Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-11-23 / 94. szám
— 372 — őri sikertelen kísérlet után a házat csendre bir- itta, mire Szilágyi kimagyarázhatta szavait. — Az ínségesek munkái. Az Eperjes- zvidnik hadászati útvonalon az Ínségesekkel való tépitkezést nov. ю-én indították meg. Kereket, .adoma, Rákóczpatak képezik az első szakaszt, íarti s. mérnök vezetése alatt : —- Rákóczpatak, tákócz, Mesztiszko képezik a második szakaszt Reviczky mérnökgyakornok vezetése alatt; Æesztiszko, E. Szvindik képezi a harmadik szakaszt ■s áll az egész hadászati utat vezető főmérnök . zetése alatt. Mint a „Felv. Közi.“ írja - eddig jooo Ínséges munkás van össze írva, ellátásuk a következő : minden munkás kap reggelit, ebédet bizonyos súlyban, kenyeret 600 gramot, délben pálinkát, 3 liter kukoriczát családja részére, és > kr készpénzt. A munkások ezen természetbeni nénynyel igen meg vannak elegedve, az összes napszám kerül'42 krba. Az ellátás és a munkások elhelyezése az ut mentén barakokban történik és elő nőrzés alatt álló vállalkozók gondozzák. Egy elügyelő alatt 150 ember, 8—10 felügyelő egy mérnök alatt áll. Külföldi szemle. Egy bécsi tudósítás értesít, hogy a szultán csakugyan megígérte a reformok végrehajtását. Az angol kormány és a többi hatalmak nyilván erős pressiót gyakoroltak a szultánra, hogy ily hamar vállalkozott a reformok valósítására. Layard nagykövet csak a kisázsiai reformok végrehajtását •ürgette, a szultán azonban európai tartományait :s részesíteni fogja e jótéteményben. így menekült meg a szultán attól a látszattól, hogy idegen hatalom pressiójának enged. Nem akarjuk kicsinyelni a szultán Ígéretét, de sokat még sem merünk épiteni reá. Gyönge lábon áll az engedékenység már azért is, mert az erőszak eredménye csak. Ezen kívül a török bíró dalom belső viszonyai is oly mostohák, hogy a szultánnak és kormányának a legnagyobb őszinteségre és igyekezetre lenne szüksége a sikeres végrehajtásban. A legutóbbi orosz-török háborúig elkényeztetett gyermek volt a porta. A nyugati hatalmak szakadatlan pazarolták ezen gyermekükre az in- i éseket, pénzzel is ellátták, ha megszorult, és véd ék mások beavatkozása ellen. Ezek a szép idők elmúltak a porta nagy meglepetésére, a ki megszokta, hogy mások veretik be érte fejüket. A török kormány kétség nélkül uj korszakra virradt föl. Mindenki követelésekkel lép töl ellene A hatalmak leplezés nélkül nyilvánítják, hogy csak saját érdekükben követelik tőle a reformokat. Pedig ennél csak roszabb időktől félhet a porta, mert a mekkora mértékben fog a pánszlávoktól való rettegés fogyni, az oly rósz államszervezet, a minő eddig a török volt abban a mértékben szűnik meg tényező gyanánt szerepelni Európában. A ki figyelemmel kisérte eddig az európai hatalmak magatartását, a melyet a törökországi reformokkal szemben követtek, meggyőződhetett, hogy mindig megelégedtek a porta jóakaratával és Ígéreteivel is. A porta azonban világos jeleit adta legújabban azon „szándékának, hog-y Oroszország szárnyai alá akar bújni a reformok végrehajtása elől. Mindenki tudta, hogy Oroszország cserben fogja hagyni Törökországot, ha kenyértörésre kerül a sor és védenie kellene a Szaid-Alah- mud kabinetet. A török kormány a san stefanoi békekötés kudarczából fis tapasztalhatta, hogy Oroszország nem diktál Európának. Európa ellenére nem vol tak képesek a muszkák fölfalni Törökországot és Európa ellenében megvédeni sem lesznek képesek. A 'szultán ígéretével reméljük, hogy valóban a reformok terére és uj korszakba lép a török korhagymához jutni : kifejlődött a hires tulipánszédelgés. Kezdetben 2—3000 forintot fizettek egy hagymaért. Később a gumók súlya szerint határozták meg az árt. így az Admiral Eyk 1620 frt, a Vice- ray 2500 forint, a Lifken 4400 forint, a Semper Augustus 55°° forint volt, sőt volt rá eset, hogy a ki pénzzel nem tudott fizetni, 12 hold földet is adott egy hagymáért. Az alkmári árvaház javára 120 tulipánhagymát 100 ezer forintért adtak el.— Ezen szédelgést később a kormányoknak kellett oetiltani. A tulipánt szép külseje, hiányzó illata és ( mkely használhatósága a szép es hiú nő jelképévé tette, a ki szellemképzés és szivjóság nélkül egyedül csak külszepségének bir mulékony becsével. Törökországban a szultán tiszteletére minden évben tulipán-ünnepélyt rendeznek a szerály lakói, melyet a nagy úr alattvalói szeretetének és vonzalmának leghizelgöbb bizonyítékául tekint A tulipánnal rokon a jáczint, melyet az újabb költők az öröm es baratsag, a regiek a panasz gyász és halál jelképének tartottak, — továbbá a gyöngyvirág, mint az ártatlanság, öröm és vidámság jelképe. íme nehány virág egy csokorba összekötve a legközönségesebbekből. Mennyit el lehetne mondani még a kaktuszokról, kaméliáról, thearózsáról nyári violáról, majoránnáról és a számtalan exoti- kus virágokról, de félek, hogy a tisztelt hallgatók mány és e korszak színvonalára emelkedvén, belátja, hogy a nagyhatalmak keleti politikájának nem az az aggodalom a rugója, hogy muszka lehet az egész Törökország, hanem az a bizonyosság, hogy szükség esetében a török kormány nélkül is képesek megóvni érdekeiket. Az orosz trónörökös bécsi és berlini utazásával foglalkozik a „Standard“ is. E lap véleménye szerint azért ment az orosz trónörökös Bécsbe és Berlinbe, hogy tájékozást szerezzen a politikai hangulatról. Látogatása nem is lesz sikertelen, ha arra használja föl, hogy meggyőzi az orosz kormányt arról, hogy abban áll légből- csebb politikája, ha belenyugszik a helyzetbe, a melyet nem képes megváltoztatni. Az, a ki becsben tartja Európa békéjét, nem fogja kívánni, hogy okvetetlenül ellenséges viszony legyen Oroszország és Ausztria-Magyaroszág közt. Ha megbékül Oroszország azzal a gondolattal, hogy Ausztria-Magyar- ország semmi esetre sem tűri el keleti érdekeinek megsértését, és hogy hatalmas szövetséges támogatja őt e tekintetben, akkor a két hatalom viszonyának javulása csak hasznára válhat Európának. Ezután mérsékletre inti e lap a Balkán félsziget fejedelemségeit, és azt mondja, hogy legve szedelmesebb ellenségük nem Ausztria-Magyaror- szág, hanem az a hatalom, a mely ellenségüknek mondja Ausztria Magyarországot. Azt várni lehet, hogy az osztrák-magyar monarchia iparkodni fog keleti kereskedelmi viszonyainak előmozdítására, de ha Ausztria Magyarországnak ezen lépéseit ellenkezéssel és bizalmatlansággal fogadják egyes országok, igy Szerbia és Bulgária, akkor még csakugyan megérhetik ezek az országok, hogy vélt ellenségüket valóságos ellenségükké teszik. A keleti ügyek között, melyek az utóbbi időben az európai diplomacziát folytonosan foglalkoztatják, most különösen előtérbe lép a mohamedánok kérdése Keletruméliában. Tudvalevő dolog, hogy a mohamedán menekültek felbátorítva a berlini szerződés határozatai által, imát visszatértek hazájukba Itt azonban házaikat és földeiket a bolgárok által találták elfoglalva, a kik vonakod nak mostani tartózkodási helyeiket elhagyni. A mohamedán családok ennek következtében kétségbe vannak esve, fühöz-fához kapaszkodnak, ri- mánkodnak és éheznek, de Aleko pasához intézett m nden eddigi kérésük sikertelen maradt. A „P. L1 “ értesülése szerint külügyi hivatalunk is lépéseket tett e szerencsétlenek ügyében, figyelmeztetve Ah-ко pasát, hogy'lezek helyzeténfa mennyire csak lehet igyekezzék mihamarább segiteni. á. spanyol Királyi menyegző. Mária Krisztina főherczegnő búcsúja igen érzékeny volt. Ezerenként tódult a nép az indóház- hoz, hogy láthassa még egyszer a távozó főher czegnőt. A nyugati vaspálya indóháza ez alkalom mai föl volt díszítve, különösen pedig az udvari váróterem, melynek falait babér és pálma növények ékesítették, s mely tündérien megvilágítva gyönyörü látványt nyújtott. A kijárattól egészen a 12 kocsiból álló külön udvari vonatig a perront szintén szőnyeg borította, fák csoportjától díszítve Az udvari vonat, melyet az államvasut külön e czélra bocsátott rendelkezésre, Bécsből egyenesen Irunig halad. A mozdonyt közvetlenül egy teherkocsi követi, melybe a málhát rakták, ezután jön a 9 személykocsi — ezek közt a salon-kocsi, majd ismét két málhakocsi következik, melybe a főher czegnő trousseauját helyezték el. Már félnyolezkor gyülekeztek a perronon a bécsi előkelő világ képviselői, Konrád helytartó, Mariscsics főhadparancsnok, Marx rendőrfőnök, dr. Neiwakl polgármester, a spanyol követség, a főher- czeg főudvarmesterei, számos tábornoki kar, a főherczegnő ideiglenes kisérete, végre a kiválóan díszes közönség, melynek csak kivételesen engedték türelmét már is kifárasztottam nem épen mulatságos tárgyammal. Más alkalommal talán sikerülni fog még beszélnem a borvirágról, mely nem a hordóban szokott feltűnni, bizonyos m á к v i r á- gokról stb. Végezetül csak annyit mondok még el, hogy a virágok szivünkkel, lelkűnkkel annyira rokonok, mint talán semmi a természetben. — Ha öröm ér, virággal adózunk kedveseinknek, ha bánat, szomorúság lep meg, virágot teszünk kedveseink rava talára ; ha szeretünk, virággal fejezzük ki érzelmünket s ha a világról lemondtunk, megnyugvást találunk a virágok ápolásában. Nagy férfiak, kifáradva a küzdelmekben, a természet édes kebelére térnek meg. Nagy Károly és Ferencz császárok, Auktor Emanuel, Kossuth Lajos, István főherczeg, mindmegannyi botanikusok. Ha az elmondottakban sikerült kedves hallgatóimban a virágok iránti érdeklődést fokozni : akkor a mai fillérestélyről egy igen szép virágot fogok emlékül magammal elvinni. Ajánlom magamat és a költő következő szép dalát a szives hallgatók jóindulatába : ^Szeresd a virágot és ne féltsd szivedet, Mert ki azt szereti, rósz ember nem lehet. Tudod, mi a virág? a földnek jósága; d udod, mi a jóság? a lélek virága.« a bemenetelt. Ezalatt az udvari váróteremben gyű lekeztek az uralkodóház tagjai, igy Salvator Károly, Albert, Jenő, István, Vilmos, Károly, József főherczegek, Klotild főherczegnő, Krisztina és Erzsébet föherczegnők és Koburg herczeg nejével. Öt perczczel egynegyed 9 után ő felsége is megérkezett Alondel b. főhadsegéd kíséretében. Nemsokára azután ő felsége megjelent a perronon, karján Erzsébet fóherczegnövel, őt követte Albrecht főherczeg a királyi arával, majd az uralkodó ház tagjai. Krisztina föherczegnönek igen ne hezére esett a válás. A főherczegnő s anyja csak nehezen fojthatták vissza megindulásukat, észre le hetett rajtuk venni, hogy sírtak. Alikor a perronra léptek s megpillantották a nagy embertömeget, könnyeik újra megeredtek, úgy hogy keszkenőiket kelle szemeik elé tartani. Epoly nehezen esett Erzsébet föherczegnönek az ideiglenes válás is otthonától Az udvari salon- kocsi előtt a király s a két távozó főherczegnő körül gyűltek össze a királyi család jelenlévő-tagjai. Most ö felsége búcsút vett a királyi menyasszonytól. Krisztina főherczegnő búcsúzóul meg akarta csókolni a király kezét, de ez nem engedte, melegen megszorította a távozó kezét s homlokon csókolta. Erre aztán a föherczegnők az uralkodó csa Iád többi tagjaitól .búcsúztak cl, különösen benső- ségteljes volt a búcsú Albrecht főherczegtől, Krisztina főherczegnő nagybátyjától s Károly, István és Jenő testvéreitől. Hevesen sírva, keszkenőjét ismételten könyező szemeihez emelve lépett a fd'herczeg- nő anyjával a coupèeba. E közben a többi utazók is beültek s fél g órakor a vonat megindult. A jelenlevő hölgyek a távozó főherczegnő után még egy „Isten hozzádot“ kiáltottak, utolsó üdvözletül kendőiket lobogtatták s végül a vonat eltűnt a láthatárról. A főherczegnő kíséretében vannak : Schloiss- nigg báró föudvarmester, Taaffe és Dann grófnők udvarhőlgyek, továbbá az ideiglenes ridvari személyzet : Kinsky hg. Mittrowszky gr. Bellegarde gr. Ezenkívül dr Riedl a főherczegi orvos, az udvari kincstár pénztárnoka és Klaudi udvari tanácsi főfelügyelő. Ezután a király elbúcsúzott a jelenlevőktől is és egyenesen az államvasut indóházához hajtatott, honnan az eközben odaérkezett királynéval, ki még a Hofburgban búcsúzott el a főherczegnőtől, Gödöllőre utazott. Madridban a királyi menyegzőre nagy előkészületeket tettek. Az egész ispanyol főváros lázasan várja a királyi ara érkezését. Még a divatban is előre vetette árnyékát az osztrák főherczegnő jövetele ; „Sombrero austriaco“ nevű széles karimája kalapot visel Madrid minden elegáns hölgye. A municipium másfél millió reált szavazott meg a menyegzői ünnepélyek költségeire. Az ünnepek e hó utolsó napján kezdődnekjs tartanak 3,napig. A szegények közt I frankjával 50000 frankot osztanak szét s 20000 frankot a középületek építésénél részt- vett munkások közt. A városházban a leendő királyné életnagyságu arczképét az Alfonz királyéval szemben függesztették föl. Érdekes, hogy a hires bikaviador Frascnelo hat bikát „hivott párbajra.“ Az érdekes látvány különben díjtalanul lesz látható. Ennél mindenesetre méltóbb megünneplése a fejedelmi nőnek, hogy a nagy drámairó Calderon szobrát ez alkalommal fogják felavatni. Közegészségügyi-állapotaink. и. Sepsi-Szentgyőrgy, 1879.'nov. 20. Nem szorul bizonyitgntásokra, hogy népünk alsó osztálya az úgynevezett ' rendszeres gyógykezeléstől irtózik. Nem lévén alapos műveltsége, a tudomány vívmányai iránt nemcsak érzéktelen, sőt legtöbb esetben ellensége azoknak. Nem mondok újat, midőn népünknek a „javas asszonyok“, a kuruzslók iránti bizalmát emlegetem s nem mondok különös dolgot, — ha azt állítom, hogy ezen megrögzött s a mai kor műveltsége keretébe bele nem illő előítélet összerombolása nem könnyen s s nem egyhamar fog megtörténni. „Sajátságos példákat, szomorú eseteket lehetne fölemlitni csak Háromszékmegye falvaiból is annak bebizonyítására, hogy népünknek orvos nem kell. Ezen az állapoton kötelessége segitni az államnak közvetve, az illető megyei elöljáróságnak közvetlenül, Hogy ezt előidézhessük, csak lassú, de folytonos és kitaitó munka kell hozzá. Szüksége van népünknek bizonyos magasabb életnézetre, mely az embert felemelje emberisége, tehát személyisége öntudatára, mely gátat vessen [azon elszaporodott természetellenes elfajzásoknak, melyek lealacsonyitják az embert az emberben, — melyek egy sorba helyezik a személyes öntudattal, személyiséggel rendelkező embert az oktalan állatok közé. Teremteni kell minden községben társadalmi szellemet. Hogy minő utón érhető el ez, arra bajos egyenes feleletet adni. Alá mindent az iskolától várnak és remélnek. Uj eget és uj földet hisznek előállíthatni egy iskola létrehozásával. — Pedig hát az iskola bár önmagában czélért küzdő s czélját önmagában el is érő intézmény, mindaz- által csak a 1 a p j a a társadalmi életnek, csak feltétele egy jól szervezett államrendszernek. De h az alap betetőzetlen marad az életben, az is nem emelte az embert emberré. Ha nincs meg
