Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-01-05 / 2. szám
2, szám. [Szerkesztőségi iroda : Főpiac, Csulak-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal Pillák Mór könyvnyomdája, ho á a hirdetések és előfizetési pénzek bérra«nteseu intézendők. к fiárfímszékt Sepsi-SzeiHgyörgy, 1879. Vasárnap, január 5. IX. évfolyam. i Megjelenik ezen lap hct** kint kétszer: Csütörtökön és та^Аг-'> Előfizetési feltételei : i Helyben házhoz hordva, vagjs vidékre postán küldve I Egész évre . . 6 frt — к». I Fél évre ... 3 frt — 1er. I Negyedévre . . 1 frt 5» kr. 'i Hirdetmények dij* : g 3 hasábos petit-sorért, те» » j» annak helyéért 6 kr. jt Bélyegdij külön 30 kr. Nyiittér sora 15 kr. ársmlaímí, szépirodalmi és közgazdászati lap. és a (jSepst-szsratgjpSrfyi Srtfcértytes tSzaféé-egfiat41 fetales feezlâtsw. IX. óvfolyi imára. Előfizetési lei Tételek : jan — márezus . . í frt 50 kr. jan —június ....................... . . a írt kr jan — dec< inker .... . , G írt Kr Kii IföUlre egész évre . . . 8 írt — kr. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ ki adó hiv atillának P 0 1 1 á к M о г könyvnyomda íjába Sej >si-Széntgyörgy re kii Mer dók iü ЦТ* Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo mattathaiunk. A „Meisiív re“ kiadólii vul Lalit. Hud «1 pest, 1879. január i én n —. Az ellenzéki izgatások közt állandóan szerepel azon vádaskodás, hogy a Tisza-kor- mány nemcsak hogy semmit sem tesz pénzügyi bajaink enj Intésére, de inkább megron*otta azt s főcéljainak, mely hatalma fentartására irányul, teljesen alárendeli a haza anyagi érdekeit. Nos, a kormánynak 1877 iki zárszámadásai alkalmat nyújtanak szemébe nézni e vádnak s megvizsgálni, hogy mennyi igazság van abban s hogy egyáltalán igaz-e ? A számok érthető nyelven beszélnek. Legelőször is azt látjuk, hogy az 1877-.к évi deficit 108,761 írttal kevesebb, minta mennyit a kormány várt, a mennyiben az 1877 évre elő irányzott költségvetés (kerek számban beszélve) 216 miliő bevételt 243 millió kiadást s igy 26 millió 559,795 forint deficitet tüntetett fel s a tényleges eredmény az államszámszék által megvizsgált 1877 iki zárszámadás szerint 22 t millió bevétel s 247 millió kiadás. Örvendve konstatáljuk e tényt, először mert a deficit, bár csekély mérvben, de mégis kevesebb az előirányzottnál, de küönösen azért, mert a külföld e számadást látva, meggyőződhetik, hogy a magyar pénzügyi kormányzat sikerrel törekszik valódi s tényleges alapra fektetni költségvetési előirányzatát, hogy nem szemfényvesztesi játék az öncsalódásra s mások félrevezetésére számítva, hanem az ország pénzügyi helyzetét előtüntető a maga valóságában Bizonynyal alkalmas e meggyőződés bizalmat ébreszteni pénzügyi regenerációnk iránt a külföldi pénzpiacon, melyet a megelőző évek számadásai képzelt tényezőikkel s a valóságnak meg nem felelő föltevéseikkel gyanúra kényszeritet- tek s evvel hitelünknek mAd nélkül ártottak. Mostani pénzügyi kormányzatunknak e becsü’e- tes eljárása tehát alkalmas a gyanú és bizalmatlanság megszüntetésére, miért is elismerést érdemel, kivált most, midőn e bizalomra, terhes adósságaink konvertálására célzó pénzügyi műveleteinknél oly nagy szükségünk van S az előirányzatok alaposságára s a számadások megbízhatóságára s evvel karöltve a deficitek fokozatos fogyasztására célzó e törekvés nem mai kölcsön, hanem egyidejű a Tisza- kormány fennállásával. Minek bizonyítására ismét legérthetőbben beszélnek a számok 1875 ben a bevétel 198 millió, a kiadás 238 millió s igy a deficit 10 millió volt Az 1876 évben a be. étel 2Г4 milliót, a kiadás 246 milliót s a deficits' milliót telt ki Az 1877 évben, f*int fentebb látóik, a deficit már 26 millióra szállott le. A hiány tehát ez adatok bizonysága szerint évrcl-évre kevesbedik s bír még mindig jelentékeny a deficit, de ha azt az 1 874^0 Kerkapoly-féle (fúzió előtti) hatvankét mii ió deficit mellé állítjuk, kétségtelennek tűnik fel, hogy az utóbbiénak pénzügyi kormányzatát eredményeiért üdvözölhetjük s a hazára hasznosnak deklarálhatjuk. De hát mit tőindik az ellenzék a számok e bizonyításával ! Azt mondja: könnyű az aránylag kedvező eredményt felmutatni, mert hát a Tisza-kormányzat óta nagy munkát kapóit az adóprés; mert hát Íme, 1874-ben a rendes bevételek csak 183 milliót tettek, inig 1877-ben már 213 millióra emelkedtek, mely emelkedés pedig egyedül az adóemelésnek s a rendkívül megszigorított adóbehajtásnak eredménye S aztán igy szól az ellenzéki vádoskodás -- igaz, hogy Kerkapoly idejében 1874-ben hatvankét millió volt a deficit, de ugyanazon év kiadásai közt 22 millió volt a hasznos befelele- tés. S végül, hogy most államadóssági kamatokban s törlesztésben tizennyolcad fél millióval többet i. ell fizetnünk, mint akkor. Való, hogy ez ellenvetések tetszetősei^ azonban szerencsére nem felelnek meg a do1- gok valódi állásának Igaz, hogy emelte a törvényhozás 1876 óta az adót s az adóbehajtás is megszórdtatou, de mindezt aligha kellett volna tennünk az előző évek esztelen meggondolatlan és botor befektetései nélkül, mikor nyakrafore építettek jövedelem nélküli vasutakat, békák számára csatornákat és fényes sugárutakat, nem gondolva arra a körülményre, hogy ezeknek a vállalatoknak a terheit az utókor keservesen fogja megérezni Tehát ezek az úgynevezett »hasznos«, de legnagyobb részt tulajdon-.épen fölösleges s igy káros, korai s összehalmoz tt »befektetések« voltak az okai pénzügyeink szomorú hanyatlásának s épen azok idézték elő, hogy e hanyatlásból csak tulerős eszközök — minő az adóemelés és szigorú behajtás — segíthettek l i. 'főbb az államadóssági kamat s törlesztési járulékunk 17 millióval? Igaz, de e 17 mii ió legnagyobb része oly adósság kamatja, melyet az előbbi koimányok csináltak s másik része kamatja azon rente-kibocsátásnak, amely túlnyomóig előbbi évek terhes adósságainak beváltására fordittatik. Ellenzékünk jól tudja ezt, de nem tudja a nagy tömeg s ezt a tömeget elámitani pompás esz köz a dolgok valódi állásának elhallgatása s a tényleges viszonyok meghamisított előadása. De hát azért van a sajtó, hogy a dolgok valódi ál ásót f ideritse. A sajtó meg is teszi e kötelességet, csak a közönség is tegye meg a magáét s ne az ellenzéki ferdítések, de a tények után itél.en Akkor csúfot fog vallani az ellenzék a maga megszokott cseles fogásaival * A miniszterelnök m. hó 31-én reggel 10 órakor fogadta a lapok által már említett újabb bosz- nyák küldöttséget a zvorniki szandsagbóí. A JMil- döt.tség 8 tagból, vegyesen katholikus és görög keleti váltásunkból állt. Neveik Stefanovics 1 éter gracsenicai g. 1c. lelkész, Janlcovics István bjelinai tanító (a küldöttség szónoka) Bogdanovics Maxim maguojvicsi földtnives, ladich Bozso pogoriocai főldmives, Galics György szlatinai földműves, Tlics Marian magláji főldmives, Gluvakovics Marian bje- lai főldmives, Julies Iván vuksicsi főldmives. — A küldöttség egy 700 aláírással ellálott folyamodványt nyújtott át a magyar kormányelnöknek, a folyamod vány az okkupáció, s a nyomában beállt rend felet ti örömüknek s hódolatuknak kifejezést adva, arra irányú', hogy a bégeknek terményekben adni szokott egy harmad a lakosok kimerültségének tekintetbe vételével ez évben elengedtessék. A küldöttség tolmácsa Szokolovics József miniszteri fogalmazó volt. A miniszterelnök a küldöttséget barátságosan fogadta s a kérvényt átvette azon ígérettel, hogy azt az illetékes helyre, fogja juttatni. A küldöttség a miniszterelnök szives fogadása feletti örömének nyilvánításával távozott. * Bukurestböl jelenti a „Pressa“ : A bolgárországi natabiusok választása be van fejezve. Tirno- vába fognak összegyűlni a fejedelem megválasztására. Közülök 75 hivatalnok és 30 pap. A török kormány programra ja, melyet mindjárt megalakulásánál ígért, máig sem jelent meg teljesen s az uj minisztérium tettei sem igen alkalmasak fölvilágosítani Európát a portánál újabban hatalomra került férfiak célja felöl. E helyett Kheireddin basa egy nyilatkozatát kapjuk, mely, mint alább olvasható, biztatásokban és jó szándékokban nem szűkölködik, melylyel szemben azonban a Konstantinápolyból érkező többi tudósítások nagyon vigasztalan képet nyújtanak. A politikai bonyodalmakat mindinkább súlyosbítják a pénzügyi zavarok, melyek már-már katasztrófával fenyegetnek. — Anglia és Franciaország képviselői, mint a „Pol. Corr-“ jelenti kereken kijelentették, hogy a baj orvoslását csak az által érhetni el, ha a pénzügyek kezelése nyug öt-európai szakférfiakra bizatik. De a porta köreiben, u g y látszik, a radikális reformoktól még mindig irtóznak s tovább folyik a személyes versengés, mialatt a nép izgatottsága és forrongása mindinkább növekszik. Erre vonatkozólag távirják a „P. Ll.“-nak Konstantinápolyból dec. 30-iki kelettel : ,. Az izgatottság mindinkább növekszik s a lakosság n inden rétegére kiterjed, x-X minden oldalról fény egetett kormány-éjenként számos egyént elfogat a magasabb körökből is. A porta erőszakos lépéseitől való félelem oly nagy, hogy tekintélyes katonai és polgári méltóságok részint ideig hajókra, részint a követ Bgek palotáiba menekültek ; a leg- előbbkelő mo i ara Alánok úgy nyilatkoznak, hogy kétségbeesett lépésekhez kell folyamodni e tűrhetetlen állapot megszüntetése végett. Állítják, hogy a felizgatott tömeg csak ismert vezérei jeladására vár, hogy föllázzadjon. Másrészt a nyomor a lakosság minden rétegében, de főleg a hivatalnokok közt ijesztően növekszik, a papírpénzt a pénzváltók nem fogadták el többé ; 20 pénzváltó elfogatott, a többi bezárta a boltját. Tömérdek hivatalnok család éhínséggel küzd, több 100 nő a nagyvezir palotája elé gyűlt s iszonyú fenyegetésekbe tört ki. Még nagyobb az alsóbb osztályok nyomora ; a teherhordók, kik Konstantinápolban igen fontos elemet képeznek, a péküzletek megrohanásával fenyegetőznek. A lázadás kitörése minden órán várható s következményei beláthatatlanok volnának.“ A függő politikai kérdésre e belzavarok természetesen a legkedvezőtlenebb hatást gyákorolják s kevéssé bízhatni a némely oldalról érkező jobbhi- reknek, melyek úgyis rendesen alaptalanoknak bizonyulnak. Míg egyrészt azt jelentik, hogy a macedóniai bolgár lázadás majdnem telyesen megszűnt s az orosz sereg komoly készületeket tesz a hazavonulásra, Totleben tbk. pedig Burkaszba készül áthelyezni-főhadi szállását stb., ami arra mutatna, hogy Oroszország talán mégis abbahagyja fondor- kodásait a bolgárok közt, — másrészt a „Pol. Corr.“ nek azt írják Konstantinápolyból, hogy Lobanov hg. orosz nagykövet meglátogatta Karatheodory basát s formaszerü kötelezettség nélkül ugyan, de kijelentette, miszerint Oroszország kész volna a san-stefanoi szerződésben megállapított hadikárpótlásról teljesen lemondani, ha a porta beleegyeznék Bulgária és Kelet-Rumélia egyesítésébe. Éhez azonban nemcsak a portának van köze, hanem a nagyhatalmaknak is; Anglia és Ausztria-Magy .rorsz ág felfogása pedig e kérdésben eléggé ismeretes. A forradalom' előjelei Oroszországban A Kiewbon oly véres összeütközésre vezető mozgalomról egy újabb levelet vett az „E—s“ Szt* Péter várról, a m oly a forrongást a kezdet stadia mától vezeti le egészen a városnak ostromállapot, bah ;ly ezé >eig. A levél igy hangzik :
