Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-04-06 / 28. szám
inával épen apropos jött egy tény, mely Jassiban történt s melyet az ott megjelenő „Stéua Romaniei“ cimü lap közleménye után hoznak a bukuresti lapok. Az esemény ez : Vasárnap temettek a zsidók egy rabbit. Az utcát nairy kiterjedésben hangyák módjára lepte el a zsidóság ; a közlekedés nemcsak szekérrel, de még lovasoknak is több óráig el \ olt zárva. A zsidóknak esztelen babonája szerint (su- perstitio stupido) egy rabbi temetési útjában nem szabad nőnek találtatnia. Egy papné, ki házának kapujában állott, hogy megnézze e temetést, kegyetlenséggel lökdöstetett, hogy ne láthassa a halottas szekeret. — A tény nagyon komolylyá vált volna, ha a rend helyreáilitása végett kellő időben még nem jelennek a zsandárok. Eddig 24 zsidót fogtak el. A papné kórházba szállíttatott és veszélyes beteg. Az emlitett lap szemtelen fanatizmusnak nevezi a zsidók ezen eljárását és felhivja reá komolyan a miniszterelnök figyelmét. Oskór svéd trónörökös ma este Bukurestbe érkezett. A trónörökös csak 21 éves s mint a fama beszéli, Valdek herceg leányának a jegyese s őt jött meglátogatni Bukurestbe. A szép tavaszi idő borús napokká változott. Nehány nap óta a levegő meghűlt. — Esett a hó és eső. Romániában már három éve van készülőben egy pénzverde. Több hivatalnok kapott már fizetést. Több ezer franc van már belefektetve ; költséges gépek hozattak ; de még pénz nem lett verve. Folyó hó 26-án a senatusban egy project terjesztett elé, miszerint az országban lévő pénzverdében verettessék 5 francos darabokban 20 millió ezüst pénz. X. X. Az erdólyrészi birtokrendezésről, (Ajánlva£a miniszteium által e tárgyban összehívott enquettenek.) (Gr. Schvv. Gy-) a mint tudva van, márczius végére vagy ápril elejere a földmivelés-,ipar-és kereskedelemügyi miniszter, br.Kemény Gábor ur ő nagy méltósága által Budapestre egy értekezlet hivatott össze, még pedig nemcsak a birtokrendezés és tagositás tárgyában, hanem, hogy tanácskozás alá vegye azokat a mezőgazdasági bajokat is, melyekről a földmivelési minisztérium az „Erdélyi Gazdasági Egylet“ által benyújtott többrendbeli kérelemből és emlékiratból értesült. Midőn az enquette egybehivatott, a szegedi catastropha még nem történt volt meg.Mi ezt a catastrophat egy komoly intésnek tekintjük a kormány részére arra nézve, hogy a nemzetgazdasági állapotainkat behatóan és minél előbb végre-vala- hára figyelemre méltassák. A körlevél, melylyel a földmivelési miniszter ur az illetőket az enquettere egybehívta, kö vetkezőleg szól : Budapest, IS 7 В már ez, 4, 555 0\ sz, Az erdélyi gazdasági egyesület emlékiratot terjesztett be a vezetésem alatti minisztériumhoz, melyben elősorolván mindazon akadályokat és hiányokat, melyek az erdélyi részek gazdasági fejlődésének útjában állanak, azok elhárítását, a létező bajok lehető orvoslását kéri. — Nem ismeretlen előttem azon körülmény, hogy az utóbbi évek válsága az egész ország közgazdászati viszonyaira nyomasztólag hatott, mindazonáltal el kell ismerni hogy e válság legsúlyosabban érinté az erdélyi ré-zeket, mint melyekben mezőgazdaság, úgy, mint általában az összes közgazdaság még nehezebb [viszonyok közt mozog, mint a Királyhágón-inneni részekben és ép ez oknál fogva az ottani bajok sürgősen igénylik az orvoslást ezélzó intézkedéseket. A létező hiányok mesrállapitása és az orvoslás lehető módozatainak kijelölése czéljából f. rév márczius hó végén, esetleg april hó eléjén, később meghatározandó napon elnökletem alatt a vezetésem alatti minisztérium hivatalos helyiségeiben megtartandó, illetékes szakférfiakból álló értekezletet kivánok egybehívni, mely érkezlet tárgyalásait első sorban a birtokviszonyok rendezése, nevezetesen az erdő- és legelő-elkülönités, a tagositás keresztülvitele körül felmerülő akadályok és nehézségek megvitatása és az azok elhárítására vezető utak és módok kijelölése képezi. Ezek mellett az erdélyi gazdasági egylet emlékiratában előadott egyéb kérdéseket is emez értekezlet megfontolása elé kivánom terjeszteni. Felkérem Méltóságodat, hogy az értekezleten résztvenni, s entern ezélzataim foganatosításában bölcs tanácsával támogatni, akadályoztatása esetén pedig e körülményről jó eleve értesíteni szíveskedjék. В Kemény■ » Már évek óta küzdünk e lapokban azon különböző akadályok elhárítása érdekében, melyek földművelésünk fejlődésének útját állják ; ismételten hangsúlyoztuk, hogy a földművelés a legszomorub összefüggésbe van az iparral úgy, hogy ez amaz nélkül s viszont a föld ! ívelés csak igy virágozhatik föl, ha ipar is fejlesztetik ; következőleg hogy egészséges nyerstermelés nélkül még gondolni sem lehet ipari fejlődést. Most ismét tollat ragadtunk, hogy szerény né zeteiknek, az emlitett enquette alkalmából, nemcsak a birtokrendezés és tagositás, hanem általában köz- gazdasági állapotaink fölött lehet röviden e lapok hasábjain elmondjuk. Fejtegetéseinket talán az enquette is figyelembe veendi, annál is inkább, mivel korábbi tanulmányaink közététele óta olyan adatokhoz jutottunk, melyek eddig ismeretlenek voltak előttünk s a melyek fájdalom, még szomo rubb világításba helyezik a dolgokat, mint a hogy eddig képzeltük. Nevezetesen a földrészletek (parcellák) száma nem volt ismeretes, sem az, hogy hány tagositás vitetett keresztül 1857 óta; minekutána azonban a kataszt ri igazgatások felállittattak, már most megbízható adataink vannak e tekintetben is, melyek egészen 1878-ig terjednek. A mai erdélyi részek magukban foglalnak 9. 776. 296 holdat s e terület 10 mii. 692, 432 par cellára oszlik szét. Ebből a kolozsvári kataszteri igazgatóság területén 5.116.099 hold van, 4.829.293 parcellával ; ellenben nagyszebeni kataszteri igaz- gaóság területén 4. 660. 170 hold 5. 863. 139 parcellával. 1857-ben Erdélyben 8.994. 52° parcella volt, nem tekintve azt, hogy azóta a Szilágyság elválasztott az erdélyi részektől ; a parczeláknak e száma 1857 óta épen 1 mii. 997,912-vel szaparodott. Középszámitással ma egy parczellára 1456.517 négyszögöl esik, mire nézve tekintetbe veendő, hogy ha a nas-y erdő-és legelő parcellákat leszá mitjuk, egy-egy parczellára még kevesebb négyszögölnyi szántó, kaszálló és szőilő esik ; s ha még mindéhez hozzávesszük, hogy a birtokivekben az egyes parcella-számok a. b. c d, stb. betűkkel je lölten szétosztva vannak folvéve : a parcellák számát még sokkalta nagyobbnak vehetjük, mint fen nebb kimutattuk. Azt szokták mondani, hogy a jelenlegi tago- sitási törvény és a birtokrendezési és tagositási ügyek elintézésében követett eljárás nem rósz. Nós, beszéljenek tehát a számok : A kolozsvári kataszteri igaz ratóság kerületén — melyhez Kolozsvári, Szolnok-Doboka, Beszterce- Naszód, Csik, Udvarhely, Maros-Torda és Torda- Aranyosmegyék tartoznak, 1867 ig 58 községben vitetett keresztül a commassatió, 1867 óta pedig 39, tehát 97 községben; jelenleg 81 községben íoly a tagositás. E kataszteri igazgatóság kerületében 1317 község fekszik; 1857 óta, — ha nem számítjuk a folyamatban levőket, évenkint átlag 4.61 tagositás vitetett keresztül, ha pedig beszámít juk a folyamatban levőket is : 7.39 tagositás jut egy évre. Ezek szerint tehát 1317 község közül mint- е§ГУ7*4„I"község tagositva van,6*i5() * községben most foly, ellenben 86*41 ,|° ^községben még hire pora sincs commassatiónak ! Minthogy az 1857-től Ji867-ig keresztülvitt birtokszabályozások számát nem lehet többé eru- álni, azonban mindenesetre csekély ; csak annyit constatálhatunk, hogy ab ir tokszabály *zás 27 községben vitetett keresztül és hogy 151 községben még folynak a perek; 1867 óta tehát a községeknek 2„/°-a szabályoztatott, szabályozás alatt áll 11J', tehát 87uj, még szabályozatlan. Ez adatok a kataszteri igazgatóság hivatalos kimutatásain alapulnak. A nagy-szebeni kataszteri i-azgatóság területén — Hunyad, Alsó-Fehér, Szeben, Fogaras, Na^y-és Kis-Kükülő, Háromszék és Brassóme_'yé- ben, — 1211 község van, ezekből 29 tagositva van és 54 községben a szabályozás keresztül vitetett Összesen tehát 2528 kataszteri község közül 1878. évben 126 commassálva volt, 81-ben pedig a birtokszabályozás befejezte, vagyis miután a tagó- sitott e községekben a birtokszabáyozás itt ke resztülvitett : ennélfogva öszesen 207 községben történt meg a birtokszabályozás, következőleg 21 év alatt évenkint 9 85 községben, vagyis az összes községek 8. 18 perczentjében vitetett keresztül a birtokszabályozás. A szász királyságban (Németország)évenkint a községek 20 perczent szabályoztatik : nálunk 038 Hogy tehát hova vezetett a hiányos eljárás : e számok elég ékesszólóan bizonyítják 1 uj bávirdai díjszabályzat*) (Életbelépett április i-én) A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, f. évi 6258. szám alatt, a következő rendelet bocsátotta ki, — a táviratok elfogadására, díjazására és kezelésére vonatkozó szabályoknak módosítása tárgyában : Az osztrák cs. kir. kereskedelmi minisztériummal, valamint a német bircdalmi cs. kormánynval létrejött megállapodások értelmében, a táviratok elfogadása, díjazása és kezelése iránt fennálló szabályok 1879. évi április i-től érvényesen, a következőkben változnak meg. 1. Távirati értesitések (avisok) a magyar táv- irdaigazgatás területén többé el nem fogadtatnak és csak még a nemzetközi átmenő forgalomban kezeltetnek. 2. A közönséges’ táviratok', dijazisa a hazai távirda'állomásoknak egymás között, valamint a monarchia másik felében, nemkülönben a Németországban letező távirdakkal való forgalmára nézve, nem történik többé egységek szerint, hanem eg5 minden táviratra változatlanul megállapított alapdij és az egyes szavakra kirótt külön dij után. Tárgyhtlmaz miatt ké»ett Stcrk Az alapdij a fen emlitett forgalmak mindegyi kére nézve 24 b. о ó. a forgalomban még előfor- - dúló helyi táviratokra nézve pedig, a melyek t. i, , az ugyan azon községben levő két állami, avagy \ egy állami és egy vasúti távirda közt váltatnak, 12 £ kr o. é. A táviratban foglalt minden egyes szóra ki rótt dij : a helyi táviratoknál 1 kr, a monarchiabeli állomások között váltandó I táviratoknál 2 kr, a német birodalmi állomásokkal váltandó táviratoknál 6 kr, A két utolsó esetre megállapított szószerinti!, dijak még egy-egy krajczárral növekednek, ha ал táviratok oly vasúti állomásnál adatnak fel, amelynek székhelyén állami távirdaállomás is létezik.. E szerint a bármely hazai távirdai állomásnál í. feladott p. o. 12 szavú távirat után — eltekitnveo az állami állomással ugyanazon községben levő ü vasúti távirda állomások által felveendő szószerintii: pótdijtól be fog szedetni : ha az helybenlevő távírdához szól : 12 kr alapdij + (12X1) krajezár szószerinti dij„( összdij= 24 kr ; ha az bármely más monarchiabeli távirdáhozv szól : 24 kr alapdij -j- (12X2 krajezár szószerinti dij össz-J dij= 48 kr ; ha az Németországba szól : 24 ki alapdij+ (12X6) krajezár szószerinti dij össz-o dij =96 kr. 3. Távirati választ az előbbi pontban megnevezett forgalmakba ezentúl csak legfeljebb 30 szó t ig lehet előre fizetni. Ha az eredeti távirat feladója a távirati vá I lasz szószámát nem határozza meg, akkor a vála--i szért mindig egy 10 szavú távirat dija szedetik^ be. Ha a feladó 10-nél több vagy kevesebb szóból álló választ kíván, tartozik a meghatározott )J szószámot távirati szövegében kitenni s a válasz-s dijt ennek megfelelőleg lefizetni. 4. Vétel;elentésért a második pont alatt fel--! sorolt forgalmakban egy 10 szavú távirat dija jár. л 5. Többczimü táviratoknál, ha azokat többel czimzett szántára ugyanazon helyre kell távirni, ,i ugyancsak a második pontban felsorolt forgalmakban, a töbszörösitésért példányonkint annyiszor 241 kr. fizetendő, ajhányszor az eredeti iratban az ösz- szes czimek hozzászámitá-ával 100 szó, vagy ennek, megkezdett része foglaltatik. 6. Semaphor-táviratoknál tengeren levő hajókkal való kicserélésért minden szó után 6 kr pót- dij szedetik. 7. Nem kézbesíthető táviratoknál a czimállo - « más, a nem kézbesítés’ókának rövid jelzése mellett a feladási állomásnak távirati értesítést küld,' mely utóbbi a feladónak 24 kr lefizetése után kéz- besitettik. 8. Ha a második pontban felsorolt forgalmak- . ban a feladott táviratok összes dijainak kiszámítási sánál a krajezárokban törtek mutatkoznak, e tör- -t tek he:yett egész krajezárok szedetnek be. Minden más, a fennebbiekben nem emlitettU esetekre , pl. az egyes szavak és számcsoportok-, , megállapítására, az ös zehasonlitás kötelezettségére és az össze hasonlítandó táviratok díjazására- -i valamirt a feladott táviratokról adandó nyugtákra, és azok díjazására nézve sat. úgy a bel, mint a. külforgalomban továbbra is érvényben maradnak: 1 a Szt.-Péterváron létrejött nemzetközi távirda-egy ezményhez csatolt szolgáláti szabályzat és dijtáb--c Iák valamint ,a szomszéd távirda-igazgatásokkal;. fenn dió külön egyezmények,illetőleg a „távirásii szabályok és díjtáblák“ határozatai. Kelt Budapesten, 1879. évi márcz. 11 én. A Királyhágón inneni kerületi tüz- oitó-szövetség III közgyűlésé. Kolozsvárii cs Marosvásár у elytt, március 20. Tisztelt bajtársak ! A Királyhágón inneni kerületi tűzoltó szövet-fs ség Nagy Szebenben megtartott II. közgyűlésének^ XVII jegyzőkönyvi határozata értelmében bátrak n vagyunk bajtársi üdvözlettel tudatni, hogy ezeme kerületi szövetség III. közgyűlésének itten Maros-гс Vásárhelyit leendő megtartására folyó évi juniusu. hó I—3 áig terjedő napjait (a pünkösti ünnepeket ;o tüzzük ki, melyre a t. bajtársakat ezennel tisztelete í tel meghívjuk. Elöleges tájékozásul közöljük a következő ál L talános tudnivalókat : 1) Az alapszabály 9. §-a értelmében „a köz-xc gyűlésre minden szervezett tűzoltó-egylet két kép q2 viselőt küld.“ — Ezen képviselőket rendes Írásbelié* igazolványnyal kérjük ellátni. 2) Az alapszabály. 10. § a értelmében a „tag egyletek vagy egyes tűzoltók azon indítványai, г melyek tárgyalásra vannak szánva, a közgyűlés előtt négy héttel a szövetségi választmány elnöké nek beküldendők.“ Ebből folyólag felkérjük az illetőket, hogy előadandó tárgyaikat vagy indítványaikat írásban legkésőbb folyó évi áprilhó 30. napjáig szövetség:, elnök Minorich Károlyhoz Kolozsvárra beküldeni: el ne mulasszák, hogy a részletes napirendet ideje korán megállapítani, közzétenni és szétküldeni 1er hessen.
