Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-11-02 / 88. szám

— 352 — kodó gyermekeket bekapaczitálja a glédá. . ott kiábáltatja velük két óra hosszáig : .einV ailag — eins zwei — ott ugráltatja, ott oktatja a У ^ őket ; ha azután valamelyik nem akarja to . fárasztani a hadnagy urat a tanitással s kerek s old, az ilyen hőst két bakával menten elcsipetü- addig gyakoroltatja — a mig a csokoládé jutaa mát ki nem érdemli. Ki hinné már, hogy azok , bosnyákverő marczona bakák, nem sárkánytejen hanem csokoládén vannak nevelve ? — A lelkiismeret. Egy kiváló hazai biz­tosító intézet soproni főügynökségéhez a napok­ban ioo frtal terhelt levél érkezett, melyben az illető plébános tudatja, hogy hiveí egyikének né­hány évvel ezelőtt hamis bevallás folytán körül- belől a visszaküldött összeggel több fizetetett ki kártérésitésül, miért is lelkiismeretében nyugtala­nítva érezvén magát, ennek megnyugtatása végett ösztönözve látja magát a jogtalanul fölvett össze­get visszatéríteni. Mindenesetre ritkaság napja­inkban. — Katona mint rablógyilkos Bu- kejeben, a nagy-goriczai kerületben Barlagics Mar- kő közlegény, ki ott a térkép felvételnél volt alkal­mazva, betört éjnek idején egy ottani gazdag föld- birtokos család lakásába s ott a nőt meggyilkolta. A férj Despics Jankó hazaérkezvén megragadta a gyilkost, de ez a kezében levő borotvával őt is halálra sebezte, mély vágást ejtvén a földbirtokos nyakán. A nő azonnal meghalt ; a férjnek, mély sebei daczára, volt anny; életereje, hogy a gyilkos után futott s midőn azt nem érhette utol, betért rokonainak száz lépésnyire levő házába s elmondta mi történt. A rögtön alkalmazott orvosi segély daczára másnap meghalt. A gyilkost még nem tudták elfogni. — Makacs öngyilkos. Weindorfer Já­nos ~2 éves aggastyán, még augusztus hóban ön- gyilk- ssági szándékból — szerencsére nem életve­szélyeden — fölmetszette ereit Pozsonyban. Azóta kórházban feküdt, honnan nehány nap múlva egész­ségesen távozhatott volna. Kedden reggel 6 óra­kor AVeindorfer kiment a folyosóra s a második emeletről levetette magát az udvarra, hol azonnal szörnyet halt. Tettének, mint a „Westung. Gránz- bote“ írja, indoka az volt, hogy megunta az életét. — Qui pro quo. A n.ult szerdán Döbling közelében egy koros férfi hulláját találták. A ki­küldött bizottság heiligenstadi házbirtokost, Loch Józsefet ismerte fel benne. Az orvos pedig kons­tatálta, hogy szélhüdés folytán halt meg. A holt­testet ennek a lakására vitték, hol mély meghatott­ság mellett át is vették, felöltöztették fekete ru­hába s kiterítették, egy idős nőt pedig elküldöttek Hernalsba, hogy az elhunytnak ott lakó sógornő­jét a gyászesetről értesítsék. A küldött megérke­zik, belép s csak nem hanyattvágja magát rémül­tében, midőn a halottnak vélt Lochot az asztalnál ülve s jóízűen pecsenyézve találja. Az asszony szalad vissza, értesíti a háziakat, hogy Loch él. Nosza lehúzzák a halottról Loch ur fekete kabát ját s visszaadják a városi elöljáróságnak. A bizott­ság ismét tanakodik, a holttest ujján egy koronás gyűrűt talál s rájött, hogy az elhunyt nem más, mint gróf Fuchs. — Kettős gyilkosság. Bács-Madarasról írják a N. P. J.-nak, hogy ott e hó 25-én éjjel egy fiatal ember mostoha anyját és 7 éves mostoha fivérét az ágyban fejszével agyon ütötte. Ez már a hatodik gyilkosság ez évben Bács-Madarason, mi szomorú fényt vet a helység morális életére. — A V é g z e t. Egy rendkivüli, csaknem hi­hetetlen esetről beszélnek Péczelröl. A vendéglő­ben katonatisztek s polgáriak boroztak. Beszél­getés közben az egyik katonatiszt azt erősitgeté, hogy ö annyira hisz a végzetben, hogy a legsű­rűbb golyózáporba elszántan rohanna, mert erő­sen meg van győződve, hogy golyó által kimúlni nem fog. Társai kinevették, mire ő fogadást aján­lott. Töltsenek meg egy pisztolyt és ő szájáoa lő vele, mert tudja, hogy a pisztolyt csütörtököt fog mondani. Ittasak voltak mindnyájan, s csakis igy lehetett, hogy a fogadást ajánló a szájába tette a pisztoly csövét, megrántá a ravaszt és — a pisz­toly csakugyen csütörtököt mondott. Késő éjjel volt, midőn elszélödtek, s tisztünk is botorkált hazafelé. Útközben találkozik egy részeg huszár ral, ki a sötétben a tisztelt káplárjának nézte, kivel épen azon a napon volt baja. Amúgy boros fővel rátámad, kardot ránt s mielőtt a tiszt védhete volna magát, ketté hasította koponyáját. A tisztet köz- részvét mellett temették el. — Pyrophon hangverseny. Baden" Badenben e hó 17-én mutatták be a lángorgonát, melyet Higgins talált fel s több angol s német tökéletesített. Csőbe vezetett köneny-lángokkal oly hangokat idéztek elő, melyek az orgona hangjára emlékeztetnek, de még ennél is jobban hasonlitnak az emberi hangokhoz. A készülék által hangver­senyben bemutatott hangon valami titokteljes, fá­tyolozott, tulvilági jelleg volt észrevehető, legalább első bemutatása alkalmával ily hatást tett a hall­gatókra. — Egy hárem szállítása. Az ex-khedive háremét pár nap előtt szállították Nápolyba. Tiz kocsi vitte a szépségeket, mindenik kocsin 4 hölgy ült, elől pedig két rendőr. Csak az utolsó két ko­csin гк nem volt fegyveres kísérete, ezen ült a fejedelemnő társalgónőivel. Ez utóbbiak nagyon fényesen voltak Öltözve. — A ki nem fél a nösüléstöl. De Naux gróf megnyerő külsejű és modern gavallér s rendkívül szereti a nőket, a miről mágnásunk bizonyíthatná, hogy nagyon költséges, nagyon is drága szenvedély. Comte de Naux nem tartotta méltóságán alulinak a munkát s ez okból Párisban ügyvédi irodát nyitott. Aztán nőül vette egy gaz­dag polgár gazdag örökösnőjét, mert úgy gondol­kodott, hogy sok okos mágnás kötött már ily hasz­nos messalliance-ot, a jó példát követheti. Comte de Naux ur nagyon szerette az ékszereket s szeren­csétlenségére a legszebbeket oly ékszerésznél látta meg, ki leánya nászhozománya gyanánt volt haj­landó átengedni. A véletlen, az a furfangos csábitó, úgy akarta, hogy a gróf meglássa az ékszerész lányát is. Odalett, megszűnt gondolkodási tehet­sége, nem látott, nem halott mást, csak a szép le­ányról álmodozott. Végre összeszedte magát, szé­pen megkérte a leányt s az neje lett. — A mézes hetek elröpültek s a gróf ur úgy találta, hogy az unalom ellen legjobb orvosszer, ha ismét útra kel­nek. Londonba érve, az ifjú feleségét táviratilag hívta haza betegeskedő atyja ; a férjnek mulaszt- hatlan ügyei miatt maradnia kellet. Egy alka lommal gyönyörű szőke teremtést látott meg, kit szeretett volna megcsókolni. De az angol hölgyek­nek az a rósz szokásuk van, hogy csak legközelebbi rokonaikat s a férjet részesítik belőle. Comte de Naux ur nem volt azon szerencsés helyzetben, hogy a missnek rokona lehetett volna, tehát kényszerülve volt nőül venni. Mindanyiszor véghetlen gyöngéd figyelmes férj volt ; feleségei bizonyára a miatt vesztek ősze, hogy mindenik egészen magának kívánta, elég az hozzá^ hogy az ügy a nantesi es­küdtszék elé került. És a vizsgálatot vezető biró elég udvariatlan volt az esküdteket s a közönséget és nejeit felvilágosítani, hogy de Naux gróf ur tulajdonképen nem is gróf, meg csak nem is de Naux, hanem egyszerűen Dorsainville s 30 éves korában azért hagyta el Amerikát, mert szűk volt már neki. Európába jött, de itt sem mindig volt szerencsés, mert összesen 15 évet és 5 havat kelle börtönben töltenie, az ó világ minden fővárosában elkövetett müfogásaiért, csalás, sikkasztás, hamisítás és a stb., a kegyetlen bíróság összesen 7 szer Ítél­te el. A nők megsiratták, megtudva, hogy újab­ban 5‘évet kapott és hogy aztán még újabb 5 évig rendőri felügyelet alá helyezik és újabb tiz évig nem fog polgári jogokkal birni. De aztán nősülhet. — Vendéglátás К ókán. Kóka közön­ség sok mindenről hires, igsr a lencséjéről is. Most újabban vendéglátásával emelte hírnevét. Bora is jó van, azért rándultalc át pirospünkösd napján a tóth-almási legények, a falu disze-virága. Folyt a bor, a must, és egymás érdemeinek a magaszta- lása egész virtusig. De ott már egyik fél sem en­gedett a másiknak. Hajrá Kóka, neki Tóth-Almás! Ez utóbbiak jónak látták semleges területre venni át a karót, a két falu határára, hol is két levente, Könyü Kovács Sándor és ifj. Urbán Márton közt fejlődött ki kemény faluközi harcz. Könyü Kovács egy nehéz karóval hátba dobta Urbánt, ez viszont ugyanazon karóval úgy találta koponyán vágni Könyü Kovácsot, hogy azt menten harczképtelenné tette a fején kapott három tátongó repedés. Kovács egy betegágygyal, Urbán hat heti börtönnel egyen­lítettek ki a megsértett érdekeket s most szent a béke Kóka és Tóth-Almás közt. — Pikáns történet képezi jelenleg a párisiak beszédtárgyát. S—a fiatal orosz herczegnő lakik jelenleg Párisban, szegény, de csábítóan szép. Ketten dicsekedhettek kegyével : egy előkelő fran- czia, kinek milliomos neje van és Ch. orosz gróf. A milliomos 11Ő hirét vette férje hűtlenségének, s hogy erről megbizonyosodjék, s hogy férje ellen port indíthasson, egy rendőr-biztossal szövetkezett. Ennek tanácsára egy éjjel, mikor tudta, hogy férje a szép orosz hercegnőnél van, megjelent en­nek a lakásán és beküldte Ch. gróf névjegyét. A nő sietve bebocsátá a látogatót s csak akkor döb­bent meg, mikor az udvarló helyett másik kedve­sének a nejét látta maga előtt. A rendőrbiztos jegyzőkönyvet vett föl a látottakról. A feleség az­után falura utazott szülőihez, s a válópört megin- ditá. A párisiak különösen a két udvarlóra tesz­nek pajkos megjegyzéseket, kiket a szép orosz herczegnő egymás jelenlétében elfogadott, még a legintimebb időben is. — Biztos mód. A legutóbbi orosz-török háború idején történt, mikor Muszkaországban erő­sen sorozták a fegyver alá valókat. Valaki (sietünk megjegyzem, hogy nem muszka, hanem porosz) a szentpétervári lapokban e hirdetést tette közzé : „Két dollárért bárkinek tanács adatik, mely a be- sorozástól okvetetlenül megmenti. Szükség azon­ban, hogy az ajánlkozók legalább ötezeren legye­nek.“ Természetesen, hogy pár nap alatt kétannyi volt a jelenkező. Erre aztán következő hirdetés jelent meg: „Miután a jelentkezők száma megha­ladja az ötezeret, az Ígért tanácsot valamenyinek egyszerre adom meg : Álljanak be 1“ — I s m e r t e tő jel. A. karánsebesi járás­bíróság egy oláh menyecskét köröztet, ki több- rendbeli lopás után megszökött. A személyleirás ban, mint különös ismertető jel emlittetik, hogy „feltűnően nagy a melle“. — Vidéki kedélyesség. À „Kecske­mét“ czimü legutóbbi számának hirdetései közt e kedélyes hirdetést olvassuk : „Boltajtomat e hó 21 éré egy utczai csavargó elvitte; figyelmeztet­tem, hogy 24 óra alatt hozza vissza, mivel — jól tudván, hogy ki tette — a legkisebb darabját is fején verem szét.“ — E z i s reklám! Az egeri (csehországi) lap ilyen furcsa módon figyelmezteti a közönséget arra, hogy Brehm, a hires természettudós meglá togatja a várost : „ Brehm, ki magasan, sőt í ölül - múlhatatlanul áll a majmok és madarak országá­gában, e hó 28 án előadást fog tartani a majmok­ról a színház épületében. — Természetes ok. Páris elsőrendű vendéglőjében előkelő úri ember gazdagon meg­vacsorázva, a legfinomabb londresre gyújt s távozni akar. A pinczér megszólítja, hogy fizessen. „Nem fizetek.“ „Miért ?“ „Mert egy soum sincsen.“ A vendéget rendőrségre vezetik, hol hasonló kérdé­sekre hasonló válaszokat adott. Végre a rendőr- hivatalnok azt kérdi, hogy ha nem volt pénze, hát akkor miért ment a vendéglőbe ? „M rt éhes voltam.“ — Párisi apróságok. 1) (A postán.) „Mennyiért utalványozhatok 50 frankot Chalonsba ? „45 centimesért.“ „Nem is drága. Tessék a 45 cen­times. Alászolgája !“ s emberünk távozni készül. Hahó, hát az ötven frank ?“ „Hjah hát azt is kell fizetni? Akkor nem küldök semmit.“ — 2) Egy bátorságáról nem épen hires fiatal ember igy szól egy társaságban : „Na hiszen ! ha engem valaki pofon ütne, én . . . . én . . . nem tudom mit csi­nálnék.“ Érték- és váltó-ar/olyam a bécsi cs. kir nyilvános tőzsdén október 31. Magyar aranyjáradék..........................................95.60 „ hitelintézeti „ .................... . 90.— Ma gyar hitelbank . , . »7-50 Ezüst................................................................. 87.— Cs. kir. arany...................л.....................* 5-55 Na poleond’or................................................. 9.29 Né met birodalmi márka.............................. 57-4° Lo ndon.................................................................116.15 Fe lelős szerkesztő: Malik József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Árverezési hirdetmény. Alattirt községi elöljáróság által közhírré té­tetik, miszerint Nagy-Borosnyó nagyközségben, mint szabad joggal biró heti- és országos vásáros helyiségben, a szesz és pálinka árulhatási jog a községi korcsmaházzal együtt; a sör, piaczi bel- vám és baromezédula irás, egy szóval mindennemű piaczi jövedelmek külön-külön a jövő 1880-ik köz­igazgatási folyó egész évre folyó év novem­berhó 25 én délelőtti 9 órakor Nagy- Borosnyó községházánál tartandó nyílt árverezés utján haszonbérbe fog adatni, a mikor is zárt írás­beli ajánlatok a kikiáltási árnak io°/0-ával, mint bánatpénzzel ellátva, elfogadtatnak. A kivenni szándékozók a bérleti feltételek felől addig is a községi elöljáróságnál felvilágosi- sitást nyerhetnek. Nagy-Borosnyón, 1879. október 25. KÓNYA SÁNDOR, Id. SZABÓ LAJOS, községi jegyző. 1—3 helyettes biró. Szám 143. kzj. 1879. bir. mgb. Árverési hirdetmény.. Hivatkozással a kózdi-vásárhelyi kir. törvény­széknek 1879. október 7-én 0708. sz. alatt kelt ] megbízásra, a SZŐKE JOZSEFNE szül. ILY ES MARIA sepsi-szentgyörgyi kereskedő csődvagyoná- hoz tartozó és a csődleltárban 1 —11. tétel alatt felvett 265 forintra becsült bútorok, valamint az 1285—1332 tételszámok allait felvett követelések­ből a még be nem hajtott 309 frt 35 kr követe­lések eladására a határnapot 1879. év novem­ber hó 8-i к napján déle l’ő tt 9 ó r á r a tű­zöm ki, — miről a vásárolni szándékozók azon megjegyzéssel értcsittetnek, miszerint az árverés itt Sepsi-Szentgyörgyön a csiki-utczában a Kele­men Lajos ügyvéd ur telkén (a postahivatal mel­lett tartatik meg; hogy a bútorok tételenként, a követelések együttesen bocsáttatnak árverés alá kész pénz fizetés mellett, és hogy bővebb értesü­lés alólirott birói megbizott irodájában szerezhető. Kelt S.-Szentgyörgyön, 1879. okt. 16-án. Benedek János, kir. közjegyző, mint birói megbizott. Ny. Bernstein Márknál Sepsi-Szentgyörgyön. — -

Next

/
Thumbnails
Contents