Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-04-06 / 28. szám

— ш 3) A mellékelt bejelentési ivén följegyezni kér­jük az illető résztvenni kívánó nevét, tűzoltói rangú­ját és polgári állását, valamint azt is, hogy az il lető t. egylet zászlóval fog e megjelenni vagy nem ? Mely ivet kitöltve legkésőbb áprilhó 30 ig tűzoltó főparancsnok Lázár Benedekhez Maros-Vásárhelyre kérjük beküldeni. Ezen bejelentéshez a kiállítandó és névre szóló igazolási jegy dijában 1 forint lesz melléklendő ; ezen jegygyei járó vasúti s egyéb kedvezmények annak idején a részletes napirend­del együtt fognak közzététetni. 4) Azon t. tűzoltó-egyletek, melyek a szövet­ségbe belépni óhajtanak, felkéretnek, hogy a köz­gyűlést megelőzőleg a szövetség elnökségéhez akár a közgyűlés helyszínén a következő jogérvényesen aláirt nyilatkozatot adják be : N yilatkozat. A..........................i önkéntes tűzoltó-egylet pa* ra ncsnoksága ezennel kijelenti, hogy a Kiralyhá* gón inneni kerületi tűzoltó-szövetség alapszabályait elfogadva, ezennel a nevezett szövatség tagegyletei közé lép. (Kelet, pecsét és aláírások.) 5) A t. tűzoltó-egyletek teljes felszerelésben (a menyiben volna, zászlóval) kéretnek megjelenni. — Minden egyes résztvevő tűzoltó helynevét fehér szalagra nyomtatva zubbonya bal melloldalán vi selje . 6) Az előleges programúi a következő : Áttalános programm a Maros-Vásárhelyit 1879. év junius 1., 2., 3-ik napjain tartandó kerületi tűzoltó­szövetségi közgyűlés idejére. Első nap junius i-én 1. Reggel 6 órakor a vasúton érkező vendé­gek fogadása, bevonulás, úgyszintén a más irány­ból érkező vendégek fogadása és elszállásolása. 2. Délelőtt 11 órakor zászlószentelés (gyülhely a gyakorlati mászóház udvarán ) 3. Délután 5 órakor a szövetségi választmány előértekezlete. 4. Este 8 órakor fáklyásmenet a zászlóanya tiszteletére. 5. Este 9 órakor ismerkedési estély. Második nap junius 2-án: 1. Reggel 8 órakor a szövetség nagygyűlése. 2. Délelőtt '[jii órakor az özszes egyletek gyülekezése az „Elbában“. 3. Délelőtt и órakor diszfelvonulás a főtérre s az egyletek üdvözlése. 4 Déli I órakor közebéd. 5. Délután 4 órakor a marosvásárhelyi önkén­tes tűzoltó egylet diszgyakorlata. 6. Este 8 órakor tánc vigalom és népmulatság az „Elbában“. Harmadik nap junius 3-án : 1. Délelőtt 10 órakor a közgyűlés folytatása és zárülés. 2. Délután 4 órakor sétazene az ..Elbában“. 3. Este 8 órakor gyülekezés az őrtanya előtt. 4. Este 4,9 órakor kivonulás az indóházhoz és búcsú. 7) Azon esetben, ha leggondosabb szétküldés dacára jelen (az összes erdélyrészi lapokban közzé tett) meghívás kézhez nem jutna, kérjük azt a ma­rosvásárhelyi önkéntes tűzoltó egylet parancsnok- sáskánál reclamálni. Bajtársi üdvözlettel ! A kerületi szövetség választmánya nevében : Minorich Károly, DeákPál, elnök. titkár. A marosvásárhelyi önk. tűzoltó-egylet nevében : Lázár Benedek, Oroszlán István, főparancsnok. segédtiszt. Meghívás, A háromszékmegyei általános néptanítói egye" sülét kézdi járásköre folyó évi április 26-án Már* kosfalván a községi iskola helyiségében rendes gyűlést fog tartani, melyre a kör tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. A gyűlés kezdete délelőtt 9 órakor. T á r g у á к : 2) A szövészeti tanműhelyről jelentés. 3) Pénztár állásáról 4) Elnök választás. 5) A kézdi-vásárhelyi müfaragó iskola további fenntartásáróli intézkedés. 6) Az alapszabály 17-ik szakasza értelmében átalános л tisztujitás. 7) És végül az ápril hó 6-án tartandó választ mányi ülésből teendő indítványok tárgyalása. Ezen nagygyűlésre az egyesület t. c. tagjait tisztelettel meghívjuk. Sepsi-Sztgyörgyön, 1879. március hó 25.én. Potsa József, Tarcali Endre, h. 1. egyl. elnök. e. titkár. В z i n h a z. Szerdán ápril 2-án Aradiné asszony jutalom- játéka alkalmából „Mirabeau ifjúsága“ adatott elé. A kitűnő, darab sokkal szélesebb körben ismert, hogysem e helyen részletezni szükség volna ; küz­delemteljes ifjúságát tárja fel az oly férfinak, akit épen a sok szenvedés, az emberi magasztos érzel­mekből kivetkezett rokoni — sőt atyai — bánás­mód érlelt a népszabadságnak és az emberi mél- tósá ; elismerésének lelkes bajnokává. Sajnálattal kell nyilvánítanunk, hogy a közönség oly csekély számmal jelent meg ez előadáson, mintha nem is egyik legkedvesebb művésznője iránt kellett volna rokonszenvének külsőleg is jelét adni. Pedig Ara­diné asszony ez alkalommal fényesen bebizonyí­totta, hogy méltó a közönség nagyobb mérvű párt­fogására, s mert beható, tanulmánya oly valódi megindító drámai erővel párosult, milyet vidéki színpadokon nem mindennap élvezhetünk. Igen si­került jelenete volt az, midőn, a fiatal Mirabeau grófot ismételten börtönbe hurcolják s ő tekinte­tével feltárja előtte szive összes érzelmeit. A női önfeláldozás megható jelenetét láttuk, midőn Burg nieres (Szakáll) rendőrfőnöket kéri, hogy Mi­rabeau helyett őt vigye fogolyként magával. Mira­beau grófot Szabónak kellett volna alakitani. Kel­lett volna — mondjuk, mert teljességgel nem láttuk benne az eszmék nemes harcosát, a ki ra­gyás és púpos volta dacára annyira képes ma­gát megszerettetni csupán szellemi fenségével. A jellem alakitása neki nem sikerült fő­képen azért, mert küzdenie kellett a szavak egy­másutánjával. Küzdelmének legalább is párhuzam ban kellett volna haladnia a Sophi-éval (Áradiné) de ő nem emelkedhetett e magaslatra ; különben több alkalommal tett tanúságot igyekezetéről, fő­képen a végjelenetben a mikor a haldokló Sophie felett esküt tesz, hogy a Bastille köveiből fog osz­lopot emelni kedvesének. Az öreg Mirabeau gróf szerepét Demény vitte. Szeretnők, ha Deménytől már többet is hallanánk szép hangjánál, ha egy kis életet, változatosságot indulat kifejezést öntene mostanában monoton szere­peibe. Hangja, alakja, fiatalkora’buzditsák öt korai igyekezetre. Gfensohne üg'yvédnek (Miskolci) nagy hibája volt, hogy nyelvét néha viharos nyargalás- nak bocsátotta, s a derült kedélyt, mely a szerep­hez elvállhatatlanul kötve van, többször lankadás- nak eresztette. KÜLÖNFÉLÉK — Nyéki színtársulata városunkban kedden tartja utolsó előadását. Nem tehetjük ez alkalom­mal sem, hogy városunk közönségéről elismeréssel ne szólljunk, mivel mindvérig kitartó pártfogásban részesité e szintársulatot. Ugyanekkor a társulat is megérdemli méltánylásunkat; elmondsatjuk, hogy méltó volt e város pártfogására. Sok uj jeles da­rabot, nagy gonddal és szorgalomról tanúskodó fá­radsággal hozott szinre, a mik a közönségnek sok jó estét szereztek. A társulat innen K.-Vásárhelyre megy, hol mindjárt első előadását is jótékony célra a szegedi árviz károsultak javára fogja fordítni. Az első előadás K.-Vásárhelyit husvét első napján lesz. Ajánljuk e derék szintársulatot K- Vásárhely vá­ros polgárai ismert hazafias pártfogásába. E város bizonnyal nem fog hátramaradni Sepsi-Szentgyörgy mögött. 1. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. Gyakorlati tanitás a helybeli tanító által. 3. Néhai Földes József tagtárs feletti emlék- beszéd M. Székely János által. 4. Értekezés Barabás Mór által. 5. Pénztárnoki jelentés. 6. Indítványok. Kéretnek a t. tanító urak megjelenési szán­dékaikat a gyűlés előtt legalább három nappal a márkosfalvi tanító Forró Ignác úrral tudatni, hogy a közös értekezésről gondoskodni lehessen. Kézdi Vásárhelyit, 1879. ápril hó 2. Erdélyi Károly, Gyöngyösi István, köri elnök. köri jegyző. Meghívás. A háziipart és ipari oktatást fejlesztő egyesü­lőt március hó 25-én tartott választmányi ülésében idei ápril hó 7-én d. e. 10 órakor a megye házá­nál háziipar egyleti nagygyűlés tartása határozta- tott el, melynek tárgyai : i) Titkári jelentés. — Színházi játékrend. Vasárnap á:,rilhó 6-án közkívánatra másodszor adatik „Piros bugyelláris“ népszinn ü 3 felvonásban. Irta Csepreghy Ferenc, zenéjét Erkel Elek. — Hétfőn ápril 7 én közkívá­natra másodszor „Két árva“ francia színmű 4 felv. I képpel. írták D’Ennery és Cormon, ford. Vezéry Ödön, zenéjét szerzé de Billemont I. J. — Kedden 8-ikán bucsu-előadás lesz. Előadatik Szabó Károly jutalmául „Ilona, a havasi bolond“ a román életből merített népszínmű román népdalokkal 4 felvonás­ban. Irta Tóth József. — A házi ipar egyesület által fenntartott szö­vészeti tanműhelyben a múlt évi novemberben be­lépett tanulóknak vizsgája f. hó 6-ikán d. e. 10 órakor fog az intézet helyiségében megtartatni, melyet, úgy szintén a székesfehérvári kiállításra küldendő tárgyakat a közönség figyelmébe ajánljuk. — Első közlemény. Az alólirthoz begyült adakozásokról a szegedi valamint részben a tisza- vidéki árvízkárosultak részére. Potsa József 100 frt. A sepsi-szentgyörgyi nőegylet 415 trt 75 kr. Csia György nyug. kir. albiró ur gyűjtése Kovász­nál. 42 egyéntől 30 frt 24 kr. Báró Räuber István. 10 frt, 4-ik számú ivemen a s.-sztgyörgyi m. kir. járásbíróság személyzete 22 frt, A „Nemere“ cimü lap .szerkesztősége 35 frt 38 kr. A „Háromszék“ cimü lap szerkesztősége 24 frt 10 kr. A „Nemere“ szerkesztősége Beőthe fózsef mérnöktől 5 frt. Soós Károly bodzái vesztegállomás vezető gyűjtése 9 frt. Drágos Elek kir. ügyész ur gyűjtése 11 frt 50 kr. Gross Vilmos k.-vásárhelyi m. kir. adótárnok ur gyűjtése 6 frt. 20 kr. Összesen 669 frt. 17 kr. — Kelt S-Szentgyörgyőn 1879. ápril hó 4-én. —• Potsa József, főispán. A pestisről. Tudvalevőleg' e legutóbbi pcs tis eset Wetljankában minden komolyabb baj nél­kül foly le, mert a beteg, egy fiatal leány, fölgyó­gyult. A helyzet ilyetén javulása arra bírta alné­met kormánnyal együtt monarchiánk külügyi hi­vatalát, hogy az óvó intézkedések szigorán eny­hítsenek. Eddig ugyan még a német kormány nem küldte át abbeli javaslatait, annyi azonban * bizo­nyos, hogy nem sokára a nem közvetlenül pesti- ses vidékekről jövő áruk behozatali tilalmát meg­szüntetik s az utazókra nézve is megkönnyítik a közlekedést. Csakis az astrachani kerületből ér­kező árukat kisérik majd nagyobb figyelemmel, azonkívül nehány tengeri kikötőben fönntartják az orvosi inspectiót. A ragályos vidékre küldött or­vosok kiált quarantaine után Astrachanba jönnek össze s tapasztalataikról jegyzőkönyvet állitnak ki, melyet azután megküldenek az összes kormányok­nak. E jegyzőkönyv alapján fogják az egyes kor­mányok a további intézkedéseket elrendelni. I Villamos világítás. Edison ur, mint jelen­tik, New-Yorkban már felálitotta fehér fényt ter­jesztő készüléket, a tett kísérletek, rendkívüli si­kert mutatnak föl., — Edison azt állítja, hogy tö­kéletesítése folytán most már villamos fényt ház­tartásnál is lehet alkalmazni és egyátalán a lég­szesznek csak fele árába kerül, mi takarékossági szempontból is figyelemre méltó. — Szerencsétlenül járt öngyilkos. Lajosevcis Gy. zombori fiatal ember a napokbau, mint az „Egyetértésinek írják, öngyilkossági kísérletet követett el, mely azonban rá nézve gyászosabban végzödétt, mintha életét vesztette volna el. A ro­bogó vonat elé vetette magát, nyakát a sínre té­ve, hogy a kerék elmetszhesse. A szerencsétlen azonkan rosszul számított, figyelmen kívül hagyva a kerék előtti kotósrt, mely időben a vonat oda­ért, fejét a sínről lelökte, de úgy, hogy teste egy- üt fordulván, lábai kerültek a kerekek alá, melyek mindaketőtt térden felül elmetszették. — Jajgatá­sát a vonaton nam hallották, s a vérében fekvő embert csak nehány óra múlva találta meg egy főldmives. ki aztán kórházba vitte, honnan szüle­it is rögtön értesítették. — A szultán ieánya mint tanítónő. April 1- től kezdve Berlinben egy a^abnyelvtanitónő tele­pedett meg, kinek sorsa annak idejében élénk rész­vétett keltett föl. A hölgy Emily Ruete asszony, a jelenleg Zanzibarban uralkodó szultán testvre, ki a még akkor uralkodó atyja akaratának ellenére, egy ott megtelepedett, hamburgi kereskedőhöz, Ruetehez, ment férjhez és a keresztény vallásra tért. E lépés következtében testvére minden örök­ségből kizáratta, s dacára a legbefolyásosabb sze­mélyek iparkodásainak, kik e czélból egyenesen a szultánhoz fordultak, minden lépés eredménynélkül li volt. Ruete asszony pár év óta özvegy s ez idő­ről Németországban élt gyermek nevelésének szen­telve idejét. E hölgy igen képezett s iparkodó, з Drezdában Drechsler tanárral nem egyszer tudomá­nyos vitatkozásokat is folytatott.. Jelenleg anyagi szerencsétlenségek folytán Berlinben telepedett le s arabb nyélből leczkéket ad. Ruet asszony az ara­bon kívül folyékonyan beszél németül és angolul. Irodalom­— Előfizetési felhívás. A sz. fehérvári orszá­gos kiállítás végrehajtó bizottsága beleegyezésé­vel megindult „Kiállítási Lapok“ a hazai kiállítók, de egyúttal Székesfehérvár és megyénk érdekeit képviseli Szakszerű s mégis könnyöd modorú is­mertető czikkekben s művészi rajzokban oly érde­kes képét nyújtjuk az egész kiállításnak s az ez­zel összefügő számtalan mozgalmaknak, mely úgy a kiállítók valamint a látogató közönség s szintúgy a távol maradók részére is hétrőlhétre s később le­hetőleg* napról-napra hű tükrét képez. Elsőszámún­kat mindenfelé rendkívüli nasy érdeklődéssel fogad­ták, a hazai sajtó a legmelegebben nyilatkozott e közhasznú vállalatról, s a tömeges részvétel arra. indít, hogy ügybarátainkat fölkérjük, miszerint elő­fizetéseiket mihamarább megcenni szíveskedjenek, nehogy a példányszam nyomása s expediálása ne­hézségeket támaszszon.Az előfizetési illetékek (mart. 15. — jun. 15-ikéig 3 frt.) valamint a hirdetés dijai (ezekre nézve a feltételek igen jutányosak) a kia­dóhivatalban (Számmer Imre könyvnyomdájában, sas-uteza „Kölcsönös segélyző-egylet“) intézendők. A kiknek az első számot megküldtük azokat kér­jük, hogy a közlöny megtartása és a folytatás meg­rendelése iránt mihamarább intézkedni szívesked­jenek Kelt Székesfehérvárott,, 1879. mart. 27. Tisz­telettel a szerkesztőség. — A magyar korona országainak megyei tér­képeit Rautmann Frigyes igen diszes kiállításban adja ki. Ezen térképeket a legkitűnőbb magyar kartograph Hátsek Innác rajzolta. Az első füzet Pest, Ternes, Krassó és Kolos megyéket tartal­mazza s teljes áttekintést nyújt minden egyes me-

Next

/
Thumbnails
Contents