Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-09-18 / 75. szám

— 298

A magyar kormány elhatározta, mint íl „N. W. Tagblatt“ állítja, hogy a legközelebb összeülendő képviselőház elé törvényjavaslatot terjeszt a Budapest-zimony-belgrádi vasútnak államköltségen kiépittetése iránt.

*

A reichsráthi cseh feudális képviselők csatlakozni fognak Hohenwarth csoportjához. A vezérséget Hohemvarth és Clam-Marti- nitzra fogják bizni. A csehek, morvák, dalmaták és krajnaiak közös szláv clubot fognak alakítani Rieger vezetése alatt. Taaffe gr., mint a prágai lapok értesülnek, meg akarja rövidem a delegatio ülésszakát, hogy elég idejük legyen az azután ösz- szeülő tartomány gyűléseknek föladatuk teljesítésére.

rL „Bokrok“ megczáfolja azt a hirt, hogy Lobkovitz herceg var lielölve a reichsráth elnökévé, sőt inkább az >zik, hogy compromissum utján Coronini lesz а. .лпок.

*

A n о V i b a z á r i szándsák megszállása. A megszálló sereg működéséről érkezett tudósításokat a következőkben foglaljek össze :

A „Neue freie Presse“ ezeket jelenti : Killies tál rnok vezérlete alatt a 25. vadászzászlóalj, a 4. gya, 4ezred második zászlóalja, egy hegyi üteg és egy lovas csapat P r j epolyéb a érkeznek. — Most már kétségtelen, hogy Prjepolye megszállása is békésen meg fog történni. Württemberg herceg Pribojba ment e hó 15-én a hová ma érkezik meg vóbadich dandára, a melynek a hatá ron való átlépése késedelmet szenvedett. Württemberg herczeg találkozni fog Pribojban Huszni pasával, hogy még egyszer megbeszélje vele és véglegesen szabályozza a megszállás kérdését.

Szalonikiban az osztrák-magyar papiros pénz — mint a „Pester Lloyd“ értesül — mult csütörtökön szerepelt először üzletkötések alkalmából a piezon és pedig úgy, hogy majdnem teljes értékbe elfogadták.

*

A „N eues Wiener A bend b lat t“ jelenti, hogy az orosz határszéli erődítésekhez is mét fogadott föl munkásokat a német kormány. Zecschiz mérnök, a ki a metzi és kölni pánezélos tornyokat építette, vezeti a thorni erődítési munkálatokat is. Ezek előretolt erődök. Thorn mellett nyolez pánezélos torony uralkodik az orosz országút fölött. Két héttel ezelőtt, midőn leghevesebben folyt az orosz-német hírlapok háborúja, parancsot kapott a vállalkozó, hogy siettesse a munkát, hogy még a kiszabott határidő előtt elkészüljön. A thorni erődítéshez egyedül 400 munkást fogadnak föl. Ezzel van összefüggésben Moltke tábornagy legújabb útja is, a ki megtekintette az orosz határon a munkálatokat.

rásukkal -— vagy ha úgy tetszik: nyelvjárásunkul — elmaradtunk; sőt büszkén utalunk annak eredetiségére.

Ila nem volnék székely s épen csíki, nem vádolhatna senki patriotismussal s több sulylyal bírna szavam, midőn azt merném mondani minden ránk fogott elmaradottságunk mellett is, hogy nyelvjárásunk a magyarnyelv őskorától fogva, annate tovább fejlesztésére nézve, folyton irányadó anyagot szolgáltatott. Alert abból, hogy mai nyelvjárásunkban most is van hasonló az ősi nyelvhez nem egyedül csak azt lehet következtetni, hogy elmaradtunk, hanem azon kételkedésemnek is marad egy kis hely, vájjon hazánk többi vidékeinek nyelvjárása nem kevesebb anyaggal járult-e eredetileg a magyarnyelv alapjának megvetéséhez, mint a székely s ebben a csíki ? S vájjon műveltebb nyelvűnek tartott vidékek magyar nyelve nem ifjabb-e a miénknél ?

Ezen föltevésemben e :yébíránt teljesen meg- erősit Fogarasi nyelvtudósunk, midőn Adelung szólásából idézve, azt mondja: „a közember nyelvjárása kivált falu helyeken, évezredeken keresztül észrevehető változás nélkül marad, mivel Ö épen oly tkensége az uj hangoknak, uj szóknak és ezek uj összeköttetéseinek, mint az uj divatoknak, uj törvényeknek és uj adózásoknak.“ E szerint — irja Fogarasi — a székely nép nyelvére következtetve mely azon közel ezer év óta, hogy őseink a ma- gvzn hazában letelepedtek volt, mindig egy tömegben, ugyanazon kis hazának lakosa és őre valu s a közötte levő népek és nemzetségek né- mety tagjainak hébe-hóban behuzódása vagy leszármazása sem tehete nagy változást az egész nép szokásaiban, szójárásában : bizton föltehetjük sőt állíthatjuk, hogy az századok sorain keresztül sem vesztett valamit régi szelleméből. Ha tehát iga,:, a székely nép hagyománya— irja más helvtt Fogarassi -- akkor a székely nép nyelvében Attila hatalmas nyelvét és a még régibb hunok nyelvét Krisztus urunk előiti időkből, betűkkel kifejezve látjuk magunk előtt.

A in. mérnök- és épilés::egylet kirándulása.

(ly.-Fehérvár, 1879. szept. 11.

Tárt karokkal várta városunk a magyar mérnök és épitészegylet kiránduló tagjait s noha késő érkezésük miatt nem adhattuk is meg mindazt a mivel készültünk: mégis jó emléket visznek magukkal a mérnök urak városunkból, minthogy prog- rammjukban itteni megállapodásuk nem volt felvéve s igy ünnepélyes fogadásra nem is számítottak. Az indóháznál a városi hatóság örömét fejezte ki, hogy falai között ő is tisztelheti a hazai tech nikusokat, az első érdé., . 'asut részéről pedig Konovich központi felügyelő üdvözölte. A város végén diszkapu volt emelve tiszteletükre, a várparancsnokság pedig egyik mérnökkari őrnagyot bízta meg, hogy kalauzolja az erősség megszemlélésénél a vendég urakat. Az idő előhaladása miatt azonban a megszemlélés' csak igen kis részletre terjedhetett ki. Fogarassy Mihály, erdélyi püspök ur ő excellentiája egyik kanonok urat a gyönyörű épitészeti tekintetben páratlan templom bemutatásával bízta meg, a mi ismét csak részben és lámpa gyertya-fény mellett történhetett meg. A püspöki remek könyvtár meglátogatását is abban kellett hagyni, noha ő excellenciája ezt is rendelkezése alá bocsátotta a szívesen látott vendégeknek. Az est teljes beállta után közvacsorára gyűlt össze a sereg, a hol számos felköszöntés sorát nyitotta meg Hieronymi Károly államtitkár ur, a város jóllétére emelve poharát. A kedélyes vacsora után a kifáradt vendégek a kényelmesen berendezett vaggo- nokhöz siettek vissza nyugalomra.

Következő reggel Déva várromjaira esett az ébredő társaság első pillantása. Regényes látvány megvilágítva, a felkelő nap első rózsás sugaraitól. A készen várakozó kocsikra ült közönség Hu- nyadmegye alispánjának vezetése alatt 8 órakor érkezett Vajdahunyad várához. Maga a kilátás is elragadó e helyről, noha az épület nem fekszik nagyobb magasságban. Steindl Imre műegyetemi tanár a vár restaurálásának tervezője és Platzer Antal építész á munkálatok vezetője lépten nyomon tájékoztató felvilágosításokkal, magyarázatokkal szolgáltak. Az épület külsején végzett újítások teszik csak valóban szemlélhetővé a stylt, méltók is a szép emlékhez. Belsejében a Aíátyás által épített lovagterem gyönyörű márványoszlopaival még csaknem teljes épségben van. Az oszlopfőkön ott domborul ki a hollós Hunyadi — és az ökörfős Szilágyi paizs, kivülök egész gyűjteménye a főúri czimereknek. A tanácsterem falain a leszakadt karzat alatt a megelőző mag-yar királyok freskói húzódnak végig a falakon, ott látható a vár egykorú távlati képe is. — Érdekes volt megtudni azt is, hogy a vár mély kútját 300 török fogoly ásta, a kik a mii bevégeztével szabadságukat nyerték vissza, némileg a munkadij fejében. A tanácsterem mellett egészen megkeskenyitett fallal egy lesfülke van, a falon levő parányi nyílás, kapcsolatosan a vékony fallal, jó Kapisztránnak szolgált tudakozó intézetéül, hogy mit beszélnek ott benn az urak. Szilágyi Erzsébet hálószobája már helyre van állítva. A várnak felfedezett alagutja még nincs kitisztítva.

A társaság visszatérve Dévára, megoszlott ; egyik a nagyobb rész Aradnak, mi Petrozsénynak vettük utunkat, a hová a kilencz alaguton és ugyan azon hegvoldalba vágott két kanyargón át meg is érkeztünk szerencsésen. Sokan sajnálták, hogy az állam által haszonbérbe adott kőszénbányákat a zuhogó zápor és a folyamatban levő átadás miatt nem szemlélhették meg. En, ki szakférfi nem vagyok, leginkább azt sajnálom, hogy a vándorbottal ellátott magyar munkások helyébe gyönyörűséges cseh náczió kezd telepedni. A társaság aztán szétoszlott. Ali várvavárjuk, hogy ismét legyen szerencsénk a magyar mérnök és építész egylet tisztelt tagjaihoz !

Szentgyörgyi.

A * Pressa44 Uj fal ussy főispánról.

A „Pressa“ a következőket irja : — Holnap utazik el fővárosunkból egy kiváló magyar hazafi: Ujfalussy Aliklós ur, a magyar parlament egyik régi tagja, több megyéknek volt főispánja és jelenleg Krassó és Szörény megyék királyi biztosa.

A kitűnő férfiú, mint sok tudománnyal bíró egyéniség, nem hagyta látogatlanul egy cultur intézetünket sem, melyek megszemlélésénél Vándory ur, a bukuresti magyar hírlap szerkesztője, volt kalauza. Ezután látogatásokat tett a kiválóbb bukuresti egyéniségeknél, sajnálván azonban, hogy többeket közülök, távollétük miatt. Inon nem találhatott. A Kamarában Rosetti és Sihleanu urak fogadták kiváló szívességgel. Ez alkalommal, Ujfalussy ur nem mulasztotta el meglátogatni a met- ropolita prímás ő eminentiaját sem, hol a legkedvesebb fogadtatásra talált. A város Prefectje szintén a legteljesebb előzékenységet tanúsította a kitűnő vendég iránt.

Ujfalussy ur mindenütt a román nyelvet használta társalgásaiban, melyet igen tisztán s finom

kiejtéssel beszél.

Nekünk is volt alkalmunk beszélni méltóságával, s igen jól esett nekünk látni ő tökéletesen

elragadtatva e szép haza és e jó életű és jövő jü nép iránt.

Nem kételkedünk, hogy Ujfalussy ur, ki a legmagasabb reputatiónak örvend a magyar politikai körökben, jól fogja értesíteni tudni honfitársai közt nálunk szerzett tapasztalatait.

Kimondhatatlan örömünkre szolgál — irja a „B. H.“ hogy a román sajtó nem csak hogy pusztán tudomásul hozza azt, hogy ez vagy amaz magyar vendég a fővárosban időzött ; hanem tisztelettel foglalkozik a város falai között mulató vendéggel, örömét fejezi ki, hogy a szomszédot ma- gánáliidvözölheti.

És ez örvendetes fordulatot aromán sajtóban nemcsak a legutóbbi politikai fordulatoknak, hanem nagyrészt a román sajtónál foglalkozó erdélyi hírlapíróknak köszönhetjük.

Szép és nemes hivatás vár a Romániában lakó erdélyi hírlapírókra, ha bennünket magyarokat híven fognak a román sajtó által Romániában megösmertetni, akkor a legnemesebb hazafiságot követik el, — akkor nemcsak Magyarország, de Románia is hálával fog irányukban viseltetni. Mutassák be a magyar nemzetet olyannak mint а milyen a magyar nemzet, ne halgassák el gyengéit, de írják meg jó oldalait is, ismertessenek meg bennünket a mi valóságunkban, és ha a román nemzet megismert bennünket, akkor az az akadályozó válaszfal magától össze fog dűlni.

Szivünkből, lelkünk egész melegével üdvözöljük a román sajtót, mely nem késik megragadni az alkalmat az eszmék üdvös tisztázására.

A urátak leszállítása Háromszéken.

Ez ügyben a megyei alispán következő átiratot küldte, illető szolgabirókhoz, melyet közlünk érdekességénél fogva szó szerint :

A gátak leszállítása érdekében hozott megyei közgyűlési határozat alapján, méltóztatván m. kir. közmunka és közlekedés ügyi miniszter ur ö nagy méltósága idei aug. hó 1 ről 7717 sz. a kelt magas leiratával 600 frt. államsegélyt adni nevezett czél megkezdhetésére, felkéretett a megyei m. kir. épitészeti hivatal egy eljárási tervnek készítésére, mely terv idei S35 sz. a. hozzám beterjesztetvén, annak folytán, hogy a szükséges lejt mérések még ez őszön megkezdődhessenek, következők elintézésére hívom fel, illetőleg utasítom a tek. szolga- biró urat (városi tanácsot) u. m:

I. A szabályozás, — illetve az azt megelőző lejtmérés, a kir. épitészeti hivatal véleménye szerint is, a legkártékonyabb folyón a „Feketeügyön“ kezdetik meg, annak az Oltba való beszakadása és az előbb emiitett vizen levő alsó malom között és folytattatik a legfelső kiömlést okozó malorn- gitig.

II. Ezt követni fogja a b eketeügybe szakadó patak-malmok s azután az Oltón és mellékpatakain levő malmok felvétele.

III. A lejtmérést és az azt követő szabályozás biztosítása s a munkálat lehető gyors és akadálytalan keresztül vitele tekintetéből rendelem a mint következik :

íi) minden malom tulajdonos készíttessen és tartson készen egy 1 50 m. hosszú Ie| IIt c. méter metszetű, felső végén rászegzett vaskarikával ellátott tölgyfa őrezöveket.

b) az őrezövekek, mint a szabályozás alapját képező kiindulási és ellenőrzési jegy fontosságánál fogva bizottságilag kell, hogy felveressenek a malom, vagy gát közelében egy alkalmas helyre, mely bizottság tagjai lesznek: a kiküldött mérnök, a járási szolgabiró, vagy szolgabirösegéd, a községi biró és a malom tulajdonos, vagy meghatalmazottja.

c) Minden egyes őrezövek fekvéserői helyzetének körülményes leírásával folytatólagos jegyzőkönyv lesz felveendő, s bizottság tagjain kívül a malom vagy gát tulajdonos, vagy meghatalmazottjával aláíratandó, az ilyen meghatalmazás azon alkalommal a jegyzőkönyvhöz lesz csatolandó.

d) Az őrcsövelcek eltávolítása, megsértéss, vagy bárminemű megváltoztatása egyelőre xoo frt. büntetés és az ujabbi czövek megállapítási költségének terhe alatt eltiltatik.

III. Az őrezövekek felverésének kezdetét ezennel f. évi október hó i-ére tűzöm ki, mégpedig a Feketeügynek az Oltba beszakadásánál serre nézve felhívom a sepsi alsójárási szolgabiró urakat, intézkedéseiket azonnal megtenni és magokat a kir. épitészeti hivatallal érintkezésbe tenni.

V. A lejtméréseknek további folytatása iránt a kir épitészeti hivatal megtalálásara azonnal intézkedni, ezennel mindenik szolgabiró es polgár- mester urakat felhívok.

VI. Az őrezövekeknek bizottságilag lett fel- veretése után fog megkezdetni a lejtmérés.

VII. Jelen intézkedésem teljes szövegben lesz minden községben kihirdetendő, jegyzőkönyvre veendő és még azon községbeli malom vagy gát tulajdonosokkal közlendő azon további kijelentéssel, miszerint a munkálatoknak akadályozása vagy zavarása, beleértve a lejtmérés alkalmával felütendő apróbb czövekek megsértését vagy kihúzását is, az illető községi biró felelőssége mellett 20 frt. pénzbírsággal, vagy annak megfelelő börtönnel fog büntettetni.

Végül bogy a kir. épitészeti hivatallal az elő- intézkedésekre nézve a megállapodás teljesen a