Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-02-06 / 11. szám
A képviselő ház február i-i ülésében Fröhlich Gusztávnak a tiz évi zárszámadások statisztikai feldolgozására vonatkozó indítványát, melyet általánosságban mindenki elfogadott, a részletekben kemény akadályokkal és erős szavazások után letárgyalta s megválasztotta azután a Horvátországgal alkudozandó regnikoláris bizottság képviselő tagjait. A kérvények ismét leszorultak a napirendről, adatott be azonban három interpelláció. Az el* sőt Németh Albert intézte a pénzügyminiszterhez a dohánytermelés emelése, a másikat Ráth Károly a bank fiókok tárgyában, a harmadikban Márkus István tett kérdéseket a miniszterelnökhöz, mint belügyminiszterhez, a kormánynak eddigi eljárása iránt az oroszországi pestis ügyében. A miniszter- elnök ez interpellációra azonnal válaszolt. A német, szöretségtanács minden ellenkező hirek dacára megkezdte a szólásszabadság ellen intézett törvényjavaslat tárgyalását ; a fenyitőbiró- ság beavatkozására és a választói jog elvesztésére vonatkozó pontokat a szövetségtanács kitörölte, de azért a birodalmi gyűlésnek még mindig elég oka marad, hogy az egész javaslatot visszautasítsa. A porosz országgyűlésben, mint egy berlini távirat jelenti, már legközelebb várják a törvényjavaslatot, mely a hannoveri király 48 milliónyi hagyatékának elkobzását rendeli. Az ellenkező cáfolatok tehát mégsem mondtak igazat. Az afgán harctérről Khosztból január 27 érői ismét kedvező hirt jelentenek. Vali Mohamed, az emir testvére megérkezett Ali Khclbe, az angolok táborába s Roberts tábornok által nagy kitüntetéssel fogadtatott. Mohamednek nagy befo’yása van a gilzai törzsben s az angolokhoz való csatlakozásától politikai és katonai tekintetben egyaránt nagy előnyöket várnak, mihelyt az angol hadsereg megindul Kabul felé. (Jsernajeff tábornok, mint Nándorfehérvárról jelentik, Nisbe utazott. A tábornok állítólag Miklós nagyherceg megbízásával jár, hogy t. i. reá bírja Milán fejedelmet és a Nisben időző minisztereket, hogy a nis-nándorfehérvári vasút kiépítését egy orosz vasúti konzortiumnak engedélyezzék, melynek élén maga a nagyherceg áll. A bukuresti kormánynak a kabinétekhez intézett Ígéretéhez képest Károly fejedelem már ize- netet küldött a képviselőházhoz, felhiván ezt, hogy a román alkotmányt a berlini szerződés értelmében módosítsa s eként Románia függetlenségének elismertetését biztosítsa. A pestis. A pestisre vonatkozólag jelentik Berlinből, hogy Oroszországból semmi újabb hir nincs ; a német intézkedésekkel szemben Oroszország is erélyesebb cselekvésre határozta magát, legalább kormánykörökben igy tudják. Berlini bankházak füstölő-készülékeket akarnak felállítani orosz bankjegyek s egyéb értékpapírok fertőztelenitésére. A félhivatalos „Nordd. Alig. Ztg.“ következő kommuniquét közöl ; „A bécsi tanácskozásokról a pestis ellen való óvó rendszabályokat illetőleg, különböző, részint koholt, részint elfordított hirt bocsátottak szét. Minthogy e hirek részben nyugtalanító felfogásra adhatnak okot, melyet a tényállás épenséggel nem foglal magában, ezennel konstatáljuk, hogy a hirek, melyek a német megbízott dr. Finkelnburg tervben levő vagy már épenséggel előkészített s a határzárra vonatkozó katonai intézkedésekről tett állítólagos nyilatkozatairól szólnak, teljesen koholtak. A közlekedésbe vágó ilyes rendszabályok javaslatáról a bécsi tanácskozások alatt ép oly‘kevéssé volt szó, a hogy ma sincs. Az eddigi hirek épen ellenkezőleg, azt engedik remélni, nogy sikerülni fog a ragályt a mostani szűk korlátok közt megtartani s azért más rendszabályokat, mint melyeket a bécsi tanácskozásokban ajánltak, javasolni sem kellett. * LembergbÖl távirják e hó i-ről: A galíciai tartományi bizottság a minisztériumhoz emlékiratot intézett, melyben a bécsi egészségügyi bizottsán* által a pestis ellen hozott óvórendszabályokat elég*- teleneknek állítja, s egy katonai kordon felállítását és az orosz határon szigorú vesztegzár létesítését követeli. A lengyel klub értesittetetett ez emlékiratról. A brünni községi tanács, mint onnan jelentik, a lakosságot — utalva az Asztrakánban kitört pestisre, — tisztaságra, fertőztelenitésre és mértékletességre szólítja fel, kijelentvén, hogy a maga részéről minden eshetőségre megtette a szükséges intézkedéseket. Hnromszékmegyo közi^. bizottsága 1879. íebr. 4-en tartott ülóse. A megyei alispán távollétében Horváth László m. főjegyző tette meg jelentését a megye közállapotáról, jelentésében legelőször a belügyminiszternek a főispánok utján közzétett, a pestisre vonatkozó rendeletéről emlékszik meg. Lapunk múlt száma e rendeletet egész terjedelmében közzétette, ez alkalommal csak hivatkozunk arra s a főjegyző, illetőleg az alispáni hivatal azon intézkedését említjük fel, mely szerint az útlevelek iránt való ajánlat tételek, különösen az 5 napi forgalmi és 15 napi utazási engedély adások csak a legs/ük ségesebb esetekre szorittatnak Intézkedett a hivatal továbbá, hogy a járási és körorvo-ok a leg- éberebb figyelemmel őrködjenek s a legkissebb gyanús betegséget azonnal jelentsenek be. F tárgyban a megyei egészségügyi bizottság is készített egy javaslatot a közig*, bizottság elé Felemlíti a jelentés, hogy a belügyminiszter ur az árva- és gyámhatóságról szóló szabályrendeleteket helyben- hagyván, azok már életbe leltek léptetve. A megyei tisztviselők között annyi változás történt, bogy a sepsi-járási-szolgabiró segéd lemondása következtében Kónya Gáborral töltetett be a megürült állomás. A közrend feltűnően nem lett megháboritva. Kiterjedt e jelentés a megye közig*, állapotának minden ágára s mint ilyen, örvendetes tudomásul vétetett a bizottság által. Antal Zsigmond árvaszéki elnök jelentése szerint múlt január hóban az árva, vagy gyámolt eset volt 8389. gondnokolt eset 93. ügyforgalom 1701 darab; január havában beadatott árvapénz 13-353 írt 16 kr. Miháy István adófelügyelő jelentéséből kitűnik, hogy múlt jan. hóban befolyt adóösszeg 9.877 frt. tehát a múlt év hasonló időszakában befolyt 9.044 írttal viszonyítva, 833 frt. örvendetes többlet szerepel. А к i r, ügyész s é g jelentése a szokásos kimutatásokon kívül semmi megemlítésre méltó esetet nem foglal magában. Eglmay er Adolf, kir. mérnök jelentése szerint a kir építészeti hivatal az idei utmurka irányzatnak elkészítését összeirási adatok hiányában néni vehette foganatba. Vájná Sándor, kir. tanfelügyelő jelentésének egyik igen érdekes részét azon pont képezte, melyben az iskoláknál előforduló mulasztásoknak az isk. elöljáróságok által havonként való bejelentését s azok szigorú megbüntetését sürgeti. Az iskolaszék számadásaira vonatkozó javallata szintén elfogadtatott s határoztatott, hogy mindazon községi elöljáróságok ellen, melyek a tanév bevégződése után legkésőbb 30 nap alatt az illető iskolai számadásokat, a közig: bizottság erre vonatkozó meghagyása szerint, a megyei tanfelügyelőhez be nem terjesztik, azok ellen az 1876. 28. t.c 7. §-ban előirt eljárás múlhatatlanul alkalmazásba fog* vétetni. A kir. postaigazgatóság jelentése nem vétetik tudomásul, minthogy abban a múlt közig, bizottság által hozzá intézett azon kérdésre, hogy a s. sztgyörgyi távírda és postahivatal egye- sittetett-e, nem adott feleletet. A K. i 1 y é n községi iskolaszék működési ideje lejárta után a törvényes idő alatt nem szervezte újra magát, s az iskolaszéket a közig, bizottság kinevezte. А к о V á s z n a i községi és állami iskoláktól az 1876-ik évről hátralékkal érkeztek be a szám adások, illetők a mulasztásért a törvényszabta eljárás alá esnek.  г к о s i községi bíró Barabás Sándor és társai egy felfolyamodásukban a közig. biz. tekintélyét sértő kifejezéseket használván, a közig. biz. Barabásra és társaira fejenkint 10—10 frt. büntetést határozott volt, melyet az illetők fellebeztek. Most a belügyminiszter leiratában helyben- hagyta a biz. ítéletét. Szolgáljon tudomásul és péidaaclásul mindazoknak, kiknek illik e praece- dens jövőre ! A s e p s i-s z t g y ö r g y i zugiskola bezáratására vonatkozó átirata tárgyaltatván] a város elöljáróságának: határoztatott, miszerint a tanfelügyelő kiküldetik az intézet jelenlegi állapota megvizsgálására s véleményes jelentéstételi e felhivatott. Nincs kétség, benne, hog*y e zugiskola, melybe tankötel es leány növendékek járnak, a törvényértelmében bezárattatik. Törvényhatósági szabályrendelet A gydmhatésdgi ideiglenes leietek kezeléséről. 4. §. Az ideiglenes letétek elkezdése a gy.- pénztárba felmutatás és továbbiak elintézése végett megküldendő árvaszéki végzés alapján történik. F célból az árvaszéki végzés átvétel végett postakönyv melleit a gyámpénztárba küldetik. Ha a pénz vagy értéktárgy postán küldendő el, akkor az elküldendő végzés mellé a pénz és értéktárgyat a gyám pénz tár minden más utalvány bevárása nélkül meilékli, elküldi, a postai feladó és térti vevényt saját naplójához csatolja és az árvaszéki végzés fogalomivére az elküldés megtörténtét feljegyzi. Ha a pénz vagy értéktárgy a gyámhatóság székhelyén kézbesítendő : — az azokról kiállított nyugta a gyámpénztár letéti naplójához csatoltatik és a végzés fogalomivén az érték kézbesítése be- igazoltatik. Ha az érték mint készpénz az összesített gy.- pénztárba vagy mint kamatozó letét a m. kir. adóhivatalhoz küldetik : akkgr annak egyidejüleges rendes elkezdése mellett elégséges a letéti napló megjeg)Tzés rovata kitöltése után az ily módoni elkezdés megtörténtének a fogalomivrei feljegyzése. 5. §. Az árvaszék cime alatt postán érkező pénzértékü küldemények árvaszéki elnök vagy helyettese és gyámpénztárnok által aláirt s az árva- szék pecsétjével ellátott postai vevényre vétetnek ki д postahivataltól és küldetnek be az árvaszók- bez, honnan e./. előző §§-okban írtak szerint a további szükséges intézkedések megtétetnek. 6. Postán érkezendő minden értékes küldeményt tartalmazó csomag felmondása a pecsét sértetlen hagyása mellett a csomagot fölborító elnök vagy elnökhelyettesen kívül még egy tisztviselő jelenlétében történik meg, kik a küldemény való ságos megérke téről tanúskodnak. 7. §. Jelen szabályrendelet beliig\miniszteri jóváhagyás és kihirdetés után hatályba :ép, végrehajtása iránt pedig az alispán és árvm/élti elnök egyetértve intézkednek. A gyámpénzldrba leled pénzérték őrzéséért jdré dijakról. 1. §. Az összesített gyámpénztárba befolyó készpénz és kötelezvények őrzéséért díj nem fizettetik. 2. §. A gyámpénztári tartalékalap alakítására a következő Őrzési dijak szedetnek : a) Az 1877. évi XX. t. c. 295. alapján külön gyümölcsöztetésre rendelt pénzek kamatai, a forgalom tárgyát képező értékpapírok (államkötelezvények, földhitelintézeti záloglevelek, vasúti elsőbbségi kötelezvények, részvények, sorsjegyek stb.) szelvényei, illetőleg az ezek után befolyó és kamat jellegével biró jövedelmi összegek után 10 száztóli. b) Ékszerek és drágaságok becsértéke után, tekintettel az őrzési idő tartaniára is, a becsérték minden forintjától 1 évi időtartamra 'jv kr, 1 éven felül 10 évi időtártamra 1 kr, 10 '• ven felüli tartamra 2 kr. c) A forgalom tárgyát képező értékpapírok börzei árfolyam szerint becsértéke után az előbbi pontban megállapított dijaknak fele jár. d) Magánkötelezvények és jogi okiratokért 5 évi időtartamra 20 kr, 3 éven felül 10 évi időtartamra 40 kr, 10 éven felüli időtartamra 60 kr. — Minden egyéb irat és oklevélért 5 évi időtartamra 5 kr, 5 éven fülül 10 évi időtartamra 10 kr, 10 éven felüli időtartamra 30 kr. 3. §. Az őrzési dijat nem a letevő fél, hanem az tartozik fizetni, kinek részére az őrzött értéktárgyak kiadatnak. A régi pénzkezelési rendszer átalakításáról, I. fejezel. A régi összesített árvái pénztárakról. 1. § A miklósvárszéki, telegdi, baconi és kovásznál összesített árvái pénztárakba tartozó adósok ellen tartozásaik befizetése iránt folyamatba tett perek mielőbb befejezendők ; a valamely okból még meg nem indíthatott perek azonnal, vagy az ok megszűntével meginditandók. 2. §. Ezen szabályrendelet életbe lépte után — az átmenettel járó netaláni zavarok kikerülése mellett kellő időben az árvaszék a szükséges intó- kedésekel megteendi arra, hogy az eddigi összesített gyámpénztárakba követelési joggal biró árvák követelései az újonnan alakított gyámpénztár tartozási számlakönyvébe bevezettessenek illetőleg bejegyeztessenek. II. fejezel. A gyámok és gondnokok által kezelt p é n z e к r ö 1. 3. §. A gyámok és gondnokok által kezelt árvái pénzek közül a) íi takarékpénztárban elhelyezettek jelen szabályrendelet életbe léptétől kezdve 3 hó alatt fölveendők és az összesített gyámpénztárba helye- zendők el. b) A gyámok vagy gondnokok kezéhez jelen 1878. év végéig begyült vagy begyülendő pénzek készpénzben beküldve az összesítet, gyámpénztárba helyezendők el. c) Az egyes adósoknál elhelyezett és az eddigi módon jelz \logilag vagy három fizető kezessi 1 biztosított kötelezvényekbe foglalt pénzkövetelések lehetőleg minél hamaráab és legtovább az 1878-ik év végéig általában felmondandók és azoknak befizetésére a gyámok s gondnokok felelőssége mellett másfélévi idő engedtetik az 1878. év julius 1 - tői számítva, azon megjegyzéssel, hogy a kamatoknak félévenkénti előleges részletekbeni fizetése kötelezettsége mellett minden adós tőketartozásának egy harmadát 1878. évi december 31-éig, egy harmadát 1879. julius 31-ikéig és egy harmadát 1879. december 31-ig tartozik a gyámpénztárba befizetni. Azonban aki ezen részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget : a felmondás alapján attól az egész tartozási tőke és járulékai felhajtandók. d) Kötelezvénynyel nem biztosított ö.szegek adott esetben tiszti ügyész által felhajtandók, mi végre az árvaszék a szükséges intézkedéseket megteendő.
