Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-12-29 / 104. szám

— 41G —

tését felhasználását illeti; csak legyen egy fővonal á tő vásár-térre vezetve, akkor lehet az r-rdők közelében gyárt Állítani, a mi feldolgozza, a szállítása a vidékről a központba olcsóbba kerül mint a vasúti szállítás. Ebben azon haszon is 1-n ne, hogy a fuvarozás által több ember boldogulna, a kik most is csekély földb rtokuk mellett eiry részben abból élnek; az ily körülmény tekintetbe vétele is men fontos ; másrészben, hogy a mostani meglevő0 utak felvétessenek a tervezett vasúthálózat fel- használására és egy uj mellékút épit essek a néppel, ez is ez idő szerint tu ságosan terhelné ne oünket. Ez lévén e város polgárságának nézete, mindazonáltal egy ily na'<ry niu ka keresztülvi tele a nagy többség vé.eményétől függvén, jó Jenne ha többen is e tekmtetben nyilatkoznának, mert e vá*-os polgársága a jónak mindig pártolója.

Nzécs József, polgármester.

Nyilt levél a „Nemere“ tkts. szerkesztőjéhez

S Szentgy'őrgyün.

az iskolai takarékpénztárakról pro et contra évek óta vitatkozunk. Egyik tanító pártolja, a másik harczol ezen uj intézmény ellen. Én kezdettől fogva pártolója voltam az isk. t. pénztáraknak s ennek folytán {a mármarosszigeti ált. tanitóképezde gyakorló iskolájában ma is fennáll és annak tanítója léczfalvi Nagy Károly a múlt évben 2 arany jutalomban is részesült

A közelmúlt őszön tett körutam alkalmával g községi iskolaszék nyilatkozott az isk. takarék- pénztár mellett s csak azt kivánták tudni, hogy mimódon keli az isk. t. pénztárt kezelni?

Közlöm alább a rovatos ivetjés rövid utasítást, melyet-a 9 közs. iskolaszék elnökéhez és 4 áll. isk. gondnoksághoz meg'KÜldöttem s egyúttal szívesen kérem a t. szerk. urat közölje mind a kettőt becses lapjában is. „Ha nem használ, nem is árt“ — mondja a példabeszéd.

Megjegyzem, hogy a m.-szigeti áll. iskola gy. iskolájában ma is ilykép kezelik az isk t. pénztárt és pedig kellő eredménynyel.

Azokkal, kik ezen intézmény ellen ezután is támadólag lépnének fel a „Nemerédben, én tollharczba nem fogok bocsátkozni. Nem azért mondom ezt, mintha magamat csalhatatlannak s az isk. takarékpénztárt a haza eg-yétlen megmentő intézményének tekinteném; hanem azért nem fogok polemizálni, mert nézetem szerint ezen intézmény mellett és ellen már elég tintát és papirost fogyasztottunk el.

Itt az ideje, legalább is igy tartom, hogy a tollat tegyük félre és kezdjünk a munkához.

Szó a mi szó, de előre is tudom azt, hogy az isk. t. pénztárak kezelése közül merülni fognak fel olyan körülmények, melyek úgy ellene, mint mellette is fognak tanúskodni. Jegyezgessék fel mindezeket a tanítók híven és pártatlanul, mert épen ezeknek összevetéséből fogjuk mijd levonni a tanúságot, melyet annak idejében én is őszintén fogok közölni a „Nemere“ t. olvasóival.

Brassó, jЯ79 decz. 23-án.

Koos Ferenez,

tanfelügyelő.

I. szám.

Betevő neve: Jakab István.

Év

IIÓ

H

Betétei

Betét

Kiadva

___

•

___1

frt J

kr;

írt I kr

1880

.......

jan

.

!. ‘

T)

, 1

......1

Be

tét

—

IO

j

5

—

8

Betét í; —

1

_____________li

—

»

n

15

B

etét

—

10

1

—

1880

jan.

20

Kiadás irkára

—

!

1

—

2

n

» 25

L_.

Betét

6!

1

—

—

»

i

28

Betét

4

1

—

V

?»

29

Kiadás irkára

J

2

n

1 ?»

ЗО

Betét

IO

—

1880

. jan.

1 V j

31 jj Összes betét

1

jj és kiadás j

_

4.S

_

A

1160 Brassó-Fogarasme gyei kir. tanfelügyelőségtől. 1879.

Tekintetes községi iskolaszéknek.

^ szerencsém az iskolai takarékpénztár élet- bé léptetésér ï s illetőleg annak szakszerű kezelésére szükséges rovatos ivt t a következő megjeorvzések kíséretében megküld ni ;

I. Szükséges egy több ívből álló főkönyv a takarékpénztárt kezelő tanító számára a melléklet ben kimutatott rovatokkal. Az év hó, nap róva tokba a betevés ideje jegyeztetik be. A második rovatba, vagy a legnagyobb rovatba betétei alkal

mával csak őzen szócska Írandó be ; „Betét“; ha pedig valamire kiadunk, akkor e szócska Kiadva“ és azon tárgy neve, a mire a kiadás tétetett. A harmadik vagy betét rovatba jegyeztetik frt. kr. t i. a mennyi betétetett ; a kiadási rovatba szintén az, a mi frt vagy krban kiadatott.

2. A főkönyven kivül mindenik betevő nővén dók az iskolai takarékpénztárba való beállásakor készit magának egy iv papírból ló oldalú kis könyvecskét, e helyett zsebkönyvecskét is használhat ; ezt a kezelő tanító hasonló módon a főkönyvhöz rovatozza; ez a tanítónak a szülékkel szembeni meg nyugtatásául szolgál s egyúttal úgy a gyermeket mine a tanítót ellenőrzi.

3. A kezelő tanító a főkönyvben minden hónap végén a betett összeget összegezi, valamint a kiadást is, és erről az iskolaszék utján hozzám kimutatást kü d, én pedig felküldöm Budapestre, t. AVeisz В Ferenez úrhoz. A gyermeknéli levő kis könyv felette szükséges, különben sok gyanúsítás nak van a kezelő tanító kitéve.

4 Az iskolai takarékpénztárból csak év végén a szü-ö határozott к vánságára adatnak ki betett összegek, évközben soha sem ; legfőlebb tanezkö zök tanszerek beszerzésére.

5. Ha valamely növendék az iskolai takarék- pénztárba I frtot meghaladó összeget gyűjtött meg, azt a brassói takarékpénztárba helyezi a kezelő tanító, hogy ezzel a szülőknek is példát mutasson gyermekeik által a takarékosságra.

6. Az isk. takarékpénztárba a betételek naponként kétszer fogadtatnak el u. m. d. e. fél 8 órától 8-ig, d. u. fél 2 órát >1 2 óráig. Az azután betenni akarók más napra ulasittatnak.

Ezeket tartottam szükségesnek az isk. takarékpénztárak kezelésének mikéntjéről tájékozásul megemlíteni, a többi a tanító belátására bízandó ; intézze azt ő el legjobb belátása és meggyőződése szerint.

Brassó, 1879. decz. 21 én.

Koós Ferenez m. k. kir. tanfelügyelő.

Házi-ipar ügy.

Sepsi Szenfgyorgy, 1879. decz. 25-én.

A háziipart és ipari oktatást terjesztő egyesület f. hó 17 én d. u. ülést tartott, mely alkalommal az egyesület eddigi tevékenységének és munka körének mintegy elismerésére vonatkozó több elismerés és segély terjesztetetett elő : Nevezetesen : a budapesti műegyetem hazafias tanárai közül 10 en az „Első székely szövő-gyár“ részvényeiből 10 darabot alájegyezvén s annak árát elküldvén Nagy Dezső tanár egy meleg hangon irt levélben kinyilatkoztatja, miszerint a 10 drb. részvényt a „szövő tanműhelynek“ ajándékozák, melyet a választmány midőn örvendetes tudomásul vett, egyszersmind az iparügy iránt oly hazafias érzelmű tanár uraknak köszönetét is szavazott, melyet e helyen is közölni hazafias kötelességünknek ismerünk. Hasonlólag pávai Vájná Elek ur az erdélyi gazdák V. vándor gyűlésének kiállítására küldött terményeit a szövő tanműhelynek ajándékozta, melyért szintén köszönet szavaztatott-, s melyek bár nem szorulnak dicséretre, de minden esetre ügyünk iránt oly meleg érdeklődést tanúsítanak, hogy azt nyilvánosság- elé hozni kötelességnek ismerjük.

Egy nőipar tanműhely berendezésének vidékünkön való megkezdése, hogy minő szükséges nem vitatom, csak örömmel említem fel, hogy a s. szentgyörgyi jótékony nőegylet átlátva annak szükségességét 200 frtot ajánlott pénztárából annak felállításához. A választmány örvendetes tudomásul vette az ajánlatot és a nőipartanmühely berendezésére szükséges előmunkálatok megtételére maga részéről főispán elnök ő méltósága elnöklete alatt tartandó közértekezletre Tarczali Endre, Benedek János, Binder Lajos, Császár Bálint és Molnár Áron tagokat küldi ki, felkérvén a nőegyletet a maga részéről is ezt tenni szíveskedjék.

Az ipar, kereskedelem s általában a közgazdaság előmozdítására oly nagy lendületet gyakorló e megyében építeni tervezett vasút előleges munkálataira választmányunk tekintve pénzügyi helyzetét, egyelőre 50 frtot szavazott meg.

Tudomásul vette földmivelési, ipar és kereskedelmi miniszter ur ő nagy méltóságának magas leiratát, mely szerint Binder Lajos gépész mérnö két az erdélyi részekben a háziipar ügy felügyeletére kinevezte, jóllehet ezáltal, miután Bindernek gyakran kell körutat tenni, egyesületünk már megindított s szépen haladó ipar intézménye némi hátrán\t szenved, de hisszük, hogy egy értelmes szakértő művezető beállításával pótolva leend a hiány.

Nemkülönben tudomásul vétetett Perdi Mi hály levele is, melyben leányának Amáliának szorgalma jutalmául adott szövőszékért köszönetét nyilváni ja. Hamar Etelnek azon kérésére, hogy az egyesület néki a szülői háznál használandó szövőszéket adna ki, határoztatott, hogy — miután szövő-zék nincsen úgy jeleni-g készen, melyet kiadhatna, azonban tekintve pontos és szorgalmas munkásságát, az egyesület haj andó egy szövőszé két felszerelve adni neki egy frt havi részletekbe- ni lefizetés mellett.

Azt hiszem ilyen intézkedések eléggé igazolják az egyesületnek törekvését iparunk és ipari oktatásunk álta'ánossá tételére; vajha e megye lakossága is megértené már az idő komolvintő szavát.

T.

KÜLÖNFÉLÉK.

Lapunk mai száma « közbeesett ünnepek miatt késett.

— A szegények karácson fáj át múlt szombaton állította fel a nőegylet. Az ajándékok kiosztása két óránál több időt vett igénybe, miután száznál több szegény részesült pénz vagy ruhanemű segélyben. Mielőtt az estély megkezdődött volna, Révay Lajos az egylet titkára tartott szívhez szóló beszédet.

— G y a 1 о g-p ostánjÖtt levél. SepsiSzentgyögy, I879. dçcz. 27. — Kedves szerkesztő barátom ! Nem tudom, hogy a vadászáti törvény ki van-e már hirdetve a farkasok között, annyit azonban bizonyossággal irhatok, hogy e gaz kópék oly jól találják nálunk magukat, mintha a kancsukák hazájában élnének. Mint afféle dilettáns állatkedvelő nem fojthatom el magamban az öröm amaz érzetét, mely meglep akkor, midőn látom hogy nagyuraink terjedelmes pusztáikon nem engedik meg, hogy minden paraszt vadászhasson a fenevadakra. Mi lenne belőlünk ha e nemes állatfaj kiirtatnék ! Mi lenne nagy urainkból, ha nem rendezhetnének, nagyvadászatokat csak azért, mert az a kegyetlen paraszt ellődözte előlük a farkast, rókát s minden efféle hasznos állatfajokat. Mily szerencsétlen lehet az az anglius farmer, hogy 6 csak nyomda festékből késdtett farkast láthat, az a-felső német országi iskolás gyermek, a leinek nem érzékeltethetik e bestiát s csak úgy a könyvből kell bemagolni a farkas egész élettörténetét. Mily előnyös helyzet jutott nekünk e tekintetben, akár Muszkaországnak. Nálunk ha az ember farkast akar látni, csak menjen ki este*% sétatérre, úgy tiz óra után, s biztosítom, hogy nem egygyel, de tízzel is fog találkozni. A körülmények úgy hozták magukkal, hogy ünnep másodnapján este egy rokonomhoz menjek nőmmel látogatóba. A házi asszony szives marasztása folytán úgy 12 óra feléig elég jól eltöltötiük az időt. Ekkor azonban haza felé indultunk. A sétatéren, a járásbíróság épülete előtt haladva el, rábukkantunk a farkaiba, a mint az egy szép fehér malaczból szerény va:j çsorâjât költögette el. Nőm a farkas láttára megijedt, én azonban bátorítva őt, a nálam levő pál czát úgy fogtam, hogy ha szükség hasznát vehes- sem. így a lakmározó mellett csendesen elhaladva hazaértünk, s bár forgattam eszemben, hogy vissza megyek s lelövöm a szemtelen tolakodót, ezt tenni, nem lévén vadász engedélyem, csupa törvény tiszteletből nem mertem. A később utánunk jövő emberek kergették el. A farkast [különben cseppet se n alteralta az, hogy minket két villogó szemével meglátott, oly nyugodtan falatozott tovább, mintha valamelyik gourmand a hotelben table d’ hote jánal. - Figyelmeztetek mindenkit, hogy ha kénytelen lenne úgy későcskén menni haza, lássa el magát a szükséges doronggal,$mert különben megtörténhetik, hogy malaczliiányában a vadászati törvények aegesise alatt őt magát falja fel vagy egy csatangoló „oldal bahó.“ Szemes.

— A magyar országos segélyző I n ő e g y 1 e t (veres kereszt) központi választmánya I tisztelettel kéri az összes ivtartókat, miszerint az I alapszabályok 8—12 §§--ai értelmében a fiókegy- ; leteket és azoknak választmányait megalakításra

és az alapszabályok 21 szerint a vidéki választmányhoz, vagy a hol ilyen még nem alakult meg, közvetlenül a központi választmányhoz (II. főuteza 105. b.) aláirati ivek, illetőleg évi jelentéseikét január 20-ig benyújtani szíveskedjenek.

— K, P a p p M i к 1 ó s t, a „Magyar Polgár“ szerkesztőjét súlyos csapás érte. Édes anyja, Mol- doCm Katalin f. hó 24-én üdült vese bajban 54 éves korábam megszűnt élni. rvldás emlékezetén^

— A Tömös-szorosban felállítandó honvédemlék terveire hirdetett pályázat mennyiségileg szép eredménynyel végződött, a menyiben 14 pályamű érkezett be. A bíráló bizottság a napokban tartott ülésén ezeket tüzetes bírálat tárgyává tevén, kitűnt, hogy a pályázati programm feltételeinek a kőmenyiség és költség összegre nézve csak két tervezet felelt meg és pedig 1. a körbeirt A és T jelige alatti első tervezet, mely egyszerű csinos mű, szakavatott kidolgozással, de arányai kissé nehézkesek, az emlék oldalán alkalma zott köralaku mélyítés pedig idegenszerü és nem fér össze az egész komoly^ jellegével. Foganatosítás esetén, tekintve a helyet, melyre szánva van, ezen mű nem gyakorolhatná a kívánt hatást. 2. Az „Erdély“ jelige alatt benyújtott pályamű, mely ügyesen rajzolt, német renaissaince stílben gondolt obeliszket ábrázol erős részletekkel. Időhiánya e műnek a túlságosan tagozott talapzatban rejlik, mivel ezáltal az egésznek, összhangzatos hatása megzavartadig Miután tehát a programúinak megfelelő tervezetek között az első díjra érd mus tnü nem létezik, a bíráló bizottság elhatározta, hogy az aránylag legjobb, fentemlitett két tervezet közt a pályadij megosztassék. Foganatosításra azonban a díjazott müvek egyikét sem ajánlhatja.

— Törvénykönyv e m be rb őrből. Londonban a régiségek árverésen ritka specialitás