Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-02-20 / 15. szám

mol vétetett tudásul. Alispán Szentiványi Kálmán­nak az egylet ügyei körüli buzgólkodásáért kö­szönet szavaztatott. — Több alapitó tagsági díj­nak — s ezek között gróf Kálnoki Dénes ő nagy- méltósága alapítványa 1200 frt, báró Apor Ká­roly ő méltósága alapitó tags, dijának 100 forint­tal történt befizetése köszönettel fogadtatott. Vé­gül a jelen volt választmányi tagok aláírási iveket vévén mairukb.07 s akkor tanácskozni kezdtek a büntetés módja fö­lött. Az egyik szónok ezt, másik azt tanácsolta. Ekkor egy öregebb paraszt fölemelkedik és igy szól : „Minek is tanácskozzunk soká ! Hozzatok egy kötelet és egy botot, majd megtanítom én a gazt, úgy, hogy tudom soká nem lesz kedve lopni.“ — A kívánt dolgokat azonnal előteremtették ; a pa­raszt a védtelenül fekvő tolvaj feje körül csavarta ötelet és a bottal szorítani kezdte. A szereocsét- tolvaj tompán feljajdult, szemeiből vérkonyek égték. A paraszt mind jobban szorította a kö- t, mig egyszerre csak valami roppanás hallot- A jelenvoltak odanéztek : A szerencsétlennek 4yája repedt meg ! „Most nem fog többé lovat ! szolt az öreg paraszt, s ott hagyta a sze- ítlent, ki rángotózva múlt ki hóhérai szeme- a. — Boszniai niblogarázdál kodás. Február z-án .int a „Frdblatt“ nak Banyalukából Írják — >t bosnyák rabló hadbiróságilag agyonlövetett, ítéletet a 2 dik dandár hozta. Az öt rabló egyi- e közönséges gyilkosság bizonyult rá, a többi y pedig egy bérlőtől, kit megkötöztek és ki- к száját betömték, ökröket és tehenekét rabolt, olnap ismét három bosnyák rabló fog agyonlö- jtni A m \ kivégzettek között csak egy volt mo- amedán, a másik három görögkeleti. Priedorban, ;iir szerint ezelőtt három pappal egy katona egy szerbbel való veszekedés közben leszuratott. — Egy károm hónapos nagy herceg is sokba került. Az orosz hivatalos lap a cárnak egy ren­deletét közli, mely megszabja üövartatását az 1878. nov. 22 kén született Alexandrovics Mihály nagy­hercegnek mostantól kezdve 7 éves koráig. E sze rint az ifjú nagyherceg kiszolgálására és ápolásá­ra 15 személy van lkalmazva összesen 5975 rubel évi fizetéssel. Ebből az angol dajka kap 1143 ru­belt, segéde 715 rubelt, az orvos 300 rubelt stb. A kis nagyherceg és udvarának élelmezsére éven kint 18.125 rubel van előirányozva. — Úszó Színház. Egy new-yorki vállalkozó egy eddig kirándulásokza használni szokott bárkát átváltoztatott színházzá, hogy abban a nyáron az Erie tavon Brooklyn mellett vasárnapi előadásokat rendezzen. Minthogy a város joghatósága a vizek­re nem terjed ki, az élelmes yankee igy játszotta ki a törvényt, mely a vasárnapi előadásokat el­tiltja. L 0 T T 0 II U / 4 S. Temesvárt! február 15-én kihúzattak a kö­vetkező számok : 14 ^uCU OSI"-i>osa, f. hó 13-án - ü/e fődtvosA dr. Spányik jozsemeiv Kecives es szellemdus' leányával Gizella kisasszonynyal. — Csik-mindszenti földbirtokos Cikó János, f. hó 15-én tartá esküvőjét, háromszéki ki- lyénfalvi Székely János földbirtokos leányával J.ujza kisasszony nyal. - Csik Somlyói főgymná- siumi tanár Pál Gábor f. hó 22-én tartja esküve­jét csik Somlyói ügyvéd Fodor Ignác bájos és szel­lemdus leányával Ludovica kisasszonynyal. — Csík­szeredái postatiszt Fencel János f. hó 23-án vezeti oltárhoz csik-szeredai Jencsevich Lukács szép leá­nyát Emma kisasszonyt. — Csik-somlyói főgymn. tanár Szász Károly a napokban jegyző el Szeben- ben lakó, — Csikszék néhai főkirálybirája Szabó Ádám bájos és szellemdus leányát, Berta kisasz- szonyt. — Szembetegség. Csíkszeredáról írják, hogy a csik-somlyói r. kath. főgymnazium ^növendékei közt, az egyptomi szembetegség ütött ki s alig egy-kettő kivételével az összes tanuló ifjúság e ragályban szenved. A tanítás a fögymnáziumban, a tanítóképző intézetben és az elemi iskolában meg van szüntetve ; a gymnázium és a növelde épület korházzá alakíttatott át. A szembetegek száma meghaladta a százat. Különös, hogy e ra­gály, kisebb-nagyobb mérvben, majnem minden évben ejőfo rdul ez iskolákban. A baj, mint a N. Hirl. írja, annyira jelentékeny, hogy közegészség ügyi szempontból a legkomolyabb figyelmet ér­demel. — Megfoghatatlan előttünk — irja a „Kelet“ — hogy Kolozsvár neve még folytonosan hiányzik azon városok közül, hová bankfiók felállítása tervez­tetik. Budapesti lapok újabban a következő értesítést hozzák: Az osztrák-magyar bank főtanácsa egy a magyar pénzügyminiszterhez intézett átiratban kész­nek nyilatkozott, hogy a bankalapszabályok értel­mében az 1879-ik év folyamában felállított három uj bankfiókon kívül, hajlandó még további három fiókot, melyeknek felállítását a bank alapszabályok „később“ tűzik ki, oly módon felállítani, hogy ezen fiókok közül kettő az 1880-ik év s egyik az 1881-ik évfolyamában activáltassék. Az itt kérdés­ben forgó hat bankfiók Pozsonyban, Nagy-Kanizsán Gyulafehérvárit, Aradon, Sopronyban, é* Eszéken, fog felállittatni. A pénzügyminiszter most már e hat város közül kijelölendi azon hármat, melyek még a jelen év folyamában bankfiókot nyernek. — A kit legelőször éiieke-t meg Petőfi. Hor­váth Károly nemrég elhunyt szarvasi ev. tanító Petőfinek iskolatársa volt Aszódon. Iskolai élmé­nyeiről a következő visszaemlékezést találjuk leírva а Л1—g mai tárcájában : „Kicsengettek az óráról s szaladtunk ki az udvarra, hogy az óraközt ked­vünkre töltsük. Az iskola udvarába egy silány formájú kis kutya vetődött, melyet én kergetni kezdtem, a gyámoltalan állat nagy ijedve mene­kült előlem, de én utána eredve, egy zugba szo­rítottam, az osztá yablakából kinéző társak nagy mulatságára. Petrovics Sándor, ki az osztályszobá- ban maradt, a künn történt eseményeket hallva, irónnal latinkönyvem szélére e hangsúlyos sort rögtönözte, a megfelelő hanglábak felrakásával.------* KJ KJ ------ ------- ------ sj ------ -----­J Kis Kari J kerget | kurta ku- | tyát kint. | Mikor helyem újra elfog'laltam, ott láttam e sort, s rá ismertem Sándor kézírására. Ez volt Petőfi első „alkotása.“ A „k“ betűs szavakból alkotott hangsúlyos sort iskolatársaim is megtanulták s va ahányszor csak találkoztam valamelyikével, tréfa vagy gunykép mindjárt rákezdte: Kis Kari ker­get kurta kutyát kint : szervusz. Már nagyobb de­ák lettem, még mindig ezzel fogadták pajtásaim. — Orosz nép:gazság szolgáltatás. A kievi kor­mányzóság egy helységében nem rég a következő brutális eset történt : a faluban egy lótolvajt tetten értek, kit is azonnal összekötözve a falu korcsmá­jába hurcolták. Ott azután hojattak pálinkát, ittak, — Szerencsétlenség egy kőszén bányában. A döllingi, csehországi, barna kőszénbányának egyik mély aknáját e hó 10 kén a hirtelen előtörő talaj­víz elöntötte, mely alkalommal 26 ott dolgozó mun­kás oda veszett. E szerencsétlenségről most a kö­vetkező részletek feküsznek előttünk: A viz d. u. 2 órakor tört elő, s minden aknát elöntött, s 7 órakor már 14 méter magasságú volt A szomszéd tárnába is behatolt a viz, s hir szerint itt is elve­szett egy bányász. A közelfekvő Nelson-aknában a viz szintén emelkedőben van. Úgy látszik, a katasztrófát az okozta, hogy vagy földalatti vize- rekre, vagy a Kranika patak elágazásaira akad­tak. Az aznap d. u. 5 óráig betört vizmennyiség 200.000 köbméterre tétetik. Másnap este 6 óra­kor hirek érkeztek, hogy a döllingi akna viz alá kerülése következtében a „Haladás“ és „Nelson“ aknák is megteltek vízzel, s kényszeritve vannak a munkát beszüntetni, a Nelson-Aknában is több munkás elveszett. — A teplitzi fürdő veszedelme. Teplitz város tanácsának nem régiben tartott ülé ében Lau­be tanár jelentést tett a hőfórrásterület megvizs­gálásának eredményéről. A bányába ömlő viz hőfokának emelkedése által konstatáltatott a hoz­zájárulása, azonban ama tépy, hogy az utóbbi 24 óra alatt nem emelkedett, arra a feltevésre jogo-it, hogy a több meleg viz nem fog hozzá ömleni. Az eredeti forrásnál észlelt zajlások pedig erre a. meg­nyugtató maggyőződésre vezettek, hogy az ásvány­víz medence nem igen sülyedhetett. Egészben vé­ve biztosan állítható, hogy a főforrás nem apadt el egészen. A Steinbad, Schlangenbad és Neubad forrásai nincsenek megtámadva. Minap egész ge- ologbizottság ment Teplitzbe a baj vizsgálatára. Kezd valósulni az a vélemény, hogy a teplitzi for­rások egy részének elapadása a víznek a kőbá- nyába való betörése következtében történt. A la­kosság igen aggódik. A szakértők remélik, hogy technikai e zközökkel, újabb forrásokkal ismét meg­indíthatják a fürdők ellátására szükséges forráso­kat. A teplitzi kataszrófára vonatkozólag e hó 14- éről jelentik Prágából : A teplitzi ingatlanok kilá tásba levő értékcsökkenése az itteni jelzálogintéze­teknél nagy aggodalmakat kelt. A prágai leszámí­toló bank segélypénzeket küldött a teplici taka­rékpénztárnak, melynek betevői tömegesen vissza­kérik betevéseiket. — Heg) csuszumlú8. A Rajna mellett fekvő Caub faluból Írják február 10 ikéről : Tegnap este 7 órakor e kiáltás riasztotta fel a lakosságot ; „A hegy ismét csuszamlott !“ Mindeeki azon hely felé tódult, a hol ezelőtt majdnem három .-évvel, az első ilyen katasrófa történt. A hegynek egész függvé­nye leszakadt, 8 görgeteg gyanánt iszonyú tömeg­ben gurult a hegy lábához. Emberélet nem esett áldozatul, mert elővigyázatból már több nappal azelőtt elköltöztek a veszedelmes tájról. — A haiotlkémek. A „Somogy,, irja, hogy a halottkémí intézmény nem találkozik a közönség tetszésével, mi főkép a halottkémek tudatlanságá. nak tulajdonítható. Nevezett lap közöl egy-két halóttvizsgálati bizonyítványt, melyet egy halott­kém állított ki. Mutatványul szolgáljon ez: „1. A meghalt vezeték, s kereszt, illetőleg mellék neve és családi állapota: Szakáts Ruzsi és neje IstYány Martony Ferenc. 2. A meghalt állása vagy fog­lalkozása : Házos. 3. Vallásr : Helvétz. 4. A halál oka : Véletlen haláleset. X. Községben pedig a halál oka cimü rovatba ezt irta a halottkém : Mög- halt röndössen st').“ Eg-у másik bizonyítvány pe dig- igy szól: „Halati Bizomjitván Zimánbol ta- zsára dezsember 29-ik jelentem fötizstelendő úrhoz tazsárom hogy meghalt Zimánba Biz déri György­nek felesége úgymint varga örze 5t éves és meg- visgáltatott és jónak találtatot neghalt dezsem­ber 29-én délután 4 órakor és eltemetés ideje de zsember 31 dik délelőtt 10 órakor 1878-ban. Kelt Zimány deczember 29-dik Kováts Ferentz halott­ként.“ 18, 63, 0-, 20, 52 Érték- és váltó-árfolyam a bécsi cs. kir. nyilvános tőzsdén február 17. Magyar aranyjáradék .....................................83-05 „ kincstári utalványok I. kibocsátás —.— И )1 II. ,, keleti vasút II. kibocs. államkötv. 118.15 71-50 „ „ „ 1876. évi államkötv. 66.50 „ vasúti kölcsön kötvény . . 102.40 „ földtehermentesitési kötvény . 80.75 Temesvári ^ „ „ 75-75 Erdélyi i « „ 75-25 SzÖlődézmaváltsági „ 85-~ Osztrák egys.-államadósság papírban 82.— „ „ „ ezüstben 62 40 „ aranyjáradék........................... 63-25 i860, államsorsjegy .......................... 75.20 Osztrák -nemzetibankrészvény . . . 114.30 „ hitelintézeti „ ... * 794­Magyar hitelbank ................................ 221.10 Ezüst........................................................... 100.— Cs. kir. arany........................................... 5 56'1, Napoleond’or ........................................... 9-33 Német birodalmi márka ..................... 57-55 London .................................................. 116.85 Felelős szerkesztő: Málik József. Kiadótulajdonos: Tollák Mór. ÁRVEREZÉS. Bita községében a jelen 1879. év áprilhó 24-tól kezdve egymásután következő három évre a korcsmárlási jog haszonbérbe fog adatni A haszonbérhez jár egy korcsmaház pin­cével ellátva, veteményes kerttel együtt, pá­linka, bor és sör s mindenféle árucikk. A kikiáltási ár s a többi feltétlek alólirt községi főbírónál megtekinthetők Az árverezés jelen év március 1 én fog megtartatni Bitán, 1879. február 17-én. Szabó József, I 3 főbíró A véleményezők figyelmébe!!! A kertmivelők szi es figyelmébe v?n sze­rencsém ajánlani kitűnő kis, ültetésre való ■vereshagymáimat, melyekből gazdag raktáram van s olcsó áron bocsátom t. vevőim használatára. A bekü’dött pénzösszeg erejéig postán fo­gom elszálli-tatni pontosan t. megrendelőimnek Féltéi* Zsigmond termény üzlete Nagy-Szebenbe n 3—6 (Irodája: KI. Ring, 2. sz. a.) Nyom itoit Pollák Mórnál Sepsi-SzentgyÖrgyön.

Next

/
Thumbnails
Contents