Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-02-23 / 16. szám

16. szám. Szerkeszt fiséul i* tűin : Főpiac, 'Csulak-félr há/, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó kivalíi! PoUák Mór könyvnyomdája, hо\ á a hirdetések és előfizetési pénzek bérmenteseo intézendők. â fr á ronts zéfcí Sepsi - Szénfgyörgy, 1879. Vasárnap, fobiuár 23. IX. évfolyam. ’olitikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat] lap. ирар-egy l®ku ês a nm$d-smûig$&vgfî ÖTi'káiíiftes ! Megjelenik ezca lap hete r ' kint kétszer: 1 csütörtökön és va*Jirtnip 1 Előfizetési feltételek:' IHelyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve ! Egész évre . . 6 frt — Irr-. ! I Fél évre ••• 3 fit — kr. j I Negyedévit . . 1 frt 50 kr. , Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Háromszékmeg) e birtokosaihoz. Л ki nemzeti fejlődésünk alapfeltételét nemcsak az örökös politizálásban, a kü’ónféle politikai pártok egymáshoz való á lásásak bi rálgatásában [.látja, hanem kissé körültekint a maga udvarán is, lehetetlen, hogy különösen birtokviszonyaink felett el ne szomorodjék. 'A kisbirtokos és földművelő népcsztályok anyagi helyzete napról-napra sulyosodik. A régi „jó gazdák* helyén most-tönkrement, pusztulásnak indu't családok álln ik ; a régi vagyonnak igen sok tekintélyes családnál csak romja maradt, siri intő je'éül a rósz gazdáik ozásnak, a taka­rékosság iránti megrögzött ellenszenvüknek. Ez a sok példa elszomorít bennünket Lelkünk egy jobb jövő feletli komor ábrándokba merül. -=— Lesz-e ennek a sokat szenvedett magyar nem­zetnek egyszer é'ete, — olyan élete, mely nem fog löbbé küzdeni a létfentartással, mint a viz- befu’.ó, utolsó erőlködésével ? Derül-e e nem­zetre valaha piros hajnal, melynek virradása fényt árasszon az elszegényedett nép borult egére ? Ki tudja azt Az idő talán közel van, csak fel kell használnunk a pillanatokat, vagy ez is olyan csalóka ábránd, a mit kergetünk, de soha utói nem érünk Annak', a ki népünk élszegényedése okai­ról gondolkozik, sűrűn ötlenek fel lelkében e borús gondolatok — Az, a ki őszintén akarja nemzete javát, kétszeres örömmel ragad meg minden alkalmat, mely e kétségbeejtő helyzet javítását kilátásba helyezi Olvasóink közül talán senki sincs, ki a ma­gyar kisbirtokosok országos foldhitelegyesüle- téről ne hallott volna, — kevés van, ki annak célja felől tájékozva ne lenne ; engedje meg a t. olvasó mégis, hogy e helyen, mikor mi eiő- szőr megemlékezünk s lelkünk őszinte melegé­vel üdvözöljük ez egyesületet, egyszersmind pár szóban körvonalazzuk annak célját s mondjuk el buzdításul azokat, a miket egy vidéki lapnak elhallgatnia olvasó közönsége iránt vétek volna Magyarország buzgó fiai megteremtették annak idejében a nagy és középbirtokosok szá­mára a »magyar földhitelintézetet«, nyomban követte ezt a lelkes hazafiak közreműködésé­vé! a „magyar kisbirtokosok országos íold- hiteLgyesületénök“ megalapítását illető terve­zet. Eze’ött három évvel csak tervezet volt. Ma már, istennek hála, ténynyé vált. A legkitűnőbb országos tekh té’yek állanak ezen egyesület bi­zottsága élén. L'nöke Festetics Pál, alelnöke Tisza László, igazgatója Végh István a bízott sági tagok között ott van Bittó István, Fáik Miksa, Jókai Mór, Kerkapoly Károly, Lónyai Gábor, gr Péchy Manó, Ráth Károly, Samassa József egri érsek, Somssich Pál, Wahrmann Mór stb. mind elismert tekintélyek, kik a kisbirto­kosok vagyoni eme-kedését célzó ezen egyesii letet megteremték s ez által az utókor örök háláját biztositák a maguk számára. Célul tűzte ez egyesület maga elébe, hogy a magyar kisbirtokos osztály számára fslmo: d- liatlan beruházási Ekéket szerezzen, a vidéken pedig mezögazgasági előlegegyleteket szervez­vén, azokat segélyezze, támogassa s ellenőrizze s ezáltal az egész szervezetnek Összetartó kap­csa s vezére legyen. A magyar kisbirtokosok országos egyesü­letét ö Felsége, dicsön uralkodó koronás kirá­lyunk vette védszárnyai alá, a mennyiben egy­felől elfogadta azon neki és törvényes utódai­nak felajánlott jogot, mely szerint a központi egyesület elnökét és alelnökeit állásukban min­denkor a magyar koronázott király erösáendi meg; másfelöl pedig az egyesület életbelépte­tésének előmozdítására magánpénztárából ka­matmentes és vissza nem fizetendő 10,000 frt- nyi összeggel járult. Ez edd igeié az első eset monarchiánkban, hogy pénz- s hitelintézet köz­vetlen fejedelmi támogatásban részesült. A kor­mány pedig azon kiváltságokon és kedvezmé­nyeken kívül, melyben ez egyesületet részesité, az országos alapból 500,000 frtnyi kamatmen­tes alapit-ányi összeget ajánlott meg. Nagy számmal követik ezeket fôurainlc es birtokosa­ink alapítványai, ezek közül József föhg 15000 frtot, Károlyi Alajos gróf 50,000 frtot, Cseko- nics János gróf 20.000 et, községek, pénzinté­zetek 5 - 10,000 forintot, magányosak kisebb na­gyobb összeget le egész 100 Étig alapítottak, úgy hogy az egyesület már múlt évi október í5»éig 1437.900 forint alapitványnyal rendel­kezett. Valóban ily tömeges pártolás láttára meg­mozdul a szív keblünkben s eltelik az öröm jól eső érzetével. Lesz tehát egyesület, mely mó­dot és alkalmat fog nyújtani kisbirtokosainknak is az öntőkegyüjtésre, az önsegélyre Miután jövö számunk az egész alapszabály­tervezetet közölni fogja, itt csak annyit kívá­nunk megjegyezni, hogy az alapítványok nem kívántainak ajándékképen, mert az alapitó ala­pítványi összegének készpénzben befizetett ré­sze után 59/„-os kamatot élvez, befizetett tökéje tehát olcsó kamatra adott kölcsönnek tekint­hető, — mely aztán a tartalék-alap növekedési arányához képest idővel egészen visszafizette­tik. Ezen intézet már nem humbug többé. En­nek létjoga van s birtokosaink, kik olcsón jut­nak onnan hosszú időre visszafizetendő kölcsön­höz, tért karokkal fogadják bizonyára Mint említők, jövö számunk részletes is­mertetést hoz ez egyesületről Addig azonban legyen szabad vidékünk értelmes közönségéhez, bizalommal fordulnunk : vegyék szives pártfo­gásuk alá ez intézetet, mely érettök született és beonök akar élni A szolgabirák, lelkészek, tanítók, községi elöljárók éltessék meg annak nagy nemzeti horderejét. Értessék, meg, hogy ez lesz azon Önsegély, mely megmentheti a bir­tokosokat az uzsora körmei közül Nádink különösen, hol, bár takarékpénz­táraink rövi-t időre és pillanatnyi zavarból meg menthetik a gazdákat, egy hosszabb időre tör ténö kölcsön-közvetitó intézet beláthatlan elő­nyökkel lógja vidékünket megajándékozni. Az uzsorások szipolyozó karjai szorítják halálos öleléssel a legjobb családokat is, ennek a rák­fenének kipusztitására s a birtokosok anyagi törtkrejtitásának meggátlására ez az egyetlen mód. Járuljunk hozzá tömeges pártolásunkkal ! A mit teszünk, önmagunkért tesszük. * Л (»0 luiliió hitelnek 1878 ban történt túllé­pésére vonatkozó, legközelebb a delegációknak benyújtandó előterjesztés 46,000 000 frtnyi összegre kéri az indemnités megadását, minhogy a lezárt számadások 16 millió frt teljesített kiadást tüntet-^ nek fel. Az 1879-ki II. félév megszállási költségeire vonatkozó előterjesztés csak 13 millió s nehány százezer forinttal van előirányozva. (B C.) A száz millió magyar kölcsön ügyében jelen­ti a ,N. W.“ Tagblatt“ : Múlt vasárnap Szapári gr. magyar pénzügyminiszter és Rothschild Albert báró és Wodianer Móric urak között értekezlet volt, melynek tárgyát a magyar aranyjáradék uj kibocsátása képezte. A magyar pénzügyminiszter ez alkalommal meggyőződött arról, hogy a hatal­mas csoport valóban képes lesz a kincstary utal­ványokat aránylag rövid idő alatt konvertálni. Sza- párí gr. ezért el is fogadta a feltételeket, melyek ezen a magyar pénzügyekre nézve oly fontos cél biztositá1 a tekintetéből eléje terjesztetett. * Az országgyűlési szabadelvű párt február 17-iki értekezletét Szontag Pál elnök megnyitván, bejelenti, hogy Gorove István egészségi állapota miatt az elnökségről lemond. Az értekezlet a le­mondást sajnálattal tudomásul vévén, küldöttséget bizott meg azzal, hogy midőn e sajnálatát a le­mondott elnöknek tolmácsolná, egyszersmind kérje fel arra, hogy a párt tiszteletbeli elnökségét elfo­gadni szíveskedjék. A küldöttség tagjai : Szontagh Pál, Tisza Lajos, Kovács László és Végh Aurél. Ezután a párt elnökévé Szontagh Pál közfel­kiáltással meg*választatván, javaslatba hozatott egy társelnök választása, mely ügyben a közelebbi ér­tekezletek valamelyikén fog intézkedés történni. Elnök bejelenti, hogy a pártból kilépéseket bejelenték : Boros Béni, Juhász Mihály és Domahi- dy István. Erre a kijelölő bizottság előterjesztése alap­ján a köz’ekedési bizottságba Végh Aurél, a füg- gő államadósságokat ellenőrző bizottságba Voncsi- na Iván jelöltetett ki. A miniszterelnök bejelenti ezután, hogy elér­kezettnek látja az időt, hogy a mint december 9 én kilátásba helyezte — fontolóra vegye a magyar képviselőház, hogy minő eljárást kelljen követni a berlini szerződéssel szemben, s ezt a másnapi ülés­ben szándékozik a képviselőházban, bejelenteni, azzal, hogy a midőn a budgetvita folytán a legel­ső alkalom nyílik, kérni fogja a kérdés napirendre tűzését, miután ezt az értekezlet helyeselte, kifej­tette a teendők iránt nézetét melynek bővebb megbeszélése a szer ián tartandó értekezletre halasz tatot t. , Ezzel az érielezlet véget ért. Gorove Istvánnál, ki a szabadelvű párt elnök­ségéről lemondott, február 18-án délben tisztelgett a szabadelvű pártnak 17 iki értekezletén magvá­lasztott küldöttsége, névszerint Tisza Lajos, Végh Aurél urak, nógrádi Szontagh Pál vezetése alatt. Szontagh Pál előadta, hogy a párt nagy fájdalom­mal vett tudomást szeretett elnökének leveléről, melyben az egészségi állapota miatt elnöki tiszté­ről lemondott : s ez alkalommal elhatározta, hogy volt elnökén- к hazafias és önfeládozó munkásságá­ért a párt háláját küldöttség által fogja kifejezni. Egyúttal a párt Gorove Istvánt egyhangúlag tisz­teletbeli elnökének kiáltván ki, ugyanazon küldött­séget bízta meg azzal, hogy e tiszt elfogadására őt a párt nevében felkérje. A küldöttség a párt ezen kü-'zönetét és kérelmét jött eddigi szeretett elnökéhez tolmácsolni, s egyúttal azon reményét fejezi ki, hogy egészségi állapotának javulása mi­előbb lehetségessé teendi, hogy mint a párt tisz- teletbeleli elnöke a párt munkásságában tettleg is részt vehessen. Gorove meghatva köszönte meg a pártnak iránta nyilvánuló bizalmát, késznek nyilatkozott a felajánlott tiszteletbeli elnökség elfo­gadására.— A küldöttség rövid barátságos beszél­getése után búcsút vett a kiváló állanmférfiutól, kinek hosszas betegeskedése, úgy hisszük, ország­szerte politikai és személyes barátainak széles kö­rén kívül is állandó részvétnek, és mielőbbi teljes felépülése a legöszintébb jó kívánságoknak tárgyát képezi. — A függetlenségi párt 17-iki értekezletén el­határozta, hogy a magyar nyelvnek a népiskolák­ban kötelező behozatala iránt a párt részéről inter­pelláció fog a kormányhoz intéztetni. Az interpel­láció megtételével az indítványozó Madarász Jó­zsefet bízta meg' az értekezlet. Az uj osztrák kabinetről Bécsboi Írják a „P. Ll.“-nak, hogy ott általánosan az a nézet van. elterjedve, hogy az „uj“ kabinet csak ideiglenes, s hogy utána Laaíte gr. elnökség'e alatt a végle­ges kabinet következik. Továbbá még az az álta­lános meggyőződés van elterjedve, hogy dr. Un­ger ismét belep a jövő kabinetbe. Azt mondják : Ünger megy, hogy maradjon, a többiek maradnak, hogy menjenek. A német birodalmi gyűlésben szaporodnak az összeütközések Bismarck herceggel ; a szociális- tapárti képviselők, mint előrelátható volt, megje­lentek a gyűlésben és elfoglalták székeiket, mire a kancellár követelte, hogy a Berlinből kiutasítva volt Pritsche elfogatására adjon a parlment enge­délyt. Mint a táviratok jelentik, a nemzeti-szabad­elvű párt el van határozva, hogy a képviselő im. munitús ily .megsértését visszautasítja ; a „Nat a « Mai számunkhoz van mellékelve Tauffer Ferenc magkereskedő árjegy zeke.

Next

/
Thumbnails
Contents