Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-03-27 / 25. szám

25. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Csütörtök március; 27

IX. évfolyam

Szerkesztőségi i»od«‘

Fipiac, Caulftk-félc hí/, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kiadó hivatal

Polliik Mőr к önyvnyoindája, ho.á a hirdetések éí előfizetési pénzek bérmentesen intézendők.

Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap.

Megjelenik e/ea lap heten' kint kétszer:

csütörtökön és таз£им*р

Előfizetési feltételük :

Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . i frt 50 kr.

Hirdetmények dija:

3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr.

A fttramszákt „Nizfipar-egylet" ás a „stpsi-szentgySrgyi enfc&nytes tenlti<eg)l(t" hivatalos fcäzlätij*.

Előfizetési íelliivás

a

IX. cn főáramának II. negyedére,------?=s:Tn ■------El

őfizetési teltételek :

Ápr. június.............................1 frt 50 kr.

Kü

lföldre egész évre .... 8 frt — к Г

Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó- hivatalának P о 1 1 á к Mór könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgy re külder.dők

Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo- maüathatunk.

A „Nemere“ kiadó hivatal a

..... . --------;■■■ -ГГ ,-T БI

I(lapest, I SV9 mái dus 22

n -. A szegedi veszedelem élénk vita tárgyát képezte az országgyűlésen. Azt hinné az ember, hogy a parlament ezen alkalomból az egyetértés megragadó képét nyújtotta, hogy a párttöredékek legalább nehány pillanatra elfe- lejték viszongásaikat s pártcéljaíkat, hogy egye süljenek az elpusztult város újjá teremtésének elhatározásában. Hisz mig a nyomor enyhítve nincs, mig a pusztulás rémitö ténye egész zordságában fekszik szemünk előtt, addig bizonynyal nincs ideje a segélyre annyira szükséges egyetértést az eshetöleges hibák pártcélzatos fenyegetésével meggyöngiteni Csak egyetértés vihet végbe nagyot szemben a pusztítós rémitö mgy müvével

A mint azonban kitűnt, az országgyűlés egy risze, az ellenzék tudniillik, kiváhképen az egyesült s a pártnélküli ellenzék e nemzeti szerencsétlenséget — pártértekbeli spekulációra akarta felhasználni. A Szegedet ért nehéz csapás álta'uk arra szemeltetett ki, hogy a kormány megbuktatására eszközül szolgáljon s az ország minden részében támadt nagy fájdalom s mély részvét a Tisza-kormány elleni oppozi- c’o javára kiaknáztassek. Az edenzék e roham támadást a Szegeden kellő mentő' intézkedések látszata s a gyors segély és a megsemmisült város mieióbbi újjáépítésének ürügye alatt kezdette meg A roham azonban az ellenzék hátrányára ütött ki, mert az a Tisza-kormány állásának megerősödését idézte eló, sikerülvén a kormány fejének egy hatalmas beszéd er'is indokaival a megindított izgatások éli s hegyét kitörni. Ha maga a kormány hozta vo na szóba Szeged veszedelmét illetőleg felelősségének mértékét, hogy szembeszálljon az e szerencsétlenség ab almából ellene indított agitációval — nem intézhette volna máskép a parlamenti vita lefolyását, a hogyan az az ő ellenfelei részéről eszközöltetett.

Egyik ellenzéki töredék sem tudott más mentő és segítő eszközt ajánlani, — mint egy parlamenti bizottság kiküldését. Az ellenzéknek úgy látszik minden bajra egyedüli s univerzális gyógyszere a bizottság-küldés így most is Az országgyűlés küldjön ki egy soktagn bizottságot, mely külföldi szakértők részvétele mellett vizsgálja végig a Tiszavölgyet s aztán tegyen javaslatot a Tisza-szabályozás és Szeged újra felépítése iránt. Aki tudja, hogy milyen szokott lenni az ily sok fejű és véleményű bizottságok működése, tudja azt is, hogy ezek tanácskozása, véleményadása és megállapodása mennyi időt szokott i^fcpybe 4venni s tudja azt is, hogy e szerint e bizottság sem lett \o'na kész müvével nehány hét előtt S mi lett volna e mü? Egy jelentés, mely ismét hoszzu vitákat idézett volna fel az országgyűlésen s uj határozatoknak lehetett volna szülője. S mi történt volna addig Szegeddel s a szélrózsa minden irányában szétszórt hontalan bujdosókkal? E kérdés iránt mitsem szólnak az ellenzéki indítványok, mintha az csak kis jelentéktelen mellékes dolog volna Fájdalom, konstatáljuk, hogy huzamos az ellenzék most kifejtett akciójában mellékes dolgok is voltak azok. Főcél volt vádoló és vizsgáló bizottságot alkotni a kormány ellen, ezt lé'retolni a mentés s újraalakítás müvétől s evvel hitelét az ország előtt megrontani, hogy Tisza mondásaként »az az ár, mely Szegedet összedontötte, döntse meg a mostani kormányt is.«

Tisza miniszter ügyesen s meggyőzőleg lépett fel e határozati javaslatok ellen É'esen leleplezte azok gyengéit s gyászoló frázisokkal tímárt tendenciáját Ellene úszóit azoknak két szempontból : Szeged s a kormány szempontjából Szegednek most nem bizottságokra, vádakra s vitákra, de gyors, nagy s koncentrált segélyre, tervszerű s elhatározott cselekvésre van szüksége. Ennek rögtön kell történni s a kormányt* 1 indulhat ki A kormány szempontjából kijelenté, hogy a kormány tevékenységének megbénítását nem tűri, inkább visszalép, mint gyámság aki helyeztessék. A végrehajtó hatalom nem tűrhet el további kcrlátolást A szabályozás is, mely egyedüli mentő szer a Ti sza kiáradása és katasz'rófák ellen, azon okból nem eszközölhető tervszerűen s igy célravivöen, mert a különféle szabályozási társulatok egymástól függetlenül nem állnak a kormány hatósága alatt s intézkedéseit [nem is vették figyelembe, mig csak a mostani katasztrófa meg nem történt.

A miniszterelnök indokolása győzőit s az ellenzéki javaslatok óriás többséggel elvettettek. A kormány száméra meg van óva a befő'yás és jog, bogy a szorongatott Alföld segélyére siessen, Szegedet a víztől megszabadítsa s az elpusztult várost uj életre keltse. — Csak megelégedéssel konstatálhatjuk az eredményt Az országgyűlés határozata megmenté a kormány számára a gyors akció lehetőségét — s gyors és eredményes segélyt biztosított a a szerencséden szegedieknek. A vitában tehát nemcsak a politikai józanság, de a humanismus is elhatározó győzelmet aratott.

* A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a szegedi pénzügyigazgatóság további intézkedésig N.- Kikindára helyeztessek át s működését addig mig Szegedre ismét visszatérhet, ott folytassa.

* A negyedéves költségvetés meghatalmazásnak egy hóval való meghosszabbítása iránti tör vényjavaslatot — tekintettel a budgettárgyalás elhúzódására — a kormánynak már okvetlenül be kellett nyújtania, a mint ez a 22-iki ülésben meg is történt. De képviselői körökben azért kívánatosnak tartják, hogy a. költségvetési törvény még e hó folytán megalkottassék. A honvédelmi tárca tárgyalása 23 áll volt bevésendő s azután az ap- propriacionál az ellenzék által kezdeményezendő vita természetétől függ, hogy a költségvetés mikor mehessen át a főrendekhez. A főrendiháznak is kétségkívül kell időt engedni a tárgyalásra; de ez ott a főrendiházat a költségvetés jmegbirálásában megillető szerepénél fogva sem szokott hosszúra nyúlni, — úgy, hogy a költségvetés esetleg a hó utolsó napján törwmynyé válhatik. De épen olyan könnyen me; is akadhat még az előtte álló retor- ták valamelyikén nehány napra s ezért a törvényhozásnak mindenesetre gondoskodnia kell arról,

hogy a jövő hó elsején netán „törvény nélküli“ állapot ne keletkezzék.

A képviselőim március 22-iki ülésében befejezte az igazságügyi költségvetés tárgyalását és a honvédelmi költségvetésben is túlesett az átalános- sá gokon. Bár mennyire óhajtanok is, térhiányában lehetetlen a tárgyalással behatóbban foglalkoznunk. — Pauler igazságügyminiszter kiváló beszéde az igazságügyi gépezet működésének a tárgyalás közben felvetett vitás kérdéseit teljes részletességgel fejtegette. A honvédelmi miniszter urnák is nyílt alkalma a szélbalról jövő- támadásokra egy beszédben válaszolni, — mely érdekes felvilágosításokat tartalmazott a honvédség fejlődésének mai állásáról.

Az angol kékkönyv épen kellő időben jelent meg, hogy az orosz angol egyezményekről szóló hireket elnémitsa. A diplomáciai okmányok, melyeket az angol kormány közrebocsátott, hivatalosan megerősítik az orosz politika kétszínűségéről régebben közölt tudósításokat s világosan mutatják azt is, hogy Beaconsfield lord épen nem szándékozik eltérni a berlini szerződéstől. Dondukov herceg kénytelen volt abbahagyni hetvenkedéieit a nyugati hatalmak erélyes feliepésével szemben s kétségtelen, hog)^ ha Európa szilárdul összetart, a szentpétervári kormány ezután is meg fog hátrálni a bolgár kérdésben. A „Standard“ egyik levelezője - szemé’ves tapasztalatok alapján azt jelenti ugyan, hogy a berlini szerződés betüszerinti végrehajtása fegyveres ellentállásba fog ütközni a Balkán mindkét oldalán s ezt más tudósítások is valószínűnek hiszik ; ez ellenállás azonban sem tartós, sem sikeres nem lesz, mihelyt az orosz kormány meggyőződik, hogy a berlini szerződéi alá- irói komolyan veszik a kongresszus határozatait, jvgy távirat szerint Suvaiov grófnak sikerült erről a cárt meggyőzni, a mi azonban nem zárja ki valószínűségét annak, hogy Oroszország ismételni fogja ez irányban kísérleteit, annál inkább, mert alaptalanok mindazon hírek, mintha Gorc.sakofi hg állása meg vo’na ingatva ; mint eddig, úgy most is Gorcsakov herceg az orosz politika eg'yedüli intézője.

A mi az utóbbi időkben sokat emlegetett orosz-francia viszonyokat illeti, ezekről Parisból jelenti a „Pol Core.“ levelezője: „Ignatiev tábornok tudvalevőleg egy ideig itt tartózkodott s Nizzába való ntazása előtt kijelenté, hogy nem sokára családjával együtt visszatér. Állítják, hogy Ignatiev a párisi nagyköveti állást szeretné elnyerni, annál inkább, mert Orlov hg, hir szerint, nemsokára csakugyan visszavonul a diplomáciái pályáról. A mi az orosz francia viszonyokat illeti külsőleg a legjobb egyetértés uralkodik, úgy látszik azonban hogy a francia kormány kissé gyanusj szemmel kiséri Oroszország törekvéseit az angol orosz viszonyok javítása ügyében, mert e két hatalom közeledése nem válnék hasznára Franciaország érdekeinek a Középtengeren. Epen ez okból Franciaország keleti politikája mindig egy irányban halad Angliáéval s az utókonferencia tervét, mely, bár nem volt megemlítve Gorcsakov hg. jegyzékeiben, mégis kétségkívül orosz eredetű, Párisban épen nem fogadták kedvezően.

Franciaországban a szakadás, melyet a május

19-ki miniszterek üldözésének kérdése a republikánus pártok között támasztott, komoly következményekre vezethet : a kormány köreiben tagadják ugyan, hogy a minisztérium állása meg volna ingatva s hangsúlyozzák, hogy ha vannak is türel- metlenkedők a képviselőházban, annál kevésbé kívánja az ország maga a változást s Grévy is, ki eddi' tartózkodó állást foglal el, valamint a szenátus, mely határozottan mérsékelt politikát kíván, szükség' esetén hajlandók volnának föl is oszlatni a képviselőházat. Mindazáltal tagadhatatlan, hogy a bizalom a kabinet állandóságában nem igen tud gyökeret verni s Waddington ellen most már darabét a nevével izgatnak, Gambettát állitván fel jelöltül a miniszterelnökségre s egyúttal a pénzügyi tárcára.

Az olasz kormány, újabb hírek szerint, ismét alkudozik a Cairoli-párttal s valószínűleg létre is jön az egyezség oly formán, hogy Cairoliék három miniszteri tárcát nyernek. Ily módon a kormány ismét remélhetné, hogy többségre tesz szert s ezzel első sorban a múlt hétfőn beterjesz'ett uj választási törvényjavaslatot szavazza meg. E javaslat több po.itja érdekes újításokat tartalmaz. A cenzus általában leszállittatik, de különböző mértékben a városokban és a vidéken : a választói lajstromot a