Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-03-27 / 25. szám

25. szám Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Csütörtök március; 27 IX. évfolyam Szerkesztőségi i»od«‘ Fipiac, Caulftk-félc hí/, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal Polliik Mőr к önyvnyoindája, ho.á a hirdetések éí előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. Megjelenik e/ea lap heten' kint kétszer: csütörtökön és таз£им*р Előfizetési feltételük : Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . i frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. A fttramszákt „Nizfipar-egylet" ás a „stpsi-szentgySrgyi enfc&nytes tenlti<eg)l(t" hivatalos fcäzlätij*. Előfizetési íelliivás a IX. cn főáramának II. negyedére,------?=s:Tn ■------­El őfizetési teltételek : Ápr. június.............................1 frt 50 kr. Kü lföldre egész évre .... 8 frt — к Г Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó- hivatalának P о 1 1 á к Mór könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgy re külder.dők Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo- maüathatunk. A „Nemere“ kiadó hivatal a ..... . --------;■■■ -ГГ ,-T ­БI I(lapest, I SV9 mái dus 22 n -. A szegedi veszedelem élénk vita tár­gyát képezte az országgyűlésen. Azt hinné az ember, hogy a parlament ezen alkalomból az egyetértés megragadó képét nyújtotta, hogy a párttöredékek legalább nehány pillanatra elfe- lejték viszongásaikat s pártcéljaíkat, hogy egye süljenek az elpusztult város újjá teremtésének elhatározásában. Hisz mig a nyomor enyhítve nincs, mig a pusztulás rémitö ténye egész zord­ságában fekszik szemünk előtt, addig bizony­nyal nincs ideje a segélyre annyira szükséges egyetértést az eshetöleges hibák pártcélzatos fenyegetésével meggyöngiteni Csak egyetértés vihet végbe nagyot szemben a pusztítós rémitö mgy müvével A mint azonban kitűnt, az országgyűlés egy risze, az ellenzék tudniillik, kiváhképen az egyesült s a pártnélküli ellenzék e nemzeti sze­rencsétlenséget — pártértekbeli spekulációra akarta felhasználni. A Szegedet ért nehéz csa­pás álta'uk arra szemeltetett ki, hogy a kor­mány megbuktatására eszközül szolgáljon s az ország minden részében támadt nagy fájdalom s mély részvét a Tisza-kormány elleni oppozi- c’o javára kiaknáztassek. Az edenzék e roham támadást a Szegeden kellő mentő' intézkedések látszata s a gyors segély és a megsemmisült város mieióbbi újjáépítésének ürügye alatt kez­dette meg A roham azonban az ellenzék hát­rányára ütött ki, mert az a Tisza-kormány állá­sának megerősödését idézte eló, sikerülvén a kormány fejének egy hatalmas beszéd er'is in­dokaival a megindított izgatások éli s hegyét kitörni. Ha maga a kormány hozta vo na szó­ba Szeged veszedelmét illetőleg felelősségének mértékét, hogy szembeszálljon az e szerencsét­lenség ab almából ellene indított agitációval — nem intézhette volna máskép a parlamenti vita lefolyását, a hogyan az az ő ellenfelei részéről eszközöltetett. Egyik ellenzéki töredék sem tudott más mentő és segítő eszközt ajánlani, — mint egy parlamenti bizottság kiküldését. Az ellenzéknek úgy látszik minden bajra egyedüli s univerzális gyógyszere a bizottság-küldés így most is Az országgyűlés küldjön ki egy soktagn bizottsá­got, mely külföldi szakértők részvétele mellett vizsgálja végig a Tiszavölgyet s aztán tegyen javaslatot a Tisza-szabályozás és Szeged újra felépítése iránt. Aki tudja, hogy milyen szokott lenni az ily sok fejű és véleményű bizottságok működése, tudja azt is, hogy ezek tanácsko­zása, véleményadása és megállapodása mennyi időt szokott i^fcpybe 4venni s tudja azt is, hogy e szerint e bizottság sem lett \o'na kész mü­vével nehány hét előtt S mi lett volna e mü? Egy jelentés, mely ismét hoszzu vitákat idézett volna fel az országgyűlésen s uj határozatok­nak lehetett volna szülője. S mi történt volna addig Szegeddel s a szélrózsa minden irányá­ban szétszórt hontalan bujdosókkal? E kérdés iránt mitsem szólnak az ellenzéki indítványok, mintha az csak kis jelentéktelen mellékes do­log volna Fájdalom, konstatáljuk, hogy huza­mos az ellenzék most kifejtett akciójában mel­lékes dolgok is voltak azok. Főcél volt vádoló és vizsgáló bizottságot alkotni a kormány el­len, ezt lé'retolni a mentés s újraalakítás mü­vétől s evvel hitelét az ország előtt megron­tani, hogy Tisza mondásaként »az az ár, mely Szegedet összedontötte, döntse meg a mostani kormányt is.« Tisza miniszter ügyesen s meggyőzőleg lépett fel e határozati javaslatok ellen É'esen leleplezte azok gyengéit s gyászoló frázisokkal tímárt tendenciáját Ellene úszóit azoknak két szempontból : Szeged s a kormány szempont­jából Szegednek most nem bizottságokra, vá­dakra s vitákra, de gyors, nagy s koncentrált segélyre, tervszerű s elhatározott cselekvésre van szüksége. Ennek rögtön kell történni s a kormányt* 1 indulhat ki A kormány szempont­jából kijelenté, hogy a kormány tevékenységé­nek megbénítását nem tűri, inkább visszalép, mint gyámság aki helyeztessék. A végrehajtó hatalom nem tűrhet el további kcrlátolást A szabályozás is, mely egyedüli mentő szer a Ti sza kiáradása és katasz'rófák ellen, azon okból nem eszközölhető tervszerűen s igy célravivöen, mert a különféle szabályozási társulatok egy­mástól függetlenül nem állnak a kormány ha­tósága alatt s intézkedéseit [nem is vették fi­gyelembe, mig csak a mostani katasztrófa meg nem történt. A miniszterelnök indokolása győzőit s az ellenzéki javaslatok óriás többséggel elvettet­tek. A kormány száméra meg van óva a be­fő'yás és jog, bogy a szorongatott Alföld se­gélyére siessen, Szegedet a víztől megszaba­dítsa s az elpusztult várost uj életre keltse. — Csak megelégedéssel konstatálhatjuk az ered­ményt Az országgyűlés határozata megmenté a kormány számára a gyors akció lehetőségét — s gyors és eredményes segélyt biztosított a a szerencséden szegedieknek. A vitában tehát nemcsak a politikai józanság, de a humanismus is elhatározó győzelmet aratott. * A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a sze­gedi pénzügyigazgatóság további intézkedésig N.- Kikindára helyeztessek át s működését addig mig Szegedre ismét visszatérhet, ott folytassa. * A negyedéves költségvetés meghatalmazás­nak egy hóval való meghosszabbítása iránti tör vényjavaslatot — tekintettel a budgettárgyalás el­húzódására — a kormánynak már okvetlenül be kellett nyújtania, a mint ez a 22-iki ülésben meg is történt. De képviselői körökben azért kívána­tosnak tartják, hogy a. költségvetési törvény még e hó folytán megalkottassék. A honvédelmi tárca tárgyalása 23 áll volt bevésendő s azután az ap- propriacionál az ellenzék által kezdeményezendő vita természetétől függ, hogy a költségvetés mikor mehessen át a főrendekhez. A főrendiháznak is kétségkívül kell időt engedni a tárgyalásra; de ez ott a főrendiházat a költségvetés jmegbirálásában megillető szerepénél fogva sem szokott hosszúra nyúlni, — úgy, hogy a költségvetés esetleg a hó utolsó napján törwmynyé válhatik. De épen olyan könnyen me; is akadhat még az előtte álló retor- ták valamelyikén nehány napra s ezért a törvény­hozásnak mindenesetre gondoskodnia kell arról, hogy a jövő hó elsején netán „törvény nélküli“ állapot ne keletkezzék. A képviselőim március 22-iki ülésében befe­jezte az igazságügyi költségvetés tárgyalását és a honvédelmi költségvetésben is túlesett az átalános- sá gokon. Bár mennyire óhajtanok is, térhiányában lehetetlen a tárgyalással behatóbban foglalkoznunk. — Pauler igazságügyminiszter kiváló beszéde az igazságügyi gépezet működésének a tárgyalás köz­ben felvetett vitás kérdéseit teljes részletességgel fejtegette. A honvédelmi miniszter urnák is nyílt alkalma a szélbalról jövő- támadásokra egy beszéd­ben válaszolni, — mely érdekes felvilágosításokat tartalmazott a honvédség fejlődésének mai állá­sáról. Az angol kékkönyv épen kellő időben jelent meg, hogy az orosz angol egyezményekről szóló hireket elnémitsa. A diplomáciai okmányok, melye­ket az angol kormány közrebocsátott, hivatalosan megerősítik az orosz politika kétszínűségéről ré­gebben közölt tudósításokat s világosan mutatják azt is, hogy Beaconsfield lord épen nem szándéko­zik eltérni a berlini szerződéstől. Dondukov her­ceg kénytelen volt abbahagyni hetvenkedéieit a nyugati hatalmak erélyes feliepésével szemben s kétségtelen, hog)^ ha Európa szilárdul összetart, a szentpétervári kormány ezután is meg fog hátrálni a bolgár kérdésben. A „Standard“ egyik levele­zője - szemé’ves tapasztalatok alapján azt jelenti ugyan, hogy a berlini szerződés betüszerinti végre­hajtása fegyveres ellentállásba fog ütközni a Bal­kán mindkét oldalán s ezt más tudósítások is va­lószínűnek hiszik ; ez ellenállás azonban sem tar­tós, sem sikeres nem lesz, mihelyt az orosz kor­mány meggyőződik, hogy a berlini szerződéi alá- irói komolyan veszik a kongresszus határozatait, jvgy távirat szerint Suvaiov grófnak sikerült erről a cárt meggyőzni, a mi azonban nem zárja ki va­lószínűségét annak, hogy Oroszország ismételni fogja ez irányban kísérleteit, annál inkább, mert alaptalanok mindazon hírek, mintha Gorc.sakofi hg állása meg vo’na ingatva ; mint eddig, úgy most is Gorcsakov herceg az orosz politika eg'yedüli in­tézője. A mi az utóbbi időkben sokat emlegetett orosz-francia viszonyokat illeti, ezekről Parisból jelenti a „Pol Core.“ levelezője: „Ignatiev tábor­nok tudvalevőleg egy ideig itt tartózkodott s Niz­zába való ntazása előtt kijelenté, hogy nem sokára családjával együtt visszatér. Állítják, hogy Ignatiev a párisi nagyköveti állást szeretné elnyerni, annál inkább, mert Orlov hg, hir szerint, nemsokára csakugyan visszavonul a diplomáciái pályáról. A mi az orosz francia viszonyokat illeti külsőleg a legjobb egyetértés uralkodik, úgy látszik azonban hogy a francia kormány kissé gyanusj szemmel kiséri Oroszország törekvéseit az angol orosz viszo­nyok javítása ügyében, mert e két hatalom közele­dése nem válnék hasznára Franciaország érdekeinek a Középtengeren. Epen ez okból Franciaország keleti politikája mindig egy irányban halad Angliáé­val s az utókonferencia tervét, mely, bár nem volt megemlítve Gorcsakov hg. jegyzékeiben, mégis kétségkívül orosz eredetű, Párisban épen nem fogadták kedvezően. Franciaországban a szakadás, melyet a május 19-ki miniszterek üldözésének kérdése a republi­kánus pártok között támasztott, komoly következ­ményekre vezethet : a kormány köreiben tagadják ugyan, hogy a minisztérium állása meg volna in­gatva s hangsúlyozzák, hogy ha vannak is türel- metlenkedők a képviselőházban, annál kevésbé kí­vánja az ország maga a változást s Grévy is, ki eddi' tartózkodó állást foglal el, valamint a szená­tus, mely határozottan mérsékelt politikát kíván, szükség' esetén hajlandók volnának föl is oszlatni a képviselőházat. Mindazáltal tagadhatatlan, hogy a bizalom a kabinet állandóságában nem igen tud gyökeret verni s Waddington ellen most már dara­bét a nevével izgatnak, Gambettát állitván fel je­löltül a miniszterelnökségre s egyúttal a pénzügyi tárcára. Az olasz kormány, újabb hírek szerint, ismét alkudozik a Cairoli-párttal s valószínűleg létre is jön az egyezség oly formán, hogy Cairoliék három miniszteri tárcát nyernek. Ily módon a kormány ismét remélhetné, hogy többségre tesz szert s ez­zel első sorban a múlt hétfőn beterjesz'ett uj vá­lasztási törvényjavaslatot szavazza meg. E javaslat több po.itja érdekes újításokat tartalmaz. A cenzus általában leszállittatik, de különböző mértékben a városokban és a vidéken : a választói lajstromot a

Next

/
Thumbnails
Contents