Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-03-27 / 25. szám

— 98 megyetönök helyett külön bizottságok fogják ké­szíteni s a választó kerületek oly nagyok lesznek, hogy egy-egy kerület három, négy, sőt öt képvi­selőt is választ egyszerre az úgynevezett lajstrom­számlálás alapján; az eddigi kerületekből 2—5 osz- tatik egy uj ke ületbe ; a választó köteles sajátke- züleg betölteni szavazólapját; a ki Írni, olvasni nem tud, nem bir választói joggal, úgyszintén nem választók a katonák, de i enis a tisztek stb. E re­formok által a választók száma 700,000 ről másfél millióra emelkednék. A tisz8j arviz. Szegedről jelentik а „P. Lloydsnak 21. kelettel: A Szeged felett összegyűlt komor felhők délután a hideg, erős északkeleti szél által űzetve a szigetté változott városnak kétségbeesett szint adtak. Nyugtalanitólag hat a Szamosnak és a felső vidékeken a Marosnak jelentett gyors áradása. A déli órákban a Henrik főherceg nevét viselő 51-ik gyalog ezred, mely e hó 6-ikától itt volt és Verkl- jan kapitány vezetése alatt a töltési munkálatoknál és az emberek mentésénél dicséretesen kitűnt, N.- Váradra ment, E helyett jött Temesvárról a kért egészségügyi osztály. A tett intézkedések dacára ismét 27 vaggon kenyér érkezett. Dani főispán kénytelen volt a kenyérrel az állomási helyeket Temesvárig ellátni. Nem győzik itt eléggé magasz­talni a mindenek fölött szives látást, melylyel Te­mesvár a szegedieket fogadja. Az asszonyok reg­gel kávét kapnak, délben mindenik menekült há­romféle ételt. A nagybecskerekiek panaszkodnak, hogy 600-ra számítottak és csak 60 menekültet kap­tak ellátásra. A lopás miatt elfogott Iritz Hermann egyik cinkostársa Adler Hermann, Zsombolyán fo­gatott el. Talián uj szegedi szolgabiró az összes szegedieket a török-kanizsai kerületbe Íratta be, számuk; 12000—14000. A halandóság különösen a gyermekek közt, jelentékeny. Tallián szolgabiró Hertelendy főispánnal és gr. Csekonicscsal Újsze­geden és Szőregen népkonyhákat állíttat fel. Sze­geden holnap nagy irtóháboru lesz gazdátlan ku tyák s macskák ellen. Ma egy Kolozsi nevű tűzol­tót a kutyák igen megmarcangoltak. — Kozarek budapesti hóhér állítólag idejött és e részben el­öntött „Hét választódhoz cimzett szállodában lakik. — Azt beszélik, hogy közelébb kivégzés lesz. A közlegkedésüüyi minisztériumhoz a követ­kező táviratok érkeztek : Szentes, márc. 21. Este 6 óra 14 perc. A bökény-mindszenti társulat egész öt mértföldnyi hosszú töltésvonala be van karózva és gazolva, a felhalmozott védelmi anyagok minden eshetőségre készen állanak. Stammer alispán. Szeged, márc. 21. éjfél után két órakor. Az alföldi vasút pályaudvarán a helyzet utolsó tu­dósítás óta változatlan, a viz alig 20 cmterrel apadt, épületek lényegben séruletlenek, az állomási épü­let melléképítményei kiigazításokat igényelnek, de állapotuk nem veszélyes. Élelmiszerekről kielégí­tően van gondoskodva. Csongrád, márc. 22. reggel 8 óra 55 perc 24 óra óta 4 cmter apadás, tegnap estétől fogva ma reggelig, folytonos szélvész van, a város északi részén lévő nyúltőltéseken, a szentesi országúton és a bődi töltésen nagyobb szakadások történtek­több napi fáradságos munka majdnem semmivé té­tetett, most újra a javításokat kell foganatba ven nünk, idő szeles, de veszély nincs. Just, segéd, mérnök. Zom b or, március 22. d. e. 10 óra 40 perc Zentai, ó becsei és zsablyai szolgabirákat, úgy Zents város polgármesterét táviratilag utasítottam, hogy dereglyéket és csolnakokat requirálván, azokat a zsablyai révhez küldjék és ott Nikolics kormány­biztos rendelkezésére bocsássák. Sándor, alispán Szentes, márc 22. déli 12 óra 40 perc. Az éjjeli vihar a csongrádi töltésvonalat 400 öl hossz­ban nagyon megrongálta, helyrehozásán dolgoznak, veszély azonban nincsen. A bőkény-mindszenti tár­sulati gátakat fekvésüknél fogva ezen vihar nem érintette. Stammer, alispán. Szeged, márc. 22. d. 2 óra. Körtöltést ki egéazitő alföldi Yasut vízből kiálló vonalát erős hul­lámok folytonosan nagyon rongálják, sőt megsem­misíteni fenyegetik, miért bekaróztatása okvetlenül szükséges : e célra a folyammérnöki hivatalnak egy­előre 5000 frt. utalványozását kérem. Boros E'rigyes (E sürgöny folytán 5000 frt. a megtérítés kér désének épségben tartása mellett azonnal kirendel­tetett.) A Szentesről és H.-M.-Vásárhelyről vett tudósítások szerint a helyzet annyira megnyugtató ho?y a töltések ujabbi megszemlélése után Beli- cev 'kir. biztos és Bodoki felügyelő eltávozhattak, a vásárhelyiek számára Csabán készen tartott két mentő vonatnak pedig visszarendelése hozatott szóba A közlekedési minisztériumhoz a következő táviratok érkeztek : T i t e 1, március 22. 7 óra 25 perc este. Dél óta borzasztó keleti vihar folytán töltéseink fenn tartása emberi erőt meghaladó megfeszítést igé­nyel, azok védelmére minden lehetőt elkövetünk. — Ezen sörgöny folytán, miután 5000 frt előleg már utalványozva volt és dereglyék és csolnakok nagyóbb számban az alispán által már kirendel­itek, felhivatott a kormánybiztos, hogy pénzt és terőt nemkimélve, kövessen el mindent a veszély elhárítására, mi mellett szükség esetére további e öleg kiutalványozása helyeztetett neki kilátásba. Szolnok, március 22. 7 óra 20 p. este. Dé- vaványáról jelenti: Berettyó Luátja reggel a balai pusztán kiszakadt, Dévaványa határának nagyrésze viz alatt van, a várost védik. 200 utászt kérnek a szakadás elfojtására, különben a város el lesz önt­ve. Rögtön intézkedést kérek. - A dévaványi vészhir folytán múlt éjjel 200 utász indíttatott oda útnak és egy királyi mérnök küldetett oda. Csongrád, március 23, 9 óra 15 p reggel. 24 óra alatt 9 ctm. apadás. A vihar által megron gált gátak részben helyreigazittattak ; 300 katona és a közerő egy harmadrésze dolgozik, holnapra az egész közerő ki van rendelve. A gátak és köz­lekedési utak teljesen jókarba fognak hozatni és miután a gátak mellől a viz a karózásokat majd­nem mindenütt két méter szélességben elhagyta ; a védekezési munkálatok, — ha csak ismét orkán- szerű vihar közbe nem jön, be lesznek fejezhetők. — Csongrád, március 53. déli 12 óra 45 perc. A megrongált töltések többnyire rendben vannak. Reggeltől délig a Tisza Szegednél 2 cm., a Sza­mos Szatmárnál 4 cmterrel apadt, — mig a Maros Aradnál 9 és a Fekete-Körös Gyulánál 10 cmter­rel áradt ; a Fehér-Körös vízállása, ugyancsak Gyu­lánál változatlan maradván. Külföldön elsők az angolok voltak, kik bámulatos rövid idő alatt roppant összegeket gyűj­töttek. Hogy érdeklődésük és részvétük irántunk jly nagy volt. az jó részben a „Daily News“ jóté­konyságra buzdító felhívásainak köszönhető. E lon- loni lapnak budapessti levelezője Ms. La1 dor R. "rosse ugyanis mé - a vész kitörése előtt Szeged e ment a Zubovich-féle mentő bizottsá gal, s on- ián hasábokra terjedő közleményeket küldött, lap- inak a város állapotáról, mígnem a vész kitörésé- ek jelentésekor már oly nagy volt Londonban az rdeklődés Szeged sor-а iránt, hogy a „Daily News“ zerkesztősége rendkívüli lapot adott ki délben, íely csupán a katasztrófára vonatkozó hireket irtalmazott. Ily előzmények után szinte várni lehe­lt az angoloknak jótékony adakozását, mely mi- ént a mai k»inm u t a t á s á b ó 1 is látható, nem maradt el s a mi ekként jó részben a közöttük ö derék angolna к : Mister Landor R. Crossenpk jszönhető. Bécsben az osztr. államvasnt igazgató nácsa 22 iki ülésében 10.000 frsot szavazott meg szegedieknek. Rómában Hirsch Antal látszerész agyarországi eredetű, a szegediek javára aláírást ütött meg. Kasselben a hírlapok felhívásokat sznek közzé a szegediek érdekében ; az aláírások díj? SZÓD ÖRSZPOTAf + + térfekvése, a két szék e^ybefüzött érdekközössé s ebből kifejlett politikai, társadalmi, népnevei és egészségügyi viszonyára ; továbbá hogy e dék természetes központja Baróth vásáros he; hová a le .-távolabbi községből gyalog három < alatt eljuthatni, mig a mostani rendezéssel a Ril keresztül csak nyolc óra alatt juthat az úgyis s nyomort szenvedő nép. Kiemeli, hogy a 8 mfdií távolságra levő telekkönyvvel a nép egyáltalál nem boldogul s az elaprósodott birtokviszony* létező szegénység az igazságnak távol nagy ke séggel keresését lehetetleníti. — Behatóbban ti gyalja a kérvények egyike, miszerint * jeleni í osztás tűrhető volt 1848 előtt, mig a két székm külön királybirája, dulója, törvényszéke volt s ma den ügyét Erdővidék vöLyében végezhette a nu de ma, a változott viszonyok és sokféle hivataj érintkezések szüksége ez állapotot tarthatatlant jelezi. Az 1877. évi XX. törvénycikk sokfélekép fűzi az özvegyeket, árvákat, gondnokokat a ko igazgató tisztviselőhez ; ha ezt 5 mértföldre talá i meg, sok ü 'y a vakeset által intéztetik el, hi télben vagy alkalmatlan időben sokan a Kikán se mernek öregség, gyengeség vagy öltönyhiáé miatt fogni. Az absolut kormány általi beosztást í község egyesítését) jótéteménynek nevezi. Ezek kívül sok megfelelő indokot hoz fel, de ezek i sorolása nem lévén célom, ez úttal csak azon o’j jómnak adok kifejezést : vajha megértenék a rr szavát azok is és megvárnák szenvedését, 1 idáig e célja megvalósításában akadályozzák s- kérelmezőkkel vállvetve az egyesítést mielőbb 1 fejezéséhez juttatni törekednének. Az erdővidéki mozgalmát jogosultnak találom s azon reménye nek adok kifejezést, hogy Háromszék törvény e tóságának 1878 junius havában tartott gyűléséi az országgyűléshez ajánlólag fejterjesztett hasoio kérése tárgyalása illető képviselő urak á tál eszi zöltetni fog. Hogy az erdövidékiek az egyesit: jól felfogott érdekekben teszik, kitetszik abból misze int kérelmök ajánlása céljából egy hát tagú küldöttséget szándékoznak Budapest küldeni. M U Jótékony előadások az arvizkarosi tak javara. Csongrád, március 23. Ismét egy aggályos és félelmes napot és éjét éltünk át. Ismét vészé lyes északi szelünk volt 36 órán át, melynek kö­vetkeztében az északi védvonal gátjai és a folyó partjai temérdek helyen megszakgattattak. — Ma délben már megcsendesült a szél és a város 5., 6. tizede 500 katona segélyével igazgatják, karózzák, dudvázzák a megrongált védgátokat s partokat. Borzalmas volt az éj csendjében a hullám verését hallani, mintha csak több ezer malom őrlését hal­laná a hallgató. Iszonyú e zugás, mely mértföldek­re hallik el. Ha e vész hamarább jön, okvetlen el­veszünk ; de a viz már 3 láb 6 hüvelyknyit apad­ván, nem rombolhatott sokat, de mégis tetemes kárt tett. VIDÉKI ÉLET. Erdővidók, 1679. március 21. Tekintetes szerkezztő ur ! A „Pesti Napló“ közelebbi számá azon örven detes hirt hozta, hogy Erdővidék községei egyesí­tése iránti kérelme az országgyűléshez be lett adva s véleményezés végett kiadatott a kérvényi bizott­ságnak. Erre vonatkozolaií az illetők tájékozása vé­gett bátor vagyok alábbi soraimnak becses lapjá­ban kis tért kérni. Miklósvár és Bardocszék köz­ségei 1871-től 6 kérelmet nyújtottak be a m. kir. kormányhoz, melyek mindenikében kellőleg indo kolták a két szék egyesítése szükségét, az abból származó hasznot, — de ennek dacára a legutóbbi megyei kikerekités alkalmával is meghagyattak régi állapotukban. Az eredménytelen kérelmezés s a jobblét utáni vágy arra inditák az érdekelteket, nogy a két szék egyesítéséért folyamodjanak az országgyűléshez. Erre indító okul Miklósvár és Bardocszék országos képviselői programm beszé­dében tett azon ígérete is szolgált, mely szerint a két szék egyesítését elodázhatatlannak jelenték ki s ez irányban munkálni igérék. Ily körülmények között nem alap nélkül reménykednek az erdővi dékiek kérelmök sikerében, főleg ha meghallják azon terjedni kezdett örvendetes hirt, — miszerint Udvarhelymetrye s általában a székelyföld képvi­selői az e yesités nehézségei, akadályai leküzdé­sén fáradnak. Bebizonyul egyik erdővidéki polgár állítása, ki e kérdésben mindik azt mondotta : „az idő megérleli“. Fenniekböl következtetve, megért­értnek tekintem az egyesülés kérdését s nem ha gyom érintetlenül, miszerint Künle József országos képviselő ur jól átlátott az üg'yön, midőn az imént mondott beszédében úgy nyilatkozott, hogy ő Er­dővidék községei egyesítését csak elnapolva látja, de annak be kell következnie. Látta a jeles férfiú a kérelem indokait, melyből a közönség tájékozása végett kivonatilag egy párt fe’.jegyzek. A kérvény 904 aláírással ellátva utal Bardoc és Miklósvárszék- Hangverseny. — Brassó, 1879. március 20 Tekintetes szerkesztő ur ! Szeged elpusztult. Ezen lesújtó hír hallató, minden honpolgár keble a mély fájdalom érzeté áthatva, bár az első szomorú benyomások lokT dése után a szerencsétlen vizkárosultak segély' gondolt. így a brassói állami népiskolák tanuló» jusága tanítói által értesülve az országos csapási az állami népiskolák tekintetes gondnoksága к deményezése folytán szivének legnemesebb érző bői származó felebaráti szeretetének adott e 18-án a „Nro. 1 “ vendéglő dísztermében zene-- dalestély rendezése által kifejezést, mely úgy ré leteiben, mint egészben a na.»y közönség tetsző , érdemelte ki. A tiszta jövedelem 274 frt 70 krt t*í mely összeget az igazgatóság folyó hó 19-én rmrr Szentiványi Gyula főispán urnák nevezett intéöj növendékeinek nevében a szegedi árvizkárosul iи résérze kézbesített. — A brassói állami népisk>I. életképességének és hazafias jellemének ritka jé adta feunebbi előadása által. A négyhangu mekkar Stark Vilmos énektanitó vezetése mel 9 három darabot énekelt, melyeknek mindenik*>í szorgalmas és szakazatott tanító érdemeit eme ■ A két Vizy testvér zongora- és hegedüjátéka s dig épen teljesen lekötötte a nagy közönség figy g mét. „Ha vége jó, minden jó“, elmondhatjuk ez \* kálómmal is Millner Lenke kisasszony" zongor; téka a művészi tökély magaslatán állva szűnni n akaró tapsvihar között háromszor ismételtet; Természetesen a katonai zeneker babérjait itt.'l gazdagon gyűjtögette praczis előadásával. Ábra»-; állami népiskolák igazgatója nemes fáradozásaid fogadja a szülék hálás elismerését. Egy atyjf II. — Zeiustély. — Brassó, 1879. március 2: Hogy mennyire közös érzelme az emberis-'i nek a jótékonyság, azt a tegnap est« a szegedül vizkárosultak érdekében tartott zeneestélyen Bfl sónak legelőkelőbb polgár ti megjelenésűik 1 elé­gé me mutatták. Legkevésbé sem csalódtunk, mi'iff a meghívókat olvasva, arra, hogy az est élve;e\ dus legyren, elég kezességet láttunk abban, he, ez estélyt a tábornokné ő nagysága pártfog; mellett egy, a három nemzetiség előkelőbb h gyeiből alakult bizottság rendezendi. Az езКе nemcsak anyagilag mutat igen fényes sikert (1 forint körül), a mi valóban szép tanujele Bra, polgárai nemes érzületének ; de a me jelentek .. művészi élvezetekben részesülhettek, a minőre ■ • ként ajánlkozó a nyilvánosság elé csak a ne- cél kedvéért lépő közreműködők mellett csak : .... mitani lehetett. A második darabnál már Ilintz ; ur szép bariton hagja tapsot nyert a közönség széről, mely fokozottabban hangzott Pedure к által énekelt román népdal utolsó dallamánáli

Next

/
Thumbnails
Contents