Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-03-09 / 20. szám

20. szám.

Szerkesztőségi Kotin:

Főpiac, Cauíak-féie ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kiadó hivatal :

Poklák Mór könyvnyomdája, ho\á a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendök.

Sepsi-SzentgyÖrgy,

Megjelenik ezen lap heten kint kétszer:

; csütörtökön és vasár-ьр

társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap.

Előfizetési feltételek :

i Helyben házhoz hordva, vagy*1, vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr.

!• él évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr.

Hirdetmények dija:

3 hasábos petit-serért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr.

es a

A pénzügyminisztérium költségvetése

A pénzügyminisztérium költségvetése, — melynek tárgyalását megkezdte a képviselőház — mind bevételei, mind kiadásai részében legfontosabb része a költségvetésnek.

E tárca keretében a rendes kiadás 39 millió 499,557 forinttal, a nyugdijak 2 096,43, az átmeneti kiadások 1 674,271, a beruházások 2367,165 forinttal vannak előirányozva. A rendes bevételek magok 198 176,195 frt tesznek, a mely összeg 4’!* millió forinttal haladja túl a múlt évi előirányzatot s igy a megszavazott összeget is

Ezen egész szükséglet — mint a »N. H.« Írja, — majdnem ugyanaz, mind felosztására, mind mennyiségére nézve, mint a múlt év előirányzata.

A központi igazgatás költségeinél — melyek 747.148 forintra vannak előirányozva valóban alig lehetséges további megtakaritás. A legutolsó három év alatt 1 181,600 forintra megy azon leszállítás, a mely e tárca központi igazgatásánál eléretett és a melynél nagyobb megtakaritást felette ' nehéz csak gondolni is. Azon cadre-к, a melyek a közigazgatás keretében ép oly mérvben, - sőt talán még inkább megkívántainak, mint a katonaságnál, a közjó legfontosabb érdekeinek érzékeny hátránya nélkül nem mérsékelhetők még továbbra is. Itt bizonyos minimum feltétlenül szükséges, és mi azt hisszük, hogy ezen minimum vagy már el van érve, — vagy nagyon közel vagyunk már hozzá, legalább azon feladatokra nézve, melyek a pénzügyminiszter ur tárcájához tartoznak.

A központi állampénztár, a pénzügyigazgatóságok es számvevő osztályok, mint szintén a zágrábi állampénztár s az adofelligyelők kiadásai majdnem permamensekké lettek Talán ez utóbbiaknál lehetséges volna némi megtaka- r tást eszközölni, azon esetben, ha az 1875-dik évi adókezelési törvények változtatása esetén az adófelügyelőiégek és pénzügyigazgatóságok az illetékkiszabási hivatalokkal szorosabb kapcsolatba hozatnak. Ezen reform a közigazgatás s igy az államkincstárnak is nevezetes mérvben előnyére szolgálna, ha keresztülvitetnék. Ma már a fogyasztási adókra nézve a pénzügyigazgatóságok területi beosztása már az egyenes adókra nézve az adófelügyelőségeké és más végül a dijak és illetőleg jogiJetékekre nózve az illeiékkiszabási hivataloké. Ily közigazgatási állapot valóban teljesen ázsiai, a melyen gyökeresen változtatni kell. Szeretjük hinni, hogy a pénzügyminiszter ur nyilatkozata, hogy illik az 1875-iki törvényen nem akar egyelőre változtatást javasolni, ezen ágára a reformoknak nem terjed ki; ha ez igy nem volna: valóban kiváncsiak volnánk megtudni azt : hogy mit ért a kormány az illetékszabási hivatalok tervezett reformja alatt ?

Az adóhivatalok szükséglete 1.93,903 írtban van megállapítva, a pénzügyi, — i'letőleg vám- és adóórségé pedig 2.200,616 írttal van előirányozva. A mióta egyszer Kerkápoly ur a finánc életpályának oly klasszikus és költői leírását adta, a minőt — mellesleg legyen megemlítve — tőle bizonyára nem várt senki, azóta ezen a cimen a költségek leszállítása nem is javasoltatok komolyan soha.

Azon tételek között, melyek a pénzügyi tárca költségvetésében számoltatnak el, nem a legutolsó helyet foglalja el a kataszter. Az állandó kataszter 200,000, a földadó kiigazítási munkákra pedig 2 000,00^ frt van előirányozva. Ez összeg "kétségkívül tulmagas. A kataszter kiigazításának összes költségei, midőn az 1875. VII. t. c megszavaztatott 5'u mill.óra számíttattak. Ez összeg azóta már fölemésztetek s s az öt cyklusra számított munkálatoknak még első cyklusa sem fejeztetett be Ha a helyszi- nelési munkák után az osztályozás és a tiszta jövedelmi m gállapitás hasonló mennyiségű időt és összeget vesz igénybe: úgy 20—25 millió forintra lehet számítani a kataszter kiigazítási költségeket, a mely összeghez még az állandó kataszter költségei is hozzászámitandók. Hogy ez összeg oly országnak, mely 8—9e/o-os pénzt használ most is, túlságosan nagy, azt nem lehet kétségbe vonni ; s mivel a közönség eddig elé csupán hátrányait ismerte a kiigazításoknak: valóban óhajtandónak tartanók mi is, ha már egyszer teljes kimerítő képét nyernék az eddig teljesített munkálatoknak s az eddig ki adott összegek számadása megbízható képet nyújtana a jövő költségek és munkálatokról

A pénzügyi igazgatás hátra levő' részei —- talán a Selmecbányái bányászati és erdészeti akadémia kivételével, melyre 105,000 frt van Æftoirányozva — csupán átmeneti természetű kiadásokat mutatnak fel, a mennyiben a bevéte- ite közt is szerepelnek.

Az orosz hadsereg liazavonulása, igen szépen szabályozva van, a török előcsapatok mindig ugyan- annyival előrenyomultak, a mennyire az orosz hadak visszavonulnak s Mehemed és Szehmii basák mindent elkövetnek, ho^y az oroszok által kiürített területen a keresztény lakosságot megnyugtassák. Ez erőfeszítéseknek azonban kevés a sikerök s konsantinápolyi tudósítások szerint mindenütt óriási arányokban megindult a tüntetés a porta ellen — sa kivándorlás az orosz sereg után, még oly területekről is, melyek közvetlenül török uralom alatt maradnak, A kivándor - lók^e y előre К let-Ruméliába tódulnak, hol a helyzet mind bonyolultabbá válik s mindinkább kétséges, hogy a berlini szerződés által papiroson megteremtett uj rend gyakorlati érvényt fog-e nyerhetni.

A francia miniszferválság, tényleg már beköszönt, Marcére belügyminiszter beadta lemondását. A. képviselőház ülésében a rendőrség kérdésében nem fogadtatott ugyan el a radikális Clemenceau indokolt napirendje, mely szerint a ház nem találja ki lé itőnek a miniszter magyarázatát; de az egysze ü napirend, melyhez különben aztán a szélső bal is c-a ti akozott, nem nyújthatott elégtételt Marcérenek, kit azzal gyanúsítottak, hogy „titkos kötelékek“ fűzik azon rendőrhivatalnokokhoz, kiknek elmozdításába oly nehezen egyezett belé. Nem valószínű, hogy a válság az egész kabinetre kiterjedjen, mert az általános politikai irányra nézve az amnesztia-törvény megszavazása alkalmával eléggé kitűnt a kormány és a parlamenti többség közötti egyetértés ; nem lehetetlen azonban, hogy Marcéret még egyik-másik társa követni fogja, nevezetesen Sav pénzügyminiszter és

Töredékek egy ezután megírandó naplóból. (Xyari vendégeim.)

— Izsó. --(V

ége.)

Ezzel egy kis szobrászati apparátust tárt fel bőröndjéből ; kalapács, vésők, különböző szinü márvány és más kövek stb.

— Nekünk szobrászoknak adott a természet többek között egy drága anyagot, mely legengedelmesebb szolgája a mi alkotó kezeinknek, melybe leginkább bele tudjuk lehelni a művészet lelkét — ez a márvány. Utazásom egyik főcélja a székely föld vadregényes havasai közt a természet e drága kincsét kutatni. A tiszteletes ur úgy nyilatkozott, hogy e téren szakértő. (No most meg vagyok fogva !) Melyik tehát ezen kövek közt a karrarai, melyik a gyergyói, melyik az almási márvány, melyik a ditrói? Tiszteletes ur ha ért a szobrászaihoz, tudni fogja, mint székely, hogy a székelyföld minő kincseket rejteget keblében a majdan felvirágzó magyar szobrászat számára ?

Adós maradtam a felelettel.

Aztán elővett egy albumformát.

— Melyik iskolának müveit tüntetik elő ezek

a rajzok, fotográfiák ? A hellén, római, vagy olasz iskola hive a tiszteletes ur ? Mit gondol tiszteletes ur, ha Görög- és Olaszhonnak nem esett volna ke- zeügyében a márvány : kifejlődhetett volna-e oly

művészi magaslatra a szobrászat és műépítészet?

Mint a Gracchusok anyja gyermekeire, olyan önelégült rnosolylyal tekintett a felmutatott a hideg kövekre s különösen egy darab fehér márványra

melyet, mint később mondá, a gyergyói havasokban talált s mely finomabb a karrarai márványnál. Arca átszellemült, az úti por alatt is kisugárzott a művészet glóriája. Aztán elsötétült tekintete.

— Minő kár, hogy e márványt nagyobb tömegben nem fedezhettem fel; de jőni fog utánam valaki, a ki felfedezi, vagy egykor véletlenül egy pásztornak f о g j a f e 11 á rjn i az anyaföld kebele a drága kincset, melyet ezredévig rejtegetett magában.

Miután én kérdéseire adós maradtam a felelettel, ő lelkesülten adá elő nehány rövid vonásban utazása célját s eddigi eredményét. Ö — úgymond

— a- szó teljes értelmében „magyar művész“ akar lenni. Magyarország nemtőjétől akarja kölcsönözni a művészet lelkét, magyar jellemet akar adni művészetének, a mag'yar történelem és népélet jellemeit akai'ja vésőjével eszményítve megörökíteni és mint ilyen eredetiségre törekvő művész, azért vette kezébe a vándorbotot, hogy egyfelől a az eredeti magyar népéletet minden árnyalatában tanulmányozza, másfelől hog-y a magyar földön fedezze fel az anyagot, a márványt, melybe a magyar szobrászati művészetet bele akarja lehelni, hogy a magyar szobrászati művészetnek még anyagja is legyen eredeti, legyen magyar

— Elég, elég uram! — mondám elszégyeniilve.

— Ne vesztegesse reám a szót, én nem vagyok ké pes az ön magas röptű művészi lelkét kisérni. Ezer bocsánatot kérek, hogy önt félreismerve ily méltatlanul fogadtam.

Mentségemül elmondám, hogy egy kalandor és egy kalandornő hogy rászedtek, hogy kizsákmányolták jóhiszeműségemet, vendégszeretetemet.

— Mentségemül felhozám, hogy én az ország elsőrendű művészét egy szegény vándorlegényhez illő öltözékben és alakban képzelni sem tudtam.

Igen, tiszteletes ur is a külső után ítéli meg' az embert, mint általában a világ. A tiszteletes ur elfeledte, hogy az idvezitő is jászolban született s nem vala, hová lehajtsa fejét. Jól tette tiszteletes ur, hogy ig'y bánt velem, különben a székelyföldről rajongásig fokozott előszetetetet vittem volna el keblemben. Én mint szegény vándor, többnyire gyalog utaztam be a székelyföld vadregényes tájait; ruháimat elnyütték a sziklák érdes kövei és csipkéi ; de azért mindenütt szívesen fogadtak idáig. A pásztor megosztotta velem a kecsketejet, a sovány máiét és forrásvizet, megosztotta a hüs árnyat és mohaágyat kunyhójában. Legyen meg a tiszteletes urnák az az öröme, hogy egy szegény művészt elűzött házától. Nem először történik ez velem a nagy világban ; űztek el még engem a palotákból is, de a kunyhókban menhelyet találtam. Majd felkeresem tiszteletes ur legszegényebb hívét, az hajlékot ad éjszakára. Most már dobjon ki ! — Ezzel összeszedte holmiját s határozottsággal indult az ajtó felé.

En csaknem rimánkodva karoltam át s kértem hogy bocsásson meg. — О hajthatatlannak látszott, hidegen taszított el magától és ment. En nyomban követtem az előszobán át az udvarra az utcakapuig, kérve, esdekclve; az utcakapunál mondám:

— Ön az idvezitőre hivatkozott az imént ; az idvezitő mindenkinek megbocsátott ; ha ön nem bocsát meg nekem: soha ne vegye ajkára az idvezitő nevét.

Az én Izsóm megtért. Két napot töltött szegény házamnál.

A művészetnek egy óriás szellemével érintkeztem. A művészek szellem világának vakító fényé, be pillantottak be eyenge szemeim. Oh, mennyire más régiókban élnek ők, mint mi, közönséges emberek !