Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-12-29 / 104. szám

104. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Hétfő deczeiubcr 29,

Szerkesztőségi Iroda

Sepsi-Szentgyörgy ön Csilci-utcza, Matheovics-féie ház, hová

a lap szellemi részét illető közlemények küldendők*

Kiadó hivatal :

|5 EINSTEIN fAÁHK

könyvnyomdája hová a hirdetések es előfizetési pénzek bérmentesen in téz en d<"k.

IX. évfolyam

Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap.

A „Háromszéki háziipar-cgylefc“ hivatalos közlönye.

Megjelenik ezen lapheten- kint kétszer: * csütörtökön és vasárnap.

ELŐFIZETÉSI KELTETEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Kél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . I fit 50 kr.

Hirdetmények dija:

3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Uélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr.

Előfizetési felhívás

a

99

“TVT* T^V4 *K /Г “pfi a.

ttjféaesi ммЧ'mLhi mJntirmmi u*D* 'W — i—■,.j

s X, év fol va ni ára.

Előfizetési teltételek :

Egész év re . Ô frt - kr. I

Félévre...........................................3 frt — kr, ;

Ne

gyedévre.......................................1 írt 50 kr

Egy hóra .................................- frt 50 kr.

Kü

lföldre egész évre .... 8 frt — ki*.

Az előfizetési pénzek a »Nemere* kiadóhivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sépsi-Szentgyörgyre küldendők.

ЩГ" Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo- j mattat hatunk.

Budapest, 1879. decz. 26.

„Oleum et operám perdidi“ ! — kiálthatnak fel most az egyesült ellenzék tagjai, ha azon sok dicséretekre s dicsőítésekre visszagondolnak, melyekkel az osztrák alkotmányhű ellenzéket a véderőt örvény-javaslat ellenében tanúsított magatartásukért elárasztották. Hiába volt a dicséret munkája, a lajthántuli oppozitio neki heczezelésére I fordított hajczihő. Az osztrák oppositio feladta j nagy melklöngetéssel elfoglalt álláspontját s meg- j szavazta a hadsereg létszámát tiz évre 800,000 j főben megállapító v éd erő-tör vény t : eszerint a sze-! gény magyar egyesült ellenzék maga árván maradt ! a „reactionarius“ Tisza elleni harczában, melynek j kimenetelére pedig oly sok előnyt várt Herbsték magatartásából.

Bedig hát ez az osztrák ellenzék az ő magatartásával volt az a világitó pharosi torony, melynek irányában intéző már jó darab idő óta az egyesült ellenzék a maga vitorláit. Hisz о német ellenzék konok oppositioja oly nagy tetszésnek örvendett a magyar egyesült ellenzékiek részéről, hogy ezek egyik főlapja a tavalyi delegácziók Budapesten ülésezése alkalmából nem áíallotía azon inditványnyal lépni elő, hogy a magyar ifjúság ( gy ünnepélyes fáklyászenével tisztelje meg az egykori nyakas ezt-idealistákat, Herbstet és társait Andrássy-ellenes maguktartásáért. Hála a közvélemény józanságának, e bolondos tanács csak vizre intézett csapás maradt, nem fogadta meg senki, s így Herbsték fáklyás megzenéztetés nélkül hagyták el Budapestet s igy nem eshetett meg azon furcsa történet, melynek elmaradhatatlan következése lett volna hogy könyörtelenül kinevették volna a közmondásossá vált magyar politikai érettséget, mely épen önállósága s jogai legmérgesebb s legalatto- mosabb ellenségeinek kitüntetésében vélte docu- mentálhatni magát. De hát a magyar ellenzék inten- tioi ellenére a budapesti közönség józan Ítélete meggátolta abban, hogy politikai éretlenségről vá- doltathassék, s Andrássy-ellenes magatartásáért r ünnepelje azon pártot, mely Andrássynak is nem [ politikája de magyarsága miatt hányta les- ; gödreit.

Az osztrák ellenzék e magyarellenes inten- I tioja mái- régen nyilván való az egész politikus világ előtt, hogyan van hát, hogy ez intentio épen csak a magyar egyesült ellenzék előtt titokban maradhatott, ,s azon osztrák pártnak fogadta el '[ jelszavait, már az uj kiegyezés óta azon pártnak r tett itthon szolgálatokat magatartásával s azon [ pártban kereste szövetségesét, mely nyilvánvaló f jutódon a magyar jogok megnyirbálására tőrt a

„magyar hegemónia elényésztetése“ felől szóló jelszavával.

A dolog igen egyszerű. Az egyesült ellenzék csak egy czélra tör, — a hatalomra, s mivel útjában Tisza Kálmán áll. ennek megbuktatására. Tisza megbuktatása már régen a jelszó a mi ellenzékeinknél. Ha à szélsőbalnál látjuk e szándékot. azt igen természetesnek találjuk: a szélsőbal a dualistikus államrend elvi ellensége, Tisza pedig ugyanazon államrend főoszlopa, s igy a szélsőbal a dualismus megdöntésére ezélzó terveit csak Tisza megdöntésével valósíthatja meg. De az egyesült ellenzék a maga hatalmi törekvései igazolására elvi okot fel nem hozhat, s igy neki nincs egyéb útja, mint nyers erőszak, egyszerű leszavazás utján tenui lebetlenné Tisza kormányon maradását.

E szándék azonban a magyar országgyűlésen meg nem valósítható ; a nagy szabadelvű párt nem látja be annak okát, hogy mért kellene neki a Tiszakormányt elejteni, mikor az egyesült ellenzék hatalomra törő vezérei csak a Tiszafáié intézkedéseket. gáncsolni tudják, de helyettük jobbakat indítványozni n e m к é p e s e k, mint ezt láttuk például a Bosznia s Herczegovina ideiglenes közigazgatását rendező törvényjavaslatnál ; vagy pedig ha próbálkoznak is ily indítványokkal, azok semmivel sem emelkednek^ fölül az éretlenség s gyermekesség színvonalán, mint például azt épen a véderőtörvénynél láttuk, melynél nem tettek kifogást ' a hadsereg megállapítandó 800 000-nyi létszáma ellen — pedig a fhkaritás szempontjából épen az a kérdés veleje — hanem azt 10 év helyett csak ötre akarták megállapittatni, s ez ürügy alatt inscenirozták, már nem is tudni hányadik buktatási rohamukat a Tiszaminiszterium ellen. Tehát az egyesült ellenzék idehaza mit sem remélhetett czélja megközelítésére.

De hát az osztrák alkotmányiul párt a nemzetiségek iránt kedvező Taaffe-kormányt megbuktatni szándékozván először megtagadta a 800,000- nyi létszámot és a 10 évet is. Volt nagy öröm idehaza az egyesült ellenzékiek táborában! Taaffe megbukik, mert a véderőjavaslatot nem viheti keresztül s akkor tán Tiszát is elhagyja párt ja, mely Tiszának rósz néven fogja venni, hogy oly javaslatot törvény esitett szavazatai által, mely az osztrák nép képviselők által a nép érdekeire veszélyesnek s igy elfogadhatlannak találtatik. Ismét felderült tehát az egyesültek egén a reménynek már rég letűnt csillaga, s dicsérték, magasztalták Herbstéket, hogy férfias magatartásukkal e csillag felderülését elősegítsék s megbuktatják azon törvényjavaslatot. mely tulajdonképen csak az 1867- diki kiegyezésben megállapított statusejuo fentar- tása volt, mely síatusquot megalapitá Deák Fe~ rencz, kinek ők egyenes örököseiül vallják magukat, kik tehát Tisza elleni s hatalomra törekvésükben épen állítólag mesterük Deák müvét kocz- káz tátják.

Node bűnhődtek is e vakságukért s abból folyó reményükért. A Herbst-féle oppositio az utolsó perezben meggondolta magát s hozzájárult a véderőjavaslat törvényűvé váltálioz az által, hogy egyik részével rászavazott, másik iészével pedig a szavazástól tartózkodott, megmutatva ezzel, hogy eddigi magatartása csak a T a a ff e -к о r m á n у megbuktatására ezélzó manőver volt, s mivel az nem sikerült, azért épen nem akarja a monarchia biztonságát garantirozó törvény létrejövete- lét lehetetlenné tenni. Vagyis hogy személyes momentumoknál», az ő saját egyéni pártbeli érdekeinek nem akarja alárendelni, feláldozni a monarchia érdekeit. S az egyesült ellenzéknek büntetése az: épen azon magatartásért decsérte Herbstéket s kereste szövetségüket, a melyet azok végre is a saját, reputatiojuk megőrzése végett megtagadtak.

N,

A háromszék-barczasági vasúthoz.

K.-Vásárhely, 1879. decz. 24.

л. köz vélemény nyel találkozik, s valóban ürömünket kell, hogy kifejezzük az iránt, hogy vala- hára a székelyföldnek is akadtak oly férfiai, a kik czélul tűzvén ki e vidéknek gazdászatát, iparát és kereskedelmét fejleszteni, azon határozott készséggel munkálnak.

A hírlapok hasábjain olvastuk azon szép tervezetet és kiszámítást, mely egy létesítendő há* romszék-barczasági vasút hálózattal éretnék el, ezen tervezetet gróf Schweinitz Gyula ur tevén közzé, ő méltóságának csak azért is, hogy nem e föld szülöttje, mégis annak jólléte előhaladására munkálni kivan, köszönetét nyilvánítani kötelességünk. Itt eszembe jutott Ő méltóságának a sepsiszentgyörgyi kiállítás alkalmával ebéd alatti pohárköszöntése : éltesse az isten az én kedves jó feleségemet gr. Nemes Katinkát, a mivel ő méltósága azt fejezte ki, hogy ő nagysága hozta őt magával ide közünkbe. Ezt a példát azért hozom fel, mert a székely ember igen féltékeny lévén az idegen névre, nehogy némelyek azt mondják: „a nevét sem ismerjük, mit akar ez az ur velünk;“ hogy megismertetve legyen, miszerint ő méltóságát a házassági szent kötelék fűzi asszék el у földhöz, itt találván fel élete boldogságát és ezért kíván külföldön szerzett ismeretei után a székelyföldnek hasznos szolgálatot tenni, ezért kivánjuk, hogy ö méltóságának élete nyúljék hosszúra, és azon szeretett családi kötelék messzire terjedjen ki, hogy annak bol- dogságos élvezete alatt évek hosszú során mint kamarai kültag is, befolyása által a székelyföldnek a gazdászat, ipar kereskedelem terén sok hasznot, szolgálatot tehessen.

Ezen eszmével párosulva nem tehetjük azt is, hogy szeretett főispánunknak, mélt. Potsa József urnák is ezen a téren elismerésünket ne nyilvánítsuk, kinek mint tapasztaltuk, legfőbb törekvése a közjóléten és a vezetése alatt levő megyének előhaladásán munkálni.

U méltósága folyó hó 9-én személyesen jött városunkba, összehivatván egy szükebbkörü értekezletet ezen tervezet vasúthálózat minénti pártolásának kitudására, előadván ezen tervezett vasútnak a székelyföldre eredő hasznát. A szükebb körű értekezleten tüzetesen nem is szólhattak hozzá, mert egy ily dolog több megfontolást igényel; de megígértem ő méltóságának, hogy a közelebb tartandó gyűlésben eléterjesztem, meglátjuk, hogy a többség miképen vélekedik ezen tervezett vasút felől. Folyó hó 16-án tartott képviselő ülésben a tárgy meg lett vitatva, minek a következő megállapodás lett eredménye.

Kézdi-Vásárhely polgársága igen is óhajtja, hogy vasút építtessék azon tervezet szerint, a mely mérnökileg is fel volt véve Brassótól egyenesén az ojtozi szorosnak, mely, ha most nem is, de későbben a moldvai vasúttal lenne egybekötendő, mely kelet felé a nagyobb kereskedelmi íorgalom nak’ nyitana utat, s melynek vámhiva’ala Kezdi- Vásárhelytt lenne. Ha ily vasúthálózat kiépittetése terveztetnék, akkor a város maga, társulatok, in tézetek és egyesek is tehetségűkhez képest hozzá járulnának, mert ez által remélnék, hogy e város ipara és kereskedelme nagyobb lendületet nyerne; de nemcsak magának a városnak, hanem a vidéknek is nagy hasznára lenne, mert ez által küny- nyen elérhetek lennének azon czélok is, melyeket a felvett vasuttervezettel elérni óhajtanának.

gr. Schweinitz Gyula ő méltósága által hírlap utján közölt másodrendű háromszék barcza- sági vasúthálózat ha létesittetnék is, e városnak legkevésbé sem lenne hasznára, sőt inkább káros következményeket szülne, azért ezen tervezetet nem pártolja, mert sem gazdászati, sem kereskedelmi szempontból tekintve, a mostani jó karba» lévő utak mellett rövidebb utón való fuvarszállitással szemben e s’áros iparának és kereskedelmének előnyt nem nyújtanak)

Ez idő szerint ha egy fővonal építtetnék, elégséges volna, mert azon piaczokról elvonni a népet, a hova járni megszokta, nem oly könnyű dolog es abban nagy károsodás is volna, meri a piacz szabja meg árát mindennek ; próbálja meg akárki, menjen ki vidékre vásárolni, sem az eladó sem a vevő nem tudja magát tájékozni ; a forgalomnak a fő piacz a’ helye, az szabja meg árát a szükségletekhez képest mindennek.

Szabad legyen ő méltóságaiknak figyelmei* tetésül felhoznunk, hogy a mi az erdők értékesi* •*

•* A* itt elír-omlott nézettel merőben ellenkező véleraét-f» ben vagyunk. » mint azt « maga idejében ki fogjuk fejteni.