kijátszott. (Fols tatása következik.) Külföld. A némer fővárosból Írják, hogy négy kivéte­lével a szövetségtanácsban képviselt összes álla- j mok nyilatkoztak már a dohány-egyedáruság fö- : lőtt s a többség elfogadja Bismarck javaslatát. Az egyházügyi javaslat tárgyában hozott határozatok előzményei felől különböző hírek keringenek. Mond­ják, hogy a bizottság legutóbbi császár már óhaj­taná a törvény létesülését: ekkor tették tneg a konzervalivek a czentrumrnal való kompromisszum­ra a lépéseket. Az urak háza bizonyára változatta nul fogja elfogadni a törvényt. A finneziii szenátus márcz.31iki iilésébena kép­viselő-kamara által megszavazott yi millió póthi- Lelt 32000 katonának három hónapon át leendő eltartására helyben hagyta. Továbbá elfogadta ész­revétel nélkül Erancziaország és a Svájcz közt kötött irodalmi szerződést; tárgyalás alá került még Spanyolországgal, Portugáliával, .Svédország­gal, Norvégiával s Svájczczal kötött kere.skedelrtii szerződés; jóváhagyták végül a hajózási szerződést Erancziaország és Anglia közt, úgyszintén a ke­reskedelmi egyezséget Erancziaország és Ausztria- Magyarország között. Tunisz déli részéből ismét nyugtalanító hírek érkeznek; török csapatok lépték át a határt s tu- nisi területen táboroznak, elhatározva, a felkelők­kel együtt harczolni a franeziák ellen. Minthogy Logerof tábornok két dandárral dél felé vonul, az összeütközés és a tripolisi területre való átlépés nem lehetetlen. Az orosz fővárosi) n nagy feltűnést okozott a Trigonja-perben elítéltek sorsa. A hivatalos lap jelenti: Az igazságügyiminiszternek márcz. 17-én a czár elé terjesztett kérvénye folytán, melyben a Trigonja és társai elleni perben halálra ítélt sze­mélyek számára kegyelmet kért, a czár elrendel­te, hogy a halálitélet a bányákban bizonytalan ideig töltendő kényszermunkára változtattassék át. Suchanov nem kapott kegyelmet, mert katonatisz­ti minőségben súlyosabb bűntettet követett el; halálitélete tehát hatályban maradt s csak annyi­ban módosult, hogy az kötél helyett golyóra szólt. Suchano/ot márcz. 31-én Krönstidtban agyonlőtték. ( jahh merénylet történt Odesszában. Márcz. 30-án este a tengerparti boulevardon két egyén Strelnikow tábornokra, a kiewi haditörvényszék ügyészére, revolverrel lőtt és őt megsebesítette A tábornok a kapott sebek után két perez múlva meghalt. A merénylőket elfogták s már a vádira- ott is kózhes.tették nekik. A háromszéki háziipar-egyesület, Sepsi-S.zeuígytfrgy, 1882. April. 4. A hárpmszékmegyei háziipar-egyesület köze­lebb megtartott közgyűléséről terjedelmes jelenté­seket hoztunk már, melyek részletesen megismer­tették az egyesület szervezetét és munkakörét Révay Lajos titkári jelentésének ezúttal pár oly részét közöljük, melyekről ilyen alakban az olva­só az eddig közreadottakból nem vehetett tu­domást. A jelentés oeconomiai része után igy szól a titkár: Tán nem fogok fölösleges munkát végezni, ha jelzem, hogy egyletünk a maga elébe tűzött nagy czélokban mennyiben csalódott és meny­nyit tudott Óév alatt végeredmény képen való­sítani ? Csalódtunk a lentermeles és lenkikészi- tésre fektetett terveinkben és reményeink­ben. Az elszomorító végeredményt felügyelő ur jelentése alapján fel fogom olvasni; a számadások tanúskodnak. Tán nem annyira égalji viszonyaink és föld- talajunk, mint jelenlegi tagosítás nélküli gazdá- szati viszonyaink, a gazdaközönségnek úgy, mint ezen termény és iparágnak meghonosítása körüli vezetőknek tájékozatlansága, a szakismeret hiánya s a kezdet számos más nehézségei miatt volt si­kertelen kísérletünk. Majd kedvezőbb viszonyok között, szakértők vezetése mellett a mu t tanúságain okulva, egy újabb kísérlet tán szerencsésebb eredményekre vezethetne. Az adott körülmények közt egyletünk nem koczkáztathatta az áldozatok filléreit és az egylet elébe tűzött fontosabb czélokat, a felolva­sandó jelentés értelmében a lehetőleg lebonyolí­totta ez ügyet. Csalódtunk a Kezdi-Vásárhely en az egy­let által Háromszékmegye és a magyar állam se­gélyével felállított müfaragászati iskolával. A közönség részvétlensége, növendékek és általában a kellő siker hiánya miatt az egylet ezen intézet fentartásáról lemondva, összes szerelvényeit átadta a kézdi-vásárhelyi ipari szakosztálynál össze­kapcsolt újra szervezendő felső népisko­lának. A kezdet kezdeténél ezen csalódások igen nagyfok úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben; de annál fényesebb, vagy legalább megnyugtató és biztatóbb az eredmény a) a sepsi-szentgyörgyi szövészeti tan­in ühely, b) a sepsi-szentgyörgyi női ipariskola, c) a ková^znai állami népiskola mellett fel­állított női ipariskola által feltüntetett eredmé­nyekben és jövőre kiható üdvös intézkedésekben. — Ezen iskolákról, mint többször jelzém, a szak­előadó nr részletes jelentést teszem Majd ebből meggyőződhetik a tisztelt köz­gyűlés, hogy a kezdet nehézségeivel küzdve, minő eredményeket vívtunk ki; meggyőződhetik, hogy a csekély eredmények mellett is nemcsak e város és vidék legégetőbb kérdését felfogó szülőknek és nagy közönségnek teszen ezen egylet hasznos szolgálatokat, hanem magára vonta a tróntól el­kezdve, a legmagasabb köröknek úgy, mint a sze­gény jóra törekvő osztálynak, az egész országnak figyelmét és p irtfogását; más vidékek és megyék nemes irigységgel t -kintenek ránk, az ország tá­voli vidékeiről küldik ide gyermekeiket a szülők és egyletek, hogy a székely nép életrevalósága által századok óta megteremtett házi ipart és an­nak az újabb kor vívmányai szerint tökéletesített mesterfogásait megtanulják és a haza különböző részeiben meghonosítsák. Hogy egyebeket ne em­lítsek, a háromszéki Első székely szövőgyár ezen egylet által előkészített talajból nőtt ki, ezen ta­lajon fog fel virágozni. (FolуIatása кíívetkezik.) Egy ifjú költő halála. Sepsi-fizeüfgyöi-gy, 1882. Apr. 5. (I) A szomorú részvét megindult hangján je­lentjük olvasóinknak, hogy a „Nemere“ egyik te­hetséges munkatársát elvesztett í; egy szép irány­ban fejlődött költői lelket kiragadott a halál az élük sorából. Bőnm József, s.-szentgyörgyi ty ír. se gédtanár f. hó 3-án reggel Elszenvedett. Az ifjú élet szívóssága nem tudott megküzdeni a kórral, mely rohamosan támadta meg az erőteljes testet ; hazautazott párhétel ezelőtt Kolozsvárra azon bor­zasztó tudattal, hogy napjai meg vannak számlál­va. A tüdővész hamar véget vetett életének; szü­lői karjai között halt meg. A boldogult ifjú nevével lapunk hasábjain gyakran találkozott az olvasó; érzelemteljes ly- ráján a korai bánat fellege borongott. A fájdalom, mely költészetén átvonult, igaz és bensőségteljes hangon szólalt meg nála s épen azért közvetlenül hatott. Böhm József nem tartozott az ifjabb köl­tői nemzedék azon osztályához, mely csillogni sze­ret minden lap hasábjain; szerénysége alig enged­te meg, hogy a lapunkban eddig megjelent költe ményeket is nyilvánosságra hozzuk. A korán kiszenvedett ifjú nyugodjék csende­sen az anyaföld keblében! * A Mikó-tanoda épületén a tanári kar és ifjú­ság veszteségét fekete lobogó hirdeti. A tanári kar nevében Jánosi Gábor s. tanár utazott el a teme­tésre. Koszorút küldött az elhunyt koporsójára а tanári kar és a Lehrer-család. A kollégium elöljárósága által kiadott gyász - jelentés a következő : A sepsi-szentgyörgyi ev. ref. Székely Mikó-tanoda előjárósága, tanári kara és ifjúsága mély megilletődéssel jelenti, hogy Böhm József, gyrnnasiumi s. tanár f, év április hónap 3-án, Kolozsvárit a szülői háznál, éle­tének 25-ik évében rövid, de súlyos szenvedés után, elhunyt. Eletenek tavaszán ragadta el a halál. Kartársai őszinte, hiv barátot, a tanügy egy önfeláldozó munkást, az irodalom egy szép remé­nyekre jogosító ifjú erőt vesztének el benne. Hült tetemei április hónap 5-én fognak a szü­lői háztól a kolozsvári köztemetőbe helyeztetni. Béke lengjen porai felett ! * Bő hm József kiadatlan költeményeiből az alábbi hangulatteljes verset közöljük. 5Az én dalom. Csendes az én dalom, Nem zavarja semmi; Nem választom benne: „Lenni vagy nem lenni1*. Az én dalom mindig Egyszerű, de tiszta; A mit bennök irok, Sahbe vonom vissza. Hogyha, néha-néha Szólok szerelemről S ismétlem, a miket Csak irtak a szemről: Nem reszkettet soha Velőt rázó hanggal, Nem tud fenyegetni Másokat haraggal. Békés gondolatok Vis zbangzanak abban. Mint az estharangiiál Csendes alkonyatbán. Ilyen az én dalom, Semmi se zavarja. Nem ver hullámokat Nagy szenvedély arra; A rideg dicséret Sohasem dictálja, Száz annyi e.zifra szót Tehet más mája. Csak a mait világa, Mi benne rnegrezdfil, Mint a holdsitgár az Éjszakán keresztül. 1880. — lőhm Jí&a*?, LEVELEK. Zabola, 1882. márczius 31. Tisztelt szerkesztő ur! Zabola ifjúsága halad. Igen ám, mert a böjti még elég hosszú estéket nem vesztegették el hol­mi haszontalan olvasással vagy _ gazdasági eszkö­zök kijavításával, a nők gomolyitá§Sal, csöröléssel vagy unalmas varással; hanem enjiél sokkal hasz­nosabb s több jövedelmet ígérő tanulmány után néztek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents