Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-05 / 2. szám

— G —

A kiewi forrongások.

Szentpétervár, dec. 28.

Kiewből folyó hó 26-áról a következő jelentést irjék : „Tegnapélőit óta az egykori kis-orosz" országi főváros Kiew nem bir többé egyetemmel; 48 óra óta a város legszigorúbb ostromállapot alatt nyög. Mind ennek ismét nyughatatlan szegény diákjaink az okai, kik nem bírtak csendesen maradni és minduntalan kormányellenes tüntetésekkel lépnek fel a szent kormány ellen.

E hó 23 án az itteni Szt.-Wladimir-féle egye lem épüh tében a Kriscsatikon mintegy 200 diák gyűlt össze, hozzájuk csatlakoztak a gymnáziumi tanítók és azt határozták, hogy 11 pétervári tanuló ifjúsághoz egy üdvözlő iratot fognak küldeni. Ezt csakugyan meg is Írták a helyszínén, lepecsételték és postára küldötték. Mind ez a 1. gnagyobb csenddel és legkisebb rendetlenség nélkül történtNem kevéssé hökkentek meg azonban, midőn a postamester azt üzente vissza, hogy ezen levelet nem küldheti rendeltetése helyére, hanem kénytelen azt a hatóságnak további rendelkezésig átszolgáltatni. A diákok látván, hogy el vannak árulva, a levelet visszakövetelték, de a postamester ezen kívánságukat nem teljesítette. Erre a diákok közt rendkívüli nagy zaj támadt és sokan közülök erőszakhoz akartak nyúlni, midőn a postahivatal előtt kiáltozás hallatszott, mely e szavakat hangoztatta : „Zsandarmí udit“ (zsandárok jőnek). — Es valóban nemsokára a postahivatal előtt nyolc zsandár jelent meg ; ezek a diákokat szétoszlásra szólították fel, mely rendeletnek az ifjak engedtek is és szét mentek. — Ezzel a csend helyreállítottnak látszott. De ez csak úgy tetszett. A diákok üdvözlő iratá- nak lefoglalása nemsokára szárnyra kelt az egész városban és két órával később az egyetem épülete előtt, nem különben a közel fekvő utcákban, több száz diák, sok ezer munkás és m is népség sereglett egybe. Irtózatos zaj támadt, mindenki hangosan kiáltozott, a diákok a néptömeghez beszédeket akartak tartani, — a szónokokat a nép karjaira emelte, de a roppant zajtól és füttyentésektől mit sem lehetett hallani.

Mintegy esti 6 óra volt, midőn a szent Wla- dimir-egyetem csak kevéssel ezelőtt kinevezett rektora : Bunge, titkos tanácsos a diákok közt megjelent és őket szétoszlásra kérte fel, nehogy a hatóságnak alkalom nyujtassék szigorúbb rendszabályok hozatalára. A diákok most is engedtek és a sokaság szétoszlott. Mindnyájan azt hitték, hogy ezzel minden összeütközésnek vége fog szakadni ; de alig állott be az éj, midőn az utcákon a diákokat ide s tova futkosni lehetett hallani. —- Most uj kiáltások hangzottak : „Bratcy nasich arestujat“ (1‘ujtások, a mi embereinket elfogdossák) volt a láziló jelszó. Azonnal riadót fújtak a várbeli főőrhelyen, mi azt jelentette, hogy a katonaság rohamot fog intézni a lakosság ellen.

Erre kevés perc múlva az összes városi őrizet ki is rukkolt. De még senki sem tudta, mi íog tulajdonképen történni. Egész éjjelen át a legnagyobb félelem és aggódalom uralkodott az egész városban.

Más napon, azaz 24-én a diákok az egyetem kapuit bezárva találták és a felolvasások a legközelebbi nyári félévig fel voltak függesztve. Alig olvasták a diákok az ezen rendeletet hirdető falragaszt, azonnal ismét összegyülekeztek, az egyetem főkapuját belökték és az épület belsejébe nyo múltak, hol mindent összezúztak és szakítottak.

Erre a várban ismét megharsant a riadó és kevés perc múlva az egyetem épülete körül volt véve katonaságtól. A diákok a tantermekből a katonaságra székeket, köveket, ablakokat dobtak le sőt még lövöldöztek is rajok, de ekkor egy osztály katonaság a termekbe rontott és a kihágók közül mintegy százharmincat elfogott.

Ez alkalommal 7 diák leszuratott, kik rögtön halva maradtak, több mint 30 közülök megsebesült és egy katona fején súlyosan megsérült.

Ma ismét csend van, de mi ostromállapot alá lu lyeztettünk.

Azt hírlik, hogy Bunge egyetemi rektor meg- foszlatott hivatalától.

4 katasztrófa előestéje Konstantinápolyban

Táviratok és tudósítások halomszámra hozzák a török birodalom fővárosából a szomorúdnál szomorúbb tudósításokat e szerencsétlen birodalom kétségbeejtő viszonyairól. A sülyedés óriási, a nyomor leírhatatlan, iszonyú zavar mindenfelé. A segélyre se mód, se erő, se kilátás. Nincs ki segíteni

udna, csak a tanácsadó sok. A háború sebeibe n újabb politikai és társadalmi sebek járulnak. Minden egy nemsokára teljes erővel s az egész birodalmat első izétől az utolsóig megrázkódtató katasztrófára vall.

A legfenyegfctöbb és megdöbbentőbb jelenseg a leirhatlan nyomor, a melyet a papírpénz bevonásáról nyilvánosságra jött terv hire az elvi seihet- lerségig fokozott. — Félni lehet, hogy a nyomor, mely már a hivatalnoki osztályba is elharapódzott, éhségtypusban fog kitörni s ez okvetetlenül a legvérengzőbb társadalmi drámára fog vezetni.

Az izgatottság már is rendkívüli. Asszonyé1 , hivatalnokok feleségei vonulnak a nagyvezir púi - tája elé, mint a nagy forradalom előtt Párisban hátramaradott fizetésüket követelve. A katonák, a kik hónapok óta nem kaptak zsoldot, nyugtalan- kodnak és készülnek felmondani a fegyelmet. A munkásnép lázas forrongásban van, kínozza az éhség, kenyérért kiáltoz s meg akarja rohanni a sü- tő-mühelyeket.

Az uj kormány .tehetetlennek bizonyult ilyen állapotok között. Bármennyire meg van benne a jóakarat, nem képes segíteni, mert nincsenek segélyforrásai. Kapkodnak fühöz-fához. A nagyvezir a kamarák összehívásában lát s.egitő eszközt, — a szultán fél a kamaráktól. Ozmán pasa ezek összehívásában s még inkább összejövetelében biztos vezetőjét látja a forradalomnak.

Nem tudják mittevők legyenek. A rendszeret- lenség következményéül a legkétségbeesettebb eszközökhöz folyamodnak. A pénzváltókat rá akarják kényszeríteni, hogy a kaimékat a régi árfolyam mellett váltsák be. Ezek azonban 420 piaszternyi árhoz szabják követeléseiket. Húszat elfogtak közülük, de ez nem segít a bajon, csak öregbiti azt.

A nagyhatalmak képviselői különféle tanácsaikkal növelik a zavart. A pénzügyi tanács francia és angol biztosainak kemény nyilatkozatai még inkább súlyosítják-a pénzügyi kalamitást Hozzájárulnak a biztosíték kérések az idegen alattvalók személy- és vagyonbiztonságának érdekében. Az angol flottáját akarja védelmükre Konstantinápoly alá rendelni.

Minisztertanács minisztertanács után váltakozik. A egyikben a pillanatnyi kényszer nyomása s a minduntalan változó szükség szerint megsemmisítik, a mit egy előbbi tanácsban határozakép meghoztak. A bajokat oly vészthozóknalc, annyira feltornyosultaknak tekintik a szultán környezetében is, hogy egy kitörő nagy forradalom e'len, a mely a küszöbön áll, nem látnak már más kisegítő eszközt о hatalmak végeszközénél, — a fegyveres erőnél Koncentrálják a laktanyákban a katonaságot. A behúzott csapatok egy része a leginkább veszélyeztetve hitt pontok körül a nyílt téren sá- toroz.

Az izgatottság kihat az előkelőbb mohamedán körökre is. Valamennyi az elviselhetétlenségig fokozódott nyomor által gyötörve, kész a legkétség- beesettebb lépésekre. Az Eynb nevű külvárosban a kitörés szélén ál! a nyomor által hajtott mozga lom. Hangosak a panaszok, fatalisztikus az elszántság. Csak az első lökésnek kell megtörténni, hogy lángba boruljon ,az egész Stambul és véres küzdelem folyjon a létért mindenki által minden ellen.

Megdöbbentően tanulságos állapotok a kon- stantinápolyiak minden oly nemzet számára, mely a korrupciót és árulást el hatalmaskodni engedi a kormányrudnál. Legtanulságosabb reánk a magyarokra, a törökökre s úgy látszik, hozzá hasonló politikusaira.

A kézdi-vàsàrhôlуi oltárogyiet.*)

Az oltáregylet múlt év nov. 28-án tartotta meg közgyűlését, melyet Főtisztelendő Bálint Károly kanonok ur meghatóan szép elnöki megnyitó beszéddel üdvözölt. E beszéd lapunk számára az alábbiakkal együtt be lett küldve, minthogy azonban a különben is terjedelmes jelentések lapunk szűk keretét nagyon igénybe vennék : kénytelenek vagyunk az alábbiakra szorítkozni s az egylet működését feltüntető jelentést közöljük.

A lelkes éljenzések közt elhangzott igazgatói megnyitó beszéd után kezdetét vette a tanácskozás ig pontban. Egyik pont érdekesebb volt a másiknál. Mindenik az egylet beléletét, működését és az elért üdvös eredményeket, minők: az egylet pénztári állása, számadások vizsgálása, a kezelő bizottság fölmentése, a további pénzkezelés módja, A1 és Fel-Csikon fiókegyletek szervezése, beadott kérvények tárgyalása, a főjegyző évi jelentése, egy aljegyző választása, egy az egylet javára ajándékozott kép kisorsolása sat.-tárta fői a közgyűlés előtt. S hogy mindezek', t mily szép rend, szellem, higgadtság és bölcs tappintattal vezette, az öröktevékeny nemes lelkű elnök bárónő : Szentkereszty Stephánie ő méltósága—fölösleges mondanom. Elég annyit megemlítenem, hogy ő egyletünk szülője, élete, éltető véd és őrangyala, kit ez és sok más hazaszerte ismert jótéteményei, minden jók szivében, már is halhatatlanná tettek, s kit az isten egy lmzunk, hazánk és a szenvedő emberiségnek sokáig" megtartani kegyeskedjék.

E közgyűlés jegyzőkönyvén _-k egyik főpontja a ji17 iE“, vagy is: egyleti főjegyző Bálint Lászlónak „évi jelentése“ a mint következik :

*) Tá:gyhalmaz miatt késett Szerk.

Jelentés

a kezdi-vásárhelyi oltáregylet bizottmányának 1877 aug. 5-től 1878 19-ik terjedő működéséről.

«Minden isten nagyobb dicsőségére!* Mélyen tisztelt közgyűlés !

Múlt év aug. 5-én történt a kézdi-vásárhelyi oltái egylet végleges megalakulása, mikor is az ideiglenes bizottság működése és az egylet alakulása történetéről, tisztemből kifolyólag, megtettem sze rény „évi jelentésemet“ Azóta egyletünk egy év és három hóval vénebb lett s ma már örömmel ]■ leüthet >m, hogv kerek számban épen kétévesek \ agyunk. Azért, ha örömmel telikel az ember lelke, midén születése napjának ismét fölviradását szemlélheti: akkor örömtől kell áradozni a mi szivünknek is ma midőn egyletünk születésének második évfordulóját ünnepelni szerencsések lehetünk.

Legyen azért mindenek előtt — hála és köszönet néked jóságod istenünk, ki ezen — a te nagyobb dicsőségedre, az oltári szentség imádásá- ra s szent hajlékaid díszének emelésére alakult, oltár egyletének második évét is betölteni engedted !

Legyen fiúi hála s köszön -l néked — egyletünk fővédnöke — nagyméltóságu püspök szeretett főpásztorunk, ki e zsenge intézményt atyai szárnyaid alá venni s pártfogolni méltóztattál !

Légy íidvöz te is — szülő édes anyja egyletünknek: mélyen tisztelt méltóságos elnök-bárónő.

Lelje minden szent, nemes és magasztosért hőn dobogó szived édes anya, örömét zsenge szülötted ben áldás és siker karonázza igen hosszas életében. Lehess a leghosszabb emberkorig boldog % szemlélője dicső müved nagya területiségének. lés feláldozó üdvös fáradozásaid és számtalan áldozataid által fölépített ponthajlékok szentélyében jelenlévő istenség legyen megjutalmazója méltó érdemidneh.

Légy üdvöz te is — két éves szülöttünk — bölcs, és buzgó igazgatója ! Nagyon gyenge még zsenge egyletünk, alig kétesztendős szelíd lelked, bölcs kormányod, atyai kegyességed igazgassa azt úgy, hogy növekedvén a korban növekedhes- sék kedvesség és pártfogásban is isten és emberek előtt.

Mindnyájan e kétéves szülött alkotó részei : mélyen tiszte t tagok és tisztviselők ! I.egyetek ti is üdvözölve a mai születés és névnapon. A gondviselés őrködjék fölöttetek, tartsa meg legdágább kincseteket a jó egészséget, hogy istennek tetsző képen úgy működhessenek, miszerint zsenge oltár egyletünk a legkésőbb vénségre juthasson s akkor is virágozván bő gyümölcsöt teremhessen

Milyen t, közgyűlés ! bocsánat e szerény kitérésemért, hiszen mondám, hogy ma évfordulati emlék ünnep van, kellett tehát —nem csupán szokás, tie kegyeletből rövid üdvözletemet előre bo- csátanom.

Visszatérek most már oda, a honnan ki indultam, s felsorolom : mit müveit egyletünk élete második évéi) n, hogy aztán megítélni lehessen abból, ha vájjon életre való-e, életet érdemel-e, két éves szülött ?

1878 augusztus 15-én püspök urunk ő nagy méltósága úital megerősittetett alapszabályok értelmében a kézdi-vásárselyi oltár egylet véglegesen megalakult. Ugyanis az ideiglenes bizottság elnöke saját s a bizottság nevében — meleg köszönetét mondván az eddigi bizalomért — ki jelenti, hogy idl. megbízatásuk és azzal járó kötelezettségük megszűnt. Fölhívja tehát az egylet érdemes igazgatóját m. Bálint Károly főespe-res urat, hogy az alap szabályok 7 §-a érteinében az állandó bizottmány és 40 bizottsági tagnak 3 évre leendő megválasztását eszközölni szíveskedjék. —

A megejtett választás eredménye következő lett : B. Szentkereszty Stephánie ő méltósága., mint egyletünk élete és védangyala egy szív és lélekkel, lelkes öröm és óhajjal az elnöki szék állandó elfoglalására íölkéretett, mit a v közgyűlés teljes megnуugovására el is fogadott. (Éljen)

A két ulelnökre tkt. id. Dávid Istvánné és és méltóságos Jócsa józsefné úrasszonyok egyhangúlag választattak meg ; de utóbbi gyengeikedése miatt a megtiszteltetést el nem fogadhatván — szentléleki : Kovács Petemé asszony köz felkiáltással ah önöknek megválasztatott. (Éljenek)

Pénztárnoknak: tkt. Fejér Lukács, —tárnoknak:

t. Vertán jánosné, — főjegyzőnek : Bálint László, — aljegyzőnek ; Kovács Lajos — Barnabás, és Szőke Dániel ;— szintén közfelkiáltás utján megválasztattak. (Éljenek)

A mi a — 40 tagú nagybizottságot illeti : arra nézve kölcsönös eszme csere utján a gyűlés abban állapodott meg, hogy 20 tag a központból, 20 pedig a vidékből választasson. Úgy is lett. (Lásd aug.

15-ik jegyzőkönyvet.)

Az egyleti igazgató kinevezése az alapszabályok 6-ik §-sa értelmében püspök urunk ő nagy méltóságának lévén fentartva — örömmel jelenthetem, hogy e szép, de terhes tiszt m. Bálint Károly ez. kánonok, kér. főesperes — plébános urnák jutott osztályrészül. (Éljen)

Ekként megalakulván az állandó bizottmány, rögtön az alapszabályok 22 ik §-a értelmében — a tartandó évi tárlatról tanácskozott, melynek eszközlésére a bizottságot kérte fői.

Ez alkalommal vette a gyűlés örvendetes tudomásul azt, hogy a nemes lelkű elnök bárónő az egylet javára letett 100 frt. eredeti alaphoz még 100 írttal járulván, annak 200 frtos alapitó tagja tett.