Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-11-23 / 94. szám

— 873 —

égben az az éleírevalóság, hogy az iskolával ltve felnőttéire, azok szellemi életére is foly- s hatással tudna lenni, akkor hasztalan minden riet a társadalom javítására. Olyannak képze- ezt az ily emberekből álló községet, mintha massziv fundamentumra, mely emeletes báznak szánva, szalmakunyhókat építenénk. Nem üres s ma már a felnőttek oktatása, nem ,ta kegyes czélokat akar elérni a vasárna- iskola: ennek magasabb indokai vannak, ■etjük Amerikát követendő példányképül idézni, hogy az eféléket át is vennők a gyakorlatba, már nem vagyunk elég erősek, vagy jobban dva, nem vagyunk elég érettek.

Nem oknélkül foglalkoztam a községek szel- . életével ; hatalmas rugója ez az állami élet- , főtényezője ez a közerkölcsiségnek, a köz- •zségi állapotok normális folyásának. Ha nincs , mely a szaktudományt az orvoslás terén restálja, ha nincs nép, mely bizalmával az orvos- nnányt elébe helyezze a közönséges kuruzslás- , akkor az orvosok megmaradnak csupán a kö- ■ és felső osztályok számára, akkor a közegész- igyi állapotok maradnak in statu quo, szégye- 3 a müveit századnak, átkára az emberiségnek, egmérhetlen kárára az államnak, mely azt be- yt szemmel nézni elég meggondolatlan.

Részemről nem tartózkodom kijelenteni, hogy a népet, mely saját maga élete ellen az orvo- tól való félelmében minden egyes gyógykeze- elmulasztásánál valóságos öngyilkossági kis ér - t követ el, azon nép ellen, mely önmagát csupa atlanságból megcsalja, karhatalmat, erő- kot alkalmaznék. Ámde az erőszak nehéz dolog a hol szegény emberrel van dolgunk, lig népünk zömét, az alsó osztályt épen a sze- ység teszi. Nincs módja magát gyógyszertári osszerekkel gyógyittatni, nincs tehetsége orvo- at fizetni. Az állam pedig nem áll még ma ott, ;y az orvosok, a járásorvosok számát szaporítsa, azt pedig, hogy minden szegény beteget saját tségén gyógykezeltessen, kivánni sem lehet. — r most hogyan lehet kényszeriteni a szegény eget, hogy orvosokkal gyógyittassa magát ?

Es én mégis azt akarom mondani, hogy igenis 1 mód arra, hogy minden beteg gyógyittassa gát. Csak nézzen utánna minden község bete- nek. Törvényeink nem elegendők arra nézve, ;'y minden specialis esetre utasítást adjanak ; ;n azért a megyei törvényhatóság — nálunk a ^igazgatási bizottság — saját kezdeményezése ./tán dolgozhat ki ez alapon szabályrendeletet, ily mérvadó legyen az egész megyére. A szol- oirák a községek elöljáróinak, ezek a népnek ^egészségügyben is folytonos őrei ; ők gondos- dhatnak arról, hogy az egészségügynek minden idszabályai, a törvénynek nemcsak betűje, hanem illeme is érvényre jusson. Szóval ők a lelkei az •tnek, a társadalmi rendnek, az egészségügynek egyaránt. Ha ők nem tesznek a törvény betü- . felül, csupán holt betűnek hódolnak minden látás nélkül : akkor a közegészségügy is marad a hol volt ezelőtt századokkal.

Háromszék i.

A sepsii egyházmegye közgyűlése.

Sepsi-Szentgyörgy, 1879. nov. 20.

A sepsi ev. ref. egyházmegye esperesválasztó •izgyülését folyó hó 20-án tartotta az ev. ref. ta- >da dísztermében.

iisperes nt. Csiszér Gábor a közgyűlést megütő beszédében a szerénységnek és nemes önér- ítnek hangján tekint vissza. 6-évi esperesi pályára, megköszöni az egyházmegye bizalmát, hiva- íltársainak támogatását, alkotmányos érzületéből folyólag tisztelettel hajol meg az 1873-ban hozott :on törvény előtt, melynek meghozatalában neki csekély része volt, mely törvény szerint a pro ;stáns alkotmányos szabadság elvénél fogva az iperesi hivatal szabad választás utján 6 évenként óltetik be. Ezután a közelebbi közgyűlés óta az gyházmegyében előfordult nevezetesebb esemé- yekről teszen előterjesztést Ezen beszéd egész erjedelmében jegyzőkönyvre iktatása elhatározta- ott. T. Újvárosi József gondnok ur inditványára z egyházmegyei közgyűlés egyhangúlag hálás elismerést szavaz esperes urnák 6 évi buzgó, lelki- ,meretes és tapintatos működéséért.

A tárgysorozat rendje fölött többek közbe- zólásával meddő vita fejlett ki, mi után a közgyü- ós a törvényes napirendre tért.

A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása ;s tudomása vétele után, — a felsőbb rendeietek olvastattak fel, ezeknek kapcsán a budapesti protestáns országos árva-egylet meleg hangon irt át rata olvastatván, egyházmegyénk ezen jótékony •zélu egyletnek évi 6 forint részvényfizetéssel rendes évi részvényes tagja lett.

Ezután Csiszér Gábor esperes fölkelt helyéből s röviden ismételvén, hogy esperesi hivatalos- codása ideje lejárt — mint megnyitó beszédeben .elzé —s ismételten megköszönvén abenne helyezett bizalmat, átadta hivatalát azon testületnek, nely őt megválasztó, a közgyűlésnek. A közgyűlés éljenzéssel kisérte Csiszér G. beszédét.

Pikkor kezdődött az esperesválasztás.

Mindenekelőtt korelnököt választott a gyűlés 4 mint legidősebb, Barth a L. sepsi martonosi ref. lelkész foglalta el az elnöki széket. Újvárosi jó

zsef meleg szavakban emlékezett meg a volt esperes hivatali buzgóságáról, erélyességéről s indítványozta, hogy a közgyűlés adja meg az érdemnek az elismerést az által, hogy kiáltsa ki újból esperessé Csiszér Gábort, л. közgyűlés hatalmas éljennel fogadta az indítványt. Voltak azonban I többen, kik a közfelkiáltás általi választást törvénybeütközőnek tartották s ezek között kifejezést is adott ez elvnek Nagy Sándor és Csulak Zsig- mond, az előbbi idézvén is egy paragraphust, mely a „communibus suffragiis“ról szól. Székely Gergely véleménye szerint azonban a „communibus suffrages“ nem zárja ki a közfelkiáltással való szavazást s egy fényes beszédben nagy hatással szólt egy buzgón működő, lelkiismeretes - esperes iránti tartozó elismerésről s hozzácsatlakozott a közfelkiáltással való választáshoz. — Pár felszólalás után a közgyűlés zajosan sürgette az enunciálást. Az elnök állhatatosan hallgatott, mig végre orákulum- szerűen enunciálta, hogy Csiszér Gábor közfelkiáltással megválasztatott. Majd egy küldöttség behívta őt a terembe, hol ismét Székely Gergely fogadta őt szép beszéddel.

Délután még az államsegélyt igénylők bizonyítványai vétettek számba s tárgyalta és elfogadta a közgyűlés Révay Lajosnak a kepemegváltás tárgyában hozott javaslatát. Jövő számunk ez érdekes javaslatot egész terjedelmében hozni fogja.

Tudósító.

A korcsolyázás.

— Egy kis reklám. —

Sepsi-Szentgyörgy, 1879. nov. 20.

Olvasván Salamon Sándor urnák a kolozsvári „korcsolyázó-egylet“ titkárának az egylet közgyűlésén tett jelentését a „Keletiben, czélirányos- nak tartottam — mások óhajának is engedve — ama jelentés nyomán elmondani egyetmást a korcsolyázásról. A mellett hogy „évadszerü“ tárgy ez • még alkalomszerű is, most alakulván meg városunkban a „korcsolya egylet.“

A korcsolyázás eredete a mythosszal egykorú. Az Edda szerint Uller isten lábain korcsolyát viselt. Angliában már a 13-dik században korcsolyáztak, igaz, hogy nem valami „H á 1 i f a x“ korcsolya volt, hanem csak valamely állat lábszárcsontja. A székely gyermekeknek kóczmadzaggal felkötözött csáklyája sem valami privilegizált manufacture ugyan, azonban az ő igényeinek megfelel tökéletesen ; mint a fergeteg rohan le rajta a meredek lejtőn s még a svájczi hegylakóval iski- állaná a versenyt.

A modern korcsolya valószínűleg Hollandiából származik, Angliában 1873-ban szerepel a korcsolyázás a sportnemek között ; nagy mestere egy Ferguson nevű skót volt, a ki olyan „módszer - tan“-t állított fel, a melyet követve biztosan sajátíthatja el bárki a korcsolyázás művészetét. Az egész három paragrafusból áll, úgymint :

Először : „Pokolba a félelemmel!“

Másodszor: „Kösd fel jól korcsolyádat!“ Harmadszor: „Tartsd fel az egyensúlyt!“ Van-e kérem más olyan tudomány, — vagy művészeti ág, melynek eltanulására vonatkozó sza bályokat ilyen rövid kathekizmusba lehetne összefoglalni ?!

A korcsolyázás a legelsőbb, a legegészségesebb testgyakorlat és igy orvossá g, épen úgy, mint maga az a szép tiszta, sima jég, mely oly ellenállhatatlanul vonzza a törekvő embert. Mint az elérhetetlen repülés kárpótlása, oly hatással van a korcsolyázás az emelkedésre vágyó halandóra, mintha beteljesednék a „sic itur ad astra.“ — A korcsolyázás a legnemesebb időtöltések egyike s nincs mozgás, melynek szépsége és plasztikája felülmúlni emezét, nem véve ki a tánczot sem. A merész hajlások, a változatos mozdulatok, a könnyed tOYasikamlás kimondhatlan bájt kölcsönöz a nőnek, a kinek társasága még fokozza a korcsolyázás gyönyörét. A hires festő, Hogarth a kettős domborulatu kígyóvonalat tartja legtökéle tesebbnek, bizonyosan a korcsolyázó nő láttád támadt fel benne ezen meggyőződés. — _

S ezen élvezet oly ritka, a mily rövid! A szeszélyes jég ma. van, holnap nincs. Nem mulasztás-e legalább, felhasználatlanul szalasztani el az időt és alkalmat, mikor a téli mulatságok legelsejében részesülhetünk ? — Legyen jelszavunk ; élni az idővel!

—S.

KÜLÖN FELÉK.

— Folyó hó I 9-é n, mint a népeinek s különösen hű magyar népének szeretetében méltán gazdag Erzsébet királynénk О Felsége kedves névnapja, városunkban is — mint Háromszékme- gye központján, a vallásos kegyelet-ülte ünnepnap volt. D. e. 9 órakor a helybeli rom. cath. templomban ünnepélyes hálaadó istenitisztelet tartatott. Jelen volt megyénk lelkes főispánja egész tisztikarával, a városi tanács, m. kir. járásbíróság testületileg, s a nép is szép számban kipviselve ; mindnyájan hazafias buzgó imában kértük le a népek Istenének áldását szeretett királyasszonyunkra és az egész királyi családra.

— Ajánljuk olvasóink figyelmébe mai számunk első czikkét, mely örvendetes uj** Ï

donsággal lepi meg Háromszékmegye közönségét Megyénknek vasútja lesz ! Kell e ennél nagyobb öröm gazdáink, iparosaink, kereskedőink részére ?

A vasút tervezete, mint lapunk elején olvasható, már jórészt készen van Gr SchweinitzGyu- 1 a ur kezdeményezése folytán, kinek a köszönet, hála és elismerés legmelegebb kifejezéseit tolmácsoljuk ez alkalommal is megyénk közönsége nevében.

— Három.*, zék megye évnegyede ^ közgyűléséről lapunk múlt számában közölt tudósításunk kiegészítéséül megemlítjük még, hogy több folyó, községi és magán ügy letárgyalásán kívül a közgyűlés kimondotta Szemerja községnek Sepsi-Szentgyörgy várossal való egyesítését, miután a kiküldött bizottság jelentése után maga a közgyűlés is konstatálta Szemerja összeépittetését Sepsi Szentgyörgygyel. A csatlakozást illető feltételeket, miután Szemerja nem volt hajlandó ezek tárgyalásába belebocsátkozni, maga a közgyűlés állapitptta meg.

— Az erdélyi g a z d á к V. vándorgyűlését intéző bizottság f. hó 19-én gyűlést tartott, melyen a többek közül a cselédjutalmazások állapíttattak meg. E szerint az első dijt, 30 frtot M. Seethal Ferencz kocsisa Jakab Dániel nyerte 42 évi hü és becsületes szolgálatáért, a második jutalmat vSzentkatolnai özv. Cseh Ignáczné béres bírája Dudás János kapta hü szolgálatáért ; a harmadik díjban, 10 írtban M á 1 n á s i Antalné kocsisa részesült 17 évi becsületes szolgálatáért. — A nőcselédek közül az első jutalmat 15 frtot György - biró Béniámné cseléde Buzsi Mária nyerte 15 évi Llkiismeretes szolgálaláért, a második jutalmat, 15 frtot czofalvi Csia Gergely cseléde Bede Trézsi kapta meg 21 esztendőn át tanúsított becsületes magaviseletéért. —Ugyanezen bizottsági gyűlésen. Bogdán Arthur pénztárnok számadása is felolvastatott. Az összes bevétel a kiállításból tett 687 frt.

23 krt ; ebből kiadás volt 2S8 frt. 86 kr. maradt 398 frt. 37 kr. Ezen összegbe nincs beszámítva a megyei tanulmányi alapból megszavazott 300 frt, mely érintetlenül visszaadatni határoztatott a bizottság hálás köszöneté mellett. A pénztár javára fennmaradt, fentebb kimutatott 398 frt. 37 krból „Első székely szövő gyár“ féle részvények vásároltatnak a Háromszéken felállítandó gazdaságiegy- let javára annak czime alatt.

— A s e p s i-s z e n t g y ö r g y i n ő e g y- 1 e t fillérestélyei, a lapunk által is jelzett uj irányban megkezdődtek. Múlt szombaton tartatott az ilynemű első estély igen szép, változatos programmal. Dr. Szász Istvánnak érdekes felolvasása a virágokról köztetszéssel fogadtatott, kár hogy a férfi közönség a felolvasás alatt a mellékszobában maradt. Nagy Elek és Albert Károly csinos hegedű duette-el lepték meg a közönséget, mig Révay Lajos szavalata (Petőfi : „Dalaim“) általános hatást keltett. Ily irányban és ilyen programm mellett, hisszük, hogy lesz közönség ezután is. A mai (szombati) estélyen Gyárfás Győző fog felolvasni a divatról.

— Meghívás. A házi ipart és ipari oktatást terjesztő egyesület választmánya folyó hó 26* cin délután 3 órakor a szokott helyen ülést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghívja Sepsi szentgyörgyön 1879 november 20 án elnöki meg bízásból Tarczali Endre titkár.

— Értesítés. Minthogy a korcsolyázó egylet előleges munkálataival annyira készen van, hogy kedvező idő beálltával a jégpályát azonnal a tagok rendelkezésére bocsáthatja : mindazok, kik az egylet tagjai kívánnak lenni, de még nem íratták be magokat, felhivatnak, hogy e végett alattirt- nál jelentkezzenek. S.-Sztgyörgyön, 1879. nov. 22. Simó Dénes, titkár.

— Megfagyott. A fáraó bot z as ivadékaiból egy szurtos karaván család „mulatott“ tegnapelőtt egyik pálinka mérésben. S mikor a spiri- tusból már eleget felvettek, mint a kik jól végezték dolgukat, útnak indultak Árkos felé. Ott az utón azonban az egyik, a ki legtöbbet ivott, nem birt tovább bukdácsolni a fagyos göröngyökön, hanem végig vágta magát az árokba a honnan az -atána jött barna atyafiság már félig megfagyva vihette el. Otthon aztán addig gyógykezelték jobbra-balra, mig a szegény teremtés kiadta lelkét. A bonczolás szénsavmérgezést konstatált az elfogyasztott spiritualiák következménye gyanánt.

A jajveszékelés mit a hátrahagyot rajkók és atyafiak elkövettek, szivrenditő volt. A bonczolásnál pedig egyik sem akart segíteni, attól való féltükben, hogy „elviszi a devla.“

— A főherczeg portása. Hummer Ádám, Lajos Viktor főherczeg portása, Prokesch palotainspektorral összeveszvén, a főherczeg palotájával szomszédos házban fölakasztotta magát. Humnier^ 16 évig szolgált a főherczegnél. A veszekedés miatt azonnal elbocsátották, mit annyira szivére vett, hogy elhatározta, mikép életének véget vet, s véget is vetett.

— Peyramont a „Soliel“ dolgozótársa, ugyanaz, ki Kossuthnál volt állítólag s tőle azon, nagy zajt csapott nyilatkozatokat csikarta ki orosa szövetségről, magyar mágnásokról — az „S.“ minapi számában nyilatkozatot tesz közzé, kijelentve, hogy Kossuth igenis jól tudta, hegy neki csak irói álneve Peyramont, ő különben mindazt, amit