Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-02-09 / 12. szám
— 46 лак húsával jóllakjanak s a betegségnek csiráját a közelebbi falvakba elhurcolják- Ezen állításomnak csattanós bizonysága a következő: A marhavész 1869 ben ősszel Tomsk on át Mariinskig (egy falu nem messze doniaktól) elhurcoltatott s a keletre fekvő Jelán nevű faluban egy tehén kivéte- vel minden marhát elpusztított s ez is csak úgy maradt meg, hogy gazdája a szántónál levő tanyá jára hajtotta s a bevégzett őszi vét és és más dolgai után hajtotta haza. — Más falvakban, melyek a Mosklm Kiachtai ut mellett feküsznek, avval mentették meg a marhákat, hogy félelmökben messze az őserdőkbe behajtották és hónapokig ott tartották s igy az infjciált tájékokról jövő emberekkel és állatokkal való érintkezéstől megóvták. Mig az ilyen falvakban egyetlen marha sem ment kárba, addig az ezektől keletre s nyugatra fekvőkben mind egy lábig elhullottak. Közönségesen a sűrűn járt utak mellett szokott a marhavész dű- höngeni, midőn a távol eső falvakban ritkán mutatkozik és ha mutatkozik is, bizonyosan kutyák, farkasok, varjak vagy szarkák által hurcoltatott be. Ha kormányzó és policinbi ztos urak az efélé- vel gondolnának, ■'a marhavészt könnyen lehetne lokalizálni és úgy ennek, mint más betegségeknek melyek a sekély es, édes vizű tavaknak és mocsároknak vizeiből erednek, elejét lehetne venni. Alig lehet hinni, hogy vannak olyan falvak, melyekben évenként több száz ember hideglelésben szenved s marhák varasok és rovarosak. Az ilyen falvak nagyobb részt egy nagy sivatagi tónak partjától pár száz lépésnyire feküsznek, mely megint egy ismeretlen terjedelmű mocsárral összeköttetésben van. Ezen tavak vizeit könnyen le lehetne csapolni, ha csak egy pár száz lábnyi vagy ugyanannyi méternyi hosszú árkot húznának egy alattabb fekvő folyúnak vagy egy mély árokban csergedező pataknak árkában. Ez táirmeg is történnék,— ha nem tennék a legképtelenebb embereket, melyeket csak gondolni lehet, kormányzóknak, mint a mi lyen példának okáért Samjaíni tábornok s a hozzá hasonlók.“ így szól a névtelen iró a marhavészről. Cotta azonban már 8 évvel az iró előtt említi a szibériai pestisnek szórványos megjelenését. Ü azt mondja, hogy a marhavészből ragadott el az emberre, és mindazon jeleit említi, melyeket a hírlapok előso roltak, csak azzal a különbséggel, .hogy dagana- natok nem mutatkoztak, a betegség még nem volt ragadós és jókori orvosi segítség által a beteget meg lehetett menteni. b, ab könyvnélkülözése nem volt oly nehéz, mint egyelőre gondolni lehetne. Sokkal gyorsabban betanultam, mint talán magam is reméltem. Az első órán lehető leggyorsabban el tudtam egy szuszra mondani : ab, eb, ib, ob, ub, üb, üb ; ba, be, bi, bo, bu, bö, bű. A gyors elmondás pedig sokat nyomott a mesternél a latban. Ke\ es idő múlva nem volt oly mássalhangzó inelv ^ előbbiek mintájára a magánhangzókhoz ragasztv a le nem tudtam volna órleni. Még H három hét telt bele, mig az összes ábéab sulykomra felkerült. ^ Az első bUnquetten csak a ga, ge, gi, ïyOf gu, gö, gü-ig voit, a másodikon a pa, pe, pi, p°, pu, pö, pii-ig s a harmadikon végig. Minden egyes blanquette egy hétig vesztegelt a sulykon s csak azután került a heves utcai harcok által megviselve, — valamelyik szögletébe a kalas- sisnak. Két hónapig hordoztam íu sulykot a nélkül, hogy percre is meguntam volna Mikor nyakamból ki kellett akasztanom, sírtam, mint a fegyverletételre kényszeritett honvéd Világosnál. A harmadik hónapban könyvet kaptam, melynek első lapján vörös betűkkel vala az abc. lenyomatva, talán azon számításból, hogy zavarba hozza a tanulót a fekete betűk betanulása után. Meg volt benne az ábéab is s mikor erre a lapra fordítottam, emlékszem, milyen jól esett, hogy az én kedves barátaimat, kikkel annyi jó estét töltöttem, itt is föllelhetem. De végtelenül elszomorított az, hogy az iskolai harcok leghalhatósabb fegyverét, a sulykot ez utánra nélkülöznöm kell. Mert hiába, a könyv csak könyvnek marad s bármily erős legyen is a verekedő emberke az meg sem ér fel a sulyokkal. - Később szereztem ugyan egy jó cserefa line át, vagy miként ma sze- retik nevezni, vonalzót, meg aztán egy kőtáblát de mindezek csak olyanok valának, mint a katonánál a vuktöltés. Nem tudom, hogy ezen sulykoknak vagy egy példánya került-e be a székely nemzeti múzeumba öc mindenesetre szükséges volna szerezni, hogy lássa a mai elpuhult nemzedék és az ezután jövők hogy minő oktatás és taneszközök segélyével vetettük meg alapját annak, a mit ma tudunk. Szemes. Nézzük ezek után a legújabb szibériai utazónak véleményét. E A Baraba vagy Barabinci sivatag az újabb időkben leiratott a szibériai utazása által híressé vált tudós akadémiai tag : A. v. Middendorf által. („A Baraba.“ Szentpétervár, (870. Az orosz tudós akadémiának emlékirata ) Middendorf következő leg szól : „A Baraba egy lapályos sáros hely, mely az északi szélességnek 53 ik fokától az 57-ikig terjed s az Trtis, Qm, Ob s Aly folyók között fekszik, számos tavakat és mocsárokat foglal magában. — Különben a Barabinci sivatag keveset különbözik a már beutazott tájékoktól és kínzó legyeknek és rovaroknak fogamzó helye. A íennebb fekvő \ az- jugan tó elárasztja a tért, pocsolyákat képez, megrontja a levegőt, minek következtében a szibériai pestisnek eredetét itt kellene keresnünk. Ez a be- t e g s é g eredetileg m arhavész volt, mely az emberre elragadott és pe s- tissé vált, és különösen a sivatagon mutatkozik, de soha sem hegyek között. A kórság fejfájással kezdődik, mire a daganatok következnek és különösen a iödetlen részeken, úgymint az arcon, nyakon és akarókon mutatkoznak. A daganat ezután egy fekete üszögös (Brand) fekélybe megy át. Ha a daganatot kezdetben felvágják és dohánytejből és szalmiakból készített folyadékkal (Aufgus) borog-atják (igy mondja Gusztáv Rose tanár, ki Humboldot ázsiai útjában kísérte) a kemény daganatot el lehet oszlatni s a beteget meg lehet gyógyítani, de ha a betegség a belrészekro vetette magát, akkor gyógyíthatatlan, Ezen veszedelmes betegség okával még nincsenek tisztában, de hogy a barabai tavaknak ártalmas kigőzölgései nem kis szerepet játszmák bene, az elhihető. Különben — mint állítják qzßk,ef a tavakat le lehetne csapolni, mert a sivatag íennebb fekszik q vele határos fplyóknál.“ Ha mindezek után a névtelen írónak nyilatkozatait tekintjük, meg vagyunk győződve arról, hogy a keleti marhavész, mely a gazda emberre oly keserves csapásokat mér, az ázsiai orosz birodalomból ered ; de látjuk egyszersmind azt is, hogy a hivatalnokok, kiknek kötelessége volna ezt a csapást elhárítani, ugymondva semmit sem csinálnak. Hogy ennek a tétlenségnek közömbösség-e, hanyagság-e, vagy tudatlanság-e az alapja, nehéz meghatározni, de úgy hiszem, az utóbbi. Mint látjuk továbbá, 1865-ben már a marhavész egy — az emberre nézve is veszedelmes stádiumba lépett s az orosz kormány semmit sem tett. Tovább 1870- ben már tisztán állott a dolog s az orosz kormápy — ha eddig szintén nem is tudta yoina, mily veszedelmes vendég van van az országban - mégis a Middendorf emlékiratának megjelenése a zsarnok orosz kormányt figyelmetossé kellett volna tenni ; de még ez sem volt képes őt hanyagságából s eh tompultságából felrázni. Iiiiháts Károly. * Az „Egyetértés“ febr. 3-dik száma a következő közleményt hozza : A kölcsön sikere semmiféle föltétien vagy föltételes megállapodással biztosítva nincs és hogy a pénzügyminiszter a pénzügyi bizottság előtt a valóságos tényállást homályba burkolta. — A konzorcium igenis megígérte, hogy ideiglenes hitelműveletekbe belebocsátkozik s bizonyos összegű előleget adni is fog, de a kötvényeknek fix árfolyam szerinti átvételét határozottan megtagadta, és másra, mint közvetítő ágens szerepre az egész ügyletnél nem vállalkozott, erre is csak relative magas provisió mellett. A „Pest. Corr.“ illetékes helyről felhatalmaztatok kijelenteni, hogy e közlemény merőben alaptalan. A franc-hí köztársasáir uj elnöke, Wáddington urat, az eddigi külügyminiszter bizta meg a kormány alakításával, s e választása szerencsésnek mondható. Wáddington teljes mértékben bírja az európai vezérlő államférfiak bizalmát, mérsékelt s határozottan konzervatív irányú, e mellett azonban jó viszonyban van G-ambettával is, úgy hogy bár kinevezése a radikális elemeknek talán nem igen fog tetszeni, nagyobb megtámadásoktól aligha kell tartania. A monarchista franciák ellenben talán Waddingtont látják legkevésbbé szívesen a kormány élén, nemcsak mert egyénisége az állan dóság biztosítékául szolgál, hanem mert protestáns is. A régi miniszterek közül valószínűleg megmaradnak Freycinet, Say Léon, Eresley, Marcére és Pothnau ; a nagy republikánus pártból mint uj miniszterek alkalmasint Leroyer és Ferry lépnek a kabinetbe. Az orosz belviizonyokról szentpétervári tudósítások szomorú képet rajzolnak. A cár ismét bus- komor és haragos és a nem régiben megindult mozgalom, mely „alkotmányit kívánt, csak azt az eredményt szülte, hogy a rendőri és katonai uralom még inkább virágzik. Szentpétervárott ismét igen szomorú véget ért tanuló zavargás volt. A minapi zavargás miatt elfogott egyetemi hallgatók jan. igén bírói ítélet nélkül „közigazgatási utón“ Szibériába deportáltattak. A szentpétervári egyetem hallgatói kérvényt szerkesztettek a trónörököshöz s küldöttség által kívánták átnyujtatni. A cárevics palotája azonban csukva volt, az ott várakozó ifjúságot nagy naptömeg vette körül s kívánta a ke* gyelmi kérvény felolvasását. Ez meg is történt s a tömeg fenyegető szitkokba tört ki a kormány és rendőrség ellen. Csakhamar katonaság és rendőrség jelent meg, szétkergette a tömeget s 300 embert elfogott. Másnap 33 egyetemi hallgató már szintén aklbitkában ült s „közigazgatási utón“ megindult a szomorú útra — Szibériába! лил Szerb izgatások Boszniában. Bj él inából írják a „Bosn. CorrAnek jan. 23-áról : Vidékünk sokat szenved az izgatások által, melyek a Drinán túlról erednek. Áz agitátorok a lakosságot az osztrákmagyar hatóságok ellen izgatják, s nemcsak a szerbek, hanem a mohamedánok közt is bujtogat- nak, mely utóbbiak közül egyike a legfőbb izga- tóknak, Mohamed bég a napokban elhagyta Bjeli- nát, s egész családjával Kcnátantlnápolyba költözött. — Egyébként az itteni kajmakáfn, Abdi bég sem látszik- egészen megbízhatónak. A szerb kormány valószínűleg egészen távol áll (?) az izgatásoktól, de Szerbiában kell bizonyos társulatoknak lenni, melyek e hajtogatások által akarnak valami- nő célokat elérni. — Az agrárius izgatások is kezdenek a zvorniki kerületből ide átharapózni, ámbár itt a parasztságnak kevés oka van panaszra az adók súlya ellen. A képviselőbáznak tarka ülése volt. Beszéltek benne pestisről és magyarborról, dohányról és adókezelésröl. A pestisből Simonyi Ernő ur akart politikai tőkét csinálni, de sikertelenül; Tisza Kálmán ur nyilatkozatai meggátolták nemes igyekezetében. Лщк különben Simonyi цг a pestis ellen szeretne már most mogtétetni, azt elkövette .Szerdai a mi határaink ellen, oly vegyelemzési eljárásnak vetvén azokat alája, mely felér eg-y kis kor donnai, Kemény báró ur erélyes hangon felelt meg Baross Béni urnák és Szerbiának, mely a magyar csinált borokat nem akarja határain bebo- csátani ; megtorló rendszabályokkal fenyegetvén a nándorfehérvári kormány makacskodás esetére. A bor után a dohány következett, mely ma kivételképen annyira neutrális kérdésnek bizonyult, hogy még Németh Albert ur sem talált illő módot a a pénzügyminiszter válaszában való megnyugvás megtagadására. Végül Rakovszky István ur s vele a ház megnyugvással és jó reménységgel fogad ták Szapáry grófnak az adókezelés bizonyos ágainak javítására nézve tett Ígéreteit. Oi •80V:i, febr. 4. Ujfalusy királyi biztos a megye alispánjával bejárta 4 határszéleket. A belügyminiszternek a ragály behozatala ellen kiadott ren- dejetei a legnagyobb pontossággal és szigqruarj hajtattak yégrs, — Az egészségügy mindenütt a legjobb, Bé(*8, február 4. Az Auersperg-kabinet tagjai jövő csütürtökön fognak utoljára miniszteri padokon megjelenni és pedig az urakháza gyűlésén. — Taaffe gróf tegnap és ma több rendű értekezletet tartott parlamenti személyiségekkel, többek között nehány tagjával az urakházának is. Ezen értekez letekre vezethető vissza azon versio, mely szerint az uj kabinet tagjai között emlittetik Hasner báró egykori miniszterelnök is és Taaffenák kollegája első polgárminiszteriumban. Bées, febr 4. A községtanács által kiküldött bizottság ő Felségeik ezüst lakpdalma alkalmával megtartandó ünnepélyességekre nézve a királyj. lak és az udvari muzeum közötti teret szemlélte jsi, hol páholyok az udvar és a hódoló küldöttségek számára- fognak felájlitatni. Az illető épitkezé sek terveit művészek, fogják készíteni. Makarf az ünnepi menet és a csopoftozqtpk művészies render zését magára vállalta. Az ünnepi menet jelmezben fog felvonulni, — de a fekete ünnepi ruha nincsen kizárva. Bées, febr 4. Gróf Taaffe ma értekezett Coro- ninival, lei, miután br Schwegel nem hajlandó tárcát vállalni, kereskedelmi miniszternek van kiszemelve ; úgyszintén értekezett ifj. Plenerrel is, ki esetleg pénzügyminiszterré fog kineveztetni, — ha Depretis, mint eddig, vonakodnék a minisztériumban megmaradni.- Stremayer és Horst megígérték, hogy megmaradnak az ujonalakitandó kabinetben. Ma délben gr. Taaffe, Hasner, br. Hye és br. Felder osztrák főrendi tagokkal, továbbá Weber helytartóval és báró Wildmannal is konferált. A kabinet újjá alakítása aUg fog a hét vége előtt megtörténhetni. Páris, febr 4. Biztosan állítják, hogy a minísz-r terium oly összeállításban alakult meg, mint azt a „Journ. des Débats“ közölte. .Say azon feltétel alatt marad, ha a miniszterek mind aláírják a most a kamarák előtt fekvő általános vámtariffát. A vallásügyi tárca még betöltetlen, miután Bardoux -nem fogadta el. £ Jt íj íi ó U 11 Rí X •fi m
