Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-09-18 / 75. szám

szám.

Szerkesztőségi iroda

S e p s i-S zentgy ö rg у ö n a ref. kollégium épületében, hová

г lap szellemi részét illető közlemények küldendők •

Kiadó hivatal :

j J^O LLÁK JAÓR

könyvnyomdája es könyv- kereskedése, hová a hirdetések és j előfizetési pénzek ' bérmentesen intézendök.

Sepsi-Szentgyörgy, 1870. Csüiörtfik, szeptember 18

IX. évfolyam.

PS *

romszékE feâziiîpar-ag|kl3,î Mv/aftAs kazEii

Megjelenik ezen laphetcn- lcint kétszer: " oaütörtökön és vasárnap.

ELŐFIZETÉSí FELTÉTEK Helyben házhox hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre .. I fit 50 kr.

Hirdetmények dija:

3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 кn. Nyilttér sora 15 kr.

Van szerencsém a »NEMERE* t. olvasó - közönségét tisztelettel értesíteni, miszerint folyó évi dfctóber hó 1- mtpjátós kezdve a »NEMERE' kiadását t. Fóliák Mór űrtől átvettem, a kiadásomban megjelent »Háromszék* czimü lapot pedig a magam részéről a fennirt napon beszüntetem

Kérem a t. közönséget, méltóztassé'k az előfizetési pénzt ezután hozzám küldeni s becses támogatásával engem is megtisztelni.

Előfizetési feltételek :

Október deczember . . . . j frt 50 hr

Egy hóra . ............................- frt 50 kr.

Eg

ész évre ....... 6 frt — kr.

Külföldié egész évre .... 8 frt kr

Az előfizetési pénzek a »Nemere* kiadó- hivatalának Bernstein M á г к könyvnyomdájába Seosi-Szentgyörgyre küldendők.

ЦЦЦг’*’ Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyomaltathatunk.

Sepsi-Szentgyörgy, 1879. szeptember 17 én

18 erBsism Ж sírik 0

a „Nemere“ kiadótulajdonosa .

Borul a láthatár.

Európa felett a politikai ég beborult, — még nem annyira fellegekkel, mint köddel, melyen igen nehezen láthatni át. Múlt héten mindenünnét érkeztek a liirek miniszterválságrél. Még Gorcsakoff és Bismarck leköszönéséről is beszéltek. Hogy Törökországban miniszterválság várható, az semmi újság, azon szerencsétlen birodalomban a miniszterválságok napirenden szoktak lenni. De Angliában is várhatni ilyesmit a kabuli katasztrófa után — noha a kormány lapok azt egészen a szabadelvű pártnak rójják fel; mely izgatása által megkötötte a miniszterek kezét.

A császárok találkoznak, az öreg Vilmos agg kora daczára ugyancsak kifárasztja magát oly roppant vasúti kirándulásokkal, mint Gasteintól Alexán drowoig- ; Bismarck pedig nemcsak Gasteinban találkozik és konferencziázik Andrássyval, hanem most épen még Becsbe is jön. Itt hihetőleg Hay- merlevel, Taaffevel s ki tudja még kivel fog beszélni, — s még azon sem csodálkoznánk, hogyha Ivonstantinápolyba menne, hogy a szultánt is vegye le lábáról.

Muszkaország Törökországnak nagyon rósz néven látszik venni, hogy mitsem tesz a novibazári szandsákságnak osztrák-magyar csapatok általi ok- kupácziója ellen. Legalább a muszka lapok igen nagy zajt csapnak épugy Ausztria-Magyarország, mint Törökország ellen. De hát hiszen az okkupá- czió még nem is történt meg egészen, még hátra van Prijepolje, azután meg az osztrák-magya** csapatok még el sem helyezkedtek egészen. — Több hírlap párhuzamosba a novibazári okkupácziót az afganisztani véres katasztrófával. Ott is, mióta székel a szerencsétlen Cavagnari — és csak mintegy 24 órával legyilkoltatása előtt mutatkoztak egy kitörendő felkelés némi előjelei.

A kabuli katasztrófa, melyről majdnem bizonyossággal lehet állítani, hogy az muszka izgatások által hozatott színre, Angliát tökéletesen leköti Ázsiában. Az angolok még most sem tudják hányadán vannak Jakub khánrnl. Az afghánok kényszerűik az emirt, hogy az angolok ellen nyilatkozzék, a molláhk pedig az afgán népet szent háborúra hívják föl. Az angolok megkezdték az előnyomulást Kabul ellen, de ez nem megy olyan gyorsan, mint eleinte hitték. Roberts tábornok már is úgy találja, hogy azon haderő, mely felett rendelkezik, épen nem elégséges. Ha az angolok útközben bárminő csekély veszteséget szenvednének, ezen körülmény válságossá válhatnék, mivel ettől nemcsak az afghánok kapnának vérszemet, de az affridák és a többi eddig független és semleges törzsek is ellenök fordulnának. Roberts tábornok ezt be is látta már s mielőtt tovább nyomulna Kabul felé, négy ezred segítséget kért az idiai alki- rálytól.

Mint a lapok jelentik, az indiai alkirály Lyt- ton lord, — igen valószínű, hogy le fog köszönni magas állásáról. Még eddig nem tudhatni, kit fog a kormány helyébe küldeni. Némelyek azt hiszik, hogy ez a skót fifei gróf lesz, kit Skócziában jobban ismernek Macduff családi néven. Viktoria királynő legkisebb leányát Beatrixot most férjhez készül adni, hir szerint valamely nem uralkodó kis német fejedelemhez ; de a királynő inkább akarná, ha leányát egy brit nagyur venné nőül, mint Törne őrgróf a másik királyi herczegnőt, s csakugyan már Macduffot meg is kmáltatta volna leánya kezével. Azon esetben, ha ezen házasság megköttetik akkor csakugyan Macduff lépne Lytton lord helyébe, mint India alkirálya.

Muszkaország nyakrafőre igyekszik szövetségeseket szerezni Németország és Ausztria-Magyarország ellen. Most legközelebb Francziaországnak és Olaszországnak udvarol. Már Svédországot, Dániát és még Németalföldet is megnyerte. A németalföldi hírlapok ugyanis épen ne m titkolják kárörömüket azon, hogy Angliát Afrikában és Ázsiában oly sok csapás érte.

— Irta : T. Nagy Imre. —

Mutatvány szerzőnek a székely művelőd és közgázét,. egyesület Csíkszeredái gyűlésén tartott /elolvasásából.

A székely nyelvjárást Budenz nyelvtudósunk nyugatira és keletire vagy i s—ező és i s helyett é s—ező nyelvjárásra osztja. Kriza e felosztáshoz még a közép ó helyett ö-t használó nyelvjárást hajlandó hozzá venni. E szerint lenne i s—ező, es—ező és ö — ző székely nyelvjárós. Ezt megyénként körülbelől igy lehetne felosztani : i s kötőszóval beszélnek a régi marosszékiek, é s-sel leginkább a csíkiak és háromszékiek, ö-t használnak a közép é helyett az udvarhely megyeiek.

Ezen nyelvjárási különbségeknek maguk_ a székelyek is tudatával birnak s ismerik; egymás szólását. A csíkiak a külső földiekkel (igy nevezik a Hargitán tuliakat) ingerkedve azt mondják, hogy „az embör nem kender,“ de az udvarhelyiek sem maradnak adósok s ők is megkérdik viszonzásul a más vidékiektől, hogy „hát magiknak es van e sárig lövik ?“

Azonban, ez értekezésem folyamán csak a » csíki nyelvjárásról szándékoztam szólani. Mellőzöm hát az általános összehasonlításokat s térjünk tárgyunkra.

Előre kell bocsássam azt, hogy midőn a csíki nyelvjárásról akarok egyetmást elmondani, nem szándékom ismétlésekbe bocsátkozni és oly dolgok elő sorolásával fárasztani az önök figyelmét, melyeket előttem mások talán jobban elmondtak; továbbá azt is kötelességem kijelenteni, hogy legtá- / volab bról sem jutott eszembe az amolyan nyelvé- » sz ikkel harezra szállni, — kiknek tájszólásában a t Уд zrtyáilfóreg,“ „tapsifüles,“ „nyugodalomtőke“;

„szőrhintő,“ „lóbadugó“, „kénytelen csúszó“, „lesbeteg“ s több ezekhez hasonló szavak csíki tájszókul vannak bejegyezve. Egyesületünk tekintélyén alóli dolognak tartanám az amolyan nyelvészkedéseket czáfolni, melyek igaz, hogy hírlapba vitettek s nyomdafesték pazaroítatott értök, de még is élhetetlenségek.

Eléggé meg van czáfolva amaz együgyű nyelvészkedés, azon ismert és általam egy alkalommal már bizonyított körülmény által, hogy azon szavakat csíki népünk nem ismeri s a fennebb felsorolt elnevezésekkel semmi néven nem nevezhető tárgyat vagy személyt nem illet.

j\. székely nyelvjárásban a csíki a háromszékivel legközelebb áll a közhasználatú irodalmi nyelvhez, mit egyébiránt nemcsak a székely, hanem a többi nyelvjárásokkal szemben és dicsekvés nélkül mondhatunk el.

De hogy meggyőződhessünk, lássunk néme lyeket nyelvjárásunk eredetiségeiről és ragozásalakjairól.

A csiki nyelvjárás fő jellemvonását aval, vei ragok eredeti használata képezi.Nálunk ugyanis a val, vei rag v betűje nem hasonul át a mássalhangzón végződő szavak után, hanem megtartja eredeti alakját s ezért mondjuk : „két tehenvel,

szekervel, nagyapám uramékval.“ Aval v e 1-nek ily eredeti alakban való használatára több régi okiratban találunk rá, nevezetesen az ezelőtt közel hatszáz évvel kelt szentpéteri végzésben is ezen ragok v betűje áthasonulás nélkül fordul elő.

Az is kötőszónak és alakban való használata annyira tisztán s zóló bizonyíték nyelvjárásunk eredetisége mellett, hogy elég csak említenünk azt a nélkül, hogy bizonyitgatásához fognánk. A fennebb említett szentpéteri végzés, a müncheni és bécsi codexek ékese 1 szóló tanukul állnak e részben nyelvjárásunk mellett.

Nyelvjárásunk eredetisége mellett bizonyít az is, hogy nvg a közhasználatú nyelv ezen nevek

utolsó szótagát : kenyér, tehén, kérés, szekér, egér, kevés, nehéz, fedél, közép, bogár, madár, fövény, stb. az egyes nevező esetben ékezve használja, a többesben pedig az éket elhagyja: addig a mi nyelvjárásunkban ezen nevek az egyes nevezőben is következetesen ékezetlen használtatnak (kenyer, tehen, madar, födél, v. fedel stb), miből majdnem egész bizonyossággal feltehetjük, hogy ezen nevek eredetileg ékezetlen alakúak voltak.

Vagy nyelvünknek nem őseredeti typusát ör- zi-e máig is a csiki nyelvjárás, midőn a mássalhangzó torlódást a magyar nyelv ezen született ellenségét oly kérlelhetlenül kerüli ? Míg köznyelvünk és annak többi nyelvjárásai meglwátkoztak a két vagy több mássalhangzón kezdődő idegen szavak kimondásával s meg is honosították azokat, addig a csiki nyelvjárás soha sem fogja őket való gyermekéül elismerni, hanem a mássalhangzók közé a kiejtés megkönnyítésére és magyarosítására egy- egy ma gmhangzót csúsztat be és azért mondja : teréfa, karajezár, poróbál, darága, palacsinta, Ba- rassó, Kirisztus, goróf, tempolom, stb. Némelyekhez elől is teszünk egy magánhangzót, mint : isti- rimfi, estempej stb. A csiki székely inkább tartatja magát góbénak s inkább nem bánja, hogy e néven különböző anekdotákat meséljenek el róla: de nyelvét eredetiségéből, nemzetiségéből szívesen ki nem vetkezteti és egy-egy idegen szó kedvéért beszélő nyelvét nem töri, rontja, kínozza.

Azért, hogy a csiki tánezban ma is ig3r kurjant a székely legény :

Istirimfi, topánka Hónap menyünk a bálba !

vagy : A madar is csirikojja,

Hogy mos’ nem szűk a rokoja !

vagy; Hajói laktál öcsém borval,

Sok bajod lesz a lábadval ! nem adunk helyet ama föltevésnek, hogy nyelvjá-