Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-12-11 / 99. szám
99. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendőkKiadó hivatal : ^Bernstein JAJLrk könyvnyomdája hová a hirdetések es előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Csütörtök, deczember 11, IX. évfolyam NEMERE. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. A\ c.Hâpamszèkî Megjelenik ezen lapheten- kint kétszer: " csütörtökön és vasür^p. ELŐFIZETÉSI FELT ÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. —и Az országházból. — deczember 6-án. öreg és fiatal atyái a honnak csakúgy nyújtózkodtak, nevettek, — csakúgy csinálták a nagy „zaj“-t és a nagy „derültség“-et, mint máskor szokták. S mégis mennyire más kép tárult a belépő elé. Az a C alakú karzat, hol máskor a hölgyek, az ifjúság s elvétve a házban nehány idegen uraság guckerezett, élczelt vagy bámult az alattuk levő kopasz és üstökös fejekre — vagy fejeken — ez alkalommal daliás fiatal, erőteljes férfi és őszbecsavarodott tisztes öreg emberekkel telt meg. Ötszáz tagból álló küldöttség jelent meg a fővárosban, hogy előadja azon indokokat, melyek a budapest-zimonyi vasútnak Szabadkán átvezetését követelik nemcsak az ország, hanem Összes Európa kereskedelmi érdekében. Ezen küldöttség foglalta el az országház karzatát, hogy fölismerhesse az ő képének viselőjét — a hangjáról. Ezúttal azonban H e g y e s sy Márton a szélsőbalról vállalta magára a naphősének nem épen könnyű tisztét. Nagy megbotránkozására Madarász, Szederkényi, Thal y és Orbán kollegáknak, Hegyessy ezt a merészséget követte el, hogy a kormány által beterjesztett, a hadmentesi- tési adóról szóló törvényjavaslatot helyeselte. Sőt még tovább is ment e vakmerőségben : kimutatta történelmi adatokkal, hogy a katonai adó eszméje helyes és demokratikus. Kijelentette, hogy a pro- gressivitást óhajtja alapul venni a jövedelmi adó- j nál, de a katonai adónál ezt nem tartja igazságos ; alapnak. Valakit, mert gazdag, magasabban adóz- ! tatni meg, mint a mennyibe egy katona félfogadása kerül : zsarolásnak tartja. Többször reflektált Madarász korábbi beszédére — és saját pártjának többször odamondta a keserű igazságot, mely szerint nem államférfiuhoz illő eljárás, csupán ellenezhetném ségből a kormány minden eljárását megtámadni. Beszédét azon kijelentéssel végezte, hogy a védelmi adó eszméjét, — mely mint csemete az egyenlőség nagy eszméjéből vette eredetét, igazságosnak és demokratikusnak tartja s ha hibás intézkedései a részletes tárgyalás során kijavíttatnak, annak elfogadásához hozzájárul. Utána Madarász szólalt fel. helyreigazítva a neki tul^j^ûmtott azon mondást, hogy ő nem tartja meg«f£^(llfétohek, hogy kötelességek teljesítését követeljük azoktól, kiknek jogot nem ad- tuuk, ő csak annyit mondott : a ki ez országban jogot nem élvez. — Még egy helyreigazítása után Szederkényi, majd Thaly szólalt fel, szavaik helyreigazítása végett. A kérvények tárgyalása miatt a vita folytatása, melyben szólásra még ötön vannak feljegyezve, a következő ülésre halasztatott. Lázár Mihály is hallatta szűzbeszédét az országházban általános derültség közt. A kérvények tárgyalása volt napirenden. Kezdi Vásárhelyről 48 nő kérte a kisüstbkbeni pálinka főzés engedélyezését. A kérvény! bizottság véleménye a következő : A 19. sorsjegyzék második szám alatti kérvényre hozott határozat értelmében kiadatik a pénzügy- miniszternek. Lázár M i h á 1 y : A t. miniszterelnök ur nagyon jól tudja azt, hogy a nők nem csak a kisebb tárgyakban, hanem az országosokban is nagy szerepet szoktak játszani. (Nagy derültség) Negy- vennyolcz nő kérelmező van, kik a kis üstök engedélyezését kérelmezik. (Nagy nevetés) A t. miniszterelnök ur azt is jól tudja, hogy Kézdi-Vá- sárhely lelkes fiai, kik 1848-ban is és azután is megmutatták hazaszeretetüke és a szabadságra való törekvésüket, mégis elveik feladásával vagy szegreakasztásával mindig kormánypárti képviselőket választottak mostanig. Uraim én azt hiszem, hogy nemcsak a jelent kell méltányolni, hanem a jövőre is kell gondolni, mert a ki nem ismeri a székely nőknek jeles és talpraesett voltát, (Derültség) nem várhatja azt, hogy a jövő választások alkalmával, ha ez életkérdésben is nem déférai a ház, a jövő választásra is befolyással lesz ; hatni fognak férjeikre, hogy ellenzéki képviselőt válasz- szanak. (Derültség.) Azért tiszteletcel kérném, hogy méltóztassék a t. ház a november 8-iki határozatához következetes lenni és elhatározni azt, a mit akkor elhatározott, hogy a miniszter utasittassék’ hogy még ez évben adjon be törvényjavaslatot' (Helyeslés a baloldalon.) V é c s e y Tamás és N a g y Gábor felszólalása után a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatok. A képviselőház deczember 6 iki ülésén a védelmi adójavaslat folytatólagos tárgyalása alkalmával Pulszky Ágost, Tisza Kálmán miniszter- elnök s Hegyesi Márton tartottak beszédet. Pulszky a javaslatot nem fogadta el ; a miniszterelnök a Pulszky beszédében foglaltakra tette meg észrevételeit, Hegyesy pedig saját pártjával ellentétben, s ennek méltatlan felháborodása és folytonos zajongása közt kijelentette, hogy a javaslatot, mint a melynek alapját igazságosnak tartja, elfogadja. Beszéde heves személyes felszólalásokat vont maga után, Madarász József, Thaly Kálmán és Szederkényi Nándor részéről. Ezután a tárgyalást félbeszakították, s a kérvények kerültek tárgyalás alá Végre Trefort közoktatásügyi miniszter felelt Csatár egy interpellatiójára, mit a ház nagy többsége tudomásul vett. A képviselőház karzata még sohasem volt oly népes, mint akkor. A pest-zimonyi vasút Halas Szabadka Újvidék felé irányítását kérelmező s jelenleg a fővárosban időző 500 tagú küldöttség foglalt a karzatokon helyet. Pulszky Ágost épen heves támadásokat intézett a kormány ellen a védelmi adójavaslat tárgyalása alatt, mikor a karzatok összes ajtai megnyíltak, a küldöttség beözönlött, s fekete félkörben az egész karzatot elfoglalta. A zaj és robaj miatt Pulszky kénytelen volt beszédét pár perezre félbeszakitani. — C s a n á d y Sándor leteszi mandátumát. Mint a „Bihar“ értesül, a berettyó-ujfalui kerület ismert képviselője, Csanády Sándor nemsokára leteszi képviselői mandatámát s végleg visszavonul a közélet teréről. Az a h i r, hogy a delegatiók iö án lógnak összegyűlni, legalább is korai és alaposságot; an A „Nemere“ tározója. A beteg leány. ,Anyám, anyám, édes anyám, Vesd meg azt az ágyat ! Fázom nagyon, testem reszket, Nagyon beteg lányod.' „Lányom, lányom, szép virágom Ajkad halvány, néma ! Tegnap este virrasztottunk, Nem aludtál még ma !“ ,Anyám, anyám, édes anyám ! Szivem sajog, dobban ; Nem tudom mi, úgy égeti, Minden perezbe’ jobban !' „Lányom, lányom, gyöngyvirágom ! Egész tested lázban ; Vigadtatok, mulattatok Az estveli tánezban.“ Ereszkedik lassan a nap A hegyek ormára ; Egyre hervad, halaványul À leány orczája Tegnap estve a fonóban Kedvese ölében ; Még ma estve kiterítve Rózsák közelében. Böhm József. Egyról-másról. Sepsí-Szintgyörgy, 1879. decz. g-én. Hó leesett, fagy beállott, Nemere szele megindult, ropogós telünk van. Akár csak egy falusi kisasszony : időjárásról kezdtem beszélni. Pedig ezúttal kivételesen, megbocsáthat nekem mindenki, még a legtökéletesebb szalon-ember is Mert most az időjárás főtényező - nemzetgazdászati szempontból. Hogy unalmas ne legyek, legott kirukkolok vele, miszerint a férjekről van szó s eszmetársitás utján azok feleségeiről és leányairól, tehát a n ö k- r ő 1. A mióta befagyott és a vizisten szilárd testté tömörült birodalom felett uralkodik, azóta meggyűlt a baja férjnek, apának, és kereskedőnek egyaránt. A férjek tuczat számra czepelik haza feleségeik számára а к о r c s о 1 у á t, az apák erszényét 3—4 „halifax“ támadja meg egyszerre, a kereskedések boltajtaján pedig minden három lépésnyire ott himbál a korcsolya kis és nagy kiadásban. * A napnak minden órájában reggeltől estig csinos kurtaruhás, piczi lábú hölgyekkel van tele a j é g. Azóta nincs otthon az asszony, meleg kandalló mellől hideg világba kívánkozott. —- „Jösz e a jégre, ma kedvesem ?“ — „Hogy ne mennék lelkem!“ — „De fu a Nemere, nagy hideg van.“ — „Mit se tesz, csak egyszer kimehessünk.“ S csakugyan, ha egyszer künn vagyunk, elfeledtünk mindent: csak a szabad tér, a csapongó pajzán kedvtelés leli helyét. Mit törődik azzat X. úr, ha ötször-hatszor bukfenczet vet a fagyon, mit bánja azt Y. kisasszony ha nagyot heppen is, vannak gavallérok, a kik az elesette к en megkönyörülnek. A csípős szél kékre-vörösre csipdeste az arezot s egy-egy termetesebb ifjú úrnak olyan zo- mánezot kapott az orra, mint a jó kovász os ugorka ; hanem azért mindenki igyekszik vidám képet vágni ezekhez a nyomorúságos dolgokhoz, a mi aztán olyan kinézést kölcsönöz nekik, hogy az embernek kedve jön őket megsajnálni. Csupán a férjek komolyodnak el egy kicsit azon indiskret helyzet fölött, mikor helyette más valaki köti fel udvariasságból a felesége korcsolyáját. Mikor aztán a jég hátán jóból és roszból is kijutott elég, megpihenni ott vannak a „pletykapadok“. Eféle nemcsak a sétatéren, nemcsak a kávéház előtt, hanem itt is van bőviben, — A hideg egy kissé bezárja a különben beszédes ajkakat, de azért az elröppent rapszodisztikus mondatokból egy hosszú referádát lehet összeállítani filléróstély- röl, bálokról, külső és belső világról st’o. Megtudjuk innen, hogy a fillérestélyek például igen jók volnának, ha roszak nem volnának, nagyon mulatságosak volnának, ha unalmasok nem lennének, szóval a megjegyzések találnak. X. ur hatásos felolvasása hat ásításnál is többet okozott ; az Y. ur szavalata nem oda való volt. Z-nó vagy X-né asszonyságot megbántották ezzel meg ezzel, Y. kisasszony pedig feléje sem megy többet a fillérestélyeknek. Mindezek igen lényeges megjegyzések s itt-ott találnak is. Mert ime, a fentebbiek után csakugyan nem látható ez és ezné a fillérestélyeken, a másik pedig örök hajadonságot fogad azon esetre, ha valaha még beszélni is fog eféle estélyekről. A referens azonban nem elégszik meg eny- nyivel ; kitudja a bezárt beszédes ajkakról még azt is, hogy például a rövid farsang hosszú mulatságokat igér; hogy lesznek bálok, szépek, fényesek ; hogy közelebbről egy boldog Szilveszter - éjnek nézhet elébe az, a ki részt akar venni a „kosaras mulatságban“. Nincs semmi, a mit meg ne tudhatnánk s annak idejében kipublikáhii elmulasztanánk, már csak azért is, hogy legyen miről még többet beszélni, találgatni és mende- mondázni. Oh az a „pletyka-pad“ felség'es intézmény ! Beillik az szépen a 19-ik század keretébe, sőt többet mondok : ha ki találnák onnan venni, — úgy nem lenne az tökéletes, mint a hogy az uj „Halifaxok“ nem tökéletesek. Azért hát légy üdvöz pletyka-pad ! Üdv neked jégpálya ! — r.
