Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-04-02 / 27. szám

27. szám,

Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Vasárnap, április 2.

Szerkesztőségi iroda

Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová

a lap szellemi részét illető közlemények küldendők*

Kiadó hivatal: ]3bf^nstein j&irk

könyvnyomdája hová a hirdetések es előfizetési pénzek bérmentesen intézendok.

A. hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő.

XII. évfolyam.

Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap.

9 В

39

Megjelenik ezen lap heten*

ként kétszer

csütörtökön és vas&roap

ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hor<lva У32У vidékre postán küldve

Egész évre . , 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . i frt 50 kr.

Hirdetményekdija:

3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr.

Előfizetési felhívás „N EMBERE“

tizenkettodik évfolyamának második negyedére,

Előfizetési feltételek :

Egész évre . . . ? • • 6 frt kr.

Háromnegyed évre . , • 4 frt 50 kr.

Fél évre.................................................3 frt kr.

Negyed évre.........................................I ffi 50 kr.

Egy hóra.................................................— frt 50 kr.

K

ülföldre egész évre . . . 3 frt — kr.

Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk.

Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők.

A „NEMERE“ kiadó-hivatala.

Sepsi-Szentgyörgy, issa áprii 1.

Ignatiev bukása. Egyik németországi tekintélyes lap azon hirt közli, hogy Ignatiev állása meg van ingatva, igen nehéz az ilyen híreket valónak fogadni el, mivel hasonló hírek már többször merültek fel s mindannyiszor alaptalanoknak bizonyultak. Azon közeledésnek, melyet a czár a múlt hetekben tanusitott Becs és Berlin felé, következményeként tekintve, Ignatiev bukása nem lenne megfejthetlen, azonban egyelőre Ignatiev keze még elég hatalmasan érezhető, különösen a balti pro- vincziák oroszitása és a délorosz zsidókkali bánásmódban. A balti provincziákban az orosz nyelv lett a hivatalos nyelv, délen meg a zsidókat nyomogatják s űzik ki őket lakásaikból és üzleteikből. A czári birodalom belügyi helyzete ez által hovatovább mind zavartabb és kétségbeejtőbb lesz s visszahatása a külügyi helyzetre mind veszélyesebbé kezd válni.

Mindamellett is nem érdektelen a berlini „N. Ztg“ nak állítólag jól értesült tudósítása Pétervár- ról, melyben a panszlávisták üzelmeiről elég világos képet nyújt, a melyre különösen Szkobelyew

szájaskodásai fordították Európa figyelmét. E tudósítás szerint Szkobelev tervszerüleg járt el s fellépése Ignatievvel való előzetes megállapodás szerint történt. Pétervári első beszéde képezte ugy- szólva a nyitányát az akcziónak. Ezután Párisba ment s ottani beszédeivel direct a francziák érzü- ! letét akarta kipuhatolni. Madame Ádám pétervári útja képezte az első szálát az intriguának, melyet eljátszottak. A francziaországi gyújtó anyagot azonban az ország közvéleménye hidegen fogadta. Sko- belev visszatért Pétervárra s az akczió megváltoztatta tervét. Genf fontos központja az orosz és szláv politikának. Prágát a pánszláv agitáczió folyvást szemmel tartja. Harmadik pont Varsó, a hol a lengyelek érzelmeit lehetne kipuhatolni. A prágai látogatást az osztrák kormány határozottan kikérte magának. Hogy Genfben mit határoztak, az e pillanatban még Hitok. Varsóban Szkobelev erélyes föllépéssel játszotta le szerepét ; Varsóban semmi rokonszenvre sem talált. A dolgok ilyetén állásánál fogva belátta Ignatiev hogy hasztalanul fedi fel kártyáit; s a nagy látványos színdarabot visszarendelte. Hogy a czár kegyét ismét magához fordítsa s hogy bebizonyítsa, miszerint ő nélkülözhetetlen, — kijelentette, hogy egy újabb nihilista összeesküvéstjfedezett fel, még pedig'a gárdaezred soraiban. — Eddig a „Nat. Ztg“. E fejtegetések elég világosak^ figyelemreméltó kísérlet az utóbbi napok összefüggésének kimagyarázására. Azonban teljes világosságot csak a jövő fog deríteni.

A fejedelmi találkozás. A Berlinből jelzett hirt, hogy a nyári hónapokban tervbe van véve királyunk s az orosz czár közti találkozás, első ízben a berlini hivatalosak dementiroztály s most a bécsi hivatalos körök is megczáfolják. A bécsi hivatalos körök még azt is biztosra állítják, hogy Vladimir nagyherczeg bécsi tartózkodásának 'semmi politikai missiója sem volt. Egyszersmind azt is kiemelik, hogy a barátságos fogadtatás, mely- lyel a nagyherczeget és nejét a bécsi udvarnál fogadták, újabb biztosíték gyanánt tekinthető, hogy a béke fentartatik.

A franczia kamarából. Az angersi püspök márczius 27-én interpellálta a kormányt a Benedek-rendi szerzetesek kiűzetése miatt. Ez inter- pellatiónak is csak ép oly egyszerű lefolyása volt, milyenek a clericalis interpellálok szoktak lenni, mióta a republicánus párt legalább az egyház politikai kérdésekben megtartotta majoritását. Az in- terpellatióra René Gablet beliigyér válaszolt, hivatkozott a törvényre s kérte a kamarát, hogy térjen át a napirendre. A kamara 418 szóval 73 ellenében elfogadta a miniszter inditványát s áttért a napirendre.

Tuniszi reformok. Roustan, Camboa, Decraisi és Ilerbette tanácskozásokat folytattak a Tunisban keresztül viendő financziális és adminisztratív reformok ügyében. E tanácskozások eredményét 27- ikén nyújtották át Freycinetnek, a ki előbb egy parlamenti kommissziónak, azután a minisztertanácsnak s majd a kamarának fogja beterjeszteni. — Algír számára is készítik a reformokat. Tirrnan főkormányzó, ki e reformok kidolgozásával megbi- zatott, a napokban érkezik Párisba,

A délszlávllázadás,

Mostárból jelentik, hogy egy portyázó csapat a Dzepe és Umolja környékéről, Konjiczába érkezett. Egész Umoljáig a lakosságot a legtöbb községben otthon találták szántó vetői művelésénél. Magában a fölkelés rayonjába eső Umoljában a férfiak még távol voltak, csak a község mukh- tárja maradt egyedül. A mukhtár szívesen fogadta a portyázó csapatot és kijelentette, hogy a férfiakat úgy Umjából mint a többi községekből is, inkább a félelem és a felkelők vezéreinek fenyegetései tartják távol, mint más körülmények ; de hogy rögtön visszatérne, ha az elégedetlenek bo- szuja ellen biztonságban lehetne. A mukhtár különösen Bandies felkelő vezért tüntette ki olyannak, mint a ki a felkelésben résztvevőket a megöléssel fenyegeti, ha hazájokba visszatérnek.

Hasonló jelentések érkeznek a többi községekből is. Hogy ezek Dem a béke jelei, ez természetes, daczára annak, hogy eddigelé találkoztak a fölkelök között olyanok is, a kik meghódoltak az ellenök küzdő erőnek ; de nagyobb számmal vannak, kik továbbra is akarnak és fognak is daczolni az elnyomókkal szemben.о Az itteni hadosztály parancsnokság most azon van, hogy a fölkelés terrénumán minden fontosabb helyet megszálljon és a békességes lakosságnak az erőszakoskodás ellen — segélyt nyújtson. S ha e tervet sikerül egészA „Nemere“ tárczája.

Eppur si move.

Francziából : Perdi Emil.

(Folytatás.)

E nemes levél, melynek mérsékelt hangját a mai kor theologusai egyáltalán félre nem ismernék, de a melyből az akkori időben az újdonság veszedelmes illatja áradt szét, kézről kézre járt s olvastatván rósz indulatu emberek által, táplálta amaz izgatást, melyet Caccini Tamás heves kifa- kadása idézett elő s egy másik Domokos rendi szerzetesnek, Lorini Miklósnak alkalmat szolgáltatott, hogy Galileit a szent szék gyűlése előtt bevádolja. Abban, mondá a feladó, olyan tételek valónak, melyek gyanúsaknak és vakmerőknek látszanak s a szentirás szövegének ellentmondó elvek. Azonfelül, tévé hozzá, Galilei és taniiványai kedvezőtlenül nyilatkoztak az egyházi atyákról Aquinoi szent Tamásról, Aristotelesről, kinek bölcseleté oly sok szolgálatot tett a scholastica theo- logiának. Az inquisitio, daczára kutatásainak, nem tudott a levél eredetije nyomára akadni, melyet Castelli mesterének visszaadott vala s melyet ez eszélyességből többé nem akart kiadni kezei kö zől. Megkísértették a Lorini által beküldött másolatot vizsgálat alá venni ; találtak is benne nehány roszul hangzó mondatot, de alapjában véve semmi olyat, mi határozattan az egyház nyelve ellen vala irányulva. Mindazonáltal nem hagytak fel azzal, hogy Galilei szavait figyelemmel kisérjék s kérdést intéztek két toscanai paphoz ama beszédek tárgyában, melyeket előttük tarthatott s bírálat alá fogták mindazon leveleket, a melyeket Galilei

a nap foltjainak szemléjéről nyilvánosságra hozott vala.

Galilei, jóllehet épen nem szolgált ama szigorú felvigyázat zsákmányául, melynek az inquisitio részéről kitéve vala, félig-meddig sejté veszedelme közeledtét. Hogy ezt kikémlelje, elhatározta, hogy 1615-ben visszatér Rómába s pőrében, melyet megnyerni leginkább neki állott érdekében, ő maga adja elő indokait. Néhányszor a szentszék börtönébe akarták vetni ; azok, kik e nézetben vannak, tévednek az esemény idejét illetőleg ; ez csak jóval később, az ő második pőre kezdetén következett be, midőn kiadott parancsnál fogva idézték őt meg Rómába. Ez alkalommal ő örömest időzött ott, többé már nem ugyanazon határtalan nyugodtsággal, mint első útja idejében, de még ama^ tántorithatlan hittel lelkében, hogy magyarázatai világossága folytán le fogja fegyverezni ellenfeleit, falán arra számított, hogy őket megnyerő, szellemes modora s -személyes varázshatalma á tal fogja meghódítói, mik körében mindenkor épugy nem téveszték hatásukat, mint meg- ingathatlan érvelései.

lovábbá a terv még nagyobb óvatossággal vala előkészítve, mint ión-ben; barátaihoz intézett sürgős levelek által ezek buzgalma újra föléledve s a toscanai nagyherczeg hivatalos pártfogása rendkívül feltűnő ismertető jelek szerint megnyerve. Midőn ezzel készen volt, a követ palotájába ment, a Hegyek Háromságának városába, hol most a Franczia Akadémia van s megérkezése második napján falura rándult. Számos hallgatói előtt előadott részletes magyarázatai, élénk és erőteljes érvelései, melyekben ellenfelei erőtlen ellenvetéseit kis ujján forgatta, a legtekintélyesebb egyéneknél tett gyakori látogatásai, kicsiny iratai, melyekben bizonyítgatta a Copernicus rendszerének igazságát s egyáltalán minden mozzanata által nem szűnt meg oda hatni, hogy bátran és szabadon mondja ki nézeteit, melyeknek a bírák magok sem tudtak ellenállani.

Galilei szerencsétlenségére az inquisitio törvényszéke cseppet sem engedett a rendkívüli befolyásnak ; törvényeket szabott a nézeteknek s egyáltalán semmiféle tanácsra nem hallgatott. A nélkül, hogy valamit adna a hires csillagász té- nyeire s ama buzgalomra, melylyel a római társadalom egy része eszméit fogadta, a szent collegium tagjai csendesen tovább folytatták " munkájúkat * Vizsgálat alá vevén a nap foltjairól közrebocsátott leveleit, azokban két kárhoztatás alá eső pontot találtak; 1616. február 24-én egyhangúlag kijelentették, hogy képtelenség és eretnekség nélkül nem állíthatni, hogy a nap áll s a föld forog. A főpap azonnal megrendelte Bellarmin bibornok- nak, hogy hivassa elé Galileit s hagyja meg neki, hogy többé ne támogasson olyan véleményt, mit az egyház elitéit. „Ha megtagadná az engedelmességet — mondá a főpapi levél — a biztos atya egy jegyző és tanuk jelenlétében meg fogja neki parancsolni, hogy minden áron tartózkodjék e tan és nézet tanításától s attól, hogy azt védelmezze vagy arról beszéljen; ha ennek magát alá nem veti, börtönbe fog vettetni.“ S valóban 1616. február 26 ikán Bellarmin bibornok a szent szék tőjegyzője és két tanú jelenlétében felhívta Galileit, hogy mondjon le a két kárhoztatott tételről. Azután Bellarmin, a főbiztos újból meghagyta neki a pápa és a szentszék egész gyűlése nevében kiadott rendeletnél fogva, hogy többé ne támogassa, tanítsa és védelmezze e nézetet se írásban, se élő szóval, se semmi más módon ; ha hibába esnék, a szent szék által üldöztetni fog. Galilei megígérte, hogy engedelmeskedik, A következő már-